Legyen szó az önkifejezésről, a közösségi élményekről, a stresszkezelésről vagy a szórakozásról, nyíltan kijelenthetjük, hogy a zene az ember mindennapjainak szerves részét képezi. Nincs ez másképp hazánkban sem: a dalszerzo.hu 2022-es adatai szerint a magyarok 70%-a hallgat naponta zenét, a 30 év alattiak körében pedig 86% ugyanez a mutató. Öröm vagy bánat, a zenehallgatás, az ének és a zenélés mindig hű társként áll mellettünk a különféle érzelmek megélésében.
Ha eddig bizonytalan voltál a zenélést illetően, a gitár tanulása egy olyan zenei utazásra invitál, amely a kreativitásod szabadon engedésével, a fejlődéssel és a zenélés örömével színesebbé teszi a mindennapjaidat.
Ahhoz azonban, hogy megtanulj gitározni, el kell sajátítanod néhány skálát és alapakkordot, hogy megkönnyítsd az életed. Valójában a skálák megtanulásával jobban megértheted az egyes gitárakkordokat, az akkordmeneteket, megtanulhatsz lickeket játszani és a zeneelmélet mesterévé válhatsz. Íme hát néhány a leggyakoribb skálák közül, amelyeket minden gitárosnak tudnia kell!
A kromatikus skála gitáron
A kromatikus skála (hangsor) egy 12 fokú skála, amelyben mind a 12 hang egy-egy félhangnyi távolságra van egymástól: C, C#, D, D#, E, F, F#, G, G#, A, A#, H (és C).
A kromatikus skála lejátszáshoz gitáron minden egyes bund (érintő) használata szükséges. A kromatikus skála teljes egészében való lejátszása önmagában nem túl hasznos. Három vagy négy egymást követő kromatikus hang lejátszásával azonban ez a skála hasznos gyakorlatnak bizonyulhat bemelegítéshez és az ujjtechnika fejlesztéséhez. Emellett a dallamot is színesebbé teheti és az akkordok vagy hangnemek közötti átmenetben is hasznodra válhat.
A kromatikus skála lejátszásakor egy adott húron minden egyes bundot lépésről lépésre felfelé (alacsonyabb hangtól a magasabb hangok felé = növekvő) vagy lefelé (magasabb hangtól az alacsonyabb hangok felé = csökkenő) haladva is lefoghatod. A növekvő kromatikus skála gyakorlásához haladhatsz a következőképp: 5. bund (mutatóujj), 6. bund (középső ujj), 7. bund (gyűrűsujj) és 8. bund (kisujj).
Emlékeztetőül íme a gitár húrjainak sorrendje:
- mély E húr (6. húr/E6),
- A húr (5. húr/A5),
- D húr (4. húr/D4),
- G húr (3. húr/G3),
- H húr (2. húr/H2),
- magas E/e húr (1. húr/E1).
A gyakorláshoz érdemes metronómot használnod, hogy fejleszd a ritmust és a tempót, miközben a hangok pontos időzítését és az ütemidőket is megtanulhatod. A hüvelyk- és mutatóujjal tartott pengetőnek egy le-fel mozgást kell követnie – ez adja meg a játékodnak a gitárra jellemző tipikus hangzást.
A bal kezed (vagy a jobb kezed, ha balkezes vagy) pozíciója kulcsfontosságú az ilyen típusú gyakorlatok elvégzésénél. A gitár tartásának általánosan elfogadott módja szerint a hüvelykujj a gitárnyak hátsó részén helyezkedik el, a csukló enyhén be van hajlítva, az ujjak pedig a fogólap felé hajlanak.
Mint már említettük, a kromatikus skála önmagában nem túl hasznos, ha dalok lejátszásáról van szó, mert a dúr és pentaton skálával szemben például kevésbé dallamos és kifejező. A technikai gyakorlatokhoz és játékhoz azonban sokat segíthet az ismerete:
- Bemelegítés: jó ötlet a gitárjáték előtti laza bemelegítéshez.
- Játéktechnika fejlesztése: jót tesz az ujjak rugalmasságának, erejének, koordinációjának és pontosságának növeléséhez.
- Finom részletek hozzáadása improvizálás közben: hasznos kiegészítés lehet, amikor az egyik skáláról egy másikra akarsz áttérni, mert lehetővé teszi, hogy harmonikusabb, kellemesebb és kreatívabb átmenetekkel gazdagítsd a játékodat.
Akár elektromos, akár akusztikus vagy elektro-akusztikus gitáron játszol, ha csak most kezdtél el gitározni, a kromatikus skála remek módszer a bemelegítés és az improvizáció során.
A moll skála gitáron
Amikor először tanulsz gitározni, a többé-kevésbé bonyolult skálák sokasága megrémiszthet. Néhány közülük azonban már az alapok elsajátításánál is elengedhetetlen.
A dúr skála mellett a második legfontosabb a moll skála, ami a vokális zenében tapasztalt nehézségek megoldásaként született meg. A moll skála különbözősége a harmadik intervallumban (hangközben) rejlik: a tonika (a skála alaphangja) és a harmadik hang között három félhang található, míg a dúr skálában négy félhang van ugyanazon a távolságon. Ez a különbség melankolikusabb és sötétebb hangzást hoz létre a dúr skálák vidámabb hangulatával szemben.
A moll skálák tekintetében a hangok módosításától függően beszélhetünk:
természetes (eol, relatív) moll skáláról,
harmonikus (összhangaztos) moll skáláról,
melodikus (dallamos) moll skáláról.
A moll skálák e három típusa nagyon hasonló és csak néhány szempontból térnek el egymástól. Mielőtt azonban kezdő gitártanulóként belevetnéd magad a moll skálák tanulásába, először alaposan el kell sajátítanod a dúr és pentaton skálákat.
A természetes moll skála
Ez a leggyakrabban előforduló moll skála, amire a többi moll skála is épül. Minden dúr skálának van egy relatív moll skálája, amely ugyanazokból a hangokból áll, de a dúr skála hatodik hangjáról indul és a különböző fokok (hangok) intervallumai miatt más hangzást eredményeznek. Gyakran hallhatók a klasszikus zenében, népzenében, dzsesszben és rockban, de az improvizációban és a dallam formálásában is hasznos.
A természetes moll skála alapszerkezete:
- egész-fél-egész-egész-fél-egész-egész (2-1-2-2-1-2-2, ahol 2 = két félhang távolság, 1 = egy félhang távolság).
Mivel a skálák névadója a tonika, és a C-dúr skála hatodik hangja az A, ezért a C-dúr relatív moll skálája az a-moll, amelynek hangjai A, H, C, D, E, F, G (A).
A harmonikus moll skála
Ha komponálni vagy improvizálni szeretnél, a harmonikus moll skála elengedhetetlen az olyan zenei stílusokban, mint a blues, a rock, a pop vagy a dzsessz. Ha nem szeretnél kimozdulni komfortzónádból, vagy a földrajzi adottságok miatt nem találsz tanárt, a gitár tanulás otthon kezdőknek nagyszerű kezdés lehet.
A harmonikus moll skála elsajátításához első lépésként ismerned kell a természetes moll skálát. Miért? Mert a két skála hangjai megegyeznek, kivéve a hetedik hangot, ami a harmonikus skálában egy félhanggal magasabb a természetes skálához képest, ami jellegzetes, feszültséggel teli hangzást kölcsönöz.
A harmonikus moll skála alapszerkezete:
- egész-fél-egész-egész-fél-másfél-fél (2-1-2-2-1-3-1).
A melodikus moll skála
A moll skála három típusa közül a melodikus skála a legbonyolultabb, egyrészt azért, mert a természetes és harmonikus moll skálát egyaránt ismerned kell hozzá, másrészt mert a növekvő és csökkenő melodikus moll skála különbözik egymástól:
- Növekvő: a mély hangoktól a magas hangok felé haladva a melodikus moll skála hatodik és hetedik hangja egy félhanggal meg van emelve a természetes moll skálához képest, így alapszerkezete egész-fél-egész-egész-egész-egész-fél (2-1-2-2-2-2-1).
- Csökkenő: a magas hangoktól a mély hangok felé haladva a melodikus moll skála visszatér a természetes moll skálához, ahol a hatodik és hetedik hang már nem emelt.
A három moll skála alapos elsajátításához ajánlott megtanulni a transzponálásukat. Mindebben nagy segítségedre lehetnek a magán gitároktatók!
Gitárimprovizáció a pentaton skála segítségével
A pentaton a görög penta (öt) és a tonos (hang, hangterjedelem) szavakból származik, amelyből könnyedén kikövetkeztethető, hogy a pentaton a zenében egy ötfokú skálára utal.
A pentaton skála viszonylag egyszerű, könnyen tanulható és sokféle zenei stílusban használható, beleértve a popot, a rockot, a bluest és a reggae-t is. A rockzenében, különösen a szólókban való népszerűsége révén néha rock- vagy szólóskálának is nevezik.
A pentaton skála alapját dúr és moll skála is kepézheti. Bármelyiket is veszed alapul, a pentaton skála abban különbözik tőlük, hogy két hang kihagyásra kerül:
dúr skálában a negyedik és hetedik hang,
moll skálában pedig a második és hatodik hang.
Senkit ne tévesszen meg, hogy a gitárosok a moll pentaton skálát rendszeresen pentaton skálaként emlegetik, amelynek felépítése a következő:
- I.-III.: három félhang.
- III–IV.: egészhang.
- IV–V.: egészhang.
- V.-VII.: három félhang.
- VII–I.: egészhang.
A II. és VI. fok tehát nem része a moll pentaton skálának, amelynek az alapszerkezete a következőképp is összefoglalható:
- másfél-egész-egész-másfél-egész (3-2-2-3-2).
A pentaton skálát többféleképpen is játszhatod: vagy egyetlen húron, vagy az öt pozíció egyikét használva a választott tonikától kezdve. A dúr pentaton skála valójában nem más, mint a harmadik hangról induló moll pentaton skála, amelynek felépítése:
- egész-egész-másfél-egész-másfél (2-2-3-2-3).
Azért dúr skála, mert a tonika és a harmadik hang között két egészhang van. A dúr pentaton skála tehát nagyon közel áll a dúr skálához. Ahhoz, hogy mindkettőt megértsd és megtanuld kényelmesen használni őket a skálák közötti átmenet vagy improvizáció során, fontos mindkettőt gyakorolnod.
A pentaton skálák megfelelő alkalmazásához érdemes követned az alábbi tippeket:
- Ne emeld túl messzire az ujjaid a fogólaptól – ez segít javítani a játékod sebességét.
- Bontsd kisebb részekre a skálákat és dolgozz rajtuk lassan és módszeresen.
- A következő hang lejátszása előtt hagyd az előző ujjad a fogólapon egészen az utolsó pillanatig.
- A pentaton skála a zeneszerzésben, az improvizációban és a szólójátékban is sokat segíthet.
Mint láthatod, a skálák ismerete nemcsak a zongoristáknak fontos, hanem minden hangszeres zenész, köztük a gitárosok számára is, akár bluesgitáron, akár dzsesszgitáron vagy rockgitáron játszanak.
Ha Budapesten keresel lehetőséget a gitározás fejlesztésére, a gitároktatás Budapest XI kerület területén egy kiváló módja annak, hogy személyre szabott órákon, tapasztalt tanárokkal tanulj meg mindent, amit tudnod érdemes a különböző skálák alkalmazásáról a gitáron.
A skálák mögötti elmélet segít megérteni az akkordmeneteket, riffeket írni és különféle dallamokat, lickeket és gitárszólókat játszani. Ha gitározni szeretnél, a skálák nélkülözhetetlen partnereid lesznek a zenei fejlődésben és kifejezésben: a pentaton, kromatikus és moll skálák ismeretével a zsebedben jobban meg fogod érteni a zeneelmélet alapjait, miközben a technikai tudásod és az improvizációs készségeid is fejlesztheted. Mindezzel nagyobb önbizalomra és zenei szabadságra tehetsz szert, amely során a saját stílusodat is egyre inkább megtalálod majd.
Az interneten számos online forrás és gitártanár között keresgélhetsz, beleértve a Superprof magánoktatóit is, akikkel garantált a gitár alapjainak gyors elsajátítása.
Sok sikert és jó gyakorlást kívánunk!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
