Nem megyek vissza az iskolába, mert az iskolában olyan dolgokat tanítanak nekem, amiket nem tudok!
Egy gyermek gondolata
Mint ahogyan azt az Oktatási Hivatal oldalán is elérhető 1–4. évfolyamos diákokra vonatkozó kerettanterv is kiemeli, az általános iskola alsó tagozatában kiemelkedő szerepet játszik az anyanyelvi kommunikációs készségek megalapozása és fejlesztése, mivel az anyanyelvi kompetenciák a tanulás és tudás elengedhetetlen feltételei. Ezekhez a kompetenciákhoz tartozik például az írás és olvasás, amelyek elsajátítása az információ közlése és értelmezése mellett más képességek fejlesztése felé is megnyitja az utat, például a szókincs, a kultúrai ismeretek, a kreativitás vagy az ítélőképesség területén.
Következésképp a magyar nyelvtanulás az általános iskolában minden gyermek kognitív fejlődésének kulcsfontosságú szakasza.
Ebben a cikkben ezért összegyűjtöttünk számodra néhány tippet, amely segít megérteni az általános iskola alsó tagozatos magyar nyelv tanulását.
Tippek az olvasás fejlesztéséhez
Amikor a gyerek az általános iskola kapuit átlépve megkezdi tanulási pályafutását, sok szülő aggódik amiatt, hogyan veszi majd a gyerek az új környezet és az új kihívások akadályait. Az egyik ilyen kihívás az olvasási készségek elsajátítása.
Fontos kiemelni, hogy a szülői támogatás, például hogy óvodáskorban mennyi mesét olvastak a gyerekekkel/gyerekeknek az olvasási készségek elsajátításában (is) fontos tényező. Bár vannak gyerekek, akik már egy bizonyos szintű olvasási képességgel érkeznek az iskolába, az első osztály megkezdésekor alapvetően még nem kell tudniuk olvasni.
Ennek ellenére az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése valójában már az óvodában elkezdődik, ugyanis az első osztály megkezdése előtti időszakban vannak a gyerekek abban a növekedési fázisban, amikor a neuroplaszticitás (az agy változásának, fejlődésének képessége) a legerősebb.
Ebből kifolyólag egyre többen gondolják úgy, hogy a gyerekeknek már három- és ötéves koruk között:
- ismerkedniük kellene az ábécé betűivel,
- meg kellene tanulniuk megkülönböztetni a magán- és mássalhangzókat,
- fel kellene ismerniük a helyesírási mintákat,
- és összefüggéseket kellene hozniuk a szóbeli nyelv és az írott betűk között.
Ezzel együtt azt az alapelvet is elsajátítanák, miszerint egy-egy betű vagy betűcsoport egy hangnak felel meg. Ez azt is jelenti, hogy el kell sajátítaniuk a szabályokat a beszélt és az írott szótagok között.
Maria Montessori (1870-1952), a Montessori-pedagógia megalapítója szerint az szenzitív periódus (az az érzékeny fázis, amikor a gyermek az adott képesség[ek]et hirtelen könnyebben befogadja) a gyermek születésétől hatéves koráig tehető. A pedagógia névadója ezért úgy vélte, hogy minden gyermeknek már hatéves kora előtt el kell kezdenie az olvasás tanulását.
Az MTA 2019-es kutatása alapján azonban az olvasást túl korán erőltetik, az olvasáshoz szükséges részképességek ugyanis csak nyolcéves korra alakulnak ki. A pedagógiában tehát komoly vita zajlik arról, hogy pontosan mikor is kellene elkezdeni az olvasás tanulását.
Íme néhány tipp a kisdiákokra vonatkozóan, hogy felgyorsítsák az olvasási készségek elsajátítását:
- Nem szabad siettetni a gyerekeket: az írás és az olvasás tanítása, illetve elsajátítása az 1–2. évfolyam fő feladata.
- A gyerekeket hagyni kell a saját tempójukban fejlődni.
- Fontos a gyerekeket bátorítani, hogy ismételjék meg az olvasási gyakorlatokat, és ösztönözni őket az olvasás megszeretésére.
- Ingyenes oktatási források is használhatók az interneten.
- Fontos szem előtt tartani az iskolai tanárok tanácsait.
- Esti meseolvasás: gyermekkönyvek, például olyan könyvek, mint a Szeretek olvasni! könyvsorozat.
- Fontos a gyerekre hagyni, hogy ők válasszák ki, hogy mit szeretnének olvasni.
- Fontos a tanuláshoz szükséges alvási idő tiszteletben tartása is.
A kisgyerekek a magyar szókincs számos elemét már az általános iskolai magyarórák előtt is a megtanulják, elsősorban a környezetükben használt nyelv szókincsét. Az egyes helyesírási szabályok memorizálásának felgyorsítása és a velük való „zsonglőrködés” érdekében már kora gyermekkortól kezdve fontos, hogy a tanulók az óvodától kezdve megsokszorozzák a betűk megfejtését segítő gyakorlatok számát, a tanárok ezáltal képesek lesznek megtanítani őket a hangos olvasásra, az írott szövegek másolására és a tollbamondás gyakorlására.
Mi lehet unalmasabb azonban egy ötéves számára, mint mindent kívülről megtanulni? Mindent kényszer alatt megtanulni! A tanulók demotiválásának elkerülése érdekében a tanároknak azt tanácsolják, hogy ha diákjaiknak nehézségeik vannak a tanulást illetően, használjanak oktató játékokat és játékos tananyagokat, hogy táplálják a gyermekekben az olvasás iránti szeretetet.
A magyar nyelvtan elsajátítása az általános iskolában
Azt kell mondanunk, hogy egy hatéves gyermek, aki magyar nyelvet tanul (olvasás, szókincs, nyelvtan, ragozás és helyesírás), sokkal több agymunkát végez, mint egy nyelvtanfolyamot végző felnőtt.
Mivel a tanulóknak még nagyon sok mindent kell felfedezniük, a számukra lehető legmegfelelőbb oktatási eszközöket kell alkalmazni, hogy fokozatosan elsajátíthassák a nyelvtanulás alapjait.
Alsó tagozatban, vagyis az 1–4. évfolyamban a magyar nyelv tananyaga központi szerepet játszik, amely során a diákok elsajátítják a nyelvtan, helyesírás és szövegalkotás alapjait, amellyel képesek lesznek például az egyszerű mondatok nyelvtani elemeinek azonosítására (névelőhasználat, toldalékok, egyes és többes szám váltakozása, egybeírás-különírás stb.).
A nyelvtannal és a helyesírással való megismerkedés tehát már az általános iskolai oktatás kezdetétől zajlik. Ennek elősegítésére az egyik általános gyakorlat a szavak diktálása (tollbamondás).
A gyermekek nyelvi készségeinek fejlesztése érdekében a következőkben megismerkednek az igeragozással és igeidőkkel, amellyel képesek lesznek megkülönbözteti a múltban, jelenben és jövőben zajló cselekvéseket és történéseket, és helyesen használni az idő kifejezésére szolgáló nyelvi eszközöket.
Ezekkel az ismeretekkel a kisdiákok szilárd írás-olvasási készségekkel próbálhatják elérni a következő mérföldkövet, nevezetesen az egyre gazdagabb és pontosabb szókincs elsajátítását a nyelvtani szabályokkal összhangban. Ezek az aspektusok a gyermek elsődleges szocializációjának és fejlődésének egyik pillérei.
Néha azonban a tanulók nem sajátítják el a helyesírási szabályokat vagy az írott magyar nyelv elemzésének módszertanát: az alsó tagozatos nyelvtan elsajátítására ilyenkor szükségük van segítő kézre és esetleg további foglalkozásokra, például magánórákra.
A Superprof digitális platformon 389 online magyartanár és 457 magyar irodalom és nyelvtantanár dolgozik. Az otthoni magánóráknak köszönhetően minden tanuló személyre szabott támogatásban és a profiljához igazított magyar nyelvtanítási módszerben részesül. Ha külföldiként szeretnél magyarul tanulni, egy magyar mint idegen nyelv tanár segíthet abban, hogy jobban megértsd a nyelv alapjait, és magabiztosabban használd azt. Nincs is jobb módja a nyelvtani leckék és feladatok gyakorlásának!
Ezzel egyidejűleg a diákok online tanulási weboldalakon is gyakorolhatnak. Ezek némelyike ingyenes, így azok is hozzáférhetnek ezekhez az oktatóanyagokhoz, akiknek az anyagi keretébe nem fér bele a magántanárral folytatott foglalkozások finanszírozása. Ráadásul ezek a digitális források széles körű áttekintést kínálnak a tananyag átismétléséhez:
- Nemzeti Köznevelési Portál (NPK)
- Sulinet Tudatbázis
- Wordwall
- YouTube
Mindezek az eszközök segítik a magyar helyesírás gyakorlásának és ellenőrzésének egyik hagyományos gyakorlattípusához, nevezetesen a tollbamondáshoz szükséges nyelvi készségek fejlesztését.
Hogyan kell tollbamondást írni?
A magyar oktatási rendszerben a tollbamondás az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a diákok helyesírási ismereteinek gyakorlására és értékelésére, amelynek célja a hallás utáni szöveg pontos írásbeli rögzítése.
Ahhoz, hogy a diákok jól teljesítsenek a tollbamondások során, képesnek kell lenniük arra, hogy helyesen írják le a hallott szöveget, ami az általános iskola alsó tagozataiban kimondottan nehéz feladat: a külön- és egybeírás, a kis- és nagybetűk, a „j” hang kétféle jelölése, a mássalhangzótörvények stb. mind komoly akadályok elé állítják a tanulókat, még akkor is, ha a tanuló anyanyelve a magyar.
A tollbamondás fő célja a helyesírás fejlesztése és az írásbeli magyar nyelv elsajátítása, amely arra ösztönzi a tanulókat az általános iskolában, hogy automatikusan írjanak, hogy megbarátkozzanak a szavakkal és hogy bővítsék szókincsüket, amellyel képesek lesznek észrevenni a buktatókat és jobban elsajátítani a magyar nyelv nehézségeit, szabálytalan (rendhagyó) aspektusait és egyéb finomságait. A tollbamondás célja tehát mind a nyelvtani, mind a lexikai helyesírás elsajátítása.
Ahhoz, hogy a tollbamondás sikeres legyen, többféleképpen is lehet gyakorolni, például úgy, hogy a tanuló először elolvassa a szöveget, hogy megismerje annak nyelvtani szerkezetét, a megfogalmazást, a szavakat és a mondatokat. Ezután többször is lemásolhatják a szöveget, és kijavíthatják a helyesírási hibákat, amelyeket maguk fedeznek fel. Az effajta önellenőrzés az önálló tanulás egyik legnagyobb előnye, ugyanis ha saját maguk javítják ki a munkájukat, többet tanulhatnak a hibáikból, mintha egy tanár hívná fel rájuk a figyelmüket.
Íme néhány tipp a tollbamondásra való felkészüléshez:
- fiataloknak szóló olvasmányok olvasása,
- helyesírási gyakorlatok végzése,
- nehéz szavak azonosítása és feljegyzése (hosszú és rövid hangok, szótagolás, kiejtéstől eltérő helyesírású szavak, igekötős igék, tulajdonnevek, összetett szavak stb.),
- különböző szófajok azonosítása,
- szavak szócsoportokba sorolása,
- a diák tanulási ritmusának tiszteletben tartása,
- szótár és nyelvtankönyv használata stb.
Alapvetően a dolgozatra vagy tollbamondásra való optimális felkészülés azt jelenti, hogy a diákok megszabadulnak a megengedhetetlen, hatalmas hibáktól, például a „j” és „ly” (muszáj), az igekötők (megérti, meg tudja érteni), kis- és nagybetű (karácsony), rövid és hosszú „i” (dicsér) stb. esetében.
Néha előfordul, hogy a tanárok olyan irodalmi szövegekből diktálnak, amelyek nyelvi szintje meghaladja az általános iskolás diákok tudásszintjét.
Kicsit olyan ez, mint a sakkozás: jobb, ha egy erősebb ellenféllel játszva tanulsz, mintha egy kezdővel gyakorolnál.
Szókincs, amit az általános iskolában tudni kell
Az óvoda elhagyásakor a gyerekek szókincse körülbelül 2000-2500 szó, amely az általános iskola megkezdésére általában 3000-re növekszik, míg a felső tagozatba való áttérés idejére már megközelítőleg 6000 magyar szót tudhatnak a magukénak.
Lenyűgöző, nem?
Valójában nem annyira, mert a gyerekeknek öt évük van az alapvető szókincs elsajátítására, ami ezáltal 600 szó évente, 50 szó havonta és alig két szó naponta. Nyilvánvaló, hogy a nyelvek tanulását nem lehet kvótákhoz vagy számszerűsíthető célokhoz kötni, de mindez irányadóként szolgálhat a törvényes gondviselő vagy a tanár számára.
A magyar nyelv tanulása megnyitja az utat az interdiszciplináris tanulás előtt, mivel a tanuló gyermek olyan, a nyelvvel kapcsolatban álló területeken is fejlődhet, mint a történelem, a földrajz vagy a matematika.
Az általános iskola alsó tagozatának tantervei – mint említettük – az olvasásra és a lexikális készségek megszilárdítására helyezik a hangsúlyt (gyakori és rendhagyó szavak helyesírásának memorizálása, szósorrend felismerése egy egyszerű mondatban, új szavak tanulása stb.), ugyanis a gazdag és változatos szóbeli és írásbeli nyelv elsajátítása nemcsak azt akadályozza meg, hogy a tanulóknak évet kelljen ismételniük, hanem mindenekelőtt kritikus gondolkodásra és a dolgoktól való elrugaszkodás képességére is megtanítja őket.
Az irodalomtanár módszertani munkája abból áll, hogy tanítási gyakorlatát a tanítványai emlékezetének típusa (auditív, vizuális vagy kinesztetikus emlékezet) szerint alakítja. Ennek alapján a tanár olyan oktatójátékokat ajánlhat, amelyek segítenek a gyermeknek alkalmazni az egyre bővülő szókincsét. Továbbá a könyvek olvasásának jelentősége is figyelemre méltó, mert olyan élményben részesíti az olvasót, amely egyszerre foglalkoztatja a képzeletet és a valóságot, illetve a kreativitást és a koncentrációt.
Röviden, a gazdag szókincs felépítése finoman szólva is serkentheti az intelligenciát.
Gondoljunk csak a 2006-ban bemutatott Hülyék paradicsoma című filmre, amely a 26. századba, egy olyan butított társadalomba repíti a nézőt, ahol az intelligenciahányados az évszázadok során folyamatosan a mélybe zuhan: a filmben a felnőttek szókincse még egy mai ötévesnél is kisebb, a szórakozás erény és norma, az olvasás pedig deviancia.
A film tanulsága a butaság elkerülésére tehát az, hogy olvass könyveket, és olvass még többet!
Olvasd el a többi magyar nyelvvel kapcsolatos cikkünket is, például a diszlexia és magyartanulásról szóló írásunkat!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
