A Mongol Birodalom elsősorban Dzsingisz kánnak köszönheti a hírnevét, akiről olyan legendák keringenek, mint hogy egyszer másfél millió embert ölt meg egy óra leforgása alatt vagy hogy hódításai során olyan sok gyermeket nemzett, hogy a világon ma Dzsingisz kán leszármazottjai 16 milliót számlálnak.
Bár az előbbi állítás fizikai képtelenség, a mongolok tekintetében sokkal többről van szó, mint egy kegyetlen nőfaló férfiról. A Mongol Birodalom sikerességét jól bizonyítja, hogy hódítása és uralma során a világtörténelem legnagyobb kiterjedésű egybefüggő szárazföldi birodalmává nőtte ki magát, amely Peking elfoglalása után keleten a Csendes-Óceántól, nyugaton a Kárpát-medencéig, a szibériai tajgától pedig Tibet határáig húzódott.
Akár egy történelem vizsgára készülsz, akár csak egyszerűen többet szeretnél megtudni a nomád törzsekről és harcosokról, akik Dzsingisz kán vezetésével a sztyeppekről való kitörésük során hozzájárultak a modern világ felépítéséhez, akkor jó helyen jársz. Az alábbiakban a nagykánnal (császár) kapcsolatos összes fontos információt megtalálhatod.
Mikor és hol létezett a Mongol Birodalom?
A Mongol Birodalom alapítója, Dzsingisz kán feltehetően 1162 körül született a mai mongol fővároshoz, Ulánbátorhoz közeli Delüün Boldogban.
Biztosra tudjuk, hogy ő tette a Mongol Birodalmat a világ legnagyobb szárazföldi birodalmává, amely fénykorában hatalmas, megközelítőleg 24–26 millió négyzetkilométernyi területet ölelt fel. A mongolok elsősorban nomád törzsek voltak, vagyis nem rendelkeztek állandó tartózkodási hellyel. A birodalom terjeszkedésével viszont több fővárost is kialakítottak, például Karakorumot az Orhon folyó mentén és Khanbaliqot, mai nevén Pekinget Kínában.
Dzsingisz kán 1206-ban az összes mongol törzs egyesítésével kikiáltotta a Mongol Birodalom megalakulását. 50 évnyi hihetetlen hadviselési sikerek után a politikai rendszer mégis széthullani látszott. A 13. század vége felé a Mongol Birodalom négy részre szakadt, nevezetesen az Arany Hordára, a Jüan dinasztiára, a Csagatáj Kánságra és az Ilkánságra.
Bár az új birodalomrészek egymástól politikailag függetlenek voltak és valamelyest stabilizálódtak, az egymás között vívott harcok a birodalmak hanyatláshoz vezettek. A Jüan dinasztia 1368-ra, az Ilkánság pedig 1375-re szűnt meg létezni. A Csagatáj Kánság 1687-ben omlott össze, míg az Arany Horda két részre szakadva a Krím-félszigeten és Kazahsztánban 1783-ban, illetve 1874-ben bomlottak fel.
A Mongol Birodalom eredete
Mielőtt kánná választották volna, Dzsingisz Temüdzsin néven volt ismert, aki a leghatalmasabb mongol nemzetségből, a bordzsigin törzs kijat nemzetségéből származott, amelyet sokan a Mongol Birodalom elődének tekintenek.
A mongol sztyeppeken élő különböző törzsek közötti sokéves hadviselés után Dzsingisz képes volt hódítással vagy szövetséggel egyesíteni őket.
1206-ra minden ellenfelétől megszabadulva és az összes mongol törzset egyesítve, melyek közt a legfontosabbak a merkitek, najmanok, kereitek, tatárok és ujgurok voltak – néhány török törzset is beleértve – Dzsingiszt nagykánná választották. Dzsingisz kán így mint egyeduralkodó indult el világ meghódítására. Ez a sajátos törekvés korábban nem volt jelen a mongol gondolkodásban, és sokan úgy vélik, hogy az egyeduralkodói filozófia a kínai kultúrából származott.
Mongol közigazgatás és hatalom
A sztereotípiákkal ellentétben Dzsingisz kán birodalmát nem csak a lovaglás és a véreskük tétele határozta meg. A birodalom fenntartásához egy olyan közigazgatási rendszerre volt szükség, amely képes volt stabilan tartani a hatalmat egy ekkora terület felett.
Katonai sikerek
Dzsingisz kán elrendelte, hogy seregei egyidejűleg folytassanak megszállásokat a birodalom minden irányából. A győzelmek szinte egymás után következtek, innen ered a mongolok vérszomjas hírneve.
1120-ra a mongolok Szibériától Iránig és Afganisztánig uralták Közép-Ázsiát. A mongol seregek egy része a Közel-Keletre is behatolt, ahol elfoglalták a mai Törökország, Szíria és Irak területét. A Közel-Keleten folytatott harcok során az egyik leghíresebb ütközet Bagdad ostroma volt 1258-ban, amely akkoriban az iszlám egyik központja volt. Európa irányában a mai Lengyelországot, Horvátországot, Magyarországot, Csehországot és Ausztriát is megtámadtak. 1242-re hatalmas pusztításokat vittek végbe, főleg Lengyelország, Magyarország és Bulgária területén.
A katonai hadjáratok az emberek tömeges elvándorlásához vezettek. Az Oszmán Birodalom alapítójának és első vezetőjének, I. Oszmánnak a családja is része volt a mongolok elől menekülő népvándorlásnak.
Kína
A mongolok egyik legkiemelkedőbb eredménye Észak-Kína nagy részének elfoglalása volt, amely körülbelül 70 évig tartott. A Mongol Birodalom feloszlása után az ötödik nagykán, Kubiláj 1279-ben megalapította a Jüan-dinasztiát Khanbaliqban, és a történelem során először került idegen uralom alá az immáron egyesített Kína.
A legyőzött kínaiak közül sokakat besoroztak, hogy a következő mongol inváziók során harcoljanak.
Politikai hatalom
A mongol politikai hatalom központosított volt, alapja a kán mint egyedüli uralkodó volt, akit családja támogatott. A meghódított területekből adódóan egy etnikailag rendkívül sokoldalú birodalomban az egy személyiséghez való hűség elve érvényesült, hogy csökkentsék a lázadás lehetőségét. A meghódított területek arisztokráciáját félreállították, így a hatalmat, előléptetést és a jutalmat az érdemrendszer alapján lehetett megszerezni.
Amellett, hogy a mongolok bámulatos harcosok voltak, ma már arról is ismertek, hogy minden meghódított terület népének – a buddhistáktól a muszlimokon át a zsidókig – vallásszabadságot ígértek. A különböző vallási és etnikai csoportok vezetői egy olyan tanács tagjai voltak, amely igyekezett a különféle népcsoportok sajátosságainak megfelelően eljárni.
A Mongol Birodalom egész területén a Jassza (Nagy Törvény) határozta meg a törvényeket. A szöveg a későbbiekben a történelem homályába veszett, de úgy tartják, hogy félig-meddig vallási jellegű volt. Ez a szöveg határozta meg a helyes magatartást és kimondta számos bűncselekmény halállal való büntetését is. Az egyik szélsőséges példa szerint egy katona halálbüntetést érdemelt, ha nem vett fel valamit, amit egy előtte álló személy elejtett.
A birodalom a modernizálódás rendkívüli jeleit mutatta, ugyanis a mongolok az egyik legkorábbi nemzetközi útlevélrendszerrel, valamint egy Yam nevű hírvivő szolgálattal is rendelkeztek.
A Mongol Birodalom sikerei
Kereskedelem
A mongolok megerősítették és stabilizálták a Selyemutat, a híres kereskedelmi útvonalat Peking, Sanghaj és Anatólia (Kis-Ázsia) között, amely a keleti és nyugati világokat kötötte össze. Adómentességet kaptak azok a kereskedők és árusok, akik használni akarták ezt az útvonalat. Köztük volt a híres olasz kereskedő, Marco Polo is, akit az állítások szerint lenyűgözött a Mongol Birodalom bizonyos részein használt papírpénz rendszere.
A Pax Mongolica, vagyis a mongol béke azt az időszakot foglalja magában, amelyet a kontinens a mongol hódítások után élvezett, beleértve az egységes birodalom nyújtotta kulturális és politikai stabilitás előnyeit is. Mivel Dzsingisz kán alatt az egész Selyemút teljesen mongol uralom alatt állt, a kereskedelem virágzott. A hatalmas mennyiségű nyersanyag mellett a Selyemút más technológiák és kultúrák terjedését is elősegítette Kínától egészen Nagy-Britanniáig.
Kultúra, tudomány és technológia
A Mongol Birodalom művészi alkotásainak nagy része mára már elveszett, de a birodalom nem is épp a művészeti kiválóságának köszönhetően lett híres. Ennek ellenére a mongol elit lelkes támogatója volt a művészeteknek az ellenőrzésük alatt álló területeken. Dzsingisz kán alatt például az építészeket, ékszerészeket és kőfaragókat mind arra ösztönözték, hogy költözzenek az akkori fővárosba, Karakorumba, és ott fejlesszék művészetüket.
A birodalom különböző részein, például Afganisztánban, a Jüan-dinasztia alatti Kínában és az Arany Hordában a mongol rendszer és annak békéje biztosította a különféle művészetek gyakorlásának feltételeit. Úgy tartják, hogy maga Dzsingisz kán is nagy lelkesedéssel tanulmányozta a birodalma alá tartozó különböző kultúrákat.
A mongolok által kifejlesztett egyik technológia, amely a nagy területbővítésükhöz nélkülözhetetlennek bizonyult, az a kengyel volt, amely lehetővé tette a mongol lovasok számára, hogy felálljanak a lovukon.
A Mongol Birodalom hanyatlása
Öröklés és a birodalom szétszakadása
A negyedik kán, Möngke örökös nélkül halt meg 1259-ben. A császári pozíció öröklésével kapcsolatos viták miatt számos más háború mellett 1264-ig polgárháború is dúlt a birodalomban. Mindennek követkeményeként a birodalom négy különálló egységre szakadt szét.
A négy birodalomegység súlyosan meggyengült, amelyet az évszázadok során a különböző hatalmak mind kihasználtak. A Jüan dinasztiát végül a kínai Mingek (a Csing dinasztia elődjei) pusztították el, az Arany Hordát az Orosz Birodalom, míg a Csagatájt a Brit Birodalom győzte le.
A feltételezések szerint a nomád életmódról a letelepedett életmódra való áttérés és a politikai rendszer megváltozása végül az új mongol dinasztiák bukását hozta magával. Az Arany Horda volt a négy töredék közül a legnomádabb, és valószínűleg pontosan emiatt maradhatott legtovább fenn.
Pestis
Mivel a fekete halál pestisjárvány a Selyemút kereskedelmi útvonalán nagyon gyorsan terjedt, így feltehetően a mongol népesség körében is pusztított. Az Ilkánság például a pestis következtében bomlott fel, mivel Abu Szaid Bahadur kán az összes fiával együtt a betegségben halt meg, ezt követően pedig az birodalom gyorsan szétesett.
Ha még többet szeretnél a világ legnagyobb birodalmairól vagy a Római Birodalomról megtudni, olvasd el sorozatunk többi részét is.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...