Egy ember igazi gazdagsága az a jó, amit a világon tesz.
Mohamed próféta
Az iszlám mintegy 1,8 milliárd követővel a világ második legelterjedtebb és leggyorsabban növekvő vallása a kereszténység után. A jelenlegi demográfiai trendeken alapuló statisztikák szerint azonban 2070-re az iszlám lehet a legtöbbek által gyakorolt vallás.
Az iszlám viszont nemcsak vallás, hanem egy olyan életmódbeli és jogi iránymutatás, amely meghatározza a hívők mindennapjait. Története szorosan összefonódik a kulturális és tudományos fejlődéssel, különösen a középkorban, amellyel nemcsak a vallás és az Arab-félsziget határain belül, hanem globális szinten is jelentős hatást gyakorolt a tudományos, matematikai, orvoslási, filozófiai és művészeti fejlődésre.
De honnan ered az iszlám vallás és melyek az alapvető tanításai? Ki volt Mohamed? Cikkünkben az iszlám vallás kialakulásának és elterjedésének főbb aspektusait vizsgáljuk, amelyekkel betekintést szerezhetsz abba, hogyan formálták a világot a muszlim szokások és közösségek az évszázadok során.
Mohamed próféta és az iszlám eredete
A világ második legnagyobb vallásaként az iszlám több kontinensen is jelentős muszlim közösségeket alkot. Elsősorban a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Közép-, Délkelet-, illetve Dél-Ázsiában elterjedt.
Az iszlám a 7–8. századi arab hódításokkal és a 14. századtól az Oszmán Birodalom terjeszkedésével Európába, a rabszolgakereskedelem révén pedig az amerikai kontinensre is eljutott. A modern kori migrációval ezeken a területeken is egyre nagyobb muszlim közösségek alakulnak.
De hogyan alakult ki az iszlám vallás?
A történészek és vallási szakértők szerint az iszlám gyökerei i. sz. 7. évszázadba, Medina és Mekka városába vezetnek vissza. Az iszlám tehát körülbelül 600 évvel a kereszténység után alakult ki, és a ma gyakorolt nagy vallások – kereszténység, buddhizmus, judaizmus és hinduizmus – közül a legfiatalabb.
Az iszlám vallás, a muszlimok az iszlám vallás követői, az arab pedig a főként Közel-Keleten és Észak-Afrikában élő etnikai csoportra utal. Ebből kifolyólag az olyan kifejezések, mint a muszlim vallás vagy arab vallás helytelenek.
Lényeges leszögezni, hogy a muszlimok nem Mohamed prófétát (i.sz. 570–632) tekintik az iszlám vallás megalkotójának, hanem több prófétát, nevezetesen Jézust (Isza), Dávidot (Dawud), Mózest (Musza), Ábrahámot (Ibrahim), Noét (Nuh) és Ádámot (Adam) is az iszlám ősatyjaként tartják számon.
Mohamedet tartják viszont az utolsó és legfontosabb prófétának, mert 610 körül a Hira barlangban előtte jelent meg Dzsibríl (kereszténységben: Gábriel) angyal. Ő adta Mohamed tudtára, hogy Allah profétájának választotta. Mohamed látomása a Korán megírására ösztönözte. Az iszlám szent könyvei közül a Korán messze a legfontosabb, amelyre úgy tekintenek, mint Allah Mohamednek átadott, már létezés előtti, tökéletes szavaira.
Kicsoda Allah?
Az Allah arab kifejezés, amely feltehetőleg az al-Iláh (szó szerint: az Isten) szavakból ered. Jelentése az egyetlen Isten, a Teremtő, vagyis Allah az egész világegyetem legfelsőbb lénye. A kifejezés már az iszlám előtti időkben is használt volt az arabok körében.
Mohamed tanításai erkölcsi tisztaságot, közösségi összetartást, a megkülönböztetésnek való ellentmondást és Allah akaratának követését hangsúlyozta. Tanításainak terjesztéséhez szülővárosába, Mekkába ment, ahol hamar az előkelők nézeteivel szemben találta magát, ezért a város elhagyására kényszerült. Következő állomása Jathrib volt, amelyet Mohamed halála után tiszteletére Medinának (a próféta városának) neveztek el.
Mohamed halála 632-ben komoly nézeteltéréseket váltott ki az iszlám következő vezetőjét illetően. A szunniták szerint az iszlám vezetését és irányítását konszenzusos alapon kell meghozni, míg a síiták azt vallották, hogy az iszlám vezetőjének Mohamedtől kell származnia.
Ekkor kezdődtek kirajzolódni a szunnita és síita iszlám alapjai. Ma a szunniták alkotják a legnagyobb muszlim közösségeket (87–90%), míg a síiták (10–13%) az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége. Bár a két irányzat alapelvei (Allah mint egyetlen Istenben való hit, Korán, Mohamed) megegyeznek, mégis több szempontból eltérnek egymástól:
vallási vezetésben (választott imámok, Mohamed leszármazottai);
egyes vallási gyakorlatokban (napi öt ima, napi három ima);
teológiai értelmezésekben (az imám egy mecset vagy muzulmán közösség vezetője, az imám isteni tudással rendelkező közvetítő Allah és a hívek között).
Az iszlám alapelvei
A muszlimok úgy tekintenek az iszlámra mint a valódi belső harmóniához és boldogsághoz vezető út azáltal, hogy alávetik magukat Allah akaratának. Más világvallásokhoz hasonlóan az iszlámot is sajátos elvek, hitrendszerek és gyakorlatok teszik egyedivé:
- hit Allahban, a Mindenhatóban, akinek engedélye és akarata nélkül semmi sem történhet;
- bizalom az angyalokban, Allah szolgálóiban;
- a szent könyvekben, például a Tórában (Mózes könyvei) és legfőképpen a Koránban való hit, illetve azok gyakori használata;
- hit a legfelsőbb lény által küldött összes prófétában (lényeges leszögezni, hogy a muszlimok Jézusra prófétaként és nem Isten Fiaként tekintenek);
- hit az ítélet napjában és a halál utáni életben (a muszlimok elkötelezettek aziránt, hogy az Istenhez való közeledés a jó cselekedetek elvégzésének legjobb jutalma).
A fent említett tanok olyan alapvető hitelvek, amelyeket minden muszlim követ. A muszlimok életmódját ezek mellett azonban más parancsolatok is irányítják a békés és jelentőségteljes élet eléréséért. Ilyen például az iszlám öt pillére (oszlopa):
- Hitvallás (saháda): a muszlimoknak tanúsítaniuk kell, hogy csak egy Isten van, Allah, és az ő prófétája Mohamed.
- Napi imák (szalát): a muszlimoknak naponta ötször kell imádkozniuk (hajnalban, délben, délután, napnyugtakor és este). Bárhol imádkozhatnak, arab nyelven és Mekka (Kába) irányába fordulva kell ezt tenniük.
- Alamizsnaadás (zakat): az iszlám vallásúak felelőssége a szegényeknek vagy rászorulók való adakozás.
- Ramadán havi böjt (szaum): az iszlám naptár kilencedik hónapja a ramadán szent hónapja, amely során a muszlimoknak napfelkeltétől napnyugtáig böjtölniük kell. Ez a tanulás és az önfegyelem ideje a testi és lelki megtisztulás, illetve a vallásos elmélyülés érdekében.
- Mekkai zarándoklat: amennyiben anyagilag, testileg és lelkileg képesek rá, a muszlimoknak életükben legalább egyszer el kell zarándokolniuk Mekkába, a Kába szentélyhez, amelyről úgy tartják, hogy Ábrahám és fia, Izmail építtette.
A saría az iszlám vallási jogrendszere, amely Allah kinyilatkoztatásait és a Mohamed próféta által hagyott tanításokra alapozva szabályozza a muszlimok életét. A saría törvények nemcsak vallási gyakorlatokat, hanem társadalmi, családi és pénzügyi kérdéseket is érintenek az iszlám elveinek mindennapi életben való követésének biztosítása érdekében. A saría alkalmazása a különböző iszlám országokban és közösségekben eltérő lehet.
Imahelyek, szent könyvek, fontos személyek és szimbólumok az iszlámban
Az iszlám világ számos országában megfigyelhetők az istentisztelet helyszínei, a szent könyvek, az alapvető szimbólumok és fontos személyekről szóló történetek. Az iszlám vallás kultúrájában és hagyományaiban ezek a jelképek és történetek kulcsfontosságú szerepet játszanak, ezért összegyűjtöttük a számodra a legfontosabbakat.
Iszlám szimbólumok
Mindegyik vallás saját szimbólumokkal rendelkezik: a kereszténységben a kereszt és a Jézus hal, a judaizmusban a Dávid-csillag és a menóra, a buddhizmusban pedig a lótusz, a dharma kerék és a sztúpa.
Az iszlámnak legismertebb szimbóluma pedig a csillag és a félhold, amely leginkább mecsetek tetejét és egyes iszlám országok, például Törökország, Malajzia vagy Pakisztán zászlóját díszíti. A feltételezések szerint az Oszmán Birodalom szimbóluma volt – de már előtte is használták – és annak terjeszkedésével került be az iszlám világba.
Istentiszteleti helyek
A muszlim emberek számára a legfontosabb és legjelentősebb helyszínek az imádságra a következők:
- Mecset: a mecsetek nagy épületek, amelyek általában kupolával, minarettel (magas, toronyszerű építmény), mihrábbal (Mekka irányát jelző falifülke) és feltűnő építészeti elemekkel rendelkeznek. A muszlim közösségben a mecsetek nemcsak az imádság helyszínei, hanem az oktatás, a szociális jólét és az azonos hitűek közötti viták rendezésének központjai is. A szunnitáknál szigorú szabályok és előírások vonatkoznak arra, hogy egy adott építmény maszdzsidnak (mecset) vagy szent istentiszteleti helynek minősüljön. Miután egy vallási épületet mecsetnek neveztek el és jelöltek ki, az a végítéletig az is marad.
- Kába: a mekkai nagymecset (Masjid al-Haram) belső udvarán álló szentély, az iszlám legszentebb helye. Bárhol is tartózkodjanak a világon, a muszlimoknak mindig a Kába felé kell nézniük, amikor imádkoznak. Az iszlám öt pillérének része a haddzs, amely megköveteli, hogy a muszlimok életük során legalább egyszer elzarándokoljanak a Kába szentélyhez.
Az iszlám szent könyvei
A muszlimok számos szent könyvvel büszkélkedhetnek, amelyekről úgy vélték, hogy Isten írta őket számos próféta, például Mohamed által a történelem során. Az alábbiakban a muszlim hit néhány legelismertebb szent könyvét mutatjuk be:
- Korán (Qur'an): az iszlám messze legfontosabb könyve, amely Allah kinyilatkoztatásait tartalmazza. Allah közvetlenül Mohamed prófétának küldte a Koránt. A szakértők a Koránt a klasszikus arab irodalom legszebb művének tartják.
- Tóra (Tawrat): Mózes könyvei, a Koránt megelőző szent könyvek része.
- Zsoltárok könyve (Zabur): Allah Dávid által kinyilatkoztatott szentírásoknak.
Az iszlám fontos alakjai
Minden jelentős vallásnak megvannak azok az alapvető alakjai, akik különleges jogokért harcoltak, akik látomásaikban felsőbbrendű lények jelentek meg, vagy akik másokat inspiráltak csodálatos dolgokra. A következőkben az iszlám legjelentősebb alakjai következnek:
Mohamed
Kétségtelenül Mohamed az iszlám leghíresebb prófétája és személyisége. Mohamedet Isten küldöttjének és prófétájának tekintik, és olyan kinyilatkoztatásokat kapott Istentől, amelyek a Korán megírására inspirálták. Neki tulajdonítják a különböző mekkai törzsek egyesítését is.
Abu Bakr
Az első kalifa, aki a Mohamed halála után következő időszakban vezette a muszlim közösséget, az iszlám terjesztésének egyik kulcsszereplője.
Ali ibn Abi Talib
Mohamed unokaöccse és a negyedik kalifa, a muszlim közösség egyik legfontosabb vallási és politikai vezetője, aki az iszlám szellemi hagyományainak kialakításában vállalt úttörő szerepet.
Az iszlám története igen izgalmas és érdemes felfedezni, ugyanis kulturális és történelmi szempontból is nagyban befolyásolta Európai történelmét. Ha szívesen megismernéd más vallások hátterét is, olvasd el a judaizmusról szóló cikkünket, hogy megtudd, miben különbözik az iszlámtól!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...