A magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségi sok diák számára komoly kihívást jelent, mert nemcsak a tanult művek felidézéséről szól, hanem arról is, hogy a diák képes-e összefüggésekben gondolkodni és értelmezni a szövegeket.
Egy jól felépített tétel, átlátható gondolatmenet és néhány biztos kapaszkodó nagyban megkönnyíti a felkészülést. Ebben az útmutatóban összegyűjtöttük, hogyan épül fel a szóbeli vizsga, melyek a legnehezebb nyelvtani tételek, és mire érdemes figyelni a kötelező életművek bemutatásakor.🎓
📚 Miből áll a magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségi emelt és középszinten?
A magyar szóbeli érettségire a tanulóknak 20 nyelvtani és 20 irodalom tétellel kell készülniük.
A témaköröket és a tételcímeket előre, általában legalább 60 nappal a vizsgaidőszak előtt közzéteszik, vagyis már mind elérhetők az Oktatási Hivatal (OH) oldalán, így ezekre lehet készülni.
Középszint | 15 perc | 50 pont
Emelt szint | 20 perc | 50 pont
A tartalmi minőségért 25 + 15 pont jár (irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság, tárgyi tudás, szövegértés, önálló vélemény), míg a nyelvi minőséget (világos, logikus gondolatmenet, gazdag és megfelelő szókincs, határozott előadásmód) összesen 10 ponttal jutalmazzák.
A korábbi évek vizsgaanyagaiból remek lehetőség készülni, mert segítenek megismerni a feladattípusokat, a kérdések stílusát és azt, hogy mire helyezik a hangsúlyt a vizsgán. Ugyanakkor légy naprakész: minden évben legalább 3 nyelvtan- és 3 irodalomtételt megváltoztatnak az előző évhez képest.
Hogyan néz ki a magyar nyelvi tételsor?
A tétel egy szövegből vagy szövegrészletből – például idézet, újságcikk, űrlap, használati utasítás, kép, ábra, térkép vagy internetes oldal – és egy feladatból áll, amiben fel kell ismerni és a tanultak alapján elmagyarázni a szövegben megjelenő nyelvi vagy kommunikációs jelenséget.
A magyar nyelvi tételsor nyolc témakört fed le, amik összesen 20 tételt tartalmaznak. Mindegyik témakörhöz legalább kettő vagy maximum négy tétel kapcsolódik, kivéve a 8. témához (egy tétel).
Az OH oldalán közzétett 2026-os magyar nyelv és irodalom érettségi tételek a következőképp oszlanak meg emelt és középszinten:
| Magyarérettségi szóbeli tételek | ||
|---|---|---|
| Középszint | Emelt szint | |
| Kommunikáció | 1. A kommunikációs folyamat tényezőinek, céljának, funkcióinak, valamint ezek összefüggésének megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével 2. Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, testtartás, fejtartás, csend) 3. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség | 1. A kommunikáció célját és funkcióját kifejező nyelvi eszközök 2. A sikeres nyelvhasználat gyakorlata: beszédaktusok, együttműködési elvek, udvariassági formák 3. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség |
| A magyar nyelv története | 4. Változás és állandóság a nyelvben 5. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szavak | 4. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek 5. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái |
| Ember és nyelvhasználat | 6. A nyelv mint jelrendszer 7. Anyanyelvünk rétegződése. A köznyelvi változatok, a csoportnyelvek és a rétegnyelvek 8. Nyelvünk helyzete a Kárpát-medencében | 6. Nyelvünk helyzete a Kárpát-medencében 7. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények, jelenségek értelmezésében |
| A nyelvi rendszer | 9. A mássalhangzótörvények és a helyesírás összefüggése 10. A magyar nyelv szófaji rendszere: az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók 11. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében (állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző) | 8. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik 9. Szófajváltás, többszófajúság, átmeneti szófajúság 10. Az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése |
| A szöveg | 12. A szöveg fogalma, jellemzői 13. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok: különböző típusú önéletrajzok, motivációs levél; különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos levél, kérvény) | 11. A szöveg és a szöveget kiegészítő nem szövegszerű elemek (kép, ábra, táblázat, tipográfia) kapcsolata 12. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek szerepe a szöveg értelmezésében 13. Nyelvtani kapcsolóelemek a szöveg jelentésének megteremtésében |
| A retorika alapjai | 14. A beszéd megszerkesztésének folyamata az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 15. Az állásinterjú 16. A hatásos előadásmód eszközei | 14. A szónoklat felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete 15. Érvtípusok, érvelési hibák 16. A retorika mint a meggyőzés művelete, a retorikai kommunikáció: az étosz, a pátosz és a logosz |
| Stílus és jelentés | 17. A jellegzetes stílusárnyalatok (pl. neutrális, gúnyos, patetikus, népies, familiáris, archaikus, bizalmas, választékos) felismerése, hatásának elemzése 18. Szóképek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, szinesztézia, metonímia, szinekdoché 19.A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek felismerére, elemzése | 17. Összetett szóképek: az allegória és a szimbólum 18. A stílusparódia 19. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai |
| Digitális kommunikáció | 20. Az új „szóbeliség” (chat) jelenségei és jellemzői | 20. Az internetes információ megbízhatósága, hitelessége: a plágium és az adatvédelem |
Hogyan néz ki az irodalom tételsor?
A tételből a tanulók pontosan látják, miről és milyen szempontból kell beszélniük, például műfaj, téma, stílus, korszak vagy egy gondolati kérdés szemszögéből.
A feladatban konkrét szerzők és művek szerepelnek, néha több közül is lehet választani. Egy mű azonban egy tételsorban csak egyszer szerepelhet. A feladat idézetet, képet, filmrészletet, ábrát vagy más dokumentumot is tartalmazhat, amihez a válasznak kapcsolódnia kell.
Az irodalom tételsor szintén nyolc témakörből és 20 tételből áll, a tételek száma azonban máshogy oszlik meg a nyelvtani tételekhez képest:
- Életművek. Művek a magyar irodalomból. Kötelező szerzők: 10 tétel
- Szerzők, művek, korszakok a régi magyar irodalomból, a 16-18. századból. Választható szerzők: 1 tétel
- Portrék, metszetek, látásmódok a 19-20. század magyar irodalmából. Választható szerzők: 2 tétel
- Metszetek a 20. századi délvidéki, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai irodalomból: 1 tétel
- Művek a kortárs magyar irodalomból: 1 tétel
- Művek a világirodalomból: 2 tétel
- Színház és dráma: 2 tétel (egy a magyar irodalomból és egy a világirodalomból)
- Az irodalom határterületei VAGY regionális irodalom: 1 tétel
| ÉLETMŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL. KÖTELEZŐ SZERZŐK | |
|---|---|
| Középszint | Emelt szint |
| Látomásos képalkotás Ady Endre újtípusú tájköltészetében. | Ady Endre Isten-kereső útja 1908-tól 1912-ig A Sion-hegy alatt, a Rendben van, Úristen, Az Isten Titkai és az Istenhez hanyatló árnyék című versciklusok alapján. |
| Hibázó-vétkező hősök Arany János lélektani balladáiban. | Eszmék változása és küzdelme – a történetmondás és a szereplőformálás sajátosságai Arany János Toldi és Toldi estéje című elbeszélő költeményeiben. |
| A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában. | Az én és a világ kapcsolatának változása, megjelenítése Babits Mihály lírájában. |
| A metaforikus cím, a műfaj és a megszólalás hangnemének kapcsolata Herczeg Ferenc Fekete szüret a Badacsonyon című művében. | Történelmi példázat és karakterteremtés Herczeg Ferenc Bizánc című művében. |
| Műfaji kérdések, konfliktusábrázolás és példázatos történet Jókai Mór A tengerszem tündére című elbeszélésében. | Motívumrendszer, romantikus és realista regényjegyek, valamint a karrierregény lélektaniságának vonásai Jókai Mór Az arany ember című regényében. |
| Egyéni számvetés, létösszegzés József Attila utolsó vershármasában. | A mama alakja József Attila költészetében. |
| Takács Pista, Suhajda Jancsi, a hatéves Esti Kornél. A gyermekként létezés motívumai Kosztolányi Dezső novelláiban. | Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének különböző jelentésrétegei és értelmezési lehetőségei. |
| A regényszerű olvasat lehetőségei és az elbeszélésmód sajátosságai Mikszáth Kálmán A jó palócok című művében. | Ciklusszerkezet, tematika, narrációs és kompozíciós megoldások Mikszáth Kálmán A jó palócok című novelláskötetében. |
| A műfaj, az elbeszélői szerep és a stílus kapcsolata Petőfi Sándor A helység kalapácsa című epikus költeményében. | Romantikus költőszerepek, ars poeticák Petőfi Sándor költészetében. |
| Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében. | A műfaj és a drámamodell jellegzetességei, valamint a hagyományhoz kötöttség Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művében. |
A további irodalomérettségi tételekért látogass el az OH oldalára.
🧠 A legnehezebb nyelvtani tételek
A szóbeli érettségi – tantárgytól függetlenül – alapvetően nagyobb stresszhelyzetet teremt a tanulók számára a szövegalkotási készség éles helyzetben történő alkalmazása miatt.
Ráadásul az érettségizőnek nem elég logikusan megfogalmazni a mondanivalójukat: érvekkel és ellenérvekkel is tudniuk kell azt alátámasztaniuk azokat. Nem utolsósorban pedig az idővel is okosan kell gazdálkodniuk.
A magyar nyelvi tételeket illetően a nyelvi rendszer tétele, a stílus és jelentés tétele valamint a nyelvtani fogalmak pontos, helyes alkalmazása okozza a legtöbb problémát.
A 2026-os tavaszi vizsgaidőszak tételeire alapozva íme néhány fontos tudnivaló, ami jól jöhet a nagy napon.
Mássalhangzótörvények és helyesírási szabályaik
Ékes anyanyelvünkön beszéd közben nem mindent úgy ejtünk, ahogy az papírra van vetve. Ennek oka, hogy a közeli beszédhangok egy-egy szón belül vagy két szó határán hatást gyakorolnak egymásra.
A csavar pedig az egészben, hogy mindez csak szóban érzékelteti magát, írásban (többnyire) nem, például:
- népdal [nébdal] vagy fűzfa [fűszfa] = zöngésség szerinti részleges hasonulás (két szomszédos mássalhangzó közül az első részben hasonlóvá válik a másodikhoz; zöngésedés vagy zöngétlenedés a második mássalhangzó alapján)
- színpad [szímpad] vagy különben [külömben] = képzés helye szerinti részleges hasonulás (két különböző képzési helyű mássalhangzó közül az egyik a szomszédos hang képzési helyéhez igazodik, legtöbbször az n a p, b, gy vagy ty-hez)
- anyja [annya] vagy balra [barra] =írásban jelöletlen teljes hasonulás (két különböző mássalhangzó találkozásakor az egyik teljesen azonossá válik a másikkal a kiejtésben)
- tűzzel, vízzé, hozza = írásban jelölt teljes hasonulás (két különböző mássalhangzó találkozásakor az egyik teljesen azonossá válik a másikkal kiejtésben, amit írásban is rögzítünk, legtöbbször a val/-vel és a -vá/-vé határozóragok, valamint a j-vel kezdődő toldalékok esetében az s, sz, z, dz végű igéknél)
- tanítja [taníttya] vagy szabadság [szabaccság] = összeolvadás (két hang helyett egy harmadikat ejtünk)
- otthon [othon] vagy többször [töbször] = mássalhangzó-rövidülés (ha két azonos mássalhangzót egy másik előz meg vagy követ, az azonosak kiejtésben lerövidülnek)
- nézd meg [nézmeg] vagy mondta [monta] = mássalhangzó-kiesés (három egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyiket kiejtéskor kiesik)
Ezenfelül a mondatrészek (alany-állítmány és bővítményeik), az alaktan (morfológia: morfémák, szótövek, toldalékok és szófajok) és a mondatszerkezetek (egyszerű és összetett mondatok típusai – mondatfajták, tő-, bővített és hiányos mondatok, alá- és mellérendelő összetett mondatok) általában a legnehezebb nyelvtani tételek, mert sokféle szabályt kell egyszerre felismerni és alkalmazni.
👤 Irodalom szóbeli: kötelező életművek
Emelt és középszinten is ugyanazok:
Ady Endre
Arany János
Babits Mihály
Jókai Mór
József Attila
Kosztolányi Dezső
Mikszáth Kálmán
Petőfi Sándor
Vörösmarty Mihály
Ami különbözik, az az elvárt elemzés mélysége. Középszinten inkább a fő művek értelmezése, a művek közötti kapcsolatok, a művekről szóló vélemények megértése és egy-egy mű vagy műrészlet bemutatása áll. Emelt szinten az életút és életmű, irodalmi hatások, kortársak és kritikák kerülnek előtérbe.
Középszint
- A fontos művek tartalmának és jelentésének ismerete
- Témák, műfajok, motívumok és kifejezésmódok összehasonlítása
- A művek elhelyezése az életműben és a korszakban
- Néhány vers, illetve 1–3 epikai vagy drámai mű elemzése (téma, műfaj, szerkezet, motívumok)
- Erkölcsi, történelmi, társadalmi vagy lélektani kérdések felismerése a művekben
Emelt szint
- A szerző életének és munkásságának legfontosabb tényei
- Alapvető tájékozottság a korszakban és a szerző kulturális környezetében
- Az életmű fő korszakai és jellemző témái
- Irányzatok, szellemi kapcsolatok és világirodalmi párhuzamok
- Filozófiai, esztétikai és társadalmi vonatkozások felismerése
- Hogy adjunk egy kis ízelítőt, íme néhány a legfontosabb tételek közül.
Petőfi Sándor tájköltészete
Petőfi Sándor érettségi tétel
Petőfi Sándor (1823–1849) a magyar romantika legnagyobb költője, akinek munkássága a szabadság, a természet és a társadalmi-nemzeti érzés témáit öleli fel.
Verseiben és epikus műveiben egyszerre jelenik meg a lírai én kifejező ereje és a társadalomkritikai szemlélet.
Munkássága a magyar irodalom fejlődésének tükrözésén túl a romantikus költői szerepek, az ars poeticák és a műfaji, stílusbeli összefüggések elemzésére is remek lehetőségeket kínálnak az érettségizőknek, így emelt és középszinten egyaránt a szóbeli tételek nélkülözhetetlen része.
Középszinten A helység kalapácsa című 1844-es stílusparódiájában a következőkre érdemes koncentrálni:
- Műfaj: Ismertesd az epikus költemény jellegzetességeit (történetmesélés, szatíra, humor).
- Elbeszélői szerep: Tudd, ki beszél, milyen hangnemben, milyen a narrátor viszonya a szereplőkhöz.
- Stílus: Figyelj a nyelvi eszközökre, humorra, iróniára, jelzőkre, szóképekre.
- Összefüggés: Tárd fel, hogyan hat a műfaj, a narrátor és a stílus a mű egészére.
Petőfi Sándor tájköltészetében a természet nemcsak háttér, hanem a hangulat és érzelem kifejezésének eszköze is. Verseiben gyakran jelenik meg a vidéki élet, a folyók, mezők, falusi tájak és szülőföldjének szeretete.
Emelt szinten a romantikus költőszerepek és ars poeticák kapcsán mutasd be a költői ént (hogyan jelenik meg Petőfi önmaga mint költő a műveiben), hozz példát olyan költeményekre, amik a költő saját szerepét, feladatát, hitvallását (ars poetica) tárgyalja (pl. Föltámadott a tenger vagy Szeptember végén).
Térj ki a romantika jellemzőire (természet, szabadság, érzelem, forradalmi szellem) és kösd össze a költői szerepeket a műfaji és stílusbeli eszközökkel.
Arany János balladái tétel
Arany János (1817–1882) a romantikát a népi, klasszikus és realista elemekkel ötvöző költő, a magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja.
Balladaköltészetét illetően a középszintű szóbeli tétel kapcsán (hibázó-vétkező hősök) koncentrálj a főhősök jellemére, döntéseire és hibáira és mutasd be, hogyan tükrözik a tettek a belső konfliktusokat.
Térj ki arra is, milyen balladai eszközöket használ minderre (ritmus, rím, szimbolika, hangulatkeltés) és szemléltesd, hogyan kapcsolódik a hős hibája a történet mondanivalójához.
Emelt szinten a Toldi és Toldi estéje című költeményeinek nyomán figyeld meg a főhős gondolkodásának és értékrendjének változását a történet során, milyen szerepet játszik a narrátor, és hogyan épül fel a cselekmény.
Elemezd, hogyan tör felszínre a karakterek jelleme, döntéseik és fejlődésük, illetve hogy hogyan kötődik a történetet és a szereplők a korabeli eszmékhez és Arany költői céljaihoz.
A szóbeli érettségin a tanulók számára minden vizsgateremben rendelkezésükre áll néhány példány az irodalom szöveggyűjteményből. Emellett a tételhez kapcsolódó nyomtatott segédanyagok is használhatók, például kinyomtatott internetes oldal, szótár, térkép, képek vagy művészeti albumok formájában.
Ady Endre érettségi tétel
Ady Endre (1877–1919) a század eleji magyar irodalom kiemelkedő költője, aki a modernitás, a személyes élmények és a társadalmi kérdések összefonódását tükröző költészetéről ismert.
Újtípusú tájköltészetében a látomásos képalkotást illetően figyeld meg, hogyan tükrözi a táj a költő belső állapotát és érzelmeit, elemezd a látomásos, szimbolikus képeket és metaforákat, és mutasd be, miben újítja meg a hagyományos tájleírást.
Emelt szinten fókuszálj a vallásos, Isten-kereső motívumokra, elemezd a versek üzenetét és hogy hogyan épülnek egymásra. Találd meg, milyen költői eszközökkel teremt látomásos képeket, szimbolikát és hangulatot.
József Attila életmű érettségi tétel
József Attila (1905–1937) a 20. századi magyar líra egyik legjelentősebb alakja, akinek költészete a személyes sors, a társadalmi kérdések és a lét értelmének keresése köré épül.
Középszinten az utolsó vershármasnál (pl. Karóval jöttél, Talán eltünök hirtelen és Ime, hát megleltem hazámat) arra kell figyelni, hogyan jelenik meg a létösszegzés, a költő számvetése az életével, valamint a magány, a kirekesztettség és a halál közelségének motívuma.
Emelt szinten a mama alakját kell bemutatni a költészetében: hogyan van jelen az anya emléke, milyen érzelmi és életrajzi háttér kapcsolódik hozzá, és milyen motívumokkal, képekkel ábrázolja a költő ezt a témát különböző verseiben.
A felkészüléshez érdemes megbízható tankönyveket, szöveggyűjteményeket és érettségi feladatgyűjteményeket használni. Hasznosak lehetnek továbbá a korábbi érettségi feladatok és az olyan felületek, mint az érettségi.com, a Zanza, az NKP és az Oktatási Hivatal.
📌 Hasznos tippek, hogyan épül fel egy jó szóbeli tétel
- Használj konkrét idézeteket vagy rövid részleteket a bizonyítékhoz.
- Légy rövid és lényegre törő, de ne csak felsorolj! Ábrázold a kapcsolatokat (műfaj–stílus–témák) és értelmezd, miért fontosak a megállapításaid a kérdés szempontjából.
- Mutasd meg az eszmék és a szereplőfejlődés összefüggését.
- Mutasd be, hogyan hatnak a karakterek jellemzői a történetre és a mondanivalóra.
- Kösd össze a képeket a költő/író lelki állapotával.
- Helyezd el a művet a korszakban és az életműben (mikor és milyen irodalmi környezetben született).
- Ha lehet, kapcsold más művekhez vagy motívumokhoz ugyanattól a szerzőtől.
- A végén röviden foglald össze a mű fő mondanivalóját.
Összefoglalás AI segítségével
Tetszett a cikk? Értékeld!
Loading...