Egy nyelv vagy egy hangszer tanulása nagyon inspiráló, és megnyitja az embert a világ felé, és kiemeli a mindennapi komfortzónájából.
Miért ne tanulhatnál tehát egy, a magyar kultúrától távol eső nyelvet - arabot, mandarint vagy japánt -, hogy szélesítsd a látókörödet?
Vegyük például a japánt.
Akár azért veszel japán nyelvleckéket, hogy Japánba utazz, akár azért, hogy megtanuld a nyelvet, el kell sajátítanod néhány alapvető alapismeretet.
Ezek közé tartozik a bemutatkozás: a bemutatkozás fontos lépés minden beszélgetés során, különösen, ha először találkozol valakivel.
A japán kultúrában nagyon fontosak a rituálék és az udvariassági formák.
Ha megtanulsz bemutatkozni, az a beilleszkedési szándék pozitív jelének tekinthető, valamint a japán nyelv és kultúra iránti bizonyos érdeklődésről is tanúskodik!
Ha mind szóban, mind írásban magabiztos akarsz lenni, hasznos lehet megtanulni néhány japán szót, amit bemutatkozásra használnak.
Akinek nem japán az anyanyelve, annak jó ötlet japánórákat kell vennie, hogy sikerrel járjon ebben a törekvésben.
Meg kell ismerkedned a kanji és hiragana katakana írásmóddal, valamint a szókinccsel, amire szükséged lesz a bemutatkozáshoz.
A Superprof összeállított egy áttekintést azokról a kifejezésekről, amiket meg kell tanulnod ahhoz, hogy bemutatkozhasson egy japán személy előtt.
Amit a japán társadalomról tudni kell
A nyugatiak nem mindig vannak tisztában azzal, hogy bár igazán csak a második világháborút követően lépett be Japán a nemzetközi kereskedelembe és a kapitalista modernitásba, mégis sikerült a világ harmadik legnagyobb hatalmává válnia, miközben megőrizte a történelméhez és kultúrájához kapcsolódó ősi hagyományokat.
Japán történelme gazdag a sintó vallásból, az ősi szokásokból és hagyományokból kölcsönzött elemekben, ezért az egyének és a társadalmi csoportok közötti interakciók még napjainkban is erősen kódoltak.
A betartandó udvariassági formulák pedig igen szigorúnak tűnnek egy magyar kultúrkörből érkező számára Japánban.
Nyugodj meg, egy Japánba utazó vagy Japánba dolgozni induló európai nem tudhat mindent: a japánok - általában - nem fogják ezt felróni neki, hiszen tudják, hogy a japán társadalom összetett.
Ha meg akarod tanulni, hogyan mutatkozz be japánul, van néhány dolog, amit tudnod kell, mielőtt új emberrel találkozol:
- Kerüld a fizikai kontaktust az illetővel: nincs kézfogás, puszilkodás vagy ölelés,
- Üdvözlésképp hajts fejet,
- Minden új ismeretség elején mondd azt, hogy "hajimemashite" ("örvendek"),
- Válaszolj "yoroshiku onegaishimas"-szal ("Meghagyom neked") a szóbeli szóváltás után,
- Ha bocsánatot szeretnél kérni, hajts fejet és mondd, hogy "sumimasen", azaz "bocsánat".
Ha ezeket az apró részleteket már elsajátítottad, továbbléphetsz a japán órákon való bemutatkozáshoz szükséges hasznos japán kifejezések megtanulásához.

Az első alkalommal történő bemutatkozáskor használandó kifejezések
A világ minden országában, amikor először találkozol valakivel, szinte emberi reflex - hiszen társas lények vagyunk -, hogy köszönj az illetőnek.
Soha nem kezdünk beszélgetést az adott országban szokásos köszönés nélkül.
Japánban minden üdvözlést "jikoshokai"-nak, 自己紹介-nek neveznek.
A japán tanulás online lehetőséget ad a saját tempójú haladásra.
Hogyan kezdeményezzünk beszélgetést?
Japánban soha nem fogsz kezet egy új emberrel, a puszilkodásról meg ne is álmodj.
Íme egy kifejezés, amit minden Japánba indulónak ismernie kell: a bemutatkozás rendszeresen "はじめまして"-val kezdődik, amelynek fonetikus átírása "hajimemashite". (Fonetikusan : hadzsimemaste)
Ezt a japán kifejezést angolul "nice to meet you"-nak, magyarul pedig "örvendek"- nek lehetne fordítani.
Amikor kimondod ezt a szót, szokás, hogy kissé fejet hajtasz. Ez az udvariasság egyik formája a felkelő nap országában.
A hajimemashite szó szerinti fordítása az lenne, hogy "kezdet", a "hajimeru" ige főnévi igenévéből származik, ami azt jelenti, hogy "kezdeni".
A harcművészetek gyakorlói bizonyára észrevették, hogy a kifejezés ugyanúgy kezdődik, mint a "hajime", amely a karatéban vagy a dzsúdóban a küzdelem kezdetét jelzi.
Ha van egy tipikus formula arra, hogy bemutassunk valakit egy beszélgetés elején, akkor van egy olyan formula is, amivel befejezhetünk egy beszélgetést valakivel, akivel először találkozunk.
Japánban tett látogatásod során biztos hallod majd a "dozoyoroshiku" kifejezést, ami annyit tesz, hogy "örülök, hogy megismerhetem."
Hogyan folytasd a beszélgetést ?
Japánban fontos megköszönni a másiknak az új kapcsolatot, és kérni a jóindulatát a jövőbeli beszélgetésekhez.
Ezt a "dozo yoroshiku onegaishimasu" (よろしくお願(ねが)いします) kifejezéssel teszik, amit talán úgy lehetne legjobban magyarra fordítani, hogy „ajánlom magam” .
Használják másokkal való jó kapcsolat kialakítására, vagy akár szívességkérésre is: így még Japánban élő külföldiként - azaz gaijinnek - is sikerül megértetned magad.
Ha valaki azt mondja neked, hogy "yoroshiku onegaishimasu", azt szokás mondani, hogy "kochirakoso yoroshikuonegaishimasu" (こちらこそよろしくお願いします), ami a kölcsönösségi viszonyt tükrözi.
A kifejezést ezután üdvözlésként használják, ami azt jelenti, hogy "örülök, hogy találkoztunk". Egy online japán tanfolyamon ez lesz az egyik első japán kifejezés, amivel megismerkedsz.
Azt fejezi ki, hogy te is örülsz az új ismeretségnek, és reméled, hogy lesz folytatása.
A "yoroshiku onegaishimasu" kifejezés egy általános üdvözlés, ami sok más helyzetben is előkerül.
Például egy üzleti megbeszélés megkezdése előtt: a kifejezés arra is használható, hogy megköszönd a hallgatóságnak, hogy időt szakítottak az előadó meghallgatására, vagy hogy bátorítást adjon az előttünk álló munkához.
Levél vagy e-mail írásakor a kifejezést „üdvözlettel”-ként is fordíthatjuk.
Végül a reklámokban a kifejezést arra használják, hogy megkérjék a fogyasztót, hogy vásároljon meg egy terméket.
Továbbá hála, bocsánatkérés vagy magyarázat kifejezésekor használjuk, amikor azt szeretnénk mondani a beszélgetőpartnerünknek, hogy "köszönöm" vagy "bocsánat".

A kereszt- és vezetéknév megadása
A japánul tanuló kezdők számára a kereszt- és vezetéknév megadása - fonetikus átírásban, romaji vagy kana formában - az egyik első dolog, amit elsajátítasz a japán nyelvtanulás során.
Itt is vannak azonban bizonyos szabályok.
Egy japán anyanyelvű ember számára a keresztnévvel való megszólítás a nagyon közeli kapcsolat jele, ami a közeli barátok vagy korban közelálló emberek számára van fenntartva. Kevésbé szoros ismeretség esetén a családnév elsőbbséget élvez a keresztnévvel szemben, amikor egy japánnal találkozol.
Tehát amikor bemutatkozol, először a családnevedet mondod, ami tiszteletet és távolságtartást mutat. Baráti környezetben viszont nem számít udvariatlanságnak, ha csak a keresztnevét adja meg.
A bemutatkozásnak többféle módja van.
A magyarhoz hasonlóan használhatod a „…-nak/nek hívnak,” „a nevem…” vagy egyszerűen a „ …. vagyok” kifejezéseket.
A japán nyelvben az „én” személyes névmást "watashi"-nak fordítják.
Végül, a japánok négy-öt tiszteletbeli címet használnak mások megszólítására, de soha nem használod őket, ha magadról beszélsz.
Ezek a következők:
San,
Sama, hivatalos helyzetekben (levelek, e-mail egy fontos személynek),
Kun, munkáltatói/munkavállalói kapcsolatokban, olyan emberek esetében, akik jól ismerik egymást,
Chan, fiatal lányok vagy gyerekek esetében,
Sensei, képzett szakmák esetében, mint például tanár, ügyvéd vagy orvos.
A személy vezetékneve után tedd hozzá a "san" szót, mert a japánok számára udvariatlanság, ha valakit csak a vezetéknevén szólítanak.
Ennek a kifejezésnek a legközelebbi magyar megfelelője az „Úr”, „Asszony” vagy „Kisasszony” lenne.
A neved kimondása barátságos környezetben
Az Okinawa-szigetektől a Hokkaido szigetén található Szapporóig különböző adhatod meg a neved és vezetékneved, attól függően, hogy informális vagy formális környezetben vagy-e.
Így mondjuk például azt, hogy „Péter vagyok” informális környezetben:
です,
Péter desu (ejtsd: "desz"),
Péter vagyok.
Annak érdekében, hogy udvarias legyél új beszélgetőpartnereddel, akivel még soha nem találkoztál, egy másik formulát használnak:
と言(い)います,
Péter to iimasu (romajira átírva),
A nevem Péter.
Önmagad elnevezése tiszteletbeli címmel
Ez a nagyon hivatalos megfogalmazás a legfennköltebb hatást hivatott kelteni:
____ と申(もう)します,
Péter to moshimasu,
A nevem Péter.
Tehát a bemutatásban van egy fokozatosság, ami a kontextustól függ.
A kötetlenebb és barátságosabb változatot kevésbé hivatalos alkalmakkor használhatjuk, mint például egy kerti party. Általános szabályként mindig jobb az udvarias változatot használni, mint az informálisat. A tiszteletteljes változatot viszont csak nagyon különleges alkalmakra érdemes fenntartani.
Végső szabályként, soha ne mutatkozz be tiszteletbeli utótaggal (San さん, Kun 君, Chan ちゃん, Sama様, Dono殿), mert fennáll a veszélye, hogy rendkívül nagyképűnek vagy akár arrogánsnak tűnsz.
Japánban nagyon rossz fényt vet rád, ha önteltnek tűnsz. Nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani a tetteidnek, és udvariasan vissza kell utasítani a bókokat.
Néhány hasznos mondat a további bemutatkozáshoz
Most, hogy már tudod, hogyan kezdj egy beszélgetést ("Hajimemashite"), és hogyan zárd azt azzal, hogy megköszönöd a beszélőnek ("yoroshiku onegaishimasu"), illetve hogy hogyan mondd meg a kereszt- és vezetéknevedet, érdekes lehet a bemutatkozás területét más témákra is kiterjeszteni (például lakóhely, nemzetiség, foglalkozás, életkor, hobbi stb.).
Hogyan add meg az állampolgárságod?
私はハンガリー人です (Watashi wa hangarijin desu),
Fordítása: magyar vagyok.
Egyéb nemzetiségek:
- Amerikai > アメリカ人Amerikajin,
- Angol > イギリス人Igirisujin,
- Kínai > 中国人Chūgokujin,
- Német > ドイツ人Doitsujin,
- Olasz > イタリア人Itariajin,
- Spanyol > スペイン人Supeinjin,
Röpdolgozat!
Hogyan mondják azt, hogy "spanyol vagyok"?
Anélkül, hogy utánanéznél, mondd meg, mit jelent a "Watashi wa igirisujin desu"?
Igaz, ezek az első bizonytalan japán szavak nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy munkát találj Japánban, de ideális szókincs alapokat adnak az első japán utazásodhoz.
A korod megadásához tudnod kell számolni japánul.

Hogyan beszélj a munkádról?
Egy beszélgetés során a szakmai tevékenységedre vonatkozó kérdések szinte magától értetődően követik a korodra vagy a vezetéknevedre/keresztnevedre vonatkozó kérdéseket. A másik személy szakmájának megkérdezése egyben a beszélgetés iránti érdeklődésed bizonyítéka is.
私は新聞記者です。Watashi wa shibunksha desu.
Fordítás: Újságíró vagyok.
Egyéb foglalkozások:
| Kanji | Kana | Rōmaji | |
| Ügyvéd | 弁護士 | べんごし | bengoshi |
| Sofőr | 運転手 | うんてんしゅ | untenshu |
| Szakács | 調理師 | ちょうりし | chōrishi |
| Fogorvos | 歯医者 | はいしゃ | haisha |
| Orvos | 医者 | いしゃ | isha |
| Irodai alkalmazott | 会社員 | かいしゃいん | kaishain |
| Kozmetikus/fodrász | 美容師 | びようし | biyōshi |
| Diák | 学生 | がくせい | gakusei |
| Háziasszony | 主婦 | しゅふ | shufu |
| Állami alkalmazott | 公務員 | こうむいん | kōmuin |
| Szabadúszó | 自営業 | じえいぎょう | jieigyō |
| Nővér | 看護師 | かんごし | kangoshi |
| Mérnök | エンジニア | enjinia | |
| Gyógyszerész | 薬剤師 | やくざいし | yakuzaishi |
Beszéljünk a szabadidőnkről!
- は ____ です,
- Shumi ha ____ desu,
A hobbim a ____.
Használhatod a hobbid + "Sukidesu" szerkezetet is, ami azt jelenti, hogy "szeretek" például táncolni vagy focizni.
Egyéb hobbik:
- Film, えいが , Eiga,
- Tánc, だんす, Dansu,
- Zene, おんがく, Ongaku,
- Ének, うた, Uta,
- Olvasás, どくしょ, Dokusho,
- Séta, さんぽ, Sanpo,
- Sport, すぽうつ, Supôtsu,
- Foci, さっかあ, Sakkâ,
- Síelés, すきい, Sukî,
- Úszás, すいえい, Suiei,
- Kertészkedés, えんげい, Engei.
Ezzel a néhány japán szóval kifejezheti a mindennapi életben végzett tevékenységeit.
Ha szeretnéd tovább bővíteni a szókincsed, nézz körül a Superprof remek japán tanárai közt, és csapj bele a nyelvtanulási kalandba!




