Hindu vagyok, mert a hinduizmus az, amiért érdemes élni a világban. Hindu vagyok, ezért nemcsak az embereket, hanem minden élőlényt szeretek.
Mahatma Gandhi
Dharma, Brahman, karma, óm: mi a közös ezekben a szavakban? Némelyikükkel bizonyára már te is találkoztál. Ezek a fogalmak mind fontos részét képezik a hinduk szokásainak.
A hinduizmust a legősibb vallásként tartják számon, és ma több mint egymilliárd követője van. Azok számára, akiket érdekel a spirituális mélységek keresése, a jóga és a meditáció, valamint az indiai kultúra gazdagsága a hinduizmus megismerése igazán érdekes lehetőségeket nyújt. A hindu szokások közelebbi felkutatása továbbá új perspektívát nyújt az élet és a társadalom, valamint a vallások közötti kapcsolatok megértésében.
Hogy ne csak felismerd a fent említett hinduizmussal kapcsolatos szavakat, hanem meg is értsd azokat, egy távol-keleti utazásra invitálunk, amely során megismerheted a hinduk vallásának történetét és lényegét.
A hinduizmus eredete
A hinduizmus a kereszténység és az iszlám után a harmadik legnagyobb vallás. Mintegy 1,2 milliárd hívőt számlál, amely a világ népességének 15%-át jelenti. Bár a pontos keletkezési dátuma ma is vitatott, a történészek és szakértők abban megegyeznek, hogy a hinduizmus eredete és tanításai több mint 4000 évre nyúlnak vissza. A hinduizmust ezért a legősibb vallásnak tekintik.
A hinduizmus pontos eredetének és történetének meghatározását az is megnehezíti, hogy nincs konkrét alapítója, hanem folyamatosan alakult ki az évszázadok során. Tulajdonképpen nem egyetlen vallásról, hanem számos hagyomány és filozófia gyűjteményéről van szó. Ez teszi a hinduizmust olyan egyedivé.
A hinduk szerint a hinduizmushoz kapcsolódó hagyományok és szokások mindig is léteztek, ezért gyakran a Sanātana Dharma kifejezéssel utalnak rá, amelynek jelentése az örök vallás vagy örök törvény. A hindu tanítások tehát nem egy adott történelmi korszakhoz vagy alapítóhoz kötődnek, hanem örök érvényű igazságokat képviselnek. A Sanātana Dharma ezért nemcsak a hinduizmusra utal, hanem egy szélesebb, időtlen erkölcsi és spirituális rendszerre is.
Bár pontos dátumokkal nem számolhatunk, sok tudós úgy véli, hogy a hinduizmus kialakulása kb. i. e. 2300 és 1500 közötti évekre nyúlik vissza. A feltételezések szerint a hinduizmus hittételei és szokásai az Indus-völgyben, a mai Pakisztán (kis részben Északnyugat-India és Afganisztán) területén alakultak ki. Nem meglepő hát, hogy Pakisztánon kívül leginkább az olyan közeli ázsiai országokban a legelterjedtebb, mint India, Nepál és Mauritius.
Honnan erednek ezek a feltételezések?
A hinduizmus történelme során több meghatározó időszak formálta a hívők hitét és tanításait. Ilyen volt például a védikus korszak, amelyet a Védák, a hinduizmus szent könyveinek megírása fémjelez, és a hinduizmus klasszikus aranykoraként számon tartott epikus (puráni) időszak.
Az árja hódítás elmélete szerint i. e. 1500 körül az indoárják egy része Közép-Ázsiából az Indus-völgybe vándorolt, ahol nyelvük és szokásaik keveredtek a helyi őslakosokéval. Az i. e. 1500 és 400 közötti időszakot védikus korszaknak nevezik. Ekkor rögzítették az addig szájhagyomány útján terjedő Védákat, az ősi hindu szövegeket. Ezek az indoárják vallási és filozófiai gondolatain alapuló szövegek a magas szintű eszmerendszerektől a táncművészeteken át az orvostudományig mindenki számára fontos tudásforrásként szolgáltak.
Vannak azonban, akik az árja hódítás elméletét elutasítva a hindu civilizáció folytonosságát és annak a feltételezett árja hódítás előtti létezését hangsúlyozzák. Ezt az Indus-völgyi civilizáció maradványainak feltárása, valamint földrajzi és genetikai kutatások is jobban alátámasztani látszik. Egy szó, mint száz, az első elmélet szerint a védikus kultúra az indoárják érkezésével jött létre, míg a második elmélet a védikus kultúra és a hindu civilizáció Indus-völgyi civilizációból való folyamatos kifejlődését vallja.
Brahma a hindu főistenek egyike, akire Brahman egyik megnyilvánulásaként tekinthetünk. Brahman alak, nem és test nélküli, a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője.
A megközelítőleg i. e. 400 és i. sz. 300 közötti epikus (purán) korra a hinduizmus klasszikus aranykoraként tekintenek. Virágoztak a tudományok, a művészetek, a saivizmus és a vaisnavizmus – utóbbi kettő a sáktizmussal együtt a ma három legelterjedtebb hindu felekezet.
A régi istenek helyébe Brahma, a világ teremtőjének, Visnu, a világ fenntartójának és Siva, a pusztulás urának istenhármassága került. A három isten tevékenységeinek körforgása jelenti a világfolyamat ciklikus, ismétlődő rendjét. Bár a hinduizmus követői több istent is tisztelnek, maga a hinduizmus nem politeista, mert a hinduizmus isteneit mind az egy Brahman különböző megnyilvánulásainak tekintik. Vannak, akik Visnut, mások Sivát tisztelik főistenként, de minden hindut összeköt a karma és a lélekvándorlás hite, valamint a meditációra és az aszkézisre (önmegtartóztatás) való hajlandóság.
A következő időszakokban a hinduizmusra nagy hatással volt a buddhizmus, majd a 12. században kezdődő muszlim hódítások révén az iszlám vallás.
A hinduizmus istentiszteleti helyei, szent könyvei, szimbólumai és fontos személyiségei
A különböző vallások tanulmányozásakor nyitottnak kell lenni, mert bár szokásaik eltérhetnek a sajátunktól, ez nem ok arra, hogy szemet hunyjunk felettük, vagy előítéletesek legyünk velük szemben.
A világvallások sajátos istentiszteleti helyeik (templomok, mecsetek, zsinagógák), szent könyveik (Biblia, Korán, Tipitaka), kiemelkedő történelmi és vallási személyeik (Jézus, Mohamed, Buddha) és szimbólumaik (Jézus hal, félhold, sztúpa) teszik egyedivé a hitrendszereiket. Az alábbiakban ezeket a tényezőket a hinduizmus keretében vizsgáljuk meg.
Hindu istentiszteleti helyek
Az iszlám vallás istentiszteleti helye a mecset, a keresztényeké a templom, a hinduk pedig hindu templomokban, úgynevezett mandirokban imádkoznak. Az istentisztelet azonban nem korlátozódik a mandirokra, és otthon vagy szabadtéri szent helyeken is szoktak imádkozni:
- Templomok: a hindu templomok mérete és jelentősége változhat, de céljuk ugyanaz marad: összehozni az embereket és az isteneket. Az Ázsia különböző részein megfigyelhető hindu templomok stílusa a védikus hagyományokból ered, amelyben fontos szerepet játszik az univerzum rendjét és az isteni harmóniát tükröző négyzetek és körök szimbolikája. Minden templomot egy adott istennek szentelnek, amelyre a hinduk úgy tekintenek mint az isten földi lakóhelyére. A templom központi, legszentebb része a garbhagriha (belső szentély), ahol az istenség szobra található. A híres hindu templomok közé tartozik az indiai Brihadísvara-templom és a kambodzsai Angkorvat.
- Szentélyek: a hinduk túlnyomó többségének az otthonában is található egy kis oltár vagy szentély, úgynevezett púdzsa (imádat, dicsőítés) szoba. Az otthoni szentély lehet egy isten vagy istennő szobra vagy csak egy képe (nem összetévesztendő a bálványimádással!). Az otthoni púdzsa során mantrákat mondanak, füstölőket és mécseseket gyújtanak, és áldozatot (virág, étel, ruha) kínálnak fel az istenségnek.
A hinduizmus szent könyve
Ami a keresztényeknek a Biblia vagy a buddhistáknak a Tipitaka, az a Védák a hinduknak. A hinduk ősi írásait tartalmazó szentírás szanszkrit nyelven íródott, jelentése tudás. Kezdetben szájhagyomány úton terjedt, majd a védikus korszakban rögzítették írásban. Tartalmát szent versek és himnuszok hatalmas gyűjteménye, rituálék, filozófiai tanítások, misztikus bölcsességek, valamint az ősi szentek és bölcsek által kapott kinyilatkoztatások határozzák meg.
A Védák a Legfelsőbbtől származó, örökkévaló szentírások. Tanításának középpontjában az áll, hogy az anyagi test és ez a világ csupán átmeneti, míg a lélek örök, amelynek eredeti otthona a lelki világ, ahová meg kell próbálnia visszatérni.
A négy eredeti Véda:
- Rig Véda
- Száma Véda
- Jadzsur Véda
- Atharva Véda
- (puránák, az ötödik véda)
A védikus irodalomban az Upanisádok, a Mahábhárata (egyik fejezete a hindu Bibliaként ismert Bhagavad-gítá) és a Rámájana is fontos írások.
A hinduizmus istenei és kiemelkedő alakjai
A hinduizmus számtalan istenséget, bölcset és spirituális tanítót tisztel. Egyes istenek a teremtés, fenntartás vagy pusztítás szerepét töltik be, mások az erény, tudás vagy odaadás megtestesítői, míg a szent emberek és bölcsek tanításaikkal és életükkel járultak hozzá a hinduizmus fejlődéséhez.
A hindu istenek és befolyásos személyiségek hatalmas listájáról néhányat most közelebbről is megismerhetsz:
Rámacsandra
a hinduk Visnu hetedik avatárjaként tisztelik, akinek életét a Sanātana Dharma iránti odaadás tökéletes példájának tartják. Tapasztalatait és tanításait a Rámájana örökítette meg.
Krisna
Visnu nyolcadik avatárja, a Bhagavad-gítá elbeszélője. Élete és tanítása a Mahábháratában olvasható. Krisna az Isten iránti szeretetteljes odaadáson alapuló bhakti-jóga központi alakja.
Ardzsuna
korának egyik legnagyobb harcosa, a hősi erények megtestesítője, Krisna tanítványa, a Mahábhárata központi alakja.
A hinduizmus istenei mellett Mahatma Gandhi (1869–1948) egyértelműen a hinduizmus legismertebb képviselője. Gandhi indiai politikus, pacifista és szellemi vezető, aki kiállt az emberi jogokért, küzdött a társadalmi igazságtalanságok ellen, és erőszakmentesen harcolt az indiai függetlenségért a Brit Birodalom ellen.
Viselkedését a hinduizmus elvei alapján a példamutatás, az önmegtartóztatás, a megtisztulás és az Istenhez vezető út megtalálása jellemezte. Nemcsak elismerte, hanem mélyen tisztelte is a többi vallást.
A hinduizmus ikonikus szimbólumai
A szimbólumok nem csak vallási jelképek. Mély spirituális jelentésekkel rendelkeznek, és az adott vallás eszméinek és értékeinek kifejezésével segítenek a hívők spirituális útján való haladásában. A hinduizmusban az effajta szimbólumok a következők:
- Óm (aum): a meditációban és imákban használt szent hang és spirituális szimbólum, amelyet a hinduizmus mellett a buddhizmusban is használnak. Az isteni tudat és az univerzális létezés szimbóluma, amely az egész világmindenség, valamint a teremtés, fenntartás és megsemmisülés ciklusait képviseli. Gyakori használata segít a hívőknek a belső béke és a spirituális felemelkedés elérésében.
- Szvasztika: bár sajnálatos módon a horogkeresztről elsőre sokaknak a nácizmus és az önkényuralom jut eszébe, a hinduizmusban a horogkereszt egy ősi és rendkívül pozitív jelentéssel bíró jelkép, a szerencse és az élet körforgásának szimbóluma. Négy karja egyes értelmezések szerint a négy évszakot, mások szerint a négy Védát vagy a négy világkorszakot jelenti.
Ezek a szimbólumok a buddhizmusban is jelen vannak. Ha szeretnél többet megtudni erről a vallásról, ne habozz elolvasni a buddhizmus történetéről szóló cikkünket is!
A hinduizmus alapelvei
A vallások alapelvei tulajdonképpen mély filozófiai tanítások, egyfajta spirituális útmutatók. A hinduizmusban ilyen például a dharma (erkölcsi kötelesség), karma (ok-okozat törvénye) vagy a természet tisztelete:
- Hit a szanszárában (újjászületés) és a karmában: a hinduk többsége szilárdan hisz a szanszára és a karma tanaiban. Előbbi az élet, a halál és a reinkarnáció folyamatos körforgása, utóbbi pedig az ok és okozat egyetemes törvénye. Ez magában foglalja a tettet, annak okát és következményeit, vagyis minden tettnek visszaható ereje van.
- Dharma elérése: a dharma az emberi élet feladatai és változatlan igazságai, amely vallási, társadalmi és kulturális szempontból is fontos.Leginkább úgy lehet leírni, mint helyes magatartás, igazságosság, erkölcsi törvény és kötelesség. Minden embernek saját dharmája, kötelessége van. A cél azonban minden ember életében közös: a dharma betartásával az embernek egyesítenie kell az életének különböző aspektusait, fenntartva a világ rendjét, miközben belső békére és megvilágosodásra talál.
- A természet tisztelete: a hinduizmus egyik alapelve az, hogy az emberek tettei és gondolatai közvetlenül meghatározzák jelenlegi és jövőbeli életüket, ezért a hinduk tisztelik a természetet, minden élőlényt beleértve. Többek közt az állatokat is szentnek tekintik, így sokan kerülik például a marhahús fogyasztását.
Ezek mellett a már említett Védák, illetve a meditáció és a moksa (a hinduizmus végső célja, a lélek felszabadulása a szanszára körforgásából) is a hinduizmus alapvető hittételei közé tartoznak.
Láthatod hát, hogy a vallások nemcsak spirituális és hitbeli, hanem történelmi, kulturális és társadalmi szempontból is fontos szerepet töltenek be. Mivel a vallási tanítások és hagyományok hatással vannak az erkölcsre, a művészetekre, a jogrendre és a mindennapi életre is, a hinduizmus és más vallások, például a judaizmus megismerésével jobban megértheted a különböző kultúrákat és az emberiség közös történelmét.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...