Mikor morzsolódnak le a tanulók?
A lemorzsolódás a tanuló iskolai érdeklődésének fokozatos csökkenésének következménye.
Az érdeklődés elvesztése iskolai kudarchoz, lemorzsolódásához majd az iskola elhagyásához vezethet. Mindennek hátterében számos tényező áll, a könnyebb megértés érdekében mutatunk is közülük néhány példát:
- Laci az 5. osztályba átlépve iskolai nehézségekkel küzdött. A gazdasági és társadalmi körülményei megnehezítették az otthoni tanulását. Túl alacsony iskolai végzettségükből és túlságosan megterhelő munkájukból kifolyólag szülei nem tudtak segíteni neki a házi feladatokban. A felső tagozatban előrehaladva Laci egyre elveszettebbnek érezte magát. Mivel arról álmodozott, hogy egyszer a művészetek területén találja meg a helyét, ezért egy művészeti szakgimnáziumban folytatta középfokú tanulmányait, ahol már az első évben kimaradt.
- A hátrányos helyzetű településről származó Anna szülei nemrég váltak el, így családi struktúrája a feje tetejére állt. Az iskolát illetően Anna nem értette a tantervet és a szabályokat, az értékelési módszerek nem feleltek meg számára, és végül évet kellett ismételnie. Ez az iskolai kudarc oda vezetett, hogy elhagyta az iskolát.
- Betti egy átlagon felüli intelligenciával rendelkező diák, amit a körülötte lévők nem ismertek fel. Felső tagozatos évei alatt unatkozni kezdett, és fokozatosan elzárkózott az iskolai rendszertől és az osztálytársaitól. Az iskolai rendszer felépítése nem volt számára megfelelő, nehezen tudta követni a szabályokat, és nem értette, hogy valójában mire való az iskola. A szülei úgy döntöttek, hogy otthonoktatásban folytatják a nevelését.
- Petinek visszatérő egészségügyi problémái voltak, amelyek miatt rendszeresen hiányzott a tanórákról. Mivel nehezen tudta bepótolni az elmulasztott órákat, komoly problémákat okozott számára az általános iskolából középiskolába való átmenet. Emellett az iskolai légkör sem tetszett neki, és nehezen talált barátokat. Bettihez hasonlóan Peti szülei is inkább a magántanítás mellett döntöttek.
Tulajdonképpen hány éves korban hagyhatja el a gyermek az iskolát?
Ahogyan az az Európai Bizottság oldalán is olvasható,
„Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni,”
amely Magyarországon 6 éves korban kezdődik és 16 éves korig tart. Az iskolarendszerből való kilépés kötelező alsó korhatára tehát 16 év.
Egyes esetekben az iskolarendszeren kívüli oktatás, pontosabban az otthonoktatás vagy magánoktatás (homeschooling) is alternatíva lehet, ugyanis az iskolalátogatási kötelezettséggel ellentétben a tankötelezettség lehetővé teszi a tanulók számára, hogy az otthonoktatás keretein belül a tanuló magántanulói jogviszonyban az oktatási intézményhez kötődve, ám azon kívül tanuljon. Ebben az értelemben tehát a gyermek már 6 éves korától „elhagyhatja” az iskolát azzal a feltétellel, hogy 16 éves koráig otthonoktatásban részesül. Ez az elhagyás azonban nem jelent egyet a lemorzsolódással vagy korai iskolaelhagyással.
Bár más országokkal, például az Amerikai Egyesült Államokkal szemben hazánkban nem olyan elterjedt ez a módszer, vallási-etikai okok, tartós betegség, sajátos nevelési igény, logisztikai problémák vagy az alkalmatlannak tartott közoktatás következtében a szülő kérvényezheti gyermeke iskolarendszeren kívüli oktatását.
Fontos kiemelnünk, hogy a lemorzsolódás egy általánosabb fogalom, amely az oktatási rendszer bármely szintjén előfordulhat, és olyan diákokra utal, akik abbahagyják tanulmányaikat, mielőtt befejeznék az adott képzési vagy tanulmányi programot, szakmai képzést vagy online kurzust. Mindennek hátterében azonban nemcsak iskolai kudarc állhat: az is megtörténhet, hogy a diák rájön, hogy ez az irány nem neki való, és mást szeretne tanulni.
A korai iskolaelhagyás ezzel szemben egy olyan lemorzsolódás, amely általában a középiskolai években következik be. Ebben az esetben az általában legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18–24 éves diák abbahagyja tanulmányait, még mielőtt elérné a tervezett iskolai végzettséget – általában a középiskolai végzettséget.
Bár a lemorzsolódás gyakran összefügg a gyenge iskolai eredményekkel, ahogyan már említettük is, nem kizárólag valamiféle iskolai kudarc vezethet lemorzsolódáshoz. Az oktatási rendszerből való kilépés a saját meggyőződésünkhöz kötődő választás is lehet.
Az ország lakosságának és gazdaságának részletes statisztikai adatainak gyűjtéséért és elemzéséért felelős U.S. Census Bureau több olyan különböző okot is talált, amely az otthoni iskoláztatás mellett szól szülők és/vagy korrepetitorok segítségével:
- a szülők által nyújtott oktatás felsőbbrendűsége
- az iskolai környezet rossz minősége
- az iskolai tantervek tartalmának kifogásolása
- nem megfelelő színvonalú iskolai oktatás
Az iskolarendszeren kívüli oktatáshoz tehát nem feltétlenül iskolai kudarc vezet, és az iskolai kudarc sem feltétlenül jelenti a tanuló bizonyos képességének hiányát.
Ha a lemorzsolódás általában az iskola iránti érdektelenség következménye, mit lehet tenni ellene?
Mit tesz a kormány a korai iskolaelhagyás ellen?
Létezik-e korai iskolaelhagyás elleni stratégia?
A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem az oktatáspolitika egyik legnagyobb kihívása, egy olyan emberi, társadalmi kihívás, amely jelentős gazdasági költséget jelent minden ország számára.
Sok tanuló esetében az iskola nagyban hozzájárul a rossz közérzethez, a lemorzsolódás pedig az önbecsülés csökkenését eredményezi. Nem utolsósorban a korai iskolaelhagyók nagyobb valószínűséggel vallanak kudarcot a társadalmi és szakmai beilleszkedésben is. A lemorzsolódás és korai iskolaelhagyás tehát jelentős társadalmi költségekkel jár, amelyek nagyobbak, mint az e téren hozott állami intézkedéseknek megfelelő költségek.
A Magyar Nemzet cikkére hivatkozva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderül, hogy 2021-ben diákok 12%-a, vagyis tízből legalább egy diák hagyta ott a középiskolát idő előtt, szakma vagy érettségi nélkül.
Hazánkban olyan intézkedésekkel próbálnak jelenleg javítani ezeken a mutatón, mint a hátrányos helyzetű, rossz szociokulturális háttérrel rendelkező és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatását elősegítő programok. A tavalyi évben továbbá az Oktatási Hivatal (OH) is több olyan köznevelési intézményben végeztt átfogó, komplex ellenőrzéseket, ahol a lemorzsolódási arány elérte vagy meg is haladta a szokásos átlagértékeket.
Korai iskolaelhagyás az EU-ban
2010 júniusára az európai oktatási rendszerek továbbra is olyan kihívások előtt álltak, mint:
- az iskolai lemorzsolódási arány csökkentése,
- az oktatás minőségének javítása,
- a társadalmi beilleszkedés elősegítése.
Az ekkor hozott közös uniós megállapodás szerint a tagállamok megegyeztek, hogy 2020-ra 10% alá csökkentik a korai iskolaelhagyók arányát.
Bár a tagállamok többsége sikeresen teljesítette ezt a célt, Magyarország az akkor 13%-os iskolaelhagyási arányával elmaradt a várt eredményektől. Az EU által 2030-ra kitűzött 9% alatti átlag eléréséért így Magyarországnak van még hová fejlődnie.
Az OH oldalán olvasható, hogy az EU célkitűzéseihez tett hazai vállalás értelmében egy az iskolai lemorzsolódás és korai iskolaelhagyás megelőzésre szolgáló beavatkozásokon és támogató korai jelző- és pedagógiai intézkedéseken alapuló rendszert kell létrehozni és működtetni, annak érdekében, hogy a legalább középfokú végzettség megszerzésével előmozdítsák a hosszú távú munkavállalást és pályán maradást.
Korrepetálás a tanulók jegyeinek javításához
A lemorzsolódáshoz és korai iskolaelhagyáshoz az is hozzájárul, ha a diák nem éri el a bizonyítvány vagy a kívánt képesítés megszerzéséhez szükséges jegyeket. A tanuló ezáltal gyorsan elveszíti motivációját, lejtőre kerül, és végül egyszerűen kiesik az oktatási rendszerből.
A rendszeres korrepetálás azonban segít visszavezetni a diákokat a tanulmányi siker és az általuk kiválasztott karrier felé vezető útra. A fiatalok magántanárral való támogatása azt jelenti, hogy a munkát a tanulók erősségeihez és nehézségeihez lehet igazítani, legyen szó:
- matematikáról,
- történelemről,
- földrajzról,
- fizikáról,
- kémiáról,
- biológiáról,
- angol nyelvről,
- német nyelvről,
- spanyol nyelvről stb.
Függetlenül attól, hogy a tanulónak milyen tantárgyból vannak nehézségei és milyen szintű az iskolai végzettsége, egy ismétlő tanfolyam elvégezése is hasznos lehet. A házi korrepetálással a diák személyre szabott támogatást kap, amellyel biztosan sikerrel veszi a tananyag és az értékelések akadályait.
A korrepetálás megoldást jelenthet a gyerekek iskolával való megszerettetésére
A fentiekben említett tényezők mellett az is gyakran előfordulhat, hogy a tanuló nem szereti az iskolát, amelynek eredménye gyakran a hiányzások számának növekedése.
Az InfoStartra hivatkozva 2016-ban több hiányzás volt az általános iskolákban, különösen a 7. és 8. osztályosok körében, mint a középiskolában, ahol jelentős visszaesést mutatott a 50 órától több igazolatlan hiányozással rendelkező diákok száma. Az igazolatlan hiányzások okai többek közt az, hogy a diákok gyakran nem értenek egyet a tanárok tanítási módjával vagy magukkal a tanárokkal.
Emlékszel a felső tagozatos éveidre? Biztos vagyok benne, hogy voltak olyan tanáraid, akik megutáltatták vagy épp megszerettették veled az általuk oktatott tantárgyat. Az én esetemben ez a fizika volt. Felső tagozatos éveim alatt a fizikatanárom megutáltatta velem ezt a tantárgyat, míg 8. osztályban rá nem jöttem, hogy csak egy jobb tanítási képességekkel rendelkező tanárra volt szükségem a fizika megkedvelésére.
A korrepetálás a magántanárral kialakított kivételes kapcsolaton és a tanár másfajta tanítási módszerén keresztül segíthet jobb színben feltüntetni az iskolát. Ennek oka, hogy a magántanárral folytatott megbeszélések gyakoribbak és konstruktívabbak. A korrepetálás nem az osztályozási logika, hanem a támogatás és a fejlődés érdekében elkövetett hibák joga alapján működik, miközben a hatékonyság növelése érdekében a tanulók új ismétlési módszereket is megismernek.
A tanulók jegyeinek javítása mellett a korrepetálás abban is segít, hogy a tanulók megtanulják élvezni az iskolában töltött idejüket, és ezáltal elkerüljék a lemorzsolódás kockázatát.
Szóval, te mikor fogod igénybe venni a Superprof magántanárai által nyújtott korrepetálásokat?
Ha további információra van szükséged, például a korrepetálási díjakat illetően, ide kattintva többet megtudhatsz a témáról!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...