Mivel manapság szinte óráról órára hatalmas információáradat zúdul ránk, a memóriánk hatékony működése talán fontosabb, mint valaha. Akár a tanulásról, akár az oktatásról, szakmai életünkről vagy a mindennapokról van szó, a memória egy olyan kulcsfontosságú kognitív funkció, amellyel hatékonyabban értelmezhetjük az információt, tempósabban tanulhatunk, és a tudásunkat hosszú időre biztosíthatjuk be.
Nem csoda hát, hogy életkortól vagy foglalkozástól függetlenül egyre többen törekszünk az új ismeretek gyorsabb, könnyebb és tartósabb memorizálására. A jó hír az, hogy néhány tudományosan megalapozott módszer segítségével a memória területén is látványos javulást érhetünk el. Ebben a cikkben olyan technikákkal ismerkedünk meg, amelyek a tanulásban és a tanításban egyaránt alkalmazhatók.
📝 Memóriamegőrzési technikák
- Hosszú távú memória maximalizálása, különösen az implicit (tudattalanul és automatikusan végzett, nem igényel tudatos erőfeszítést) és explicit (tudatos, szándékos felidézés) memória területén.
- Klasszikus memorizálási technikák gyakorlása, például az agy kiürítése, a memóriapalota (loci/helyek/lókuszok módszere), a fogalomtérképek, a mnemonikus eszközök és a meghatározott időközönkénti ismétlés.
- Az említett és egyéb technikák különböző memorizálási eszközökkel és alkalmazásokkal való kiegészítése.
- Rugalmas memóriaeszközkészlet összeállítása és különböző memorizálási technikákkal való kísérletezés más-más tanulási célokhoz és igényekhez igazodva.
🤔Miért fontos a memória?
Az egyik legtöbbet használt fordulat sorozatokban és filmekben az, amikor egy fontos szereplő részben vagy teljesen elveszíti az emlékezetét. Gondolj csak A Bourne-rejtélyre, Az 50 első randira vagy az Egyszer volt, hol nem volt sorozatra: mindegyikben kulcsjelenetek épülnek arra, hogy a szereplőknek újra meg kell tanulniuk, kik is ők valójában, és hogyan kapcsolódnak másokhoz.
A rövid távú memória kortól függetlenül bármikor hatékonyan fejleszthető egyszerű, rendszeresen végzett gyakorlatokkal, amelyek támogatják a mindennapi szellemi frissességet és önállóságot.
A memória azonban jóval több, mint pusztán minél több dolog megjegyzése. Legalább annyire fontos, hogy jelentést adjunk azoknak az információknak, amelyeket hosszú távon szeretnénk megőrizni. Ha egy adatot, élményt vagy tudást valamilyen érzelemhez, személyes tapasztalathoz vagy már meglévő ismerethez tudunk kapcsolni, akkor az sokkal könnyebben is rögzül.
Vagyis a hangsúly nem a mennyiségen van, hanem azon, hogy hogyan kapcsolódik hozzánk, és hová tudjuk tenni a meglévő tudásrendszerünkben – ez teszi tartóssá és valóban hasznossá az emlékeinket. Íme három mód, hogyan befolyásolja a memória a mindennapi életünket:
- Formálja az önazonosságot és az önkifejezést: segít tisztán látni a céljainkat, kapcsolatainkat és azt, mit szeretünk és mit nem.
- Megkönnyíti a mindennapi tanulást és rutinokat: lehetővé teszi a tudásunk folyamatos bővítését és bizonyos tevékenységek automatikusan, szokásként történő végzését.
- Felszabadítja a kreativitást és a képzelőerőt: személyes élményeinkre és megfigyeléseinkre alapozva segít a problémamegoldásban vagy valami új dolog létrehozásában.
💭A memória típusai
A memória többféle típusból áll, amelyek különböző módon segítik a tanulást és a mindennapi életünket. Hogy jobban megértsük, hogyan raktározzuk, őrizzük meg és hívjuk elő az információkat, most közelebb is megismerkedünk ezekkel.
🧩 Érzékszervi memória
Az érzékszervi vagy szenzoros memória az érzékszerveinken (szem, fül, orr, nyelv, bőr) keresztül juttat információt az agyunkba. Ezek az emlékek csak néhány pillanatig maradnak meg ebben a memóriában, majd azonnal a rövid távú memóriánkba küldjük őket tárolásra.
Minden érzékszerv egy-egy érzékszervi memóriához kapcsolódik, ami alapján az érzékszervi emlékek típusait a következők szerint csoportosíthatjuk:
- Ikonikus memória: vizuális információk, például képek és képi minták
- Visszhangos memória: hallott információk, például hangok és beszéd
- Haptikus memória: tapintással szerzett információk, például textúrák, érzetek
- Szaglási memória: illatok és szagok (gyakran erős érzelmi emlékekhez kötődően)
- Ízmemória: ízekkel kapcsolatos tapasztalatok tárolása
A részletekre való erős összpontosítás, az ismétlés vagy az érzelmi kapcsolat miatt bizonyos érzékszervi információk hosszú távú memóriává válhatnak. Például ha gyakran hallgatod a kedvenc énekesed Spotifyon, akkor is felismerheted a hangját, ha épp egy új dalát játszák a rádióban.
🧩 Rövid távú memória
A rövid távú memória egy úgynevezett átmeneti kognitív rendszer, amely kis mennyiségű információt tárol rövid ideig azonnali felhasználásra, például egy új telefonszám vagy egy friss beszélgetés részletei.
A rövid távú memória kapacitása korlátozott, és az információ általában néhány másodperctől néhány percig marad meg. Ez általában attól függ, hogy milyen típusú kognitív terhelés éri az agyadat, vagyis milyen mentális erőfeszítésre van szüksége az új információk feldolgozásához.
Ha az új információ, amelyet meg kell tanulnunk és feldolgoznunk, bonyolult és rosszul szervezett (például egy átláthatatlan PowerPoint diában vagy papíron), kevésbé valószínű, hogy hosszú távon megjegyezzük. Ahhoz, hogy az információ átkerüljön a hosszú távú memóriába, valóban meg kell értenünk azt, a teljes figyelmünket rá kell fordítanunk és többször át kell ismételnünk, szükség esetén aktívan fel kell idéznünk.
🧩 Hosszú távú memória
Az információk tartós tárolása, akár éveken vagy egész életünkön át a hosszú távú memóriában történik. A rövid távú memóriával ellentétben nemcsak ideiglenesen jegyzünk meg valamit, hanem mélyebb megértéssel, összefüggésekben őrizzük meg a tudást, tapasztalatokat és készségeket.
Ahhoz, hogy a korábbi élményeinkre és tapasztalatainkra építhessünk, a hosszú távú memória elengedhetetlen a tanulásban, a problémamegoldásban és a mindennapi életben egyaránt. Általában két fő típusát különböztetjük meg:
1. Deklaratív (explicit) memória: a tények (szemantikus memória) és élmények (episztodikus memória) tudatos, szándékos tárolása és felidézése.
- Szemantikus memória: földrajzi ismeretek, fontos dátumok, egy szó jelentése
- Episztodikus memória: első nap az iskolában, személyes tapasztalatok
2. Nem deklaratív (implicit) memória: nem igényel tudatos figyelmet, automatikusan, tudat alatt működik, amikor készségeket vagy szokásokat végzünk.
- Procedurális memória: képességek és szokások, például biciklizés, cipőfűzés, zongorázás, autóvezetés
Az előfeszítés (priming) az implicit memória része, egyfajta tudattalan befolyás, amely a korábbi ismeretekből vagy megtanult asszociációkból merítve formálja a jelenlegi gondolkodásunkat és döntéseinket.
Egyszerűbben fogalmazva az explicit memória az új ismeretek elsajátításában játszik kulcsszerepet, hogy megértsük, mi történik körülöttünk. Emellett segíti a hatékony tanulást és a logikus gondolkodást az új információkkal való ismerkedés során. Ez hosszú távon hozzájárul a problémamegoldó képesség és a kreativitás fejlődéséhez, például olyan kognitív folyamatokon keresztül, mint a reflexió vagy a metakogníció.
Ezzel szemben az implicit memória szerepe az új készségek gyakorlással és ismétléssel történő elsajátításakor értékelődik fel, amíg az teljesen automatikussá és ösztönössé nem válik.
🧠 Klasszikus memóriafejlesztő technikák
A memóriánk működését az érzelmeinktől a figyelmen át az alvásig sokféle tényező befolyásolja, ennek ellenére mégis meglepően rugalmas és néhány tudatos trükkel érezhetően jobb teljesítményre ösztönözhető. Az alábbiakban öt olyan bevált, bárki számára egyszerűen alkalmazható módszert mutatunk be, amelyekkel természetes módon erősíthető a hosszú távú memória.
✨ Az agy kiürítése
Az agy kiürítése vagy kitakarítása (brain dump) hatékony módszer az aktív emlékezés közvetlenül tanulás utáni gyakorlására. Lényege, hogy néhány percet arra szánsz, hogy leírod mindazt az új anyagból, amire emlékszel, anélkül, hogy jegyzeteket vagy vizuális segédeszközöket használnál. A leírtak alapján azonnal meg tudod mondani, mire emlékszel és mit kell még átnézned.
✨ Memóriapalota (loci-módszer)
Az első pillantásra irreálisnak vagy kitaláltnak tűnő memóriapalota (helyek/lókuszok módszere vagy loci-módszer) valójában egy jól bevált technika, amelyet nagy mennyiségű információ memorizálására használnak egy ismerős hely, például a házad vagy a kedvenc bevásárlóközpontod vizualizálásával.
A memóriapalota módszeréről azok is hallhattak, akik nézték a BBC Sherlock sorozatát. A második évad második részében (A sátán kutyája) Sherlock Holmes is ezzel a technikával idézi fel a legfontosabb információkat.
Képzeld el a helyet a lehető legapróbb részletekig, és helyezed el a megtanulandó információkat annak vizuális képére – minél részletesebb, annál több információt tudsz tárolni. Kapcsolj minden helyiséghez vagy útvonalhoz külön témát vagy részletet, így a térbeli elrendezés segít az emlékezésben.
Ez a módszer különösen hasznos vizuális és térbeli beállítottságú tanulóknak. A hatékony felidézéshez fontos, hogy rendszeresen és mindig ugyanolyan sorrendben járd végig képzeletben a palotád útvonalait, mert így erősítheted meg leginkább a memórianyomokat.
✨ Fogalomtérképek
A fogalomtérképek azért hasznosak, mert az elszigetelt memorizálás helyett segítenek az agynak összekapcsoltan megjegyezni az információkat. Ahelyett tehát, hogy minden elemmel külön-külön próbálkoznál, a fogalomtérkép a kapcsolatokon keresztül segíti az emlékezést, például olyan szavak segítségével, mint az oka, következménye, által létrehozva, tartalmazza. Más szóval segítenek a témák szervezésében és egyszerűsítésében, valamint a nagyobb összefüggések meglátásában.
✨ Mnemotechnikai módszerek
A mnemotechnikai eszközök a legszórakoztatóbb és legelterjedtebb memorizálást segítő technikák, például a szókapcsolatok, minták, asszociációk vagy a már említett loci-módszer. Nézzünk meg néhányat közelebbről is:
Akrosztichon (névrejtés)
Olyan mondat alkotása, ahol minden szó ugyanazzal a kezdőbetűvel indul, mint a megjegyzendő információ. Az angol nyelvűek körében a dinasztiák (Norman, Plantagenet, Lancaster, York, Tudor, Stuart, Hanover, Windsor) megjegyzésére kitalált No Plan Like Yours To Study History Wisely. a leghíresebb példa, amely kb. annyit jelent, hogy Nincs a tiédhez hasonló terv a történelem bölcs tanulmányozására.
Magyar vonalon például a bolygók (a Plútó törpebolygóval együtt) neveinek és sorrendjének tanulásakor a következőket használhatnánk:
- Nap – Vénusz – Föld – Mars – Jupiter – Szaturnusz – Uránusz – Neptunusz – Plútó
- Nagy vacsorára finom magyar jellegű sertéssült után nyelvünket pihentetjük.
Mozaikszavak
Új szavak, fogalmak alkotása a megtanulandó információk kezdőbetűiből vagy egy-egy részéből. A négy nagy magyar folyó (Duna–Tisza–Dráva–Rába) tekintetében például segíthet a DTDR, vagy a könnyen kimondható, ritmusos DiTaDaRa.
Rímek és ritmusok
A rímek vagy ritmusok könnyebben felidézhető hangmintáik révén „zeneileg” rögzítik az információt, amely kevesebb mentális erőfeszítést és élvezetesebb tanulást eredményez. Ismét az angolhoz nyúlva érdekes példa VIII. Henrik hat feleségének halála sorrendben:
- Divorced, beheaded, died. Divorced, beheaded, survived.
- Elvált, lefejezték, meghalt. Elvált, lefejezték, túlélte.
Hogy egy magyar nyelvű példát is hozzunk, a következő versikével könnyedén elsajátítható, melyik hónap hány napból áll:
Harminc napos április,
Június, szeptember, november is.
A többi mind harmincegy,
Csak február más,
Tőle függ, hogy melyik év szökő-e vagy más.
✨ Meghatározott időközönkénti ismétlés
Végül röviden térjünk ki a meghatározott időközönkénti ismétlésre is, amely azért különösen hatékony, mert képes csökkenteni a felejtés ütemét. A Hermann Ebbinghaus német pszichológus felejtési görbéjére alapozó módszerrel folyamatosan megerősítheted a tudásod.
Ehhez annyit kell tenned, hogy például 3 nap, 1 hét, 2 hét majd 1 hónap elteltével megismétled a tanultakat, ahelyett, hogy egyszerre próbálnál meg mindent bevésni az agyadba.
🌐 Memóriafejlesztő eszközök és alkalmazások
A klasszikus memorizálási technikák áttekintését követően itt az idő, hogy gyakorlatba ültessük azokat. Erre pedig mi sem jobb, mint az olyan alkalmazások, amelyeket könnyedén beépíthetünk a napi rutinunkba:
- Anki: az egyik legelterjedtebb ingyenes tanulóprogram, amellyel személyre szabott kártyacsomagokat, tanulókártyákat készíthetsz összefüggő információk (szavak, definíciók, évszámok, szabályok) alapján, és beütemezheted a gyakorlást.
- Quizlet: ha gyorsan és játékosan szeretnél tanulni, esetleg másokkal is szeretnéd megosztani az anyagaid – vagy fordított esetben te szeretnél másokéból inspirálódni –, ezzel az alkalmazással kényelmesen, gyorsan és hatékony vizuális eszközökkel memorizálhatsz.
- MindMeister: széles körű gondolattérkép-sablonokat (mind map) kínál különböző témák vázlatos bemutatásához és hatékony tanulási terv készítéséhez. Kifejezetten ideális rendszerezéshez, ötleteléshez (brainstorming) vagy összefüggések megértéséhez.
- Lumosity: tökéletes választás, ha kognitív fejlesztő játékokkal (memória, figyelem, problémamegoldás) szeretnéd megtornáztatni az agyad. Inkább a gondolkodási képességet célozza, mintsem konkrét tartalmakat.
🧰 Így építs saját memóriaeszköztárt lépésről lépésre
Most, hogy összegyűjtöttük a szükséges ismereteket, nincs más hátra, mint összeállítani egy személyre szabott eszköztárt, amellyel a tanulási céljaidhoz és szokásaidhoz illően gondoskodhatsz a memóriádról, hogy valóban hatékony és következetes legyen tanulás:
- Határozd meg, mely memorizálási technika vagy technikák a legmegfelelőbbek számodra.
- Állíts össze egy reális, kivitelezhető ütemtervet, amelyet beépíthetsz a napi rutinjaid közé.
- Kövesd nyomon az előrehaladásod, hogy következetes és motivált maradj.
- Légy nyitott a visszajelzésekre és törekedj rugalmasan kezelni a különböző tanulási témákhoz igazodó kisebb módosításokat.
Miután sikerült azonosítanod a számodra ideális memorizálási technikákat, elkezdheted használni a szisztematikus segítséget nyújtó megfelelő eszközöket. Ezután el kell döntened, mikor és mennyi ideig tudsz gyakorolni, például heti 2 x 30 percet tanulókártyák segítségével meghatározott időközönkénti ismétlés keretében.
A fejlődésed következetes felügyelése érdekében beállíthatsz egy emlékeztetőt a Google Naptárban, vagy létrehozhatsz egy ellenőrző listát a Notion oldaladon, ha például a váltakozó tanulást szeretnéd alkalmazni. A legfontosabb, hogy ne félj különböző memorizálási technikákkal kísérletezni: légy rugalmas és alakítsd őket a tanulási igényeidhez és céljaidhoz!
Ha többet szeretnél megtudni a hosszú távú memória fejlesztésének különböző módszereiről, keress fel egy tapasztalt pszichológiatanárt a Superprof felületén. Válaszd ki a jelenlegi tartózkodási helyedet, és máris böngészhetsz a környékbeli tanárok profiljai között. Olvasd át tanáraink tanítási tapasztalatait, képesítéseit, módszereit, online értékeléseit és óradíjait, és lépj közvetlenül kapcsolatba a kiválasztott oktatóval.
Fedezd fel te is a teljes kognitív potenciálod a legjobb tanulási élményhez és a memóriád frissen tartásához!
Résumer avec l'IA :
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...