A nyugati germán nyelvek hallatán hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy elsősorban a német nyelvről van szó. Tudtad azonban, hogy az angol és a holland is az indoeurópai nyelvcsalád germán ágához, pontosabban a nyugati germán nyelvek csoportjához tartozik? Jól sejted, hogy a nyugati germán nyelvek is csak egy részét képviselik az egész germán ágnak, amelyen kívül még megkülönböztethetjük az északi és keleti germán csoportokat.
A fő különbség az utóbbi két csoporttal szemben az, hogy a nyugati germán nyelvek alkotják e három ág közül a legnagyobbat, főként azért, mert ide tartozik az angol nyelv, amely világszerte a legelterjedtebb és nyugati germán nyelv.
A nyugati germán nyelvek története és jellemzői
A nyugati germán nyelvek az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak, amely a világ legjelentősebb nyelvcsaládja. Létrejöttének helyét – bár a mai napig vitatott – Nyugat- és Dél-Eurázsiába, a Kaukázustól délre eső területekhez kötik. Ebbe a nyelvcsaládba tartozik az európai nyelvek nagy része, körülbelül 150 nyelv és megannyi nyelvjárás. A nyugati germán nyelvek az Északi-tenger, a Rajna-, a Weser- és az Elba-folyók vidékén alakultak ki.
A tudósok számára az írásos bizonyítékok hiányában nagy kihívást jelentett meghatározni a germán ág három csoportjának pontos kapcsolatát. A nyugati germán nyelvcsoport azonban számos olyan jellegzetességgel rendelkezik, amelyek már a kora középkorban kialakultak, például olyan fonológiai, alaktani és lexikai újításokkal, amelyek az északi és keleti germán nyelvekben nem találhatók meg.
A számos nyugati német nyelv és nyelvjárás közül az angol, a fríz, a holland, az afrikaans, a német és a jiddis az a hat modern standard nyelv, amely ebben a nyelvcsaládban alakult ki. Mindegyik nyelv egy meghatározott területen alakult ki, és különböző fejlődésen ment keresztül, mire elérték a ma ismert formájukat. A következőkben közelebbről is megvizsgáljuk ezeket a nyugati germán csoportot alkotó nyelveket.
Egy német magántanár rugalmas időpontokat biztosít az órákra.
A nyugati német ősnyelv
A tudósok között régóta heves vita folyik arról, hogy létezik-e nyugati germán ősnyelv (alapnyelv, protonyelv). A régészeti bizonyítékok szerint i. e. 750 körül egy viszonylag egységes germán nép élt Dél-Skandináviában, valamint az Északi-tenger és a Balti-tenger partjai mentén a mai Hollandia területétől a Visztula-folyóig.
A germán ágon az első nagyobb nyelvi megosztottság a keleti germán és az északnyugati germán között alakult ki kb. az i. e. 1-3. században. Az északnyugati germán nyelv alcsoportokra osztódása nagyjából az i.sz. 3-6. század közötti időszakra tehető, amikor három nagy nyelvjárási egység alakult ki, amelyeket ma nyugati germán nyelvekként ismerünk:
- az angol-fríz és az ó-szász nyelvvel rokonságban lévő északi-tengeri germán,
- a hollanddal rokon Weser-Rajna germán,
- és az ófelnémetből származó felnémet, illetve a legtöbb középnémet nyelvjárással rokon Elba-germán.
A keleti germán nyelvekkel való szakítást meghatározó jellemzők között a következő nyelvi újításokat találjuk:
- az umlautok (ä, ë, ï, ö, ü) fejlődése
- az z hang r hangra történő változása
- a mutató névmások kialakulása
Az írásos bizonyítékok hiányában – mint említettük – ez az időszak azonban erősen vitatott a nyelvészek körében. Mindazonáltal a keleti, északi és nyugati germán nyelvek közötti különbségek jelen vannak, és manapság is megtalálhatók a közép-európai országok és az észak- vagy kelet-európai országok közötti nyelvek összehasonlításakor.
Egy német nyelvtanfolyam Budapesten változatos szinteken elérhető.
Angol
Az angol egy nemzetközi nyelv, amely Angliából származik, oda pedig a Nagy-Britanniába bevándorolt ősi germán népek hozták magukkal. Az angol nyelv a fríz és az alsó-szász (nyugat-alnémet) nyelvvel áll legközelebbi rokonságban, de más nyelvek, például a francia és a latin is nagy mértékben befolyásolták. Ez a nyelv több mint 1400 év alatt fejlődött ki, és ma a világon a legtöbbet beszélt nyelv, a standard kínai és a spanyol után pedig a harmadik legtöbbet beszélt anyanyelv.
Fríz
Ez a nyugati germán nyelv nem aratott akkora sikert, mint az angol, ugyanis a modern fríz nyelvet ma már csak három fennmaradt területen beszélik: a holland Frízföld tartományban a nyugati frízt, a német Saar-vidéken a keleti frízt, a német Schleswig-Holstein nyugati partvidékén pedig az északi frízt. A fríz nyelvet ezzel összesen mintegy fél millió anyanyelvű beszélő képviseli.
A fríz nyelv ezer évvel ezelőtt alakult ki az Északi-tenger partvidékén, és a mai Észak-Hollandiától egészen a mai német Schleswig-Holsteinig és a szomszédos tengeri szigetekig terjedt. A fríz nyelv nem ment át olyan társadalmi és politikai fejlődésen, mint az angol, ezért inkább dialektusnak, mint hivatalos nyelvnek tekintették. Frízföld tartományban azonban a nyugati fríz elismert nyelv, az iskolában is tanítják és az UNESCO kulturális örökségének része, míg a keleti és északi fríz inkább kisebbségi nyelvnek minősül.
A holland vagy flamand és az afrikaans
A holland Hollandia nemzeti és hivatalos nyelve, és a francia és német nyelvvel együtt Belgium egyik nemzeti nyelve. Az egykori holland gyarmatokon, például a Holland Antillákon és Suriname-ban is beszélik.
A holland egy nagyon egységes nyelv, amelyet jól mutat, hogy Hollandiában és Belgiumban ugyanazt az írásbeli formáját használják, ám a némethez hasonlóan országonként és régiónként a hollandot is számos dialektusban beszélik. A hivatalos célokra használt holland nyelvet standard hollandnak (Standaardnederlands vagy Algemeen Nederlands) nevezik, míg minden dialektusnak az adott régióra jellemző sajátos kiejtése van, amely nagy hatással van az identitásra és a kultúrára.
A holland nyelvre egyrészt az északi-tengeri germán nyelvűek, másrészt a dél-germán frankok is hatást gyakoroltak. Ez a 7. és 8. században történt, amikor a Meroving és a korai Karoling dinasztiák a nyugati parti területekre terjeszkedtek, és az északi-tengeri germánok által lakott területeken telepedtek le.
A holland nyelv egyik fő szerkezeti jellemzője az i-umlaut (ï) kiemelkedő fejlődése. Más nyugati és északi germán nyelvekkel ellentétben a hollandban az i-umlaut jelenléte az ä / ö / ë / ü hátul képzett magánhangzók kiejtését változtatja meg, míg más nyugati és északi germán nyelvek esetében az i-umlaut a magánhangzók szélesebb körét érinti.
Történelmileg a holland városok erős gazdasági és kulturális befolyással rendelkeztek, különösen a középholland nyelvjárások (nyugati germán nyelvjárások gyűjtőneve, az újkori/modern holland nyelv közvetlen elődje) korszakában 1150 és 1500 közt. A 18. és 19. század során Hollandia különböző hatalmak fennhatósága alá került és elvesztette politikai és gazdasági státuszát, amelyet a holland nyelvűeknek csak a 20. században politikai fellépés révén sikerült helyreállítani.
Az afrikaans Dél-Afrika egyik hivatalos nyelve, amely a holland nyelvből, pontosabban a holland nyelv gyarmati dialektusából származik, amely mind történelmi fejlődése, mind a mai dél-afrikai társadalomban elfoglalt helye miatt sok vitát váltott ki. Bár ma már mindkettő különálló nyelv, közös történelmük, különösen gyarmati történelmük, mégis összeköti őket.
Hogyan alakult ki az afrikaans?
A hollandok és a holland nyelvek jelenléte Dél-Afrikában 1652-ben kezdődött, amikor is Hollandia a Holland Kelet-indiai Társaság nevében fokföldi gyarmatot hozott létre. A területen lévő jelentős német és francia jelenlét következtében a holland nyelvjárások először keveredtek a nem holland európai nyelvekkel.
Az afrikaans kialakulásának másik döntő tényezője a holland nyelv kreolizált változatának megjelenése volt mind a khoisan dél-afrikai őslakosok, mind a gyarmatra behurcolt rabszolga népesség körében. Az afrikaans végül a nyelvek és kultúrák intenzív kölcsönhatásának eredményeként jött létre, amely a holland gyarmati dialektus és a kreolizált változat között született. Az afrikaans tehát a holland, német és francia gyarmatosítók, az őslakos khoisan népek, valamint az afrikai és ázsiai rabszolgák leszármazottai által fejlődött ki. Az afrikaans a gyarmat történelme során sok változáson ment keresztül: a dél-afrikai parlament 1925-ben hivatalos nyelvvé nyilvánította, amellyel teljesen felváltotta a holland nyelvet.
Napjainkban számos, az afrikaansból származó nyelvjárás létezik. Az afrikaans a szókincset tekintve nagyon közel áll a hollandhoz, de alaktanilag egyszerűbb és számos szintaktikai újítással rendelkezik.
Német
A német egy másik nyugati germán nyelv, amely Közép-Európában alakult ki a kora középkorban az ófelnémet nyelv kialakulásával az ófelnémet vagy második germán hangeltolódás eredményeként. Több európai ország hivatalos nyelve: Németország, Ausztria, Svájc, Belgium, Luxemburg, Liechtenstein és Olaszország. Bár a standard németet (Standarddeutsch) használva írott formája meglehetősen egységes ezekben az országokban, beszélt formái és dialektusai változatosabbak, mint az angol nyelv és annak dialektusai.
A nyelvjárások magas számának hátterében történelmi okok állnak, például a Közép-Európában elterjedt különböző germán törzsek, illetve az egyes régiók által kialakított saját nyelvjárás és kulturális identitás.
A legszembetűnőbb különbségek Észak-Németország alföldjei és Dél-Németország hegyvidéki területei között vannak, amely magában foglalja Bajorországot, illetve Svájc és Ausztria egyes részeit. A beszédbeli különbségek a földrajzi távolsággal és a nyelv történelmi fejlődésével magyarázhatók Közép-Európa ezen részein.
Jiddis
A jiddis egy sajátos germán nyelv, amely az újlatin, szláv és héber-arámi nyelvek jellemzői mellett főként germán vonásokat tartalmaz.
Történelmileg a nyelv a 10. században alakult ki, amikor az észak-olaszországi és franciaországi zsidó közösségek letelepedtek a Rajna-vidéken. Ezeket a zsidó közösségeket nem sokkal később a keresztes hadjáratok nyomán bekövetkezett üldözések és a fekete halál szláv területek felé kényszerítették, a szláv nyelvek pedig óriási hatással voltak a nyelv fejlődésére. Mivel a jiddis számos ország és kultúra hatásának következtében alakult ki, sajátosságai és az egyes régiók jiddis dialektusainak sokfélesége folyamatosan felhívja a nyelvészet és a tudósok figyelmét.
A jiddis a második világháború előtt mintegy 11 millió beszélővel egy jelentős nyugati német nyelv volt, ez a szám azonban a holokauszt következtében a felére csökkent. A jiddist ma is világszerte több millióan beszélik, beleértve az anyanyelvi beszélőket és azokat is, akik második nyelvként használják. A legtöbb beszélő jelenleg Izraelben és az Egyesült Államokban él.
A nyugati germán nyelvek egy nagy család
A régóta létező, széleskörű, sokszínű, és a világ számos országában jelenlévő nyugati germán nyelvcsoport nyelvjárásait a helyi és regionális kultúrák és identitások alakítják.
Bár a nyugati germán nyelvek hátterében sok közös található, a történelmi események, például a népvándorlás kora, az ófelnémet hangeltolódás, valamint ezek helyi és regionális hatásai hozták létre a ma ismert nyelveket és nyelvjárásokat. Bármelyik nyelv tanulása és elsajátítása mellett is döntesz, ez a nyelvi sokszínűség belőled is kihozza a nyelvészt!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...