Bár az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mindössze néhány hétig tartott, a szabadságvágy, a nemzeti függetlenség és a diktatúra elleni kiállás jegyében a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye lett.

A forradalom azonban nem hirtelen felindulásból, hanem az azt megelőző időszakban sokáig gyülemlő társadalmi elégedetlenség, nemzeti sérelmek és a változás reményének eredményeként született meg. Az október 23-án Budapesten kitört felkelés, majd annak országszintű elterjedésének alapos megértéséhez ezért érdemes visszatekinteni a korábbi évek társadalmi, politikai és gazdasági folyamataira.

Budapest második világháború
A második világháborúban Budapestet szinte porig bombázták. | Fotó: Fortepan, Agnes Hirschi – Forrás: Wikimedia Commons

Az olyan mérföldkövek tanulmányozásával, mint a második világháború öröksége és a szovjet megszállás, a Rákosi-rendszer diktatúrája, a sztálinizmus válsága, a magyar értelmiség és ifjúság elégedetlensége, valamint a lengyel események inspiráló hatása tisztább képet adhat azokról az előzményekről, amik közvetlenül járultak hozzá a felkelés kitöréséhez. Cikkünkben ez az öt fő előzmény köré építve mutatjuk be, hogyan érlelődött a forradalom a magyar társadalom mindennapjaiban, majd robbant ki 1956. október 23-án.

A legjobb Történelem tanárok elérhetőek
Patrik
5
5 (105 vélemény)
Patrik
12000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Bálint
5
5 (15 vélemény)
Bálint
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Orsolya boglárka
5
5 (14 vélemény)
Orsolya boglárka
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Ádám
5
5 (9 vélemény)
Ádám
7500Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Péter
5
5 (4 vélemény)
Péter
3500Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Roland
5
5 (7 vélemény)
Roland
5000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Gyula
5
5 (11 vélemény)
Gyula
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Péter
5
5 (8 vélemény)
Péter
4000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Patrik
5
5 (105 vélemény)
Patrik
12000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Bálint
5
5 (15 vélemény)
Bálint
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Orsolya boglárka
5
5 (14 vélemény)
Orsolya boglárka
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Ádám
5
5 (9 vélemény)
Ádám
7500Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Péter
5
5 (4 vélemény)
Péter
3500Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Roland
5
5 (7 vélemény)
Roland
5000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Gyula
5
5 (11 vélemény)
Gyula
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Péter
5
5 (8 vélemény)
Péter
4000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Gyerünk!

A második világháború következményei és a szovjet uralom kezdete

Magyarország a vesztesek oldalán került ki a második világháborúból. A frontok átvonulása, a bombázások és a nyilas rémuralom óriási veszteségeket okozott. Az ország gazdasága és infrastruktúrája romokban hevert, Budapest szinte teljesen megsemmisült, és több százezren estek áldozatul. Bár a párizsi békeszerződés formálisan függetlenséget jelentett, a háború befejeztével a Szovjetunió katonai megszállás alá vonta az országot.

A szovjet katonai jelenlét komoly gazdasági, politikai és társadalmi terhet rótt az országra, ami egyben az újjáépítési folyamatokat is jelentősen akadályozta, mert:

a szovjet megszálló csapatok ellátása és a jóvátételi kötelezettségek szinte teljesen felemésztették az ország háború által megtépázott erőforrásait;

az állandó szovjet katonai jelenlét folyamatos nyomást és titkos megfigyelést jelentett a lakosság számára, ami sokakban bizonytalanságot és félelmet keltett;

a Szovjetunió ezáltal fokozatosan a saját érdekei szerint, a szovjet típusú diktatúra mintájára (pl. államosítás, tervgazdálkodás, politikai tisztogatások) alakíthatta Magyarország újjáépítést.

A háborús pusztítás, a totális kontrollra és elnyomásra épülő idegen megszállás, az erőltetett tervgazdálkodás és a kiszolgáltatottság mind hozzájárult a magyar társadalom elégedetlenségének és nemzeti sérelmeinek elmélyüléséhez, valamint a szabadság és függetlenség iránti vágyának erősödéséhez.

help_outline
Tudtad?

A pengő 1946 nyarára példátlanul elértékelődött, és augusztus 1-jén hivatalosan is a magyar forint váltotta fel.

Mindennapok a Rákosi-rendszer diktatúrájában

Az 1947 augusztusában megtartott új választásokon a Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Párt választási csalással (kék cédulás választások) aratott sikert, ami megnyitotta az utat a szovjet mintára épülő egypártrendszer és kommunista diktatúra kiépítése előtt. Az 1949 tavaszán tartott választásokon már csak a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) indult, élén Rákosival, aki a sztálinista modell egyik legszélsőségesebb változatát képviselte.

Rákosi Mátyás
Az ÁVH szorosan együttműködött Rákosi kommunista pártjával. | Fotó: Fortepan, Berkó Pál – Forrás: Wikimedia Commons

Rákosi minden politikai hatalmat az MDP és azon belül saját személye köré összpontosított. A gazdaság, a kultúra, az oktatás és a hétköznapi élet minden területe a pártállam totális ellenőrzése alá került, és a társadalmon eluralkodott a félelem. A gyakorlatilag már 1945 óta működtő, majd 1948-ban a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának (ÁVH) elnevezett titkosrendőrség állandó megfigyelése és brutalitása miatt bárki könnyen gyanúba keveredhetett. A következő éveket tömeges letartóztatások, koncepciós perek és internálások jellemezték.

Rákosi rendszerének erőltetett iparosítása, a kollektivizálás és a beszolgáltatási rendszer az életszínvonal drasztikus csökkenésével, a parasztság elszegényedésével és komoly hiánygazdasággal járt. Mindez az ÁVH politikai terrorjával karöltve egyre nagyobb elégedetlenséget és változás iránti vágyat keltett a társadalomban.

help_outline
Tudtad?

A második világháború öröksége és a Rákosi-korszak erőltetett iparosításának következtében, különösen a nehézipar tekintetében a magyar lakosság lakás és az alapvető élelmiszerek hiányában szenvedett.

Ezekre a feszültségekre már a Szovjetunió is felfigyelt. Sztálin halálát követően 1953-tól egyre inkább az enyhülés felé mozdultak, amivel Rákosi politikája egyre tarthatatlanabbnak bizonyult. A szovjetek a rendszer stabilitásának fenntartása és az új politikai irányvonalul érvényesítése érdekében új vezetőt kerestek Magyarország élére.

A legjobb Történelem tanárok elérhetőek
Patrik
5
5 (105 vélemény)
Patrik
12000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Bálint
5
5 (15 vélemény)
Bálint
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Orsolya boglárka
5
5 (14 vélemény)
Orsolya boglárka
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Ádám
5
5 (9 vélemény)
Ádám
7500Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Péter
5
5 (4 vélemény)
Péter
3500Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Roland
5
5 (7 vélemény)
Roland
5000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Gyula
5
5 (11 vélemény)
Gyula
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Péter
5
5 (8 vélemény)
Péter
4000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Patrik
5
5 (105 vélemény)
Patrik
12000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Bálint
5
5 (15 vélemény)
Bálint
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Orsolya boglárka
5
5 (14 vélemény)
Orsolya boglárka
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Ádám
5
5 (9 vélemény)
Ádám
7500Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Péter
5
5 (4 vélemény)
Péter
3500Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Roland
5
5 (7 vélemény)
Roland
5000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Gyula
5
5 (11 vélemény)
Gyula
6000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Péter
5
5 (8 vélemény)
Péter
4000Ft
/óra
Gift icon
1.óra ingyenes!
Gyerünk!

Sztálin halála és a változó nemzetközi politikai légkör

Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a szovjet blokkban a sztálinizmus fokozatosan válságba került. A szovjet vezetésben hatalmi harc zajlott, amiben végül az enyhülés politikáját képviselő Nyikita Hruscsov diadalmaskodott.

A változás Magyarországot is komolyan érintette. 1953-ban Moszkva akaratával összhangban Rákosit rövid időre háttérbe szorították. Bár a párt vezetője továbbra is Rákosi maradt, a miniszterelnöki székbe Nagy Imrét választották, aki „új szakasz” programjával mérsékeltebb irányvonalat képviselt, többek közt:

felszámolta az internálótáborok rendszerét, és részleges amnesztiát hirdetett;

felfüggesztette az erőltetett iparosítást;

béremeléssel próbálta javítani az életszínvonalat.

Amikor viszont 1953-ban a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) NATO-tag lett, kiéleződni látszódtak a hidegháborús feszültségek, aminek orvoslására nem tartották ideálisnak Nagy Imre politikáját. A miniszterelnök nem volt hajlandó lemondani, így Moszkva nemcsak megbuktatta, hanem a pártból is kizárta, helyélre pedig Rákosi embere, Hegedüs Andrást került. Nagy Imre reformkísérletei azonban a magyar lakosság körében egy igazságosabb, élhetőbb szocializmus reményét keltette fel, és egyre többen szálltak szembe a Rákosi és vezetőtársai által képviselt értékekkel.

help_outline
Tudtad?

1956 februárjában Hruscsov a XX. pártkongresszus zárt ülésén elítéltea sztálini személyi kultuszt, ami a többi szocialista országban is jelentős változások lehetőségét jósolta elő. Ez az úgynevezett „olvadás” (szovjet politikai enyhülés) légköre azt az illúziót keltette, hogy a szocialista országokban is lehetőség nyílhat bizonyos reformokra és a politikai légkör enyhítésére.

Az NSZK NATO-tagsága csak egy esemény volt a sok közül a politikai világszínpadon: a hidegháború feszültségei nemzetközi szinten jelen voltak, amik a gyarmati felszabadító mozgalmakkal és a Szovjetunió presztízsének megingásával mind hozzájárultak ahhoz, hogy 1956-ban a magyar társadalom is bátrabban fel merjen lépni. Az a tény, hogy magában a Szovjetunióban is elítélték a sztálinista túlkapásokat, a magyarokban is azt az érzést keltette, hogy valóban lehet esély a változásra.

A magyar értelmiség, ifjúság és munkásság szerepe a forradalomhoz vezető úton

Az 1950-es évek közepére a magyar értelmiség, különösen az írók, újságírók és egyetemisták (közösen: pártellenzék) egyre erőteljesebb és hangosabb kritikákat fogalmaztak meg a Rákosi-féle diktatúrával szemben. A Magyar Írók Szövetsége fórumain és a sajtóban egyre többször lehetett találkozni a politikai és gazdasági reformok szükségességét hangsúlyozó véleményekkel.

Az 1955-ben viták szervezésére létrehozott Petőfi Kör a nyilvánosság előtt is kimondta azt, amiről sokan addig csak zárt körben mertek beszélni: a diktatúra zsákutcába vezette az országot. A Petőfi Kör hatására egyre több hasonló vitafórumot hoztak létre, és az üzenet egyre nagyobb közönséget szólított meg, főleg diákokat és fiatal értelmiségieket.

Nagy Imre
Nagy Imre (középen) reformkísérletei az 1953-as lemondatását követően is érzékeltették hatásukat. | Fotó: Fortepan, Jánosi Katalin – Forrás: Wikimedia Commons

A megosztottság végül a párton belül is konfliktusokhoz vezetett, ami Rákosi lemondását eredményezte. Az MDP első titkári pozíciójába a Rákosi-politikát képviselő Gerő Ernő lépett, Rákosi pedig a a szovjet vezetés utasítására a Szovjetunióba költözött, ahonnan többé nem térhetett vissza Magyarországra. A lakosság azonban ezzel a változással sem elégedett meg. 1956 őszére a szegedi egyetemisták megalapították a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ), a kommunistáktól független ifjúsági szervezetet, majd általuk inspirálva több egyetem is így tett.

Az egyetemisták többek közt a szovjet csapatok kivonását, szabad választásokat és sajtószabadságot követeltek, ami a munkásság elégedetlenségével (alacsony bérek, kimerítő munkakörülmények, létbizonytalanság) végleg a változás mellé állította a lakosságot. Az értelmiség, az ifjúság és a munkásság közös fellépése nélkül az októberi események nem válhattak volna országos méretű forradalommá: a különböző társadalmi csoportok együttes elégedetlensége volt a fő mozgatója annak, hogy az 1956-os megmozdulás valódi nemzeti összefogássá váljon.

A lengyelországi eseményekből merített erő

1956 nyarán és őszén Lengyelországban is feszültségek robbantak ki a sztálinista rendszer ellen. A poznańi munkásfelkelést ugyan a hatalom véresen leverte, de az események jelentős változásokat hoztak a lengyel kommunista pártban: Władysław Gomułka vezetői pozícióba való visszatérése reformfolyamatokat indított el, és sikerült jelentősen csökkenteni a szovjet befolyását Lengyelországban.

A lengyelországi fejleményeket Magyarországon is figyelemmel kísérték, és sokan úgy vélték, ha a lengyeleknek is sikerült változásokat elérniük, akkor Magyarországon is van esély a sikerre. Ennek a változásnak és a lengyelországi szolidaritás jegyében a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói békés felvonulást szerveztek 1956. október 23-ra. A tüntetőkhöz több egyetem és egyre nagyobb számú járókelő és munkás is csatlakozott. Amikor viszont este az ÁVH a tömegbe lőtt, a fegyveres felkelés szinte elkerülhetetlenné vált.

A békés felvonulás napján estére mintegy
200 000

ember gyűlt össze.

A magyarok közvetlen inspirációt merítettek a lengyel példából, mert reményt adott számukra, hogy ők is elérhetnek valamilyen szintű függetlenséget a szovjet rendszerrel szemben. Ez a bátorítás volt az utolsó lökés a már régóta érlelődő elégedetlenség nyílt kifejezésére.

1956-os forradalom okai
Az 1956-os forradalmat az összefogás ereje és a szabadság iránti vágy vezényelte. | Fotó: Fortepan, Novák Ferenc – Forrás: Pixabay

Összegzés

Az 1956-os forradalom nem egyetlen pillanat és nem is egy esemény, hanem számos összefonódó és egymást erősítő előzmény eredménye volt. A felgyülemlő társadalmi, gazdasági és politikai feszültségek a XX. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontját hozták.

A második világháborút követő szovjet megszállás, a Rákosi-rendszer elnyomása, a sztálinizmus válságának jelei, a magyar értelmiség és fiatalság tiltakozó hangja, valamint a lengyelországi események bátorító példája együtt teremtette meg azt a robbanásveszélyes helyzetet, amiből 1956 októberében végül kitört a szabadságvágyból táplálkozó felkelés.

Bár a forradalom rövid életű volt és a szovjetek leverték, ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy a magyarok megmutassák, nem hajlandók tovább elnyomásban élni. A felkelők a bátorság, az összefogás ereje és a szabadság iránti rendíthetetlen vágy által vezényelve megalapozták az utat a diktatúra felszámolása és egy szabadabb Magyarország előtt.

Tetszett ez a cikk? Értékeld!

5,00 (1 rating(s))
Loading...

Klaudia

Idegen nyelvek és kultúrák, utazás, sport: lelkes felfedezőként ezért is szeretek fordítóként dolgozni, mert így számtalan új dolog és szakterület egy kis darabkáját tudhatom én is a magaménak.