A biológia érettségire való felkészülés során elsajátíthatsz néhány alapvető részletet és ismeretet, amikre szükséged lesz ahhoz, hogy elgondolkodhass az élet működéséről.
Az étrendtől és táplálkozástól kezdve a táplálékláncokon és az élő szervezeteken át a szaporodásig terjedő témakörökkel minden leckét a mindennapi élethez kapcsolódóan tanítunk, így a diákok megismerhetik a biológia szerepét és azt, hogy hogyan befolyásolja nemcsak az ő életüket, hanem az életet általában.
A biológiát az élet tudományaként is ismerjük, ezért érthető, hogy minden diák számára fontos tantárgy. Az iskolában tanított biológia tantervek mindegyike ugyanazt a célt szolgálja, azt, hogy a tanulók megismerjék a világban elfoglalt helyüket, tudatosítsák a biológia iránti érdeklődésüket, és a legjobb esetben a biológia iránti szenvedélyt alakítsanak ki bennük.
A biológia érettségi témakörök áttekintése
Egyesek számára a biológia érettségi az utolsó hivatalos vizsgájuk ebből a tantárgyból, míg mások számára ez lehet a további tanulmányok kezdete, ami aztán akár egy biológiához kapcsolódó karrierhez is vezethet. Bárhogy is legyen, a biológia megteremti az alapokat a természeti világ megértéséhez, és ahhoz, hogy a tudomány hogyan változtatja meg folyamatosan az életünket.
A középiskolás biológiaórákon előkerülő témakörök nagyon változatosak, de a következő lista jó képet ad arról, hogy mire számíthatsz:
- az egészség megőrzése,
- idegek és hormonok,
- kölcsönös függőség és alkalmazkodás,
- energia és biomassza a táplálékláncokban,
- növények és állatok rendszerezése,
- genetikai variáció és annak szabályozása,
- evolúció,
- sejtek és egyszerű sejtszállítás,
- szövetek, szervek és szervrendszerek,
- fotoszintézis,
- szervezetek és környezetük,
- fehérjék - funkcióik és felhasználásuk,
- sejtosztódás és öröklődés,
- fajmeghatározás,
- molekulák mozgása a sejteken belül és kívül,
- szállítórendszerek növényekben és állatokban,
- homeosztázis és az ember és környezete stb.
Emberi szaporodás
A biológia érettéségi egyik témaköre a szaporodás, ami az emberi testet, különösen a nemi szerveket, valamint a nők és férfiak szaporodását vizsgálja.
Míg a korábbi években a szexuális felvilágosító óra alatt vagy akár a szüleiddel folytatott beszélgetések során már tanultál az emberi testről, ez a haladóbb kurzus egy kicsit többet fog magyarázni a férfi és női nemi szervek működéséről, valamint a hormonok, a pubertás és a magzat növekedésének módjáról.
Mielőtt rátérnénk arra, hogyan működnek együtt az egyes nemi szervek az élet létrehozásában, először is meg kell értenünk, hogyan működnek egymástól függetlenül.
Ivaros szaporodás
Sok gerinces állat szaporodik az emberhez hasonló módon: egy adott faj hím és nősténye spermiumot és petesejtet egyesít. A megtermékenyített petesejtet ezután az anya méhében inkubálják. Ott fejlődik és fejlődik, amíg készen nem áll az anyjától független életre.
A zigóta a két szülő alléljainak kombinációját jelenti, és tartalmazza az összes genetikai információt egy új lény létrehozásához.
A géneknek két csoportja van, csak a fele tud kifejeződni: egyesek recesszív, mások dominánsak lesznek. Ezeknek a géneknek a működését mindenféle tudományos berendezés nélkül is láthatjuk: a bőr, a haj és a szemek színében és alakjában, a végtagok hosszában és így tovább.
A növények, az egysejtűek és a gerinctelenek mind különböző szaporodási módokkal rendelkeznek.
Ivartalan szaporodás
Az emberek és más szervezetek két ivarsejtet igénylő szaporodásával ellentétben ez a fajta szaporodás azt eredményezi, hogy az utódok a szülő klónjai.
A mitózis a sejtosztódás egy olyan formája, aminek eredményeképpen a szülősejt pontos másolata jön létre.
Az emberi szaporodással ellentétben, amely a meiózis nevű folyamatot alkalmazza a később zigótává egyesülő ivarsejtek létrehozására, az aszexuális szaporodás a mitózist használja a klónok létrehozására.
Példák azokra az élőlényekre, amelyek ivartalan szaporodást folytatnak:
- Gombák, spóratermelésükben.
- Baktériumok és más egysejtűek.
- A futóindák lehetővé teszik a szamóca ivartalan szaporodását.
- A nárciszok a száruk mentén hagymákat hoznak létre, amelyek elültetve új növényt eredményeznek.
- A burgonya szintén ivartalanul szaporodik.
Az ivartalan szaporodásnak számos előnye van, többek között az, hogy a szaporodáshoz szükséges idő rövidebb.
Az ivaros szaporodáshoz a párzáshoz kompatibilis hím és nőstény szükséges. Mielőtt ez megtörténhetne, más tényezőknek is össze kell állniuk: megfelelő társat kell találni; egyes fajoknál ezután rituálé következik. Végül a fogamzást nem akadályozhatják sem környezeti tényezők, sem betegségek.
Az ivartalan szaporodás sokkal gyorsabb, mivel nincs szükség kompatibilis társ keresésére, és az utódok előállítása sem igényel annyi időt.
Ugyanakkor a környezeti tényezők, például a kémiai hatások - például a növényvédő szerek vagy a gyomirtók -, valamint a szélsőséges hőmérsékletek befolyásolják a szervezet klónozási képességét.
Az ivartalanul szaporodó szervezetek populációi nagyon gyorsan növekedhetnek, ha a feltételek megfelelőek. Azonban mivel ezek az élőlények a szüleik klónjai, nincs genetikai sokféleség, így sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy az egész populáció elpusztul betegség vagy más külső tényező miatt.
Genetika és öröklődés
Azt már tudod, hogy a géneket és a tulajdonságaikat biológiai szüleidtől örökölted, de ez a témakör azt is bemutatja, hogy hogyan épül fel a DNS-szerkezetünk, és hogy minden kromoszómapárból egy-egy kromoszóma az anyától és az apától származik.
Bár mindkét szülőtől azonos mennyiségű kromoszómát örökölsz, ez nem jelenti azt, hogy az általad mutatott és érzett fizikai vagy érzelmi tulajdonságok fele-fele arányban oszlanak meg. Előfordulhat, hogy az egyik gyermek többféle módon jobban hasonlít az apjára, mint az anyjára, és a testvérek gyakran saját, egyedi vonásokat fejlesztenek ki.
A DNS szerkezetének és a bázispárok megismerése után az allélok felé fordíthatod a figyelmedet. Ezek ugyanannak a génnek a különböző változatai, és domináns vagy recesszív génnek nevezik őket.
Végezetül pedig a sejtosztódás különböző típusait és az általuk végigjárt szakaszokat fogod megismerni. Felfedezitek, hogy például a mitózis során két azonos sejt keletkezik, ugyanannyi kromoszómával, mint az eredeti sejtben. Eközben a meiózis, amely ivarsejteket hoz létre, négy genetikailag különböző haploid sejtet hoz létre. Ez utóbbit redukciós osztódásnak nevezzük, mert a kromoszómaszám felére csökken diploidról haploidra.
Evolúció
Az evolúció azt írja le, hogy az idők során hogyan jöttek létre bizonyos véletlenszerű génváltozások, amik az élő szervezeteknek a jobb túléléshez szükséges tulajdonságokat adták.
A téma során megismerkedhetsz a természetes kiválasztódással és azzal, hogy ez hogyan okozza a genetikai variációt, beleértve azt is, hogy a baktériumok hogyan válhatnak ellenállóvá bizonyos antibiotikumokkal szemben. A tanárotok elmagyarázza majd, hogy az antibiotikumok felelőtlen használata miatt egyre több baktérium törzs ellenállóvá vált az antibiotikumokkal szemben. Így tudatosítani fogja bennetek az antibiotikumokkal való visszaélés vagy a teljes kúra elmaradásának szélesebb körű veszélyeit.
Az antibiotikumokkal való visszaélés magában foglalja azt is, hogy valaki nem veszi be az orvos által felírt összes gyógyszert. Íme, miért veszélyes ez a gyakorlat.
Az antibiotikus gyógyszerek célja, hogy legyőzzék a baktériumok életciklusát – az organizmusok klónozását és szaporodását –, vagy úgy, hogy képtelenné teszik őket a szaporodásra, vagy pedig úgy, hogy teljesen elpusztítják őket.
Tegyük fel, hogy 10 napra elegendő antibiotikumot kapsz. Ez azt az időtartamot jelenti, ami ahhoz szükséges, hogy a gyógyszerben lévő vegyi anyagok elnyomják a baktérium szaporodási képességét. Mivel a baktériumkolónia nem képes klónozódni, ezért elpusztul.
Tegyük fel, hogy a gyógyszer szedése közben már mondjuk a hetedik nap jobban érzed magad, ezért abbahagyod a szedését. A teljes baktériumkolónia egy része azonban túlélte a támadást, és most, hogy már nem célpontok, szabadon szaporodhatnak.
Lehetséges, hogy a szóban forgó gyógyszer megváltoztatta a baktérium sejtek genetikai szerkezetét, lehetővé téve számukra, hogy védekező mechanizmusokat fejlesszenek ki a gyógyszerben lévő, őket célzó vegyi anyagokkal szemben. És ezt az értékes tudást továbbadják a baktériumoknak, amik belőlük klónozódnak.
Ezért figyelmeztetnek az egészségügyi szakértők a szuperbaktériumokra, amiket egyetlen jelenlegi antibiotikum sem tud legyőzni, és amik egyre nagyobb mértékben jelennek meg a horizonton mint az egyik legsúlyosabb egészségügyi problémánk.
A téma mélyreható megismerése mellett ez a lenyűgöző modul a szelektív nemesítéssel, azaz a gének szándékos megváltoztatásával is foglalkozik, aminek célja a termények vagy az állatállomány javítása. Az emberi beavatkozás közvetlen eredményeként a szelektív nemesítés új fajták születését eredményezi, ezért egyesek mesterséges kiválasztódásnak is nevezik.
Ebből a leckéből megtudhatod, hogy milyen típusú jellemzők melyik kategóriába tartoznak, valamint a génmutáció hatásait is megismerheted.
Élő szervezetek
Az élő szervezeteket jellemzőik alapján kategorizálják. A biológia tantárgy ezen része során megismerheted a bolygónkon létező különböző törzseket, és azt, hogy ezeken belül hogyan osztályozzák a fajokat.
Megtanulhatod például, hogy a gerincesek, azaz a gerinccel rendelkező élőlények közé tartoznak a kétéltűek, a madarak, a csontos halak, az emlősök és a hüllők. A gerinctelenek viszont nem rendelkeznek gerinccel, és ide tartoznak a gyűrűsállatok, az ízeltlábúak, a puhatestűek és a fonálférgek.
A virágos növények két csoportot alkotnak: az egyszikűeket és a kétszikűeket. Az első csoportba tartoznak az olyan növények, mint a fűfélék, az orchideák és a pálmák, míg az utóbbiba a boglárka, a pitypang és a tölgyfák.
A határozókulcsokat a különböző fajok azonosítására és osztályozására használják, olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre csak két lehetséges válasz adható. Ezek a dichotomikus határozókulcsok általában elágazó diagram formájában jelennek meg, hasonlóan a magazinok kvízkérdéseiben látottakhoz (pl. „X vagy Y vagy?” stílusban).
Az órák előrehaladtával megismered az élő szervezetek sokféleségét és szerveződési szintjeit. Carl Linné és osztályozási rendszerének köszönhetően minden élőlényt a következő sorrendbe sorolunk: ország, törzs, osztály, rend, család, nemzetség és faj.
Az emberek esetében az osztályozás a következő lenne:
- állat (ország)
- gerinces (törzs)
- emlős (osztály)
- mindenevő (rend)
- hominidae (család)
- homo (nemzetség)
- sapiens (faj).
Természetesen amikor tudományos körökben az emberekre hivatkoznak, csak az utóbbi két besorolást adják meg. Ezt nevezik binomiális megnevezésnek, amely lehetővé teszi az olyan fajok egyértelmű megkülönböztetését, amik ugyanahhoz a családhoz és nemzetséghez tartoznak, de a vándorlás és az azt követő evolúció révén más környezethez kellett alkalmazkodniuk.
Talán a legismertebb példa erre a Darwin-féle pintyek: (körülbelül) 15 különböző faj létezik, amiknek a csőre látványosan alkalmazkodott az adott régióhoz. Idővel annyira eltérővé váltak, hogy ma már teljesen más nemzetségekben ismerik el őket!
Táplálkozás, emésztés és kiválasztás
Bár a biológia ezen területe a tanárod által lefedett altémák széles spektrumát öleli fel, két nagyon fontos eleme a táplálkozás és az emésztés.
Annak ellenére, hogy sokféle élelmiszert fogyasztunk, ezek többnyire három kategóriába sorolhatók, amik mindegyike meghatározott funkcióval rendelkezik.
A fehérjék biztosítják a sejtek javítását és növekedését. A tojás, a húsok, a sajt, a bab és a magvak sok fehérjét tartalmaznak.
A szénhidrátok két fő forrásból származnak: cukrokból és keményítőkből. A cukorból származó szénhidrátok közé tartoznak például a gyümölcsök és gyümölcslevek, az édességek és a szénsavas italok. A burgonya, a rizs, a kenyér, a tészta és a gabonafélék vezetik a szénhidrátokban gazdag keményítőtartalmú élelmiszerek listáját.
A szénhidrátok szükségesek az energiához és a glükóz előállításához, amely a szervezetünk folyamatos egyensúlyához és működéséhez létfontosságú cukor.
Ideális esetben a lipidek, vagyis a zsírok zsíros halakból, növényi olajokból, diófélékből és magvakból származnak. A vajban és margarinban, a feldolgozott húsokban, sőt még a feldolgozatlan húsokban is nagy százalékban találhatunk zsírokat.
Bár a fehérjék, zsírok és szénhidrátok szükségesek a sejtlégzéshez – a sejtek oxidációval történő energiaellátásához –, a szénhidrátok biztosítják a folyamat oroszlánrészét a glükózból. Ezért a szénhidrátbevitelt korlátozó divatos diéták nem feltétlenül a legjobb módszerek az optimális egészség biztosítására!
A diéták megismerése során többet fogsz megtudni a különböző típusú élelmiszerekről és azok funkcióiról. Például az itt megadottnál mélyebb ismereteket szerezhetsz a szénhidrátokról, a fehérjékről és a lipidekről, valamint ezek funkcióiról az emberi testtel kapcsolatban.
Ezután felfedezzük a vitaminforrásokat, és azt, hogy az ezeken a területeken jelentkező hiányosságok hogyan érinthetnek minket is. Miközben arra bátorítunk, hogy fedezd fel saját energiaszükségletedet és azt, hogyan tartsd fenn az egészséges, kiegyensúlyozott étrendet, megtanítjuk neked azt is, hogy más hatások hogyan befolyásolhatják étrendünket, beleértve a terhességet, az aktivitási szintet és a betegségeket.
Az emésztőrendszerünk megismerése során felfedezheted, hogy az egyes tápláléktípusok, miután lenyeltük őket, hogyan bomlanak le és szívódnak fel, majd hogyan halad át a megrágott táplálék a szervezeten, mielőtt kiválasztódik. Ezen kívül azt is megtudhatod, hogy bizonyos élelmiszerek hogyan hatnak a fogainkra és hogyan okoznak szuvasodást.
Enzimek
Testünkben állandóan rengeteg kémiai reakció zajlik egyidejűleg, de ezek közül az egyik legösszetettebb folyamat a táplálékfelvétel.
Attól a másodperctől kezdve, hogy egy falat ételt a szánkba veszünk és elkezdünk rágni, az enzimek működésbe lépnek, hogy elkezdjék lebontani az összetett molekulákat, hogy mire azok a vékonybélbe jutnak, elég kicsik legyenek ahhoz, hogy felszívódjanak.
Az enzimek olyan fehérjék, amik felgyorsítják az élelmiszerek kémiai lebontását emészthető részecskékké.
Tegyük fel, hogy a sült krumpli a kedvenc ételed: ragaszkodsz hozzá, hogy minden nap egy ilyet egyél. Alig várod, hogy vacsora közben beleharapj a puha belsejébe... A szánkban bőségesen termelődő amiláz enzim azonnal megkezdi a burgonyában található keményítő lebontását. Ez a keményítő további molekuláris szétválasztáson megy keresztül a bélrendszerben, amíg maltózzá nem alakul. Ez egy olyan cukormolekula, ami elég kicsi ahhoz, hogy áthatoljon a bélfalon.
Ezután a véráramba kerülve a maltóz a májba kerül további feldolgozásra és végső soron energiaként történő felhasználásra.
A specifikus enzimek megadott feladatokat látnak el, és a szervezet meghatározott régióiban találhatók.
Nem feltétlenül kell ismerned minden egyes enzim nevét és azt, hogy hogyan működik, de mindig jó ötlet, hogy a lehető legteljesebb képet próbáld meg kialakítani, nem gondolod?
Ezt a gondolatot továbbvíve, a kulcsfontosságú szakkifejezések listája nagyon hasznos lehet a vizsgára való felkészülés során. Az alábbi rövidített lista használata mellett mindenképpen nézd át a cikkeink szószedetét minden egyes felmerülő témakörhöz.
Tudtad, hogy emelt szintű biológia érettségire felkészítő tanárok százai elérhetőek oldalunkon?
Válogatott biológiai kifejezések szótára
Kétségtelen, hogy már hosszú listád van a biológiai funkciókkal és folyamatokkal kapcsolatos terminológiáról. Ha esetleg mégsem, vagy ha a listád nem teljes, bemutatunk néhány olyan talán kevésbé ismert kifejezést, amiket nem árt tudnod a sikeres vizsgához.
- Allél: ugyanazon gén bármelyik alternatív formája.
- Aminosavak: a fehérjék felépítéséhez nélkülözhetetlenek; kulcselemei a szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén.
- Bélbolyhok: a vékonybél falában található csápos nyúlványok, amelyek a táplálék felszívódására szolgáló felületet bővítik. Minden egyes bélbolyhot mikrobolyhok borítanak.
- Binomiális: két névvel rendelkező. A szokásos gyakorlat szerint minden élőlény neve a nemzetség és faj nevét tartalmazza, ebben a sorrendben.
- Citoplazma: a sejtben lévő élő anyag, ami körülveszi a sejtmagot.
- Fehérjeszintézis: a sejtek riboszómáiban (a sejtnek azon a részén, ahol a fehérjeszintézis történik) történik, a fehérjék előállítása aminosavakból.
- Fenotípus: a genetikai kifejeződésből eredő látható jellemzők
- Gaméta: ivarsejt; a hímeknél a spermiumok, a nőstényeknél a petesejtek.
- Gén: a genetikai információ alapegysége; az organizmusok a géneket szüleiktől öröklik.
- Genom: egy szervezetben található teljes DNS-készlet.
- Kromoszóma: a DNS-ből álló szerkezet, ami egy szervezet összes tulajdonságát kódolja.
- Kórokozó: betegséget okozó mikroorganizmus.
- Meiózis: osztódás a sejtben; a diploidból haploid lesz.
- Mitózis: klónozás; olyan folyamat, amelynek során a keletkezett sejt azonos az anyasejttel.
- Mutáció: egy gén, kromoszóma vagy a kromoszómák számának véletlenszerű vagy spontán megváltozása.
- Specifikáció: új fajok kialakulása az evolúció eredményeként.
- Szervezet: bármely élő entitás, beleértve a növényeket, állatokat és mikrobákat.
- Törzs: fő rendszertani kategória; az "ország" alá tartozik, de megelőzi az "osztályt".
Ha további segítségre van szükséged a biosz érettségi felkészüléssel, fordulj nyugodtan a Superprof egyik tanárához, aki további támogatást nyújt, és biológia online korrepetálást szervezhet számodra.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
