A kezdet már maga az út fele.
Koreai közmondás
A 시작이 반이다 (ejtsd: Sijagi banida.) magyarul annyit tesz, hogy mindig az első lépés a legnehezebb, de ha már elkezdtél valamit, azzal a nehezén túl is vagy. Ha bakancslistádon van a Koreai-félsziget meglátogatása, esetleg Dél-Koreában szeretnél élni vagy tanulni, ez a bizonyos (egyik) első lépés a koreai ábécé (hangul) megtanulása, mert így képes leszel könnyebben tájékozódni, kommunikálni, ismerkedni, és összességében kényelmesebben és nagyobb biztonságban érezheted magad.

Még ha a legnagyobb városokban és legnépszerűbb turistaállomásokon a latin betűs átírások segíthetnek is, ezeken a pontokon kívül szinte mindenhol a hangult használják. Szerencsére nem nehéz megtanulni, és akár néhány óra alatt is magadba szippanthatod az alapismereteket. Füzettel és tollal elő, és kezdjünk neki együtt a koreai ábécé 24 alapbetűjének a tanulásához!
A koreai ábécé története
A koreai ábécé helyi megnevezése a hangul (한글), aminek létrehozását a 15. században uralkodó Nagy Szedzsong királynak (és tudósainak) köszönhetjük. Az 1440-es évekig Koreában a klasszikus kínai írásjegyeket (handzsa) használták. Ez a rendszer azonban rendkívül bonyolult volt: legalább 2000–3000 karakter ismeretét igényelte, és akkoriban csak az elit számára volt hozzáférhető.
A hangul a koreai nyelvben koreai, nagy, helyes vagy egyedüli betűt vagy írást jelent, míg a korábbi eonmun megnevezés jelentése közönséges, népi írás. Utóbbit gyakran lekicsinylő módon használták a kínai írással (handzsa) szemben.
Az írástudatlanság következésképp hatalmas méreteket öltött Koreában. Szedzsong király mindenki számára elérhetőbbé szerette volna tenni az írni-olvasni tudást, ezért 1443–1444 körül kidolgozta a beszédhangokat egyszerű és logikus módon ábrázoló koreai írásjelrendszert, vagyis a hangult, amit 1446-ban a Hunmincsongümban (훈민정음, „A nép helyes kiejtésre tanítása”) tett közzé. Nem sokkal később, 1504-ben Jonszangun király viszont betiltotta az alsóbbrendűnek tekintett hangult, ami a következő majdnem négy évszázadban többször is megismétlődött.
A hangullal írt hivatalos dokumentumok végül 1894-ben kezdtek el terjedni, amivel egyre inkább teret hódított magának a handzsával szemben. Bár a koreai ábécé már a korábbi években is a nemzeti identitás jelképe volt, a japán megszállás (1910–1945) alatt felértékelődött a jelentősége, és 1945-ben a függetlenséggel együtt a hangul a félsziget hivatalos írásrendszere is lett.

A hangul betűi
A koreai ábécé alapvetően 24 betűből (자모, jamo) áll:
- 10 magánhangzó (모음, moum),
 - 14 mássalhangzó (자음, csaum).
 
Az összetett betűket (5 feszített mássalhangzó és 11 diftongus) is beleszámítva 40 betűt tartalmaz. A koreai ábécé betűi (általában 2–3) együttesen szótagokat alkotnak, amiknek legalább egy mássalhangzót és egy magánhangzót kell tartalmazniuk. A magánhangzók sosem állhatnak önállóan, így ha a szó elején egy magánhangzót szeretnél írni, akkor egy különleges mássalhangzót, a néma ieung (ㅇ) jelet kell használni.
A hangul egy logikus és tudományosan megalkotott írásrendszer, amit azzal a céllal alkottak meg, hogy mindenki számára könnyedén értelmezhető és elsajátítható legyen. A 24 alapbetűvel a tarsolyodban gyorsan felveheted a koreai írás és olvasás ritmusát!
A hangul alapvető magánhangzói
A koreai magánhangzók helyes kiejtése nem igényel bonyolult ismereteket, és néhányuk nagyon közel áll a magyar hangok kiejtéséhez. Íme a 10 koreai alapmagánhangzó:
| ㅏ | ㅑ | ㅓ | ㅕ | ㅗ | ㅛ | ㅜ | ㅠ | ㅡ | ㅣ | 
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| [á] | [já] | [oa] | [joa] | [o] | [jo] | [u] | [ju] | [eu] | [i] | 
- ㅏ = [á] → a magyar [á]-hoz hasonló, de zártabb és rövidebben ejtett, pl. állat
 - ㅑ = [já] → jámbor
 - ㅓ = [oa] → a magyar [a] és [o] közötti hang, de inkább az utóbbira húz, pl. alma
 - ㅕ = [joa] → nyitott [o], pl. New York
 - ㅗ = [o] → a magyar [o]-val megegyező, pl. okos, oké, ott, oldal
 - ㅛ = [jo] → jog
 - ㅜ = [u] → a magyar [u]-val megegyező, pl. ugat, utal
 - ㅠ = [ju] → jutalom
 - ㅡ = [eu] → a magyar [u] és [ö] között, vagy a magyar [ü] és [i] közötti hang
 - ㅣ= [i] → a magyar [i]-vel megegyező, pl. irodalom, illat
 

Fontos tudni, hogy a betűket balról jobbra, fentről lefelé kell írni egyszerű, lendületes vonásokkal. Íme néhány szó, amik segítenek a magánhangzók gyakorlásában:
- 아이 [ai] = gyermek
 
- 나 [na] = én
 - 너 [neo] = te
 - 나무 [namu] fa
 - 오이 [oi] = uborka
 
A hangul megtanulásának első lépése a magánhangzók helyes felismerése, írása és kiejtése. Mielőtt áttérnél a mássalhangzókra, szerezz be egy négyzetrácsos füzetet, és írj le mindennap többször minden magánhangzót, ügyelve a helyes vonalrendre. A helyes kiejtést gyakorolhatod videók segítségével hallás utáni hangos ismétléssel, de a vizuális csoportosítás is sokat segíthet.
A hangul alapvető mássalhangzói
A koreai mássalhangzók kiejtése sokban különbözik a magyar nyelvre jellemző szabályoktól, és az elhelyezkedésüktől függően módosulhatnak. A hangul logikus rendszerének köszönhetően azonban komolyabb kihívások nélkül is elsajátíthatók. A 14 alapmássalhangzó, amit tudnod kell:
| Hangul mássalhangzó | Kiejtés | 
|---|---|
| ㅇ | [ng] / [φ] | 
| ㄱ | [k] / [g] | 
| ㄴ | [n] | 
| ㄷ | [t] / [d] | 
| ㄹ | [r] / [l] | 
| ㅁ | [m] | 
| ㅂ | [p] / [b] | 
| ㅅ | [sz] / [s] / [d] | 
| ㅎ | [h] / [φ] | 
| ㅈ | [cs] / [dzs] / [d] | 
| ㅍ | [ph] / [p] | 
| ㅋ | [kh] / [k] | 
| ㅌ | [th] / [t] | 
| ㅊ | [csh] / [t] | 
- ㅇ = [ng] / [φ] → szó/szótag elején némahangzó, szó végén [ng] (pl. kong)
 - ㄱ = [k] / [g] → szó/szótag elején [k / g], végén [g]
 - ㄴ = [n] → mindenhol [n]
 - ㄷ = [t] / [d] → szó/szótag elején [d / t], végén [t]
 - ㄹ = [r] / [l] → szó/szótag elején [r], végén [l]
 - ㅁ = [m] → mindenhol [m]
 - ㅂ = [p] / [b] → szó/szótag elején [p / b], végén [p]
 - ㅅ = [sz] / [s] / [d] → szó/szótag elején [sz / s], végén [d]
 - ㅎ = [h] / [φ] → szó/szótag elején [h], végén némahangzó
 - ㅈ= [cs] / [dzs] / [t] → szó/szótag elején [cs / dzs], végén [t]
 - ㅍ = [ph] / [p] → szó/szótag elején [pp] (hehezetes), végén [t]
 - ㅋ = [kh] / [k] → szó/szótag elején [kh] (hehezetes), végén [k]
 - ㅌ = [th] / [t] → szó/szótag elején [th] (hehezetes), végén [t]
 - ㅊ = [csh] / [t] → szó/szótag elején [csh] (hehezetes), végén [t]
 

Ne ess pánikba, ha némelyik mássalhangzó kiejtése gondot okoz! Ez teljesen természetes, mert a hangul egyes mássalhangzóinak nincs pontos magyar megfelelője vagy mert olyan finom hangzásbeli különbségek vannak, amikhez a mi fülünk egyszerűen nincs hozzászokva. Nézz és hallgass minél több koreai forrást, és próbáld meg azok alapján reprodukálni a kiejtésüket! Kezdésként az alábbi szavakkal is ráhangolódhatsz a gyakorlásra:
- 도시 [dosi] = város
 - 바다 [bada] = tenger
 - 나라 [nara] = ország
 - 머리 [meori] = fej
 - 고기 [gogi] = hús
 
Gratulálunk, most már mind a 24 koreai karaktert ismered! Ez egy hatalmas lépés, de ahogy bizonyára sejted, a koreai nyelv tanulása nem áll meg itt! Bónuszként most a kettőshangzókkal is megbarátkozhatsz. Érdemes elgondolkodni egy koreai nyelvtanfolyam kipróbálásán is.
Bónusz: koreai diftongusok
A kettőshangzók (diftongusok) két egymás után következő magánhangzó, amit egy egyetlen szótagként ejtünk ki, folyamatos átmenettel az egyik hangról a másikra. A koreai nyelvben 11 diftongust kell ismerned:
| ㅐ | ㅒ | ㅔ | ㅖ | ㅘ | ㅙ | ㅚ | ㅝ | ㅞ | ㅟ | ㅢ | 
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| [eh] | [jeh] | [e] | [je] | [va] | [vae] | [oe] | [vo] | [ve] | [vi] | [ui] | 
A diftongusokat azért fontos ismerni, mert:
másképp hangzanak, mint az őket alkotó egyes magánhangzók külön-külön;
megváltoztathatják a szó jelentését;
megkönnyíti a szókincs, a nyelvtan és a mondatszerkezet elsajátítását.
A következő módon ejtjük őket:
- ㅐ = [eh] → a magyar [e]-hez és a német [ä]-hez hasonlít, pl. teher
 - ㅒ = [jeh] → jelen, jegy
 - ㅔ = [e] → a magyar [e] és [é] közötti hang
 - ㅖ = [je] → a ㅒ-hoz hasonló, pl. jel
 - ㅘ = [va] → várj
 - ㅙ = [vae] → verejték gyors „e”-szerű „ae” átmenettel
 - ㅚ = [oe] → a magyar [ő] hanghoz áll közel, de gyorsabb és kerekebb, pl. bő, fő
 - ㅝ = [vo] → volt, vonal
 - ㅞ = [ve] → vers, velő
 - ㅟ= [vi] → víz
 - ㅢ = [ui] → ujj
 
A 24 alapkarakterrel és ezzel a 13 diftongussal már számos koreai szó elolvasására képes leszel, amivel megnyitod a kaput az alapvető szókincs megszerzéséhez, különösen ha egy utazást szervezel. Ha gondot okoz a memorizálás, íme néhány technika, amivel hatékonyabbá teheted az előrehaladásod.
Tippek a hangul tanulásához
- Tanulókártyák: tölts le és nyomtass ki előre elkészített sablonokat, vagy vágj ki téglalap alakú kártyákat. Az egyik oldalra írd fel a betűt, a másik oldalára pedig a kiejtését. Keverd meg a kártyáid, és húzz egyet véletlenszerűen, hogy gyakorolhass. Ezt a technikát a szókincsed bővítésére és rövid mondatok építésére is használhatod.
 - Hallás utáni diktálás: hallgass hangul betűket, szótagokat vagy rövid szavakat, és próbáld meg leírni, amit hallasz.
 - Használj színeket: jelöld más színekkel a magán- és mássalhangzókat, hogy gyorsabban felismerd a betűk funkcióját, és könnyebben összekapcsolhasd a formát a jelentéssel.
 
A hangul tanulása már néhány óra alatt igazi sikerélményt nyújthat! A betűk logikus felépítésének és vizuális rendszerének köszönhetően kezdő koreaitanulóként is gyorsan magabiztossá válhatsz az olvasásban és írásban. A koreai írásjelek felfedezésével nemcsak egy új nyelv alapjait tanulod meg, hanem a koreai kultúra mélyebb megértéséhez is megszerzed a kulcsot!








