A biológia tantárgy nagy része az emberi testre összpontosít, megtanítva a felépítést és a funkciókat, amelyek segítenek a mindennapi túlélésben.
A biológia emésztőrendszerrel, táplálkozással és kiválasztással kapcsolatos területe az altémák széles spektrumát öleli fel, azonban a két legfontosabb téma a táplálkozással és az emésztéssel kapcsolatos. Ebben a biológia érettségi témákat feldolgozó cikkünkben ezt a témát dolgozzuk fel.
Az alábbiakban ismertetett biológiai területek, folyamatok és funkciók követésének megkönnyítése érdekében egy szakértők által összeállított fogalomtárat bocsátunk rendelkezésedre, amelyre a szöveg olvasása közben is hivatkozhatsz, vagy elmentheted későbbi hivatkozás céljából.
Megjegyzés: a kulcsfontosságú terminológiák listája nagyon hasznos lehet a vizsgára való felkészülés során, mivel ez a téma valószínűleg legalább egy kérdésben fel fog merülni a dolgozatban.
Biosz érettségi fogalomtár
Az alábbiakban a táplálkozással kapcsolatos legfontosabb szakkifejezések részletes listáját találod, amik jól jöhetnek a biológia vizsgára való felkészülés során:
- Aktív szállítás: a molekulák szállítása a koncentrációgradiensük ellenében egy alacsony koncentrációjú régióból egy magas koncentrációjú régióba.
- Aminosav: a fehérjemolekulát alkotó építőelemek.
- Amiláz: egy enzim, ami képes a keményítőt egyszerű cukrokká bontani.
- Cellulóz: szénhidrát. A növényi sejtek sejtfalát alkotja.
- Citoplazma: a sejt belsejében lévő élő anyag (a sejtmag nélkül).
- Emésztőrendszer: a szájtól a végbélnyílásig tartó, a táplálékot feldolgozó rendszer.
- Epe: a májban termelődő anyag. Emulgeálja a zsírokat, hogy előkészítse azokat az emésztéshez.
- Emésztés: a nagy, oldhatatlan élelmiszermolekulák lebontása kisebb, oldható molekulákra.
- Enzim: olyan fehérje, ami katalizál vagy felgyorsít egy kémiai reakciót.
- Glükóz: egyszerű cukor, amit a sejtek a légzéshez használnak.
- Glicerin: oldható szénhidrát, amit a máj alakít át glükózzá.
- Gyomor: az emésztőrendszer izmos szerve, ami sósavat és proteáz enzimeket termel.
- Immunitás: amikor egy személy szervezete nem kap el egy betegséget, mert ellenálló képességgel rendelkezik.
- Ion: elektronokkal töltött részecske, ami akkor keletkezik, amikor egy atom vagy molekula elektronokat veszít vagy nyer.
- Katalizátor: olyan anyag, ami megváltoztatja egy kémiai reakció sebességét anélkül, hogy maga a reakció megváltozna.
- Keményítő: a szénhidrátok egy fajtája. A növények a fotoszintézis során keletkező glükózt keményítővé tudják alakítani a tárolás érdekében, és vissza tudják alakítani glükózzá.
- Légzés: az élő sejtekben végbemenő kémiai változás, amely glükóz és oxigén felhasználásával felszabadítja az élőlények számára az élethez szükséges energiát. A szén-dioxid a légzés mellékterméke.
- Lúgos: 7-nél magasabb pH-értékkel rendelkező.
- Mikroorganizmus: a mikroba neve. Mikroszkopikus méretű organizmus, mint például a vírus vagy a baktérium.
- Mozgásszegény: kevés vagy semmilyen fizikai aktivitás a mindennapi életben.
- Nyelőcső: a szájból a gyomorba vezető cső.
- Nyirok: az emlősök testében keringő folyadék, amely a zsíremésztés termékeit szállítja a nyirokereken keresztül.
- pH: a savasság vagy lúgosság skálája. A 7 alatti pH-érték (a hidrogén ereje) savas, a 7 feletti pH-érték lúgos.
- Sav: maró hatású anyag, aminek pH-értéke 7-nél alacsonyabb. A savasságot a hidrogénionok magas koncentrációja okozza.
- Tömeg: egy tárgy által tartalmazott anyag mennyisége. A tömeget kilogrammban (kg) mérik.
- Ürítés: az emésztetlen táplálék maradványainak a végbélnyíláson keresztül történő ürítése széklet formájában.
- Vastagbél: a tápcsatorna (bélrendszer) alsó része, ahol a víz felszívódása és a széklet termelődése történik.
- Zsírsavak: hosszú (általában 4-22) szénatomlánccal rendelkező karbonsavak. A zsírsavak glicerinnel reagálva lipideket (zsírokat és olajokat) hoznak létre.
A biológia érettségire való alapos felkészülés érdekében ismételd át a genetika témekörét is!
Táplálkozás
Energiaigény
A kiegyensúlyozott étrend olyan étrendre utal, ami tartalmazza az egészséges szervezet fenntartásához szükséges összes összetevőt. Az optimális eredmény érdekében be kell tartani a megfelelő adagokat, beleértve a szénhidrátok, fehérjék, lipidek, vitaminok, ásványi anyagok, víz és élelmi rostok kiegyensúlyozott mennyiségét.
Bár a kiegyensúlyozott étrend mindenki számára hasonlónak tűnik, az egyének energiaszükséglete az aktivitási szint, az életkor és egyéb tényezők, például az egészségi állapot és a terhesség függvényében változik.
Egy csecsemőnek sokkal kevesebb energiára van szüksége, mint egy tinédzsernek vagy egy felnőttnek, de a növekvő tinédzsereknek és fiatal felnőtteknek körülbelül 17%-kal több energiára van szükségük, mint a nyugdíjkorhatárt betöltötteknek.
Tápanyagok
Hét létfontosságú tápanyag csoport alkotja a kiegyensúlyozott étrendet, ezek a következők:
- szénhidrátok
- fehérjék
- zsírok
- rostok
- vitaminok
- ásványok
- víz
A szénhidrátok, azaz a tésztafélék, a burgonya, a rizs, a cukor és a zöldségek energiaforrásként szolgálnak. A fehérjék, például a bab, tojás, hal, hús, lencse, borsó és szója a sejtek javítását és növekedését szolgálják. Eközben a lipidek (zsírok és olajok), például a vaj, a sajt, a margarin, a diófélék és az olajok energiaforrásként működnek, valamint raktározást és szigetelést biztosítanak a szervezetben.
A vitaminok segítenek az egészséges szervezet fenntartásában, de csak kis mennyiségben szükségesek:
- A C-vitaminra, tudományos nevén aszkorbinsavra, a szervezetnek a vágások és sebek gyógyulásához van szüksége, valamint a kötőszövetek egészségének megőrzéséhez. Ezek a szövetek támogatják a létfontosságú szerveket. A C-vitamin egyik legjobb forrása a citrusfélék, például a narancs, de megtalálható a leveles zöldekben is.
- A D-vitamint az emberi szervezet akkor állítja elő, amikor a bőr napfénynek van kitéve, de további D-vitamin-források találhatók az olajos halakban, a tojásban és a gabonafélékben. A D-vitamin fő funkciója az egészséges fogak és csontok fenntartása. Ha a szervezetben túl alacsony a D-vitamin szintje, az olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint a csontritkulás vagy a fájós csontok.
- Az A-vitamin a jó látáshoz (különösen félhomályban), az egészséges bőrhöz és az erős immunrendszerhez kapcsolódik. Az A-vitamin megtalálható a tojásban, a tejtermékekben és az olajos halakban. Azt mondják, hogy a sárgarépa fogyasztása segít a sötétben látásban, ami bizony nem csak dajkamese. A szervezet a sárgarépából, valamint a mangóból és a spenótból származó béta-karotint A-vitaminná alakítja át.
- Az ásványi ionok, a vitaminokhoz hasonlóan, kis mennyiségben fogyasztva segítik az egészséges szervezet fenntartását.
- A kalcium felelős az egészséges fogak és csontok fenntartásáért, és elsősorban a tejben, a sajtban, a tojásban és néhány zöld zöldségben található meg. További funkciói közé tartozik a véralvadás elősegítése és az izomösszehúzódások szabályozása. Ha nincs elég kalcium a szervezetében, gyengeséget érezhetsz, izomgörcsöket kaphatsz, és vérzéskor komplikációk léphetnek fel.
- A vas, amelyre a szervezetnek szüksége van a hemoglobin (a vörösvértestekben található) előállításához, csökkenti a vérszegénység kialakulásának kockázatát. A vérszegénység a vérben szállított oxigén hiánya miatt fáradtságot és gyengeséget okoz. Vas szintedet zöld zöldségek, máj, vörös húsok, szárított gyümölcsök, bab és diófélék fogyasztásával tarthatod szinten.
A vitaminok és ásványi anyagok mellett a szervezetnek szüksége van bizonyos mennyiségű vízre és rostra is a megfelelő működéshez. A víz önmagában is iható, de számos ételben és italban is megtalálható.
A víz a sejtek citoplazmájában található, és testünknek kétharmadát teszi ki!
Az élelmi rostok a teljes kiőrlésű gabonafélékben, valamint a gyümölcsökben és zöldségekben találhatók. Ez azért fontos a szervezet számára, mert segíti a bélfalakat abban, hogy az emésztés során a táplálékot a bélben mozgatni tudják. Ha nincs elég élelmi rost az étrendedben, az székrekedéshez vezethet.
A testünk sejtjeinek nagy része fehérjéből áll, így logikus, hogy sok fehérjét kell ennünk, hogy ezt a mennyiséget fenntartsuk. A bevitt fehérje új sejteket hoz létre, és segít a régi vagy sérült sejtek pótlásában. A kisebb, egymáshoz tapadó aminosavakból álló fehérje körülbelül 20 különböző típusú aminosavból áll, amik a fehérjében gazdag ételekben, például a halban, a tojásban, a csirkében, a babban és a húsban találhatók.
Bár, mint már említettük, a gyermekeknek kisebb mennyiségű táplálékra van szükségük, mint a felnőtteknek, a növekedésük során megfelelő mennyiségű fehérjére van szükségük, mivel a hiány betegségeket és egyéb problémákat okozhat.
Úgy beszélünk a zsírról, mintha az valami nagyon rossz lenne, de valójában szükségünk van a zsírra az étrendünkben, hogy energiát adjon. Mérsékelten fogyasztva az olyan ételek, mint például a vaj, a chipsek, a sajt és a kolbász, nagy mennyiségű energiát tartalmaznak, és szigetelőanyagként szolgálnak a szervezet számára, mivel a bőr alatt raktározódnak el, hogy csökkentsék a hőveszteséget. A túlzott zsírfogyasztás azonban káros hatást gyakorolhat az egészségre, ezért az egészséges táplálkozáshoz fontos a megfelelő mennyiségű és típusú zsírokat bevinni szervezetünkbe.
Kétféle zsír létezik: telített és telítetlen – az imént említett ételekben található zsírok között mindkettőből találhatunk, ám az egészségesebb táplálkozás részét általában a telítetlen zsírok képezik, például a növényi olajokban és a halakban található omega-3 zsírsavak.
A telített zsírsavak állati eredetű élelmiszerekből származnak, míg a telítetlen zsírsavak legfőbb forrásai a a növényi és hal eredetű élelmiszerek. A túl sok telítetlen zsír a koleszterinszint megemelkedéséhez vezethet (ez a zsírlerakódás a vérben van, és eltömítheti az artériákat), ezért a szívbetegségek és a szívinfarktus elkerülése érdekében nagyon fontos, hogy az elfogyasztott zsírtípusok között megfelelő egyensúlyt tartsunk fenn (a telített zsírok viszont csökkentik a koleszterinszintet).
Végül az egyik olyan táplálékforrás, amit természetesnek veszünk, az a víz. Tudtad, hogy a testünk nagyjából 65%-ban vízből áll? Ez nem csak az elfogyasztott ivóvizet jelenti, hiszen az étkezés során is vizet veszünk magunkhoz.
A víz azért olyan fontos az emésztés folyamatában, mert lehetővé teszi a szükséges kémiai reakciók lezajlását, segít a salakanyagok elszállításában a testünkből, lehetővé teszi a vérünk számára, hogy a folyadékban oldódó anyagokat szállítson, és lehetővé teszi, hogy a testünk izzadjon, hogy a forró napokon lehűtsön minket.
Ha belegondolunk, hogy egyes országokban nincs elegendő tiszta ivóvíz, rá kell jönnünk, hogy nem szabad magától értetődőnek vennünk az ivóvízet. Ha nehezedre esik, hogy elegendő folyadékot igyál egy nap, beszerezhetsz egy olyan üveget, amin jelölések vannak, amik arra ösztönöznek, hogy megidd az ajánlott mennyiséget.
Étrendek
A diéták megismerése során elkezded megérteni a különböző típusú élelmiszereket és azok funkcióit. Tanulhatsz például a szénhidrátokról, a fehérjékről és a lipidekről, valamint azok funkcióiról az emberi testtel kapcsolatban. Ezután felfedezheted a vitaminok forrásait, és azt, hogy az ezeken a területeken jelentkező hiányosságok hogyan hathatnak ránk is.
Miközben arra bátorítunk, hogy ismerd meg a saját energiaszükségletedet és azt, hogy hogyan tartsd fenn az egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, megtanítjuk neked azt is, hogy más hatások hogyan befolyásolhatják étrendünket, beleértve a terhességet, az aktivitási szintet és a betegségeket.
Az emésztőrendszer felépítése és működése
Az emésztőrendszerünk megismerése során felfedezheted, hogy az egyes táplálék típusok, miután bevettük őket, hogyan bomlanak le és szívódnak fel, majd hogyan halad át a megrágott táplálék a szervezeten, mielőtt kiválasztódna. Ezen kívül azt is megtudhatod, hogy bizonyos élelmiszerek hogyan hatnak a fogainkra és hogyan okoznak szuvasodást.
A biológiatanárod a tanév során részletesebben is megtanítja majd (vagy már megtanította) neked az élelmiszerek és az energiaforrások titkait, de addig is itt egy rövid áttekintés arról, hogy miért olyan fontos az egészséges táplálkozás.
Amikor az ételekre gondolsz, valószínűleg a kedvenc ételed vagy az uzsonnád ugrik be. De ha félreteszed az egyes termékek fogyasztásának élvezetét, és biológus üzemmódba kapcsolsz, akkor szinte biztosan tudod, hogy a szervezetednek miért van szüksége táplálékra a megfelelő működéshez. Az energia, a növekedés és az egészség a fő okok.
A szervezetnek szüksége van táplálékra, hogy izmai és szervei erősek maradjanak. Ahogyan az autót is benzinnel tankolod, az étel a tested üzemanyaga, ami nélkül nem tud működni. A géppel ellentétben azonban a tested a bevitt üzemanyagot új sejtek létrehozására és a test növekedésére használja. A termelt sejtek segítenek a szervezet egészségének megőrzésében és bizonyos vegyi anyagokat termelnek az egyensúlyhiányok helyreállítása vagy a fertőzések leküzdése érdekében.
Az étrend hatásai
Mindannyian tudjuk, hogy a gyümölcsök és a zöldségek jót tesznek nekünk, de vajon megesszük-e a napi 5 ajánlott adagot?
A gyümölcsök és zöldségek mellett mindannyiunknak fontos fogyasztanunk keményítőtartalmú ételeket, tejet és tejtermékeket, valamint fehérjéket. A legjobb fehérjeforrások a bab, a hüvelyesek, a hal, a tojás és a hús. Ha kiegyensúlyozott ételeket keresel, ott van például egy könnyű chili con carne, vörös hal tésztával vagy egy sovány pulykamellből készült hamburger.
Az olajok és kenőanyagok megadhatják a szükséges zsírtartalmat, de fontos, hogy telítetlen zsírokat (például olíva-, repce- vagy napraforgóolajat) válasszunk, hogy elkerüljük a koleszterinproblémákat.
Ha túlsúlyos vagy, az egyik első dolog, amit ki kell hagynod, azok az olyan felesleges cukrok, mint az édességek és a csokoládé. Míg az ilyen finomságok mértékkel nem jelentenek problémát, az ilyen egészségtelen ételek felelősek hazánkban az elhízási esetek többségéért.
Az étkezéshez való hozzáállásodat megváltoztathatod az étrenddel és a táplálkozással kapcsolatos ismereteiddel, ami ennek a biológia modulnak az egyik elsődleges célja. Továbbá ellenőrizheted, hogy milyen a súlyod a BMI-táblázaton, és megállapíthatod, hogy át kell-e értékelned az étkezésedet, vagy a korodnak és magasságodnak megfelelő egészséges súlyú vagy.
Biológia tanulás során jobban megértheted, hogyan működnek ezek a folyamatok.
Emésztés
Mit tesznek a fogak az emésztés során?
Bár a fogak kicsik, mégis nagy szerepet játszanak az ételek emésztésében. A mechanikus emésztés folyamata az, ami akkor történik, amikor a fogak az ételt rágás közben a szájban darabokra bontják. Ahogy a fogaid összezúzzák és feldarabolják az ételt, a nyál segít az étel péppé alakításában.
A fogaid között vannak metszőfogak, amik segítenek harapni és vágni, szemfogak, amik tartják és vágják, és őrlőfogak, amelyek az ételek összezúzására és rágására szolgálnak.
Mit csinál a nyelőcső?
Miután a fogak megrágják a szájban, az étel pép a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül, majd a bélfalban lévő izmok összehúzódva összenyomják az ételt a perisztaltikának nevezett folyamat során.
A bél kétféle izomzatból áll: a gyűrűs izmok összehúzódásuk során csökkentik a bél átmérőjét, a hosszanti izmok pedig a hosszát.
Míg a fogak és a gyomor a mechanikus emésztést irányítják, az enzimek a kémiai emésztésnek nevezett folyamat során bontják le a tápanyagokat. Ezek az enzimek különböző pH-szinteken működnek.
A gyomor szerkezete
A gyomor egy izmos, zsákszerű szerv, ami a has felső részén, nagyjából a bordák alatt, a bal oldalon található. A nyelőcső folytatása, és a nyelőcső és a vékonybél közötti összeköttetést szolgálja. Ezeket a szerveket izmos záróizmok választják el egymástól.
A gyomor a nyelőcső alsó záróizomzatánál kezdődik. Gyomrunk nagyon izmos és többrétegű.
A gyomor első régióját gyomorszájnak (kardiumnak) nevezik, és ez a nyelőcsőhöz legközelebbi réteg. Ezután következik a fundus, ami, a gyomor legfelső íve. Ezt a régiót követi a gyomor teste, a legnagyobb régió. Végül következik a gyomorkapu régió, ami a legközelebb van a vékonybélhez.
Hol termelődik az epe?
A gyomorban való tartózkodás után az étel a vékonybélbe jut, ahol a táplálékmolekulák a bélfalon keresztül a vérbe jutnak. Ezt nevezzük felszívódásnak. Az enzimek lúgos körülmények között működnek a legjobban, ezért a májban epe termelődik, ami az epehólyagban tárolódik, majd a vékonybélbe jut, hogy segítse a zsírok emulgeálását és a lipázok hatékonyabb működését.
Emésztés és enzimek
Amint láttuk, az enzimek fontos szerepet játszanak a táplálék kémiai lebontásában az emésztés során. De mik is pontosan ezek a molekulák, és hogyan végzik a munkájukat?
Már tudjuk, hogy az enzimek akkor működnek a legjobban, ha optimális pH-értékük van, ezért nagyban függnek attól, hogy a gyomorban vagy a bélben megfelelő körülmények uralkodnak-e számukra.
Az enzimeknek három fő típusa is létezik, a proteáz, a karbohidráz és a lipáz.
Felszívódás
A proteáz enzimek a gyomorban, a vékonybélben és a hasnyálmirigyben találhatók, és feladatuk a fehérjék emésztése. A pepszin a proteázok egyik gyakori típusa, és segít a fehérjékben található hosszú aminosavmolekula-láncokat kisebb láncszemekre, úgynevezett peptidekre, majd a vékonybélben könnyebben felszívódó aminosavakra bontani.
A karbohidráz enzimek, ahogy az várható volt, hosszú keményítőmolekulákat bontanak le. Ezeket a száj, a hasnyálmirigy és a vékonybél választja ki. Az egyik típus, az amiláz a nyálunkban található, és akkor kezdi meg a munkáját, amikor megrágjuk az ételt.
Az első lépés az összetett keményítőmolekulák lebontása maltózmolekulákra (poliszacharidból diszachariddá alakítva őket). Ez később glükózzá bomlik.
Végül a lipáz a hasnyálmirigyben és a vékonybél falában található. Az összetett zsírokat, az úgynevezett lipideket oldható zsírsav- és glicerinmolekulákra bontja.
Mit csinál a vastagbél az emésztőrendszerben?
Az emésztett és az emésztetlen táplálékkal különböző dolgok történnek, miután áthaladtak a bélrendszeren; az emésztett táplálékmolekulák energiát szolgáltatnak és új fehérjéket építenek fel az asszimilációnak nevezett folyamat során, míg az emészthetetlen anyagok a vastagbélbe jutnak.
A biológia érettségi szórakoztatóvá tétele: néhány érdekes biológiai tény
Ha a fentiek elsőre túl tudományosnak tűnnek, és kissé összezavarodtál, tekintsd át az emésztőrendszert egy másik szemszögből az alábbi néhány szórakoztató tény megismerésével:
- Az emberek évente körülbelül 500 kilogramm élelmiszert esznek meg.
- A szervezetünk körülbelül 1,7 liter nyálat termel egy nap alatt.
- A normál nyelőcső hossza körülbelül 25 centiméter.
- Még ha kézen is állnál, a tested akkor is lefelé mozgatná a lenyelt ételt a nyelőcsőben, mivel az izmok hullámszerűen összehúzódnak, hogy a megfelelő irányba tolják azt.
- Egy átlagos felnőtt gyomrában körülbelül 1,5 liter étel és ital fér el.
- A naponta bevitt nagyjából 11,5 liter táplálékból és vízből mindössze 100 milliliter vész el a székletben. A kiválasztásról többet fogsz tanulni az órákon.
- A szájba kerülő ételek melegednek vagy hűlnek, hogy az emésztés szempontjából optimális hőmérsékletűek legyenek. Tehát ha meleg ételt eszel, a szád lehűti azt, ha pedig hideg anyagot eszel, akkor felmelegíti.
Lenyűgöző, hogy mire képes a testünk, és mennyi munkát végez azért, hogy életben maradjunk és jól érezzük magunkat. Nem csoda, hogy éjszaka pihennünk kell! De még alvás közben is számos és fontos feladatot lát el a testünk...
Ha még többet szeretnél tanulni a biológia változatos élővilágáról, mint amit az osztályteremben vagy az önálló tanulás módszereivel tehetnél, miért ne keresnél emelt szintű biosz magántanárokat a Superprofon?
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
