Azok vagyunk, akinek gondoljuk magunkat. Mindaz, ami vagyunk, a gondolatainkból születik. Gondolatainkkal építjük fel a világot.
Buddha
Az egyén vallási meggyőződései saját tapasztalatokon, neveltetésen és spirituális élményeken alapszanak, amelyek egyedivé teszik őt másokkal szemben. Ezek a hitek formálják az identitását, és meghatározzák, hogyan látja a világot, és hogyan értelmezi az élet nagy kérdéseit. Ezt a belső meggyőződést nem lehet univerzális érvényességgel elítélni vagy megcáfolni.
Számos kutatás bizonyítja, hogy a vallásosabb emberek általánosan elégedettebbek az életükkel, mint mások. A hívők őszinte erőfeszítéseket tesznek az alapvető tanok követésére, amelyek közelebb viszik őket egy legfelsőbb lényhez. Ennek eredményeként jó kapcsolatokat ápolnak társaikkal, nyitottabbak más kultúrák és hagyományok iránt, és jobban fel vannak készülve az identitásbeli vagy személyes válságok kezelésére.

A vallási meggyőződések mélyen beágyazódnak az egyén identitásába és világlátásába. Azok számára, akikben kíváncsiságot ébreszt más kultúrák és vallási rendszerek megismerésének lehetősége, az öt világvallás közül most a buddhizmus tanításaival és eredetével ismerkedhetnek meg.
A buddhizmus eredete
A világon több mint 500 millióan vallják magukat buddhistának, ami a világ teljes lakosságának közel 7%-át teszi ki. Ez a hitek, hagyományok és spirituális gyakorlatok széles skáláját magában foglaló vallás elsősorban Kambodzsában, Srí Lankán, Thaiföldön, Bhutánban, Laoszban és Mongóliában domináns, de Japánban, Dél-Koreában és Vietnamban is sokan gyakorolják.
A buddhisták által követett szokások és hagyományok túlnyomó többsége Buddha tanításaiból ered.
De ki Buddha és honnan ered a buddhizmus?
A buddhizmus közel sem olyan ősi, mint a hinduizmus. Gyökerei és tanításai Gautama Sziddhárthától származnak, aki i. e. 6–4. században született a Himalájától délre, a ma Nepálhoz tartozó Lumbiniben.
A buddhizmus tanításai szerint Gautama Sziddhártha királyi családból származott, és születését és életét is számos legenda övezi. Édesapja, Suddhódana király egy bölcs jóstól tudta meg, hogy fia kiemelkedő uralkodóként vagy páratlan vallási vezetőként fog tevékenykedni. A király úgy vélte, hogy amennyiben fia megtapasztalná az élet fájdalmait és szenvedését, biztosan a vallás útját választaná, ezért a pompás palotai élettel próbálta őt elzárni a világ nehézségeitől.

Négy palotán kívül tett utazása során az idős korral, betegséggel és a halállal való szembesülés rádöbbentette Sziddhárthát a világ mulandóságára és értelmetlenségére, és hogy meg kell találnia a választ a szenvedés okára és a létezés valódi értelmére. A palotát búcsú nélkül elhagyva csatlakozott az aszkétákhoz. Mivel ott sem találta meg a keresett választ, teljes magányba és meditációba vonult, míg egy éjszaka el nem érte a megvilágosodást (nirvána), és buddhává lett.
Buddha számára a valódi létezést az ujjászületések (szanszára) szakadatlan sorából, a létezéshez való ragaszkodásból való kilépés jelentette, vagyis az érzéki gyönyörök és vágyak, a tudatlanság, a létezés élvezetének kioltása a lélekben. Ez nem az élet örömeinek elutasítását, hanem inkább a szenvedést okozó ragaszkodásoktól és vágyaktól való megszabadulást jelenti.
Buddha élettapasztalatai révén felismerte az emberi szenvedés különleges aspektusait, például hogy minden földi öröm múlandó, és csak enyhén tudja elfedni az emberi fájdalmat. Megvilágosodása után a mai Váránaszi (Benáresz) városa területén kezdte meg tanításait, amelynek alapját a négy nemes igazság és a nemes nyolcrétű ösvény képezte és képezi ma is.
Fontos leszögezni, hogy bár Buddha számos tevékenysége és tanítása az i. e. 6–4. században történt, az életéről szóló írások (Buddhacsarita) csak az i. sz. 1. vagy 2. században jelentek meg szanszkrit nyelven Asvaghósa által.
A buddhizmus lényege
A kereszténységtől az iszlámig minden nagyobb valláshoz, felekezethez és személyes meggyőződéshez hasonlóan a buddhizmusnak is számos olyan elsődleges tanítása van, amelyek eltérnek a más vallások által gyakorolt szokásoktól és hagyományoktól.

A buddhizmust elsősorban a szenvedés, valamint a halál és az újjászületés körforgásának legyőzése határozza meg, főként a nirvána vagy a buddhaság útjának elérése révén. A buddhizmus szerint a szenvedés (dukkha) alapvető része az életnek, amelyet a vágyakozás (tanha), a múlandó dolgokhoz és az érzéki gyönyörökhöz való ragaszkodás, illetve a valóság igaz természetét megakadályozó tudatlanság (avidjá) okoz.
A buddhizmus célja ezeknek a vágyaknak, tudatlanságnak és a ragaszkodásoknak a kioltása. Ez a nirvána, vagyis a megvilágosodás állapota, amelyben az egyén mindenféle vágytól és tudatlanságtól megszabadulva eléri a létezés minden formájának elengedését. Ekkor már nem kerül újra a szanszárába, és a szenvedés megszűnik.
Buddha minden követőjét a nirvána elérésére ösztönözte. Ennek érdekében olyan alapvető, ma is követendő tanokat vezetett be, mint a négy nemes igazság és a nemes nyolcas út (nyolcrétű ösvény).
A négy nemes igazság
- Duhkha (dukkha): a szenvedés igazsága. A buddhizmusban a szenvedésnek három alapvető formája van, amelyek megfelelnek Buddha utazása során tapasztalt három látomásának. Ezek az öregség, a betegség és a halál. A buddhisták szerint a szenvedés abban nyilvánul meg, hogy az élet gyakran nem felel meg az elvárásoknak, és az elégedettség csak átmeneti. Ezt az első igazságot elfogadva a buddhisták nem optimisták és nem pesszimisták, hanem realisták. Felismerik, hogy a világ és az élet nem tökéletes, és a szenvedés elkerülhetetlen. Az igazi szabadság és boldogság nem az illúziókhoz és múló dolgokhoz való ragaszkodásban, hanem a szenvedés okainak megértésében és megszüntetésében rejlik.
- Samudāya (szamudaja): a szenvedés eredete. Buddha pontosan meghatározta a szenvedés okát, és ez sokkal mélyebben gyökerezik, mint gondolnánk. Minden fájdalom és szenvedés gyökere a vágyból ered. Egy-egy vágy beteljesülése azonban csak ideiglenes kielégülést jelent, így a vágyakozás ismétlődik, és sohasem nyújt végleges megnyugvást. A vágyakat a kapzsiság, gyűlölet és tudatlanság táplálja. Ezen mélyebb okok következményei a mindennapi problémák is (szomjúság, éhség, szomorúság vagy egy szeretett személy elvesztése).
- Nirodha (nirodha): a szenvedés megszüntethető. Buddha tanítása szerint a szenvedés a vágyak és ragaszkodás kioltásával felszámolható. A nirvána, vagyis a teljes béke és a minden élőlény iránti szeretet a három szenvedést okozó vágy kioltásával érhető el.
- Mārga (magga): a fájdalom megszüntetéséhez vezető út, ahová a nemes nyolcrétű ösvény vezet.

A nyolcrétű nemes ösvény
A szenvedés okainak megszüntetése a buddhizmusban a nyolcrétű nemes ösvény módszerével érhető el, amelynek középpontjában a tökéletes erőfeszítés, éberség és elmélyedés gyakorlása áll:
- Sammā ditthi (szamjag-drsti): a helyes szemlélet vagy felismerés, vagyis a buddhista tanítások elfogadása – a szenvedés tényének, okának és megszüntethetőségének felismerése. Buddha soha nem akarta, hogy követői vakon higgyenek a tanításainak. Ehelyett saját maguknak kellett megítélniük, hogy azok helyesek-e.
- Sammā san̄kappa (szamjag-szamkalpa): a helyes elhatározás a helyes hozzáállás követésére. Szakítás az illúziókon és vágyakon alapuló célokkal.
- Sammā vācā (szamjag-vák): a helyes beszéd. A rágalmazás, pletyka, hazugság és rosszakarat kerülése, az igazságra, mások iránti türelmet és tiszteletet, barátságot és összhangot elősegítő beszédre való törekvés.
- Sammā kammant (szamjag-karmanta): a helyes cselekedet. Békés és harmonikus viselkedés, a jóakaratra, kedvességre, együttérzésre, becsületességre, nagylelkűségre való törekvés, kerülve mindenféle lopást, gyilkosságot és szexuális mértéktelenséget.
- Sammā ājīva (szamjag-ájiva): a helyes életmód. Tartózkodás a más élőlényeknek kárt okozó cselekedetektől (például fegyverrel, alkohollal, kábítószerekkel való kereskedés). Törekvés a lelkiismeretes és szorgalmas munkára, a tiszteletre és a figyelemre.
- Sammā vāyāma (szamjag-vjájáma): a helyes törekvés, gyakorlás. A pozitív gondolatok művelése, a tudat megfigyelése és ellenőrzése, a jövőbeni egészségtelen állapotoktól és káros tudatállapotoktól való távolmaradás.
- Sammā sati (szamjag-smrti): a helyes elmélkedés vagy jelenlét, éberség. A test, az érzések, az érzelmek és a tudatállapot közötti tudatosság fejlesztése.
- Sammā samādhi (szamjag-samádhi): a helyes elmélyedés, meditáció. A nemes nyolcrétű ösvényhez szükséges mentális összpontosítás kifejlesztése az állandóan kavargó gondolatok és érzelmek megnyugtatásával.
A nemes nyolcrétű ösvény elemei egymásra épülnek és egymással szorosan összefonódnak. Az ösvény betartásával a buddhisták felkészítik magukat a nirvánára, vagyis a valódi boldogságra, a szenvedéstől való megszabadulásra és a belső békére.
A buddhizmusnak három fő ága létezik, a hínajana, vadzsrajána és mahájána, amelyek közül az utóbbi a legelterjedtebb. A tibeti buddhizmusban például a vadzsrajána és mahájána ötvözésével egy egyedülálló vallási és filozófiai rendszer jött létre, míg a zen buddhizmus (mahájána) a közvetlen tapasztalásra és az egyszerű, intuitív meditációs gyakorlásra helyezi a hangsúlyt. A buddhizmus bármely ágáról is van szó, mindegyik esetében a nirvána a végső cél – még ha az út és a megközelítés különbözik is az egyes irányzatokban.
További fontos információk a buddhizmusról
A kereszténységtől a judaizmuson át a buddhizmusig minden nagy vallás sajátos istentiszteleti helyekkel, szimbólumokkal és a történelmük során meghatározó személyekkel rendelkezik. Ezek azért is fontosak, mert meghatározzák a vallás identitását és segítenek a hívőknek értelmet adni a hitüknek és vallásos gyakorlatuknak. Az alábbiakban ezeket a szempontokat a buddhizmus szempontjából vizsgáljuk meg.

Istentiszteleti helyek a buddhizmusban
A buddhizmusban az imádság és a meditáció egyaránt közösségi és egyéni tevékenység is. Az imádság azonban a buddhizmusban nem egy felsőbb lény felé irányul, hanem az önmagunkkal és a körülöttünk lévő világgal való mélyebb kapcsolat kialakításáról és ápolásáról szól.
Legyakoribb helyszíne a templomok és szentélyek, amelyeket a buddhizmus irányzataitól függően többféleképpen is neveznek: vihára, chaitya sztúpa, wat és pagoda. A templomok Buddha legtisztább környezetét képviselik. A buddhisták gyakran az otthonukban is kialakítanak egy kis oltárt vagy szentélyt, ahol imádkoznak, meditálnak és szertartásokat végeznek.
A buddhizmus szent könyve
A keresztények a Bibliát olvassák, a muszlimok a Koránt, a buddhisták pedig a Tipitaka (Páli Kánon) ősi szövegeit. Ezt a Buddha tanításait és beszédjeit tartalmazó szent könyvet csak Buddha halála után, az. i. sz. 1-3. században állították össze. A könyv három fő részből áll, amelyre a buddhisták nemcsak vallási szövegként, hanem etikai és filozófiai útmutatóként is tekintenek.
A buddhista szerzetesek Buddha tanításait követik, gyakran minimalista életet élnek, és napjaikat meditációval, tanulással és tanítással töltik.
A buddhizmus kulcsfigurái
- Gautama Buddha: valószínűleg minden idők legmeghatározóbb buddhistája, mivel a buddhizmus tanításai az ő filozófiáján és gondolatain alapulnak.
- Dalai Láma: a 14. dalai láma talán a leghíresebb még élő buddhista. Lhamo Donrup néven született 1935-ben, és már kétéves korában az előző dalai láma reinkarnációjaként azonosították. A tibeti buddhizmus egyik legfontosabb vallási és politikai vezetője. 1989-ben Nobel-békedíjat kapott az erőszakmentes ellenállásért és a tibeti nép jogaiért folytatott harcáért. Tanításaiban a belső békét, türelmet, a megbocsátást és az együttérzést hangsúlyozza.
A buddhizmus jelképei
- Dharma kerék: más néven Tan kereke vagy dharmacsakra a buddhizmus egyetemes szimbóluma, amely számos jelentéssel bír. Például nyolc küllője a nemes nyolcrétű ösvényt, a kerék pedig a szanszára (születés, halál és újjászületés) körforgását jelképezik, amelyből a nirvána elérésével lehet kiszabadulni.
- Örök csomó: más néven végtelen csomó Buddha végtelen bölcsességét és együttérzését, illetve azok végtelen összefonódását szimbolizálja.
- Lótusz: az erények és megtisztulás megtestesítője. A lét nehézségeiből úgy emelkedhetünk ki, és érhetjük el a megvilágosodást, mint ahogyan egy lótusz emelkedik a zavaros víz felszínére.
A buddhizmus tanításainak megismerésével többet megtudhatsz a személyes fejlődéshez, a belső béke megtalálásához és a harmonikus élethez vezető útról, és jobban megérheted az emberi szenvedés természetét. A buddhizmus tanulmányozásával a vallási és kulturális sokszínűségbe is mély betekintést szerezhetsz.