Az evolúció azt írja le, hogy az idők során hogyan jöttek létre bizonyos véletlenszerű génváltozások, amik az élő szervezeteknek a jobb túléléshez szükséges tulajdonságokat biztosították.
Ebben az érdekes témakörben megismerkedhetsz a természetes szelekcióval és azzal, hogy ez hogyan okozza a genetikai variációt, beleértve azt is, hogy a baktériumok hogyan válhatnak ellenállóvá bizonyos antibiotikumokkal szemben.
Ez a lenyűgöző modul emellett a szelektív nemesítéssel is foglalkozik, azaz a gének szándékos megváltoztatásával a növények vagy az állatállomány javítása érdekében. Az emberi beavatkozás közvetlen eredményeként a szelektív nemesítés új fajták születését eredményezi, ezért egyesek ezt a folyamatot mesterséges szelekciónak nevezik.
A folyamatos és a nem folyamatos variációra összpontosítva megtudhatod, hogy milyen típusú jellemzők melyik kategóriába tartoznak, valamint a génmutáció hatásait is megvizsgálhatod.
A következő bekezdések az evolúció néhány elemét fogják megvilágítani, hogy jobban megértsd a témát, elsősorban az emberekkel és az állatokkal kapcsolatban.
Az alábbiakban ismertetett biológiai területek, folyamatok és funkciók követésének megkönnyítése érdekében egy szakértők által összeállított fogalomtárat hoztunk el számodra, amire a szöveg olvasása közben is hivatkozhatsz, vagy elmentheted későbbi hivatkozás céljából is.
Megjegyzés: a kulcsfontosságú terminológiák listája nagyon hasznos lehet a vizsgára való felkészülés során, mivel ez a téma valószínűleg legalább egy kérdésben fel fog merülni a dolgozatban.
Biológia érettségi: hasznos kifejezések szótára
Annak érdekében, hogy felfrissítsd a biológiával kapcsolatos ismereteidet, íme egy lista a legtöbb olyan biológiával kapcsolatos kifejezésről, amit ismerned kell, ha jól akarsz teljesíteni a biosz érettségin:
- Allélok: ugyanannak a génnek különböző formái.
- Antibiotikum: olyan anyag, amely a baktériumok elpusztításával vagy szaporodásuk megakadályozásával szabályozza a baktériumok terjedését a szervezetben.
- Baktérium: egysejtű mikroorganizmus, amik közül néhány emberre, állatra és növényre nézve patogén.
- Evolúció: az öröklött tulajdonságok megváltozása egy populáción belül a természetes szelekció révén, ami egy új faj kialakulásához vezethet.
- Faj: az élőlények egy típusa, ami az osztályozás alapegysége. A különböző fajok egyedei nem képesek sikeresen kereszteződni.
- Gén: a genetikai anyag alapvető egysége, amiket a szüleinktől örököltünk. A gén a DNS egy olyan szakasza, amely a sejt kémiai folyamatainak egy részét, különösen a fehérjék termelését irányítja.
- Haploid: egyetlen kromoszómakészletet tartalmazó sejt. Míg az emberi szervezet legtöbb sejtje diploid (azaz két kromoszóma készletet tartalmaznak), az ivarsejtek haploidok.
- Homozigóta: olyan genotípus, ami homológ kromoszómáján egymással azonos, egy adott öröklődésre jellemző génkópiát hordoz.
- Kromoszóma: DNS-ből álló szerkezet, ami egy szervezet összes jellemzőjét kódolja.
- Lúgos: 7-nél magasabb pH-értékkel rendelkezik.
- Megtermékenyítés: a hím- és a női ivarsejtek egyesülése.
- Meiózis: a sejt redukciós osztódása, aminek során a kromoszómaszám diploidról haploidra feleződik.
- MRSA: egy olyan Staphylococcus aureus baktérium, ami rezisztens bizonyos antibiotikummal szemben.
- Mutáció: a gén, a kromoszóma vagy a kromoszómák számának véletlenszerű és spontán megváltozása.
- Mutagén: fizikai vagy kémiai anyag, ami egy szervezetben mutációt idézhet elő vagy növelheti a mutáció gyakoriságát.
- Recesszív allél: egy gén alternatív formája, ami csak akkor jut érvényre, ha az adott gén domináns allélja nincs jelen. Egy szervezetnek két példányban kell rendelkeznie egy recesszív alléllel ahhoz, hogy az allél érvényre jusson.
- Savas: 7-nél alacsonyabb pH-értékkel rendelkezik.
- Semleges: a semleges mutáció olyan változás egy szervezet DNS-ében, ami nincs hatással magára a szervezetre.
- Sugárzás:eEgy radioaktív anyag részecskéi által hordozott vagy egy forrásból terjedő energia.
- Szelektív tenyésztés: mesterséges folyamat, amelynek során a következő generáció számára a kívánt tulajdonságokkal rendelkező szervezeteket választják ki szülőként.
- Természetes szelekció: az a természetes folyamat, aminek során a legjobban alkalmazkodó egyedek tovább élnek, több utódot hoznak világra, és ezáltal elterjesztik tulajdonságaikat. Néha "a legrátermettebb túlélése" néven is említik.
- Változat: egyének közötti különbség; a normától való távolság.
- Zigóta: megtermékenyített petesejt.
Nézzünk meg közelebbről is néhányat a fenti terminológiából.
Szelektív tenyésztés, evolúció és természetes kiválasztódás
Bolygónk körülbelül 4,5 milliárd éves, és bizonyítékunk van arra, hogy az élet először körülbelül 3 milliárd évvel ezelőtt jelent meg. Akkor azonban a Föld nagyon különbözött attól a környezettől, amit ma ismerünk és amiben élünk.
Az evolúció az az elmélet, ami szerint a fajok idővel alternatív életformákból fejlődtek ki, például az ember a majomszerű ősökből.
Az evolúció lényege, hogy természetes úton történik, így az adott környezethez leginkább illeszkedő tulajdonságokkal rendelkezők maradnak fenn és szaporodnak, ami végül a nem megfelelő populáció csökkenését eredményezi. Ezt nevezzük természetes szelekciónak.
A szelektív tenyésztés viszont emberi beavatkozásra épül, ezért néha mesterséges szelekciónak is nevezik. Ez az a hagyományos módszer, amit a gazdák a növény- és az állatállomány javítására használnak, gondosan kiválasztva a több tejet adó teheneket, a nagyobb tojást tojó csirkéket és a több gabonát termő búzanövényeket.
A gének és a környezet egyaránt okozhatnak variációt, de csak a genetikai variáció öröklődhet.
Az új, szuperhatékony fajták nagyon fontosak lehetnek a gazdaság számára, mivel javíthatják étrendünk minőségét. Mindezek mellett a háziállatok gyakran szelektív tenyésztés eredményei, vagy azért, hogy szebbek legyenek, vagy azért, hogy olyan állatokat hozzanak létre, amik jobban alkalmazkodnak az adott életmódhoz és környezethez.
A szelektív tenyésztés egyik legnagyobb problémája, hogy azáltal, hogy a jövő generációk génszerkezete nagyon hasonlóvá válik, a betegségek veszélyes hatással lehetnek a faj teljes populációjára, és nem lehet őket olyan könnyen megfékezni. Emellett a recesszív allélok számos genetikailag öröklődő betegséghez vezethetnek.
Variáció
Az egy fajon belüli fajták gyakran nagyon hasonlóak, de saját, egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek. Míg a különbségek egy részét a gének okozzák, más részük a környezet eredménye, amelyben élnek. Sőt, a kettő kombinációja is szerepet játszhat.
Vegyük például a vadászkutyákat. Az olyan kutyafajták, mint például a retrieverek olyan genetikai felépítéssel rendelkeznek, ami arra ösztönzi őket, hogy visszahozzák a vadászoknak a vadat. A házi kedvenc retrieverek azonban temperamentumukban és játékosságukban különböznek a munkakutyáktól, mivel más környezetben nevelkedtek.
Bár a legtöbb gyermek hasonlít a szüleire, egyikükkel sem lesz azonos, mivel génjeik felét az egyik szülőtől, a másik felét pedig a másiktól örökölték. A megtermékenyítéskor bekövetkező genetikai eltérések miatt azonban nem fognak pont 50%-ban hasonlítani az anyjukra és 50%-ban az apjukra.
Az emberekben előforduló genetikai eltérések közé tartozhat a vércsoport, a bőrszín, a szemszín és még sok más. Ezeket az okozza, hogy a megtermékenyítés során a haploid sejtek új diploid sejteket hoznak létre.
A környezeti variáció, amibe olyan dolgok tartoznak, mint a nyelv és a vallás az embereknél, olyan jellemzők, amiket olyan tényezők befolyásolnak, mint a kultúra, az életmód, az éghajlat és a táplálkozás.
A variációnak két fajtája van, az első esetben nincs korlátja annak az értéknek, ami egy populációban előfordulhat (pl. magasság, súly, a levelek hossza, stb.), míg a második esetben az organizmusok külön csoportba sorolhatók (pl. ujjlenyomat, vércsoport, szemszín, stb.).
Bizonyos esetekben előfordulhat olyan mutáció, aminek egyáltalán nincs hatása, de olyan is lehet, ami a faj számára különféle előnyökkel járhat. Például a sarlósejt allél hordozói ellenállóbbak az olyan trópusi betegségekkel szemben, mint a malária.
Másrészt a génmutáció olyan változásokat eredményezhet, amik hatással vannak a hordozó fejlődésére és életmódjára. A Down-szindróma egy olyan mutáció, amit az okoz, hogy két 21-es kromoszóma helyett három (vagy majdnem három) van jelen. Ez akkor történik, amikor a spermium vagy a petesejt rendellenesen alakul ki a meiózis során.
A biológia érettségire való alapos felkészülés érdekében vess egy pillantást a biológia gazdag élővilágáról szóló cikkünket is!
Biológia tanulás során megismerhetjük az élőlények felépítését, működését és életfolyamatait.
Miért érdemes tanulni az evolúcióról?
Az evolúció, ahogyan arról cikkünkből is megbizonyosodhattál, olyan, mint egy véget nem érő történet. Az evolúció rengeteg bizonyítékkal és sok elmélettel magyarázza meg nekünk, hogyan jött létre számos faj, köztük az ember is.
Az evolúció tanulmányozása ezért értékes, mert betekintést nyújt a földi élet eredetébe és sokféleségébe, és segít megérteni, hogyan alkalmazkodtak a fajok az idők során a környezetükhöz. Ez a tudás nemcsak a biológia megértését segíti elő, hanem az élet múltját, jelenét és jövőjét alakító alapelvek feltárásával olyan területekre is betekintést nyújt, mint az orvostudomány, a mezőgazdaság és a természetvédelem. Emellett az evolúció megértése elősegíti a tudományos műveltséget és a kritikus gondolkodást, lehetővé téve számunkra, hogy a mai kihívásokkal foglalkozzunk, és megalapozott döntéseket hozzunk a természettel való kapcsolatunkról.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
