Imádság nélkül kereszténynek lenni éppúgy lehetetlen, mint levegő nélkül élni.
Luther Márton
A felgyorsult mindennapok sodrásában a pánik, stressz, szorongás, bizonytalanság és frusztráció könnyedén maga alá gyűri az embert. A globális események, társadalmi változások és a bizonytalan jövő fényében sokan mentálisan és érzelmileg is kifáradnak, és reménytelennek érzik a helyzetüket.
Mit lehet ez ellen tenni?
Egyesek az önsegítő könyvekben, míg mások a motivációs-inspirációs foglalkozásokban, egy elégedettséget nyújtó karrierben vagy a hitben találnak megoldást a körülöttük lévő gondok kezelésére, hogy a jelenben és a jövőben is a valóban fontos dolgokra összpontosíthassanak.
Bár a vallásszabadság helyzete országonként és időszakonként változik, általánosságban elmondható, hogy a modern társadalmakban az emberek szabadon, ítélkezés nélkül gyakorolhatnak bármilyen vallást. Az európai és nyugati vallási tolerancia ellenére az elmúlt időszakban több helyen, köztük Magyarországon is a vallásos elköteleződés csökkenése figyelhető meg.
csökkent a vallásosok száma Magyarországon.
Még ha az eredményeket valamelyest torzítja is, hogy a lakosság 40 százaléka nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen a vallása, a 2011-es felméréssel összehasonlítva jelentősen csökkent a bevallottan keresztény vallásúak száma és aránya. A szekularizációtól kezdve a globalizáción, változó társadalmi értékeken és technológiai-tudományos fejlődéseken át a népesség elöregedéséig az okok többrétűek.
Bármelyik tábort is erősíted, a kereszténység alaposabb megismerése segíthet jobban megérteni a világot és eligazodni a vallási, filozófiai és kulturális kérdésekben. Cikkünk mindenki számára alapvető ismereteket nyújt a keresztény vallás kialakulásáról, fejlődéséről, alapvető hitelveiről, szimbólumairól és kiemelkedő személyeiről.
A kereszténység története
A keresztény szó a Fölkent jelentésű héber Mosiah (Messiás) görög megfelelőjéből származik, ami a chrisztianosz. A görögből vette át a latin, amelyből megszületett a krisztusi vagy Krisztust követő jelentéssel bíró christianus.
A kereszténység a Közel-Keleten, Júdeában, a történelmi Izrael déli részén alakult ki. A térségben a történelem során több zsidó állam is létezett. Ezen a területen, pontosan Betlehemben született meg Jézus is, aki tanítását kezdetben a zsidókhoz, Isten választott népéhez intézte.
Jézus Isten országának eljövetelét hirdette, és megváltást ígért a bűnbánóknak. Tanításainak és a kereszténység lényege az Isten- és emberszeretet. Ennek függvényében Jézus elítélte a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot és a bosszút. A zsidó egyházfők veszélyt és konkurenciát láttak a hagyományos vallási gyakorlatoknak ellentmondó tanításaiban. Ezért feszítették Jézust keresztre, aki az emberiség megváltásáért szenvedett és halt meg.
A keresztények a hitüket Jézus Krisztus születéséről, életéről, haláláról, feltámadásáról és az Isten igéjéből származó tanításáról szóló alapvető hittételekre alapozzák. A kereszténység története tehát Jézussal és 12 apostolával kezdődött. A kereszténység első gyülekezetei azonban csak Jézus halála után, i. sz. 1. évszázad közepén kezdtek elterjedni, és végül egyházzá szerveződni.
Bár az apostolok kezdetben csak a zsidóknak folytatták az ige hirdetését, a kereszténységet hamarosan minden nemzetnek terjesztették az egész Római Birodalom területén. A hosszú üldöztetést követően végül i. sz. 4. században Nagy Konstantin római császár a milánói ediktummal engedélyezte a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást. Ugyanebben az évszázadban I. Theodosius római császár államvallássá tette.
A kereszténység alapvető hittételei
Mint minden vallásnak, a kereszténységnek is számos olyan alapelve van, amely évszázadokról évszázadokra öröklődve ma is érvényes.
hívővel a kereszténység számít a legnagyobb vallásnak.
Ma a kereszténységnek számos különböző egyháza és felekezete létezik, amelyek bár eltérnek vallási gyakorlatokban, a szertartásokban, a teológiai hangsúlyokban és a vallási hatalom gyakorlásában, mégis közös alapokra építenek:
- Biblia: minden keresztény egyház alapja, amely a zsidóság és kereszténység szerint Isten által ihletett. A Biblia Isten igazságait közvetíti, ezért tévedhetetlen. A kereszténység két részre osztja, nevezetesen az Ószövetségre és az Újszövetségre. A Szentlélek által ihletve 40 ember rögzítette Isten üzenetét.
- Jézus Krisztus: Isten egyszülött fia, aki az emberiség megváltásáért született. Isten Krisztusként emberré lett, amellyel megváltotta az emberiséget a bűntől és az örök kárhozattól. A bűnöktől való megtisztulás és az örök élet Jézus példájának követésével, áldozatának elfogadásával és a bűnbánat révén nyerhető el.
- Vízkeresztség: a katolikus egyházba való belépés és az eredendő bűntől való megtisztulás szimbóluma.
- Szentháromság: a hit, hogy az egy Istenben három különböző, egymás mellett létező személy létezik: az Atya, a Fiú (Jézus Krisztus) és a Szentlélek.
Szívesen felfedeznéd a vallások közötti különbségeket? Ismerkedj meg az iszlám vallás történetével is az erről szóló írásunkban!
Szimbólumok, szent könyvek, istentisztelet és kiemelkedő személyek a kereszténységben
Mivel a kereszténység a világ legelterjedtebb vallása, bizonyos helyeken sajátos szimbólumok és hagyományok alakulhatnak ki a vallás gyakorlása során. A kereszténység alapvető tanításai és szimbólumai azonban világszerte közösek. Íme hát a legismertebb keresztény szimbólumok, istentiszteleti helyszínek, szent könyvek és személyek rövid ismertetője.
Keresztény szimbólumok
A kereszténység számos logót, jelzést, azonosítót és megkülönböztető jelet használt a meghatározott események és jelentős személyek ábrázolására, amelyek fontos részei a vallási kifejezésmódnak és hagyományoknak:
- Kereszt: kétségkívül a kereszténység legismertebb és legelterjedtebb szimbóluma. Sok történész úgy véli, hogy ez volt az a forma és szerkezet, amelyen Jézus Krisztus meghalt (az Újszövetségben használt görög stauros szó jelentése oszlop vagy karó, és bár más nyelveken keresztre fordítják, nincs ilyen jelentése). A kereszt római katolikus ábrázolásain Krisztus teste még mindig a szimbólumon látható. A kereszt Jézus szenvedését, áldozatát és feltámadását hangsúlyozza, amellyel elhozta a megváltást, a bűnök bocsánatát és az örök élet lehetőségét.
- Keresztény hal: más néven Jézus-hal a görög ichtus mozaikszóból ered, amely a „Jézus Krisztus, Isten Fia, a Megváltó” görög szavak kezdőbetűiből tevődik össze. A kereszténység titkos jelképe volt az ókereszténykori üldözések során. Amellett, hogy egyszerű és könnyen felismerhető szimbólum volt, a halat azért is használták, mert gyakran megjelent Krisztus szolgálatában.
A Szent Biblia
Más világvallásokhoz, például a buddhizmushoz hasonlóan a kereszténység is számos szent könyvvel büszkélkedhet. A kereszténységben a legfontosabb a Biblia (Szentírás), amely egyben a legtöbbet eladott könyv az egész világon.
- Biblia: a kereszténység két részre osztja a 66 könyvből álló Bibliát. Az első a héber nyelven íródott Ószövetség (Ótestamentum), amely 39 könyvből áll, és tartalmazza a zsidó Bibliát is. A második rész az apostoli írásokat és evangéliumokat tartalmazó Újszövetség (Újtestamentum). 27 könyvből áll és görög nyelven íródott Jézus halála után. A Biblia különböző témákat tárgyal, például a világ teremtését, az első bűnt, Isten viszonyát a zsidókkal, az eljövendő Messiásról szóló próféciákat és Jézus gyönyörű tanításait. A keresztény Biblia legfontosabb könyvei Mózes első (Teremtés) könyve, a Zsoltárok könyve, Izajás könyve, Máté evangéliuma, az Apostolok cselekedetei és a Jelenések könyve, hogy csak néhányat említsünk.
- Mormon könyve: a mormonok (utolsó napi szentek) Bibliához hasonló szent könyve, amelyet a Biblia mellett használnak. Olyan ősi próféták írásait tartalmazza, akik i. e. 2200-tól i. sz. 421-ig éltek az amerikai kontinensen. Az első kiadott Mormon könyve 1830-ban jelent meg Joseph Smith élményeiből.
Tudj meg többet arról, hogy miben különbözik egymástól és miben hasonlít a judaizmus és a kereszténység!
Kulcsfigurák a kereszténységben
A kereszténység elterjedésében és fejlődésében több személy is kulcsszerepet játszott:
Pál apostol: a bibliai személyek egyik legfontosabbika. Eredeti nevén Saul, zsidó vallású farizeus, aki elutasította Jézus tanításait, és üldözte a keresztényeket. Megtérése után a „13. apostol”, a kereszténység egyik legnagyobb misszionáriusa és teológiai gondolkodója.
Nagy Konstantin: az első keresztény római császár, aki a milánói ediktummal i. sz. 313-ban engedélyezte a kereszténység szabad gyakorlását a Római Birodalomban.
Luther Márton: a katolikus egyház gyakorlatainak éles kritikusa, a 16. századi reformáció vezető személyisége és a protestantizmus megalapozója.
A kereszténységben mindenkor fontos személy a pápa is, a római katolikus egyház vezetője. Az egyház legfelsőbb jogi és teológiai hatalmú személyeként irányítja és képviseli az egyház tanításait a világ különböző részein. A pápa székhelye Vatikánban található. Megválasztása a bíborosok által történik a pápaválasztó konklávé eredményeként. A jelenlegi pápa az argentin Ferenc pápa, akit 2013-ban választottak meg.
A vallási hatalom gyakorlása válásról vallásra eltér. A hinduizmusban például nincs olyan központi vallási vezető, mint a pápa a katolikus egyházban.
Istentiszteleti helyek
A különböző keresztény felekezetek eltérő helyszíneken gyakorolják vallásukat. A nyugati kereszténység (római katolikus egyház és protestánsok) képviselői például templomokban gyülekeznek, de ez nem minden keresztény felekezetre igaz:
Templom: a keresztények leggyakoribb istentiszteleti helyszíne.
Bazilika: a katolikus egyházban különleges ranggal bíró templom.
Királyság Terem: Jehova tanúinak istentiszteleti helyszíne, beleértve minden olyan gyülekezési helyet, amelyet hivatalos istentiszteleti összejövetelekre használnak.
A világvallások – kereszténység, iszlám, buddhizmus, hinduizmus, judaizmus – megismerése egy igazán gazdagító élmény, amely nagyobb toleranciát és a körülöttünk élő emberek jobb megértését teszi lehetővé.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...