Az állatok rendszerezésével, környezetükkel, életmódjukkal, viselkedésükkel és evolúciójukkal foglalkozó zoológia (állattan) a botanika (növénytan) és a mikrobiológia mellett a biológia három fő tudományterületének egyike. Ha most azon gondolkodsz, hogy pontosan mit csinál a zoológus, eláruljuk, hogy az állatok élettanától és viselkedésétől kezdve az entomológián (rovartan) át a biokémiáig számos különböző témát tanulmányozhatnak.
Ha még mindig nem világos, hogy pontosan mi a zoológia, és újra meg újra a „Hogyan lehetek zoológus?” kérdés fogalmazódik meg benned, akkor ez a cikk mindenképp neked való!
A zoológia elsődleges célja minden állatokkal kapcsolatos aspektus tanulmányozása az egyedi ökoszisztémától kezdve, amelyben élhetnek, egészen a túlélést segítő molekuláris folyamatokig. A zoológus képzés elvégzése után zoológusként innovatív kutatási projekteket vezethetsz, laboratóriumi munkákban és nemzeti parkokban élő élőlényeket érintő vadgazdálkodás irányításában vehetsz részt, de az állategészségügy és az állatvédelem területén is tevékenykedhetsz.
A zoológia mint tudomány alapos megismeréséhez fontos áttekinteni a zoológia történetét is. Görgess tovább, és tudd meg, mi a zoológia, hogyan tanulhatsz zoológiát és milyen munkalehetőségek közül válogathatsz zoológiai ismeretekkel a birtokodban.
Mi a zoológia?
A fentiekből már sejtheted, hogy a növényvilággal foglalkozó botanikával szemben a zoológia a biológia állatvilággal foglalkozó tudománya, amely az állati sejtek fejlődésének, valamint az állatok és az őket körülvevő környezet közötti kölcsönhatások megértésére törekszik.
A botanikához hasonlóan a zoológia története is az emberi civilizáció hajnalához, pontosabban a létfenntartással kapcsolatos problémáihoz nyúlik vissza: a zoológia az állatok megértésének módszereként indult a vadászat fejlesztése érdekében, amely később az állatok háziasításával (domesztikáció) az állatok környezetének, anatómiájának és viselkedésének tanulmányozására ösztönözte az embereket.
A modern zoológia alapjait Arisztotelész fektette le az állatközösségekről és a környezetükkel való kapcsolatukról szóló kiterjedt és részletes ismeretek összegzésével. Arisztotelész nem foglalkozott a növényvilággal – ezt a hiányt halála után tanítványa, Theophrasztosz orvosolta a botanika megalapításával.
Az állatok megfigyelését Arisztotelész zoológiai alapelvei határozták meg egészen a középkorig. A biológia területei a 17–18. században nagy fejlődésen mentek keresztül, különösen 1665-ben a sejt felfedezésével Robert Hooke angol tudós által, majd nem sokkal később az Anton van Leeuwenhoek holland zoológus és mikrobiológus által elkészített első mikroszkóppal. A 18. században Carl von Linné (Carolus Linnaeus) svéd természettudós, orvos és botanikus megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszertani kategóriákat és a modern tudományos nevezéktant (binominális nómenklatúra = kettős nevezéktan, rendszertani név), amely az állatokat nemcsak a tulajdonságaik alapján csoportosította különálló élőlényekként, hanem az egymáshoz viszonyított kapcsolatuk alapján is.
A 19. században egyre nagyobb figyelmet követelő sejt- és molekuláris kutatások a zoológiát is befolyásolták: a mikroszkóp és a sejtkutatás, majd a biokémia és genetika fejlődése lehetővé tette az állatok anatómiájának és fiziológiájának részletesebb megismerését. A 18–19. század fordulóján Georges Cuvier francia zoológus a tudomány történetét az összehasonlító anatómia feltalálásával forradalmasította, amelyet nagyban befolyásolt a fejlődéstan és az embriológia terén is jelentős előrehaladást eredményező sejtelmélet.
A század közepén Charles Darwin angol természettudós evolúciós elméletével a zoológia újabb mérföldkőhöz érkezett, amely nemcsak a zoológia tudományát, hanem minden élőlényekkel és azok fejlődésével foglalkozó területet a feje tetejére állított. A 20. és a 21. században a zoológia területén újabb fordulat következett be, amelynek eredményeként a zoológusok figyelme az állatok osztályozásáról egyre inkább a világ biológiai problémáinak megoldására törekvő kísérleti kutatásokra és a természetvédelemre irányult.
Hogyan tanulhatsz zoológiát?
A zoológia alapismereteivel már a biológia alapképzés során is megismerkedhetsz, de ha ezen a területen képzeled el a jövődet, akkor mindenképp el kell végezned a zoológus szakirányú mesterképzést. Erre még a későbbiekben visszatérünk.
Ha jelenleg a középfokú tanulmányaid végén jársz, és azt gondolod, hogy a biológia szak neked való, vagy most ismerkedsz a zoológia alapfogalmakkal a biológia alapképzés keretében, vagy egyszerűen csak csodálattal töltenek el a biológia tudományterületei, köztük az állatvilág felépítésére és működésére összpontosító zoológia, akkor az alábbiakban összefoglalt alapvető zoológiai ismeretek mindenképp hasznosak lehetnek számodra.
Az élő szervezetek tanulmányozására fókuszáló biológiai egy rendkívül változatos tudomány, és ez a zoológiára is igaz, ezért fontos megérteni néhány különbséget az állatvilágon belül. Az állatok rendszerezésével foglalkozó tudomány az állatrendszertan, amely az állatok anatómiai és evolúciós jellemzői alapján megkülönbözteti a gerinceseket és a gerincteleneket.
Gerinctelenek
Ahogy azt a neve is sugallja, a gerincesekkel ellentétben a gerinctelenek az állatok azon osztálya, amelyek nem rendelkeznek gerincoszloppal. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy ebbe az osztályba nem tartozik annyi állat, a legtöbb állat valójában nem gerinces, sőt: a Földön élő élőlények 90%-a a gerinctelenek osztályába tartozik.
A gerinctelenek közé sorolhatók például a tengeri csillagok, tengeri sünök, medúzák, csigák, kagylók, polipok, tintahalak, rákok, pókok, rovarok, a földigiliszta, piócák, szivacsok stb. A tenger gyümölcseit tehát ebben az osztályban találhatod meg!
Ha szívesen megismerkednél a tengerbiológusok munkájával, ide kattintva elolvashatod a tengerbiológiáról szóló cikkünket is!
A gerinctelenek a tápláléklánc egésze szempontjából is rendkívül fontosak, ugyanis sok gerinces számára – gondoljunk csak a halakra vagy a madarakra – szolgálnak táplálékforrásként. A gerinctelenek szerepe azonban nem korlátozódik a gerincesek táplálékforrására, ugyanis az állatvilágban zajló biológiai folyamatok alapvető elemeit képezik.
Gerincesek
A hivatalos levezetés, hogy pontosan milyen élőlényeket is értünk a gerincesek alatt, elsőre kissé bonyolultnak tűnhet. A gerincesek osztályába olyan állatok sorolhatók, amelyek rendelkeznek:
- gerinccel,
- izomrendszerrel,
- központi idegrendszerrel.
Ennek a központi idegrendszernek egy részét a gerincoszlop védi.
A gerincesek a zsákállatok és fejetlenek mellett valójában a gerinchúrosok főtörzsének legnagyobb altörzse. Ide tartoznak például az emlősök (Mammalia), madarak (Aves), hüllők (Reptilia), kétéltűek (Amphibia) és halak (Pisces). Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy az állatok nagy részét ezzel be is soroltuk.
Hüllők
Nagy valószínűséggel nemcsak hallottál már a hüllőkről, hanem találkoztál is már néhánnyal. Tudtad, hogy a kígyókon, gyíkokon és krokodilokon kívül a teknősök is a hüllők osztályába tartoznak?
Míg egyesek csodálattal tekintenek a hüllőkre, másokat félelemmel töltenek el. A hüllők veszélyes és ijesztő élőlényekként való negatív ábrázolása egyes hollywoodi filmekben tovább fokozzák a hüllők rossz hírnevét.
A dinoszauruszok korában, több mint 65 millió évvel ezelőtt a hüllők, különösen a nagy testű dinoszauruszok uralták a szárazföldi és vízi élőhelyeket. Érdekességként kiemelnénk, hogy a madarak a Theropoda dinoszauruszok leszármazottai, így egyes hüllők és madarak közös ősökkel rendelkeznek.
Mint minden más osztályt, úgy a hüllőket is egyedi tulajdonságok jellemzik:
- béta-keratint és alfa-keratint tartalmazó szaruréteg (szarupikkelyek, szarupajzs, páncél) borította bőr
- belső megtermékenyítés, a legtöbb hüllő tojásrakó
- fejlett tüdő
- nyak megjelenése
Bár a hüllők táplálékforrás szempontjából nem töltenek be jelentős szerepet az emberiség számára, fennmaradásuk létfontosságú az ökológiai egyensúly és a biodiverzitás fenntartásában, valamint az evolúció, az ökológia és az állatorvostudomány alaposabb megértésében.
Kétéltűek
A kétéltűek hallatán gyakran a nyálkás, riasztó megjelenésű élőlények az első asszociációk, például a sokakban undort és félelmet keltő békák. Ennek oka, hogy sokan nem tudják, milyen különleges és változatos a gerincesek ezen osztálya, amely a békák mellett többek közt a szalamandrákat, a gőtéket és a varangyokat is magában foglalja. A kétéltűek osztálya megközelítőleg 8000 különböző állatfajt számlál világszerte.
Milyen élőlényeket értünk azonban pontosan a kétéltűek alatt?
A kétéltű mint elnevezés a görög amphibios szóból ered (amphi = kettős + bio = élet), amelynek jelentése „kettős életet élő”. A kétéltűek egyedisége tehát abban rejlik, hogy vízi és szárazföldi élőhelyen egyaránt képesek élni: mivel néhány kivételtől eltekintve a kétéltűek csak vízben képesek szaporodni, első életciklusaikat a vízben töltik, majd a felnőtt életük legnagyobb részét szárazföldön. Általánosságban tehát elmondható, hogy a kétéltűek élete vízben kezdődik, majd szárazföldön folytatódik.
Élettér
A „Hol élsz?” kérdésre választ adni elég egyszerű, de képes lennél helyesen válaszolni az élettér fogalmának meghatározásával összhangban? Ha nem vagy biztos benne, hogy pontosan mire is akarunk kilyukadni, íme egy kis emlékeztető, hogy mit is jelent ez a megnevezés.
Az élettér (habitat) egy olyan egyedi környezetet jelent, amelyben egy adott faj – állat, növény vagy egyéb organizmus – él, vagyis az a természeti környezet, amelyben az adott faj egyedei vagy populációi táplálkoznak és szaporodnak. Az élettér az élő és élettelen környezetet (hőmérséklet, víz, talaj stb.) is magában foglalja. Íme egy konkrét példa: ha élettérként azt a települést határoznád meg, ahol élsz, beleértve az emberi közösség többi tagját, akkor a lakás vagy ház, amelyben laksz, a mikroéletteredként azonosítható.
A természetben egy adott organizmus élettere lehet egy tó, beleértve a benne élő összes növény- és állatfajt, valamint a tó nem élő aspektusait, például a benne található talaj és víz típusát, míg a mikroélettér lehet egy a tóban található növény vagy egy kő alatt. Másrészt egy adott organizmus is lehet élettér a testében élő paraziták számára. A két kifejezés közötti különbség értelmezésével a biológusok és ökológusok képesek pontosabban meghatározni és megérteni az adott fajok életkörülményeit és a környezetükhöz való alkalmazkodásukat.
Biológia érettségire felkészítő tanárok százai elérhetőek oldalunkon, nincs más dolgod mint kiválasztani a megfelelőt.
Zoológus karrierlehetőségek
Bár az egyetemi tanulmányokba kezdő fiataloknak általában már van némi elképzelésük, hogy milyen területen szeretnének karriert építeni, a konkrét álláslehetőségeken ekkor még ritkán gondolkodnak el.
Az azonban, hogy milyen munkakörben szeretnél elhelyezkedni, nagyban befolyásolja azt is, hogy milyen szakirányt kell választanod. A biológia tudományterületei, a biológiával kapcsolatos szakmák és a biológus képzések mind rendkívül sokoldalúak, ezért fontos tisztában lenned azzal, hogy milyen szakterületre szeretnél specializálódni.
Akár egy kutató biológus képzés vonz, akár az oktatás, állatvédelem vagy állatorvoslás keltette fel az érdeklődésedet, a zoológus képzés számtalan lehetőség kapuit nyitja meg előtted. Hazánkban az olyan egyetemek, mint az ELTE, PTE, SZTE és DE magas szintű biológus alapképzést kínálnak, amelyet követően több irányba is szakosodhatsz, köztük zoológiára. Az ÁTE továbbá angol nyelven folyó kutató zoológus mesterképzést kínál, amely európai viszonylatban is egyedülálló lehetőség. A biológiával kapcsolatos állások betöltéséhez minimum követelmény a BSc biológus diploma, de valószínűleg az MSc és/vagy PhD képzés elvégzésére is szükséged lesz.
A fizetések természetesen nagyban függenek attól, hogy milyen végzettséged van, mennyi tapasztalatod van, milyen állásról van szó és hogy hol találsz munkát. A tévhitekkel ellentétben a zoológusok nem csak állatkertekben és nemzetközi kutatóprojekteken dolgozhatnak: a gyógyszeripartól kezdve a környezetvédelmen és oktatáson át az orvostudományig rengeteg lehetőséged van megtalálni a számodra ideális szakmát. A zoológusok fizetése a betöltött pozíciótól függően eltérő lehet, de az átlagos éves bruttó keresetük pályakezdőként kb. 6 millió forint.
Ide kattintva megtekintheted a biológusok és rokon foglalkozásúak havi bruttó átlagjövedelmét 2019 és 2021 között.
Íme néhány terület, amelyekkel alaposan meg fogsz ismerkedni, ha zoológusként képzeled el a jövődet:
- élettan (fiziológia)
- vadvilág biológus
- halismeret (ichthiológia)
- sejtbiológia (celluláris biológia)
- neurobiológia
- etológia
- emlőstan (mammalógia)
- matematika
- természetvédelmi biológia (konzervációbiológia)
- kémia
- ökológia
A zoológiai ismeretek megnyitják a kapukat a természet csodái és változatosságai előtt. Ha téged is elbűvölnek az állatok, és jobban meg szeretnéd érteni az élővilágban betöltött szerepüket, zoológusként a természetvédelemtől kezdve a kutatómunkákon át egészen az állatgyógyászatig a lehetőségek széles skálája áll előtted.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...