Amikor elkezdesz hangszert tanulni, nehéz elkerülni a hírhedt zeneelméleti leckéket. Főleg, ha úgy döntesz, hogy zeneiskolában vagy konzervatóriumban veszel órákat.
Bár a megközelítés nem lesz ugyanaz, meg tudsz tanulni egy olyan hangszeren játszani, mint a hegedű, anélkül, hogy végig kellene menned a zenei képzésen, a kottaolvasáson, és a dallamok és a ritmus elméleti ismerete nélkül.
Ezek a gyakorlatok ugyanis kissé unalmasok és elkedvetlenítőek lehetnek, amikor azonnal gyakorolni akarod a hangszert, és a család legjobb hegedűsévé szeretnél válni.
Hogyan vágj bele? Hol találhatsz segítséget? Könyvek, internetes útmutatók, szakértői módszerek, magántanárok – rengeteg lehetőséged van.
Mi értelme zeneelméletet tanulni?
Zongora-, harmonika- vagy hárfaórán a tanár mindig azzal kezdi, hogy megkérdezi, mennyire ismered a zeneelméletet. Ez alól a hegedűórák sem képeznek kivételt. A hangjegyek olvasásának és megfejtésének megtanulása nagy előnyt jelent, ha meg akarsz tanulni egy hangszeren játszani.
A kezdőktől nem azt kérik, hogy azonnal Mozart- vagy Vivaldi-kottákat olvassanak, hanem azt, hogy értsék az alapokat, például a violinkulcsot, a basszuskulcsot, valamint a negyed és félhangokat.
De mi értelme van ennek az egésznek?
Bár sokan nem szeretik, sőt tartanak tőle, a zeneelmélet a zenész fejlődésének kulcsfontosságú szakasza. Ezt a szakaszt nem érdemes kihagyni, ha valaki zenei karriert szeretne.
Más szóval a zenészek csak ezen a nyelven keresztül értik meg egymást. Hivatásos zenészként ezért fontos, hogy tudd, hogyan kell kommunikálni és megérteni mások elvárásait.
És bár sokan remélik, hogy ez a szakasz könnyen átugorható, egy idő után rá kell jönniük, hogy inkább megkönnyíti a tanulást, mint megnehezíti azt. Természetesen sok órát kell a füzeteddel és a skálák gyakorlásával töltened, de mindennek ára van.
Viszont, ha egyszer jól megtanulod az alapokat, ezt az erőfeszítést nem kell többé megismételned. Különösen akkor, ha néhány év múlva úgy döntesz, hogy profi zenész leszel.
A szolfézs azonban arról is szól, hogy a kottában szereplő jelzéseket meg értsük és használjuk. A kotta a darab elejétől a végéig vezeti a zenészt. Jelzi
- A lejátszandó hangokat,
- A hosszúságukat,
- A tempót,
- A szüneteket,
- A ritmust,
- És így tovább.
Szinte lehetetlen hivatásos zenésszé válni vagy zenekarban (legyen az pop / rock vagy klasszikus) játszani e tudás nélkül.
Ha a zenészek nem beszélik ugyanazt a „nyelvet”, hamar eluralkodik a kakofónia és a káosz.
A szolfézs segít a hangszeres játékod fejlesztésében is. A tabulatúrák néha korlátozott információval rendelkeznek. Hasznosak lehetnek, ha még csak most kezdted a zenét, de gyorsan kifogynak a részletességből, amikor már gyakorlotabb vagy, és ki akarod egészíteni a darabot.
Így amikor például Vivaldi Négy évszakának feldolgozására kerül sor, a dolgok nehézkessé válnak.
Ahogy korábban említettem, a kotta sok fontos részletet jelez, például a szünet idejét, a ritmust stb. Ezek olyan dolgok, amelyeket a tabulatúrák nehezen közvetítenek. Így ezeket az információkat máshol kell megtalálnod, például a darab többszöri meghallgatásával.
Gondolj a zeneelméletre úgy, mint egy útmutatóra a tanulási folyamat során. Bár sokan ellenségként tekintik rá, a szolfézs lehetővé teszi, hogy nyugodtabban haladj előre. Kicsit olyan, mint egy tanár, aki megmutatja, hogyan kell helyesen játszani.
De választhatsz egy másik útmutatót is a hegedűtanuláshoz.
A probléma talán elsősorban abban rejlik, ahogyan a zeneelméletet tanítják a gyerekeknek. Murielle Radault, zenész és zenetanár szerint a zeneelmélet túl nagy szerepet játszik a hagyományos zenetanulásban. „Ahelyett, hogy egyszerű eszköz lenne a gyakorláshoz, sokszor elrettenti a diákokat.”
A konzervatóriumban például nyolc évig kötelező a szolfézstanulás, de gyakran nem megfelelő tartalommal. A zenetanároknak a hangszerrel egy időben zeneelméletet is kell tanítaniuk. A diákok ezután a technikára összpontosítanak, ami kevés teret hagy az értelmezésnek.
Meg lehet tanulni hegedülni zeneelmélet nélkül?
Az igazi kérdés most az, hogy meg lehet-e tanulni hegedülni zeneelméleti tanulmányok nélkül?
A válasz természetesen igen.
Az új technológiák révén rengeteg olyan technikához juthatunk hozzá, amik segítségével nem kell zeneelméletet tanulnunk bármilyen hangszeren is tanulunk. Legyen szó csellóról, szaxofonról, fuvoláról vagy hegedűről.
Ha a gyakorlás célja a hegedülés élvezete, a saját és a partnered fülének való játék, akkor nem kell a nyolcad, negyed és félhangok megfejtésével bajlódnod. Azonban, mint korábban láttuk, ha azt tervezed, hogy profi hegedűs leszel, akkor szükséged lesz zeneelméletre.
A legtöbb zenész ma már zeneelmélet nélkül is tud játszani. Sok befutott gitáros a zeneelmélet alapjainak elsajátítása nélkül tanult meg játszani a hangszerén. Csak hogy néhány példát említsünk:
- Paul McCartney,
- Stevie Ray Vaughan,
- John Lennon,
- Elvis Presley,
- Jimi Hendrix,
- Eric Clapton,
- Django Reinhardt.
A zenetörténet legendáiként ezek a művészek mind azt bizonyítják, hogy mindent lehet, csak akarni kell! Tehát ne hallgass azokra, akik megpróbálnak lebeszélni az álmaidról.
Néhányan már megtették előtted!
Ehhez arra van szükség, hogy alaposan meghallgasd a számokat, mert főleg a zeneszámok újrajátszása révén leszel képes meghallani a részleteiket.
Ha tehát zeneelmélet nélkül akarsz boldogulni, fejlesztened kell a zenei hallásodat, hogy képes legyél reprodukálni egy kamarazenei vagy klasszikus zenei darabot, és megtanuld az improvizáció művészetét.
Technikák a hegedűtanuláshoz zeneelmélet nélkül!
Most, hogy megnyugtattunk, lássuk, milyen módszereket használhatsz zeneelmélet tanulás nélkül?
Milyen technikákat használnak a legnagyobb sztárok?
Az interneten böngészve észreveheted, hogy sokan zenélnek szolfézs nélkül, és keresik a legjobb alternatívákat. Ezek a „lázadó” zenészek a YouTube-csatornáikon vagy fórumokon adják a legjobb tanácsokat.
Tanulj meg tabulatúrát olvasni
De a legismertebb technika természetesen a tabulatúra.
Ez a gitárjátékban széles körben használt módszer segít abban, hogy tudd, hova kell helyezni az ujjadat a nyakon és melyik húrra. A zeneboltokban rengetek különböző tabulatúrát találsz.
Az eladó is tud tanácsot adni, hogy melyik könyvet érdemes megvenni.
Mi több, manapság szinte minden zenekar és énekes publikál rendszeresen tabulatúrákat. A rajongók is megosztják az ilyen felbecsülhetetlen értékű információkat.
Az egyetlen hátránya, hogy a hegedűnek nincsenek olyan sávjai, mint a gitáron a bundok. Ez megnehezíti a nyakon való tájékozódást.
Amikor autodidakta hegedűs voltam, személyesen helyeztem el a nyakra kis matricákat. Ez egy nagyon elterjedt technika a kezdő hegedűsök körében.
Ezek az iránymutatások megkönnyítik a YouTube oktatóanyagok követését is, amik szintén nagyszerű képzési forrást jelentenek.
A tabulatúra olyan, mint egy kottapapír, aminek 4 vízszintes vonala a hegedű 4 húrját jelképezi. Sok tabulatúra az angol zenei nyelvet használja: E, A, D, G. Ezek a hangjegyek a hegedű 4 húrjának felelnek meg, amiket üresen, azaz a bal kéz használata nélkül játszanak (ha jobbkezes vagy).
A G húr a legvastagabb, és az E húr a legvékonyabb.
A számok a tabulatúrán is fel vannak tüntetve. A gitár tabulatúrától eltérően ezek nem az ujjaknak, hanem a hegedű nyakán lévő pozícióknak felelnek meg. Mivel a hegedűn nincsenek bundok, használj bátran színes matricákat, hogy könnyebben eligazodj.
Itt vannak a hozzávetőleges helyek (amik az ujjaid méretétől függően változhatnak) a G húron:
- Első bund: Gisz,
- Második bund: A,
- Harmadik bund: B,
- Negyedik bund: H,
- Ötödik bund: C,
- Hatodik bund: Cisz,
- Hetedik bund: D (ugyanaz a hang, mint a következő húr).
Minden egyes hangmagasság-váltás egy félhanggal feljebb visz. A mutatóujjat az 1. és 2. hangmagassághoz, a középső ujjat a 3. és 4. hangmagassághoz, a gyűrűsujjat az 5. és 6. hangmagassághoz, a kisujjat pedig a 7. hangmagassághoz használjuk.
Helyezd az ujjaid merőlegesen a húrra, és nyomd le az ujjbegyeiddel. A bal csuklód ne legyen behajlítva egyik irányba sem, hanem legyen egy vonalban az alkaroddal.
Ne habozz hát, vágj bele!
Összefoglalás AI segítségével
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
