Bár az Oszmán Birodalom öröksége még ma is érzékelhető, története gyakran háttérbe szorul a 16. századi Európa történelmével szemben. Európát ekkor a kereszténység térhódítása mellett elsősorban az Újvilág felfedezése határozta meg, amelyben jelentős szerepet játszottak a britek, a hollandok és a spanyolok.
Az Oszmán Birodalmat tekintve az első asszociációk gyakran a muszlim harcosok és az Európa közti évszázados hadviselés, a szultán közembernek álcázása, hogy éjszaka az utcákon kószálhasson, a királyi testvérgyilkosságok vagy háremekről szóló végtelen történetek.
Az Oszmán Birodalom viszont egy rendkívül sikeres hatalom volt, melyet egy gazdag kultúra és egy viszonylag liberális politikai felfogás tett még érdekesebbé.
Mikor és hol létezett az Oszmán Birodalom?
Az Oszmán Birodalom 1301–1922 közt több mint 600 éven keresztül állt fenn és nem sokkal az I. világháborút követően szűnt meg létezni.
A birodalom a mai Algéria déli részétől egészen a Dunáig húzódott, a székhelye pedig Isztambulban volt. Területei magában foglalták Európában a mai Magyarország, Románia, Bulgária, Macedónia és Görögország egyes területeit, a Közel-Keleten Palesztinát, Jordániát és Szíriát, illetve Észak-Afrikában Egyiptomot és Libanont.
Az Oszmán Birodalom egyik legismertebb szultánja I. Szulejmán, akit gyakran Szulejmán, a Pompásként vagy a Törvényhozóként emlegettek. Uralkodásának időszaka 1520–1566 közt az Oszmán Birodalom aranykoraként vonult be a történelembe. Szulejmán ekkor terjeszkedni próbálkozott Perzsia, Ausztria és Oroszország területén.
1571-ben a birodalom fordulóponthoz érkezett, amikor az oszmán haditengerészet vereséget szenvedett a pápa vezetésével összehangolt európai erőkkel szemben. Ezt követően az európai befolyásuk lassan elhalványult, és további sikertelen hadjáratok után a birodalom évszázados hanyatlásnak indult.
Az Oszmán Birodalom kialakulása
Az Oszmán Birodalom alapítója I. Oszmán volt, akiről a birodalom a nevét is kapta.
Oszmán a török Anatóliából származott, akinek apja a 13. század közepén vélhetően a Mongol Birodalom elől menekülve vezette oda törzsét. Miközben az akkori Anatólia számos törzsének egyikét vezette, Oszmán sikere abban rejlett, hogy területeit sikeresen tudta növelni a Római Birodalom kettészakadásával létrejött Bizánci Birodalom és annak fővárosának, Konstantinápoly (a Bizánci Birodalom alatt Bizáncként ismert) ellen folytatott támadásaival.
Százötven évvel később az Oszmán Birodalom II. (Hódító) Mehmed uralma alatt 1453-ban ostrom alá vette Konstantinápolyt, és ezer év után először meg is hódította azt. Konstantinápoly ettől kezdve Isztambul néven (Iszlám város) az Oszmán Birodalom székhelye lett.
Az Oszmán Birodalom felemelkedése: az oszmán aranykor
Isztambul elfoglalásával az Oszmán Birodalomban egy több mint egy évszázadig tartó dicső korszak vette kezdetét. II. Bajezid, I. Szelim és I. (Nagy) Szulejmán uralma alatt az oszmán seregek Szíriában, az Arab-félszigeten, Palesztinában és Egyiptomban is terjeszkedni tudtak.
Ebben az időszakban az Oszmán Birodalom a fénykorát élte. Szulejmán halála után viszont, pontosabban II. Szelim uralkodása alatt a birodalom hanyatlásnak indult: a birodalom szilárdságát és a dinasztia hatalmát belső lázadások és az európai nagyhatalmaktól elszenvedett vereségek kérdőjelezték meg.
Kereskedelem
Az Oszmán Birodalom aranykorában a szultánság kihasználta Isztambul rendkívül jelentős fekvését, hogy növelje kereskedelmi hatalmát.
Isztambul mindig is stratégiai fontosságú helyet foglalt el az Európát, Afrikát és Ázsiát összekötő kereskedelmi útvonalakon. Az oszmánok főként a távol-keleti Kínával és az itáliai Velencével kereskedtek és hatalmas hasznot húztak a Kis-Ázsián keresztül történő drága áruk forgalmából, köztük a selyemből, a festékekből és a fűszerekből. Jemen meghódítása például az oszmánok fennhatósága alá vonta a régió kávéját, amely az egyiptomi fővárosban árusítva Kairót hihetetlenül virágzó várossá tette.
A birodalom terjeszkedési törekvéseit tehát nagyban befolyásolták a különböző kereskedelmi útvonalak feletti ellenőrzés lehetősége. Bár az oszmán haditengerészet a Földközi-tenger nagy részét ellenőrizte, az Indiai-óceánon elszántan harcoltak az ottani befolyásuk fenntartásáért a portugálokkal, míg szárazföldön az oroszokkal folytattak kereskedelmi háborút.
Kultúra
Szulejmán uralkodásának idején az oszmán művészet hihetetlen mértékben virágzott. Hatalmas fejlődés ment végbe az iszlám kalligráfia, költészet, festészet, zene és kerámiaművesség terén. Emellett a matematikát, a kémiát és a filozófiát is gyakorolták, és sokan úgy vélik, hogy a mai orvostudományban használt sebészeti eszközök nagy részét az oszmán törökök találták fel.
Szinán a legnagyobb török építész volt, aki stílusával megváltoztatta a Közel-Kelet arcát Szulejmán uralkodása alatt. Az Oszmán Birodalomban virágozó művészetek több európai művészt is odavonzottak, így például Tiziano és Bellini is sok időt töltöttek Isztambulban.
Vallás
A kora újkori Európa és az oszmánok közötti ellenségeskedés és bizalmatlanság részben a vallási különbségekből fakadt, ugyanis Európa keresztény volt, míg a törökök muszlimok.
Bár az Oszmán Birodalmat vallási szempontból egy nagyon liberális rendszerként tartják számon, akkoriban számos rémtörténet keringett az iszlám szerepével kapcsolatban az iszlámmal szembeni gyanakvást terjesztő irodalom és propaganda révén. Ilyen volt például Shakespeare Othello című darabja.
Az oszmánokról sokan úgy vélték, hogy a keresztényeket erőszakkal térítettek át az iszlámra. A devsirme (összegyűjtés) intézménye egy fajta gyermekadót jelentett, melynek célja az oszmán-török hadsereg utánpótlása volt. A rendszer értelmében az egyes meghódított területekről fiúgyermekeket hurcoltak el a keresztény családoktól. Miután áttérítették őket az iszlámra, vagy rabszolgaként használták őket, vagy kiképezték őket, hogy aztán az államigazgatásban vehessenek részt vagy megbízható emberei legyenek a szultán háztartásának.
A szultáni cím olyan kötelességeket is magában foglalt, mint az iszlám védelmezése. Ebben az értelemben Szulejmán egyszerre vallási és politikai vezető is volt, ezért rengeteg általános iskolát építtetett a vallási és műveltségi oktatás érdekében. A keresztény Európa nagy részétől eltérően a zsidóknak nagyon fontos szerepük volt az oszmán társadalomban, és aktívan ösztönözték őket, hogy Isztambulba látogassanak.
A hatalom fenntartása: az oszmán kormánystílus
Hogy pontosan hogyan tudott az Oszmán Birodalom ilyen sokáig fennmaradni és hogy kormányzási technikáik hogyan tették lehetővé, hogy egyetlen dinasztia leszármazottjai közel hat évszázadon át uralkodjanak, nagyon elgondolkodtató.
Az Oszmán dinasztia több évszázados uralmát nagyban meghatározták a hercegek közti szövetkezések és gyilkosságok, melyek a trónöröklésért folytak.
Az Oszmán Birodalom irányítása mégis a stabilitásról és az erőteljes központosításról volt közismert. Mindez az uralkodói család hatalmát jelképezte. A legendák szerint a szultán a Topkapi Palotát gyakran álruhába bújva hagyta el, hogy a tisztviselőit ellenőrizhesse és hogy megbizonyosodjon, hogy mindenki megfelelően teljesíti-e a kötelességét. Emellett hozzáértő magas rangú vezetőkkel vette körül magát, de a szultán volt a legfőbb uralkodó, kinek hatalma megkérdőjelezhetetlen volt.
Az abszolút monarchia központi ereje mellett az oszmánok hihetetlenül erős hadsereggel tartották fenn hatalmukat, melyet új területek meghódításával terjesztettek. Bár sokak szerint rabszolgák alkották a hadsereg nagy részét, a katonai és haditengerészeti vezetők képessége és tudása volt az, ami az oszmán hadseregeket félelmetes és híres hadsereggé tette.
Az Oszmán Birodalom bukása
Mint minden nagy birodalom, az isztambuli oszmánok is elveszítették hatalmukat az uralmuk alatt álló népük felett. Az Oszmán Birodalom esetében azonban a végleges széthullás több évszázados folyamat volt.
Lepantó, 1571
Szulejmán fenséges uralkodása után az Oszmán Birodalom egy fontos fordulóponthoz ért 1571-ben Lepantónál, ahol súlyos vereséget szenvedtek a Szent Liga keresztény erői ellen vívott tengeri csatában. Ez az esemény az egész világ számára egyértelművé tette, hogy a török haditengerészet többé nem legyőzhetetlen.
A csata mintegy negyvenezer oszmán életet követelt és megközelítőleg kétszáz hajót semmisített meg. A legkiválóbb tengerésztisztek közül is sokan áldozatul estek. A lepantói tengeri ütközet az oszmán uralom végét jelentette a Földközi-tengeren, melynek során keresztény foglyok ezrei szabadultak fel.
Bécs, 1683
A 17. századi Oszmán Birodalomban katonai vereségek sorozata követte egymást. A birodalom legsúlyosabb vereségét 1683-ban Bécsben szenvedte el, amely a történészek körében az Oszmán Birodalom hanyatlásának kezdeteként van szamon tartva.
Az oszmánok ekkor 1529 után már másodszor próbálták meg bevenni Bécs városát, amely nagyban gátolta az Európában való terjeszkedésüket. A vereségek következményeként a terjeszkedés lelassult, és a birodalom stagnálni kezdett.
Az Oszmán Birodalom bukásának egyéb tényezői
A katonai kudarcok mellett további tényezők is hozzájárultak az Oszmán Birodalom visszaeséséhes:
- Az Újvilág európai uralma új kereskedelmi útvonalakat is jelentett, így az európai keresztény nagyhatalmak függetlenedni kezdtek az oszmánok által ellenőrzött kereskedelmi útvonalaktól.
- Az oszmánok liberális kereskedelmi politikájának tekintetében a birodalom valójában soha nem maga termelte meg a szükséges erőforrásokat, hanem inkább a rövid távú szemléletet képviselve kizsákmányolta a meghódított területek erőforrásait és tovább állt a hosszú távú befektetés helyett.
- A központi politikai ellenőrzés végül meggyengült, majd lázadások és felkelések gyengítették a politikai hatalmat szerte a birodalomban. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a 16–17. század folyamán számos szultáni szerepre alkalmatlan uralkodó került a trónra.
- Az Oszmán Birodalom az I. világháborúban a németek oldalán harcolt, majd nemsokkal a háború után széthullott. Az egykori oszmán területek nagy részét a Brit Birodalom és Franciaország osztotta fel egymás között. Sokak szerint ezt Törökország soha nem tudta teljesen kiheverni.
Ha még többet szeretnél a világ legnagyobb birodalmairól, az Orosz Birodalomrólvagy a Csing dinasztiáról megtudni, olvasd el sorozatunk többi részét is.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...