Szorongás, depresszió, negativitás, elhízás, kábítószer- és alkoholfogyasztás, fejfájás, szívproblémák: ezek a kihívások mind kapcsolatba hozhatók a stresszel. Bár orvosi és tudományos szempontból nehéz egyetemes értelmezést találni a stressz fogalmára, elsőként Selye János osztrák–magyar kutató definiálta úgy, mint a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre.
Ebben az értelemben a stresszre úgy gondolhatunk, mint az ember és a környezete közötti kölcsönhatás, ami természetéből adódóan nemcsak feszültséget és idegességet jelenthet, hanem extra lendületet és energiát is. Ha viszont túlságosan eluralkodik rajtad a mentális vagy érzelmi nyomás érzése, a stressz egyértelműen káros hatású.
De mikor válik a nyomás, feszültség stresszé?
Röviden amikor úgy érezzük, hogy nem tudunk megbirkózni vele. Az emberek különböző módon reagálnak a stresszre, így ugyanazt a helyzetet egyesek stressznek élik meg, míg mások plusz motivációra lelnek benne.
A mindennapokban számos követelmény kiválthatja a stresszhelyzetet, legyen szó munkáról, pénzügyi problémákról vagy a személyes kapcsolatokról. Azok pedig, akik valamilyen stresszhelyzetben találják magukat, nehezebben tesznek eleget ezeknek az igényeknek, ami aztán egy láncreakciót indítva a közérzettől kezdve a hozzáálláson és viselkedésen át a test működésééig az életük minden egyes részére kihathat.
Ezek a hatások elsősorban fejfájás, alvászavarok, izzadás, étvágytalanság és koncentrációs nehézségek formájában mutatkoznak meg. Mindez gyakran szorongással, ingerlékenységgel, alacsony önbecsüléssel, cikázó gondolatokkal és túlgondolással vagy állandó aggodalmakkal, kevés türelemmel, a káros szenvedélyek túlzott használatával és észszerűtlen viselkedéssel párosulhat. És ha ez nem lenne elég, az izomfeszültség, a szédülés és a libidócsökkenés is a stressz gyakori tünetei lehetnek.
A stressz a mindennapjaink szerves része, bizonyos stresszhelyzetek szerencsére azonban elkerülhetők. A cél tulajdonképpen nem a stressz teljes körű megszüntetése, hanem annak tudatos kezelése. Útmutatónkkal te is megtanulhatod a negatív érzelmek kezelésének fortélyait, és hogy hogyan hajthatod a stressz hatásait a saját malmodra!
A stressz kezelésének módjai
Légy nyitott a változtatásra!
Ha azt mondjuk, képes vagy felvenni a kesztyűt a stresszérzet ellen, még mielőtt az átvenné feletted az irányítást, élnél a lehetőséggel? Sokan – még ha nem is tudatosan – egyfajta furcsa komfortérzetet találnak az önsajnálatban, és a negatív érzésekbe temetkezve engednek a feszültségnek.
Ez azonban egyáltalán nem szükségszerű, sőt! A személyes és munkahelyi vagy karrierrel kapcsolatos stressz esetében is számtalan helyzetben lehetőséged van máshogy reagálni, változtatni a körülményeken, vagy akár teljesen tiszta lapokkal kezdeni. Ezekkel az apró, tudatos döntésekkel megakadályozhatod, hogy feleslegesen terheld magad, és könnyebben megőrizheted a lelki egyensúlyodat. A stressz egy jelzés, amit figyelembe véve kezedbe veheted az irányítást. Ha tehát nem tudsz valamit megváltoztatni, változtass saját magadon!
Természetesen vannak elkerülhetetlen stresszhelyzetek is, például amikor váratlan veszteség éri az embert. Az önmagadhoz és környezetedhez való viszonyulásról azonban ebben a helyzetben is te döntesz. Változtatni nem jelent egyet önmagad vagy az értékrended feladásával! Inkább arról van szó, hogy megváltoztatod a nézőpontod, a kommunikációd és azt, hogyan reagálsz a körülötted lévőkre.
Ha kicsit nehezebben osztod meg az érzelmeid, sok tehertől szabadulhatsz meg, ha törekedsz arra, hogy nyitottabb legyél, és megoszd másokkal a gondolataid. Azon is érdemes dolgozni, hogy könnyebben köss másokkal kompromisszumot, vagy épp határozottabban képviseld a saját álláspontod. Az effajta stresszkezeléssel sokat tehetsz azért, hogy önmagaddal és másokkal is harmóniában maradj.
Ha a munkán és otthon is nyugodtabb és fókuszáltabb szeretnél lenni, mozogj rendszeresen, kapcsold ki az értesítéseid egy kis időre, és végezz tudatos légzésgyakorlatokat.
Tarts szünetet!
Több hónapos kihagyás, néhány hét szabadság vagy csak egy 20 perces szünet a nap folyamán: bármilyen elfoglalt is vagy, a pihenés és feltöltődés a fizikai és mentális egészség alapfeltétele. Hogy mit csinálsz ez idő alatt, teljesen rajtad múlik: szundíthatsz, zenét hallgathatsz, festhetsz, vagy hódolhatsz bármilyen más tevékenységnek vagy hobbinak, ami megnyugtat. A lényeg az, hogy testileg-lelkileg ellazulj, és pozitívan és boldogan érezd magad.
Ha komolyabb változáson gondolkodsz, például pályamódosításon vagy egy kicsit hosszabb időre szeretnél visszavonulni, gondold alaposan végig, mi az, amit szívesen csinálsz, és mi az, ami negatív érzésekkel tölt el. Csak így hozhatsz olyan döntést, ami hosszú távon valóban a legjobb lesz számodra.
Vegyél egy nagy levegőt!
A légzés és a testedre való odafigyelés nem csak a mentális egészségnek tesz jót. A légzőgyakorlatokkal történő stresszoldás és a mentális tér megtisztítása az egész szervezetre és általános jóllétre pozitív hatással van. A nyugodt, lassú légzés serkenti az agy oxigénellátását, ami javítja az immunrendszer működését, a szívritmust és a vérkeringést. A jobb közérzetet és testi-lelki harmóniát támogató helyes, mély hasi légzést például jógaórákon lehet megtanulni.
Hasonlóképpen, az elme lecsendesítése és a lélek felfrissítésére szánt idő is nagyszerű egészségügyi előnyökkel járhat. Egy csendes helyen – meditációs hangok vagy zene társaságában – meditálva tudatos légzéssel, valamint egy számodra és a helyzetedhez illő pozitív mondatot ismételgetve regenerálódhatsz.
Már akár napi 5–10 perc meditációval, például tudatos légzéssel és figyelemeltereléssel is sokat tehetsz a stresszhormonszinted csökkentéséért és a jobb koncentrációért. Rendszeres meditációval hosszú távon javíthatod a lelki ellenálló képességed és közérzeted.
Ismerd a saját határaid!
Ha korábban már volt dolgod akut stresszel, és megtaláltad a kiutat a negatívitás tengeréből, a szerzett tapasztalataid segítségével megakadályozhatod, hogy az érzelmeid ismét kicsússzanak az irányításod alól! Ha ismered a határaid, könnyebben azonosíthatod a stressz korai jeleit és tüneteit, és tudni fogod, mikor kell lelassítani.
A rossz hangulat és közérzet mellett a stressz tünetei fizikai formában, például megváltozott étkezési szokások és emésztési problémák, vagy a dohányzás mértékének növekedése révén is jelentkezhetnek. Ha időben felismered őket, könnyebben kezelheted a stresszt, és megelőzheted az esetleges súlyosabb következményeket.
Írd ki magadból az érzelmeid!
Bár ma már inkább a digitális felületeken szeretjük megosztani a gondolatainkat és érzelmeinket, a stressz hatékony csökkentése érdekében érdemes egy régebbi módszerhez visszanyúlni, nevezetesen a naplóíráshoz.
Ha egyszerűen kiírod magadból, ami nyomaszt, szinte azonnal tisztábban láthatod és enyhítheted a belső feszültségeket! A gondolataid kiírásával azok nem fognak tovább olyan mértékben száguldozni a fejedben. Emellett a pozitív érzelmeid, álmaid és törekvéseid is papírra vetheted, hogy kifejezd a hálád, és nyomatékosítsd magadban a pozitivitást!
Szórakozz!
A szórakozás az egyik legjobb módja a nehéz helyzetek kezelésének. Egyrészt kicsit kizökkent a stresszt okozó gondolatokból, másrészt boldogsághormonokat szabadít fel, csökkenti a stresszhormonokat és energiával tölt fel, még ha csak átmeneti megoldásról is van szó.
Stresszes időszakokban hajlamosak lehetünk falakat emelni magunk köré, a barátok azonban feltöltenek, megnevettetnek, és elterelik a figyelmed arról, ami miatt nyomás alatt érzed magad. Öröm vagy bánat ér, a barátaid vágynak a társaságodra!
Tartsd magad fitten!
Fittnek lenni a mentális és fizikai egészség szempontjából is nélkülözhetetlen: a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a pihentető alvás együtt járulnak hozzá az általános jóllétedhez. Magától értetődő, hogy egy erős, jól táplált szervezet jobban meg tud küzdeni a negatív érzésekkel és azok mentális és fizikai hatásaival.
A testmozgás endorfint szabadít fel, és csökkenti a kortizolszintet, amivel enyhíti a feszültséget és a stresszt, növeli a fizikai és mentális energiát, valamint javítja a közérzetet. A rendszeres fizikai aktivitás tehát kulcsszerepet játszik a stressz hatásainak megelőzésében, ezért érdemes naponta legalább 30 percet szánni valamilyen mozgásra. Ez lehet csak egy séta a helyi boltba, de egy crossfit edzés is. Akárhogy is, a szíved edzése csodákat fog tenni a feszültség csökkentésében!
A testmozgás az agy oxigénellátását és az alvásminőséget is javítja, ami jobb koncentrációt és ellenálló képességet eredményez.
A Harvard Orvostudományi Egyetem legfrissebb eredményeit közvetítő Harvard Health Publishing a következőket írja:
„Az aerob testmozgás mentális előnyei neurokémiai alapokon nyugszanak. A testmozgás csökkenti a szervezet stresszhormonjainak, például az adrenalinnak és a kortizolnak a szintjét. Emellett serkenti az endorfinok, vagyis azoknak az agyban található vegyületeknek a termelődését, amelyek a szervezet természetes fájdalomcsillapítóiként és hangulatjavítóiként működnek. Az endorfinok felelősek a futás közben érzett eufória (runner’s high), valamint azokért a kellemes, ellazult és optimista érzésekért, amelyek sok kemény edzés közben vagy – legalábbis – utána, egy forró zuhany alatt jelentkeznek.
A viselkedésbeli tényezők is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mozgás érzelmileg jótékony hatású legyen. Ahogy karcsúsodsz, erősödsz és nő az állóképességed, az önképed is egyre jobb lesz. Érezni fogod, hogy ura vagy a helyzetnek, és a fejlődés magabiztossá és büszkévé tesz. Ez az új erő és lendület segít hatékonyabban végezni a mindennapi feladatokat, és könnyebben elérni a céljaid.
A sport ráadásul arra is remek alkalmat kínál, hogy kiszakadj a hétköznapi rohanásból: akár csendben, egyedül is feltöltődhetsz, de új embereket megismerve is építheted a baráti köröd.”
Léteznek olyan edzésprogramok, amelyeket kimondottan az izomfeszültségek oldását és a test ellazítását célozzák meg, akár ülőmunka, rehabilitáció vagy stresszkezelés áll a háttérben. Ilyen például a feszültség- és traumaoldó gyakorlatokként ismert TRE® (Tension & Trauma Releasing Exercises).
Ez az innovatív gyakorlatsorozat a test természetes remegését aktiválva segít oldani a stresszt, feszültséget és a traumákat. Ellazítja a mély izmokat, csökkenti a stresszhormonokat, megnyugtatja az idegrendszert, segít az érzelmi vagy fizikai traumák hatásainak mérséklésében, és összességében jobb közérzetet és alvásminőséget nyújt.
Reméljük, hogy ezek az ötletek és stratégiák segítenek megoldani és jobban kezelni az esetlegesen felmerülő stresszhelyzeteket!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...