Te is csodálod a termelőink munkáját? Értékeled azt a fáradságos, hosszú órákig tartó munkát, amit azért végeznek, hogy étel kerülhessen az asztalainkra? Ha igen, nem vagy egyedül.
A mezőgazdaság az egész világon fontos gazdasági szektor, a mezőgazdászok pedig a legértékesebb munkavállalók közé tartoznak, és még ha sokszor nem is kapják meg a megérdemelt elismerést, ők a mindennapi élet ismeretlen hősei. Cikkünkben most a nővénytermelőké a főszerep, akiknek időnként számos akadályt kell leküzdeniük annak érdekében, hogy megóvják terményeiket.
A növénytermelést komolyan fenyegető globális felmelegedés további veszélyt jelent, amely az utóbbi időben egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A kormányoknak ezért továbbra is támogatniuk kell a termelőket, hogy egészséges és méltányos árú friss gyümölcsökkel és zöldségekkel láthassanak el bennünket.
Ebben a cikkben a klímaváltozás nővénytermesztésére gyakorolt hatásaira hívjuk fel a figyelmet és hogy milyen további veszélyekkel kell szembenéznünk, ha nem állítjuk meg a globális felmelegedést.
A globális felmelegedés hatással van a növénytermesztésre?
Igen, ugyanis az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés negatívan befolyásolja a növénytermesztést. A tudósok és a környezetvédők megállapították, hogy a növénytermesztés már nem olyan, mint régen, és hogy a zöldségek és gyümölcsök termesztésének módja világszerte megváltozott.
A termelők számára egyre nagyobb kihívást jelent a természeti katasztrófák elleni küzdelem és a növénytermesztés stabilitásának biztosítása.
Mivel a friss élelmiszerek árát a kereslet és a kínálat határozza meg, nem meglepő, hogy amikor az éghajlatváltozás következményei a felszínre törve komoly problémákat okoznak a természetben, a termelői ár is emelkedik.
Az alábbiakban felsorolunk néhány népszerű élelmiszert, amelyeket már most is érint az éghajlatváltozás:
- búza
- vörös áfonya
- szardínia
- mandula
- csicseriborsó
- mandula
- bor
- fésűkagyló
- őszibarack
- kukorica
- kávé
- rizs
A fenti listán szereplő néhány termény, például a búza és a rizs számos ország konyhájának alapanyaga. Ezért a termelőknek és a kormányoknak létfontosságú gyors megoldásokat találniuk, mielőtt a klímaváltozás ellehetetlenítené az alapvető élelmiszerek előállítását.
Bizonyára elgondolkodtál azon, hogyan függ a növénytermesztés az éghajlattól. Cikkünket tovább olvasva most választ kaphatsz a kérdésedre.
Hogyan befolyásolja az éghajlat a növénytermesztést?
Ha te is azok közé tartozol, akiknek nincs a kisujjukban a növénytermesztés, és akiknek fogalmuk sincs a növénytermesztés folyamatáról, feltehetőleg téged is elgondolkodtat, hogy pontosan hogyan is befolyásolja az éghajlat ezt az ágazatot.
Mindenekelőtt érdemes kihangsúlyozni, hogy a sikeres gazdálkodás a stabil és egészséges éghajlat eredménye, amit manapság a globális klímaváltozás és felmelegedés igencsak megnehezít.
Bár a ma ismert modern mezőgazdaság a technológia gyors fejlődésének köszönhetően termelékenyebbé és hatékonyabbá vált, a növénytermesztés alapvetően még mindig az éghajlati viszonyoktól függ.
Íme egy lista, amelyből láthatod, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban:
- A növények (gyümölcsök, zöldségek, gabonák stb.) ültetéséhez, beéréséhez és betakarításához stabil, az évszaknak megfelelő viszonyokra van szükség.
- Az állatállomány növekedése a megfelelő mennyiségű tápláléktól, víztől, hőtől és páratartalomtól függ.
- A megbízható éghajlat segít a termelőknek abban, hogy tudják, mely kártevők és betegségek fognak elterjedni, és így mennyi időt és erőforrást kell fordítani a gyom- és rovarirtószerekre.
- Kevesen gondolnak bele, hogy a betakarítás befejezése után a hőmérséklet és az időjárás a tárolást és a szállítást is befolyásolja, mielőtt az élelmiszer a tányérunkra kerülne.
Éghajlatunkkal együtt a növények sikeres növekedése és betakarítása is egy törékeny folyamat, ezért nem meglepő, hogy a globális éghajlatváltozás következtében olyan gondok merülnek fel, mint az átlag alatti termelés, amellyel nem biztosítható a megfelelő ellátás.
Milyen módon befolyásolja világszerte a klímaváltozás a növénytermesztést?
A mezőgazdaság minden országban a gazdaság és az életminőség fontos eleme, sőt, létünk egyik alapvető része.
Az igazság egyszerű: termelőink és az általuk termesztett növények nélkül nem rendelkeznénk az egészséges emberi léthez szükséges élelmiszerekkel, ezért fontos minden áron megvédenünk a növénytermesztést és az azzal kapcsolatos gyakorlatokat. Vizsgáljuk meg közösen az éghajlatváltozás növénytermesztésre gyakorolt negatív hatásait:
Aszályok
Mivel a globális felmelegedés fokozódása világszerte hatással van a csapadékmennyiségre és a vízkészletekre, a termelőknek intenzív aszályokkal kell megküzdeniük, amelyek következtében növényeik kiszáradnak és elpusztulnak.
A víz élet, és víz nélkül a növények sem tudnak növekedni. Ahol nincs víz, ott a talaj kiszárad, és a növények nem tudnak fejlődni, és víz hiányában az öntözőrendszerekkel is nehezen lehet boldogulni.
Szélsőséges hőmérsékletek
A globális felmelegedés másik következménye, amelyet a tudósok folyamatos megfigyelés alatt tartanak, az az egyik terület után a másikon uralkodó szélsőséges hőmérsékletek. Minden év elején találkozunk olyan jelentésekkel, amelyek szerint az előző évben tapasztalhattuk minden idők legmagasabb hőmérsékleteit.
Bár a növények fejlődéséhez és növekedéséhez szükség van a melegre és a páratartalomra, az extrém hőhullámok az állatállományra és a terményekre egyaránt szörnyű hatással vannak. A hőség például elősegíti a fertőzések és betegségek terjedését az állatállományban, vagy a marhák és sertések egyszerűen elpusztulnak, ha túl meleg van.
Továbbá a túl magas nappali hőmérsékletekkel együtt az éjszakai hőmérséklet is emelkedik, ami megakadályozhatja a csapadékképződést és korai rügyfakadáshoz vezethet, mindez pedig tönkreteszi és felhasználhatatlanná teszi a termést.
Természeti katasztrófák
Az egyik fő ok, amiért az emberek kezdik beismerni, hogy az éghajlatváltozás okozta problémák valódiak, azok az olyan kíméletlen és a korábbinál intenzívebb katasztrófák, mint a tornádók, árvizek, hurrikánok, jégesők és hóviharok.
A természeti katasztrófák káros hatással vannak a terményekre, az állatállományra és a halászatra is. Pontosan milyen hatásokra kell gondolni? Egy jégeső például teljesen tönkreteheti a barack- és szőlőültetvényeket, míg a hurrikánok teljesen megsemmisíthetik a part menti halászatokat és elpusztíthatják a kikötőket, mindez pedig késlelteti a termelést és az ellátást.
A szomorú igazság az, hogy az elmúlt években egyre több termelőt érintenek az effajta természeti katasztrófák.
A kártevők elterjedése
A globális felmelegedéssel és a Föld hőmérsékletének emelkedésével párhuzamosan a gombák, kártevők és gyomok veszélye is növekszik a gazdaságokban. A növényevő kártevőknek kedvez a melegebb időjárás, így növényvédő szerek használata nélkül a termelők gyorsan elveszíthetik akár a termésük egészét is.
A szén-dioxid-szint emelkedése
Bár a szén-dioxid fontos szerepet tölt be a növények fejlődésében, például a fotoszintézis vagy a vízfelvétel során, jelenleg a Föld légkörében lévő szén-dioxid mennyisége túl sok az egészséges termények előállításához és termesztéséhez. Ha például a hőmérséklet meghaladja a növény optimális szintjét, és ha nem áll rendelkezésre elegendő víz és tápanyag, a szén-dioxid-szint megemelkedik, ami egyes növények fehérje- és nitrogéntartalmának csökkenésével jár, ez pedig minőségromláshoz vezet.
Fontos kiemelni, hogy a globális felmelegedés valamennyi korábban említett negatív hatása nemcsak a növénytermesztést, hanem az állatállományt és a halászatot is világszerte befolyásolja.
De létezik-e gyógymód? Vessünk egy pillantást arra, hogyan alkalmazkodnak a termelők a folyamatosan változó körülményekhez.
Hogyan alkalmazkodnak a termelők az éghajlatváltozáshoz?
Az emberek és a növények egyik legnagyszerűbb tulajdonsága a rugalmasságuk és az alkalmazkodóképességük. A változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége olyan figyelemre méltó dolog, amelyre származástól és szakmától függetlenül bárki képes.
Az alábbi listában néhány olyan módszert mutatunk be, amelyek segítségével a termelők és a mezőgazdasági szakemberek a növénytermesztés érdekében képesek alkalmazkodni a globális felmelegedés okozta kedvezőtlenebb körülményekhez:
- Különféle növényfajtákkal vagy -fajokkal próbálnak dolgozni.
- Új módszereket keresnek a vízellátás folyamatos biztosítására és új öntözőrendszereket tesztelnek.
- Olyan termelési módszereket használnak, mint az új típusú műtrágyák, talajművelési módszerek, gabonaszárítás és egyéb szántóföldi műveletek, amelyek minden évszakban erősebb termést eredményeznek.
- Tanulmányozzák, hogyan kezelhetik a tűzveszélyes növényeket, és új növénybiztonságot szolgáló intézkedéseket alkalmaznak.
A fent említett listát az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) határozta meg és állította össze, hogy világszerte olyan irányelvekkel segítse a termelőket, amelyekkel folytathatják munkájukat, még ezekben a nehéz időkben is, amikor bolygónk veszélyben van.
A termelők rugalmasságukért sokkal több elismerést érdemelnek, mert folyamatosan bebizonyítják, hogy a tervezés és a bizonytalanságban folytatott munka szakértői.
Összefoglalóul arra próbáltuk felhívni a figyelmet ezzel a cikkünkkel, hogy a klímaváltozás következményei jelenleg milyen hatást gyakorolnak a növénytermesztésre. Bár a helyzet időnként elég kilátástalannak tűnhet, a termelők rugalmasságának és alkalmazkodóképességének köszönhetően már léteznek olyan módszerek, amelyekkel garantálni tudják a termelés fenntartását, még a jelenlegi instabil világban is.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...