A judaizmus szépsége abban rejlik, hogy megköveteli, hogy kérdéseket tegyünk fel, különösen önmagunk számára.
Edgar Bronfman Sr.
A zsidó vallás (judaizmus vagy izraelita vallás) követőinek száma a Statista 2022-ben végzett felmérése szerint több mint 15 millióra tehető, amely a világ népességének 0,2%-a. A zsidók elsősorban Észak-Amerikában, Európa egyes részein és Izraelben élnek. A magyarországi zsidóság a becslések szerint 75–100 ezer főt számlál.
A judaizmus összességében a világ tizedik legelterjedtebb vallása, és a kereszténység, iszlám, hinduizmus és buddhizmus mellet az öt világvallás egyike. Nem sokkal fiatalabb, mint a világ legősibb vallásának tekintett hinduizmus.
A zsidó vallás tehát több ezer éve meghatározó szerepet játszik a világ szellemi és kulturális örökségének formálásában, és mély bölcsessége és időtálló tanításai ma is útmutatást adnak a mindennapi élet kihívásainak kezelésében. Tarts hát velünk a judaizmus eredetének és alapelveinek megismerésében, amelyből azt is megtudhatod, hogyan élnek a hívek a mindennapi életben, és hogyan tartják fenn szoros kapcsolatukat Istennel és egymással.
A judaizmus gyökereinek feltárása
A zsidó vallás hallatán az emberek a kipától kezdve a modernkori történelmi eseményekig különböző dolgokra asszociálnak. A judaizmus tulajdonképpen nemcsak az egyik legősibb vallás, hanem az egyik legkorábbi monoteista (egyistenhívő) vallás is, amelynek történelme rendkívül sokrétű.
A zsidók egyetlen Istenben (Jahve) hisznek, aki olyan ősi prófétákon keresztül nyilatkozott meg, mint Ábrahám és Mózes. Istenre egy szent lényként tekintenek, aki a zsidókat választotta népének. A zsidó vallás szabályai szerint Isten megjutalmazza azokat a szolgáit, akik jót tesznek, és megbünteti azokat, akik bármilyen rossz cselekedetet hajtanak végre. A kereszténységgel szemben a zsidó vallásban az ősi próféciákat beteljesítő és Isten országát a földre hozó Messiás még nem érkezett meg.
De honnan ered a judaizmus?
A zsidó vallás gyökerei a Kánaán földjére, a mai Izrael és Palesztina területére, illetve Libanon és Szíria déli és Jordánia nyugati területére vezetnek vissza. Ábrahám Isten hívására a mezopotámiai Ur városából az ígéretek földjére, Kánaánba indult, ahová megérkezve Isten újból megszólította.
A hagyományos zsidó vallási törvények (halakha) értelmében a zsidó származás anyai ágon öröklődik.
Az Ószövetség (Ótestamentum) szerint Isten szövetséget kötött Ábrahámmal, a zsidó nemzet ősatyjával. A szövetség kimondta, hogy Ábrahám leszármazottai öröklik a Kánaánt, és ők lesznek Isten választott népe, akik cserébe követik Isten törvényeit (Tóra), és csak őt imádják. Ábrahám mellett Izsákot, Jákobot (Jákob tizenkét fiától származtak a zsidó törzsek, akik letelepedtek a zsidó honfoglalás után) és Mózest is a zsidó vallás ősatyáinak tekintik.
A zsidó vallás és nép történelmének fontos mérföldkövei Ábrahám megérkezését követően a Kánaánba:
- Egyiptomi rabszolgaság, kivonulás Egyiptomból Mózes vezetésével és a 40 éves vándorlás (i. e. 17–13. század), amely során a Sínai-hegyen Isten kinyilatkoztatta Mózesnek a tízparancsolatot.
- Zsidó honfoglalás a Kánaánban (i. e. 12. század).
- Salamon, Dávid fia, felépítette az első Szentélyt Jeruzsálemben (i. e. 10 század), babiloni fogság (i. e. 586), majd nem sokkal később a zsidók visszatérése a Kánaánba és a Második Szentély újraépítése Zorobábel által. A Második Szentély lerombolásával megkezdődik a zsidó nép immáron mintegy kétezer éves száműzetése.
Fontos leszögezni, hogy a judaizmus hivatalosan csak i. e. 1. században jött létre. Alapjai viszont már jóval korábban, az ókori Izrael népéhez kötődnek. A zsidó hit és törvények többsége a Tórán (Pentateuchus vagy Mózes könyvei), a Szentírás Ószövetségének első öt könyvén alapul.
Imádság, szent könyvek, híres alakok és szimbólumok a judaizmusban
A judaizmus nemcsak vallás, hanem egy gazdag kulturális örökség is, amely az évszázadok során Európa és a Közel-Kelet történelmére, kultúrájára és vallására is jelentős hatással volt. A judaizmus megismerésével ezáltal jobban megértheted a világ vallásainak egymás közti kapcsolatát, a nyugati civilizáció kulturális és vallási fejlődését és magát az emberi életet is.
Hol imádkoznak a zsidók? Milyen szent könyvei vannak a zsidó népnek? Kik a zsidóság híres alakjai? Melyek a judaizmushoz kapcsolódó ikonikus szimbólumok?
Az alábbiakban minden kérdésre választ kaphatsz!
Istentisztelei helyek a judaizmusban
Bármilyen vallásról is van szó, mindegyikükben léteznek bizonyos istentiszteleti helyek, ahol a vallást gyakorolhatják. Az iszlám vallásban ezek a helyek a mecsetek, a hinduizmusban a mandirok, a zsidó vallásban pedig a zsinagógák (görög: szünagógé, jelentése gyűlés, gyülekezés).
A szombat (héberül: sabbat) kiemelkedő jelentőséggel bír a zsidó vallásban és kultúrában. Ez a pihenés és a lelki megújulás napja, amellyel Isten teremtő munkájára emlékeznek. A szombat tehát nem csupán szabadidő, hanem vallási kötelesség is, amellyel a zsidók megerősítik Isten és a népük közötti kapcsolatot. A szombat a családdal és a közösséggel eltöltött idő napja is.
Az istentisztelet mellett a zsidók a zsinagógát új tudományágak tanulására vagy a szükséges készségek elsajátítására, valamint közösségi központként is használják. A zsidó vallásban vallási szertartások vezetőjének és a vallási tanító szerepét a rabbik töltik be, akiknek fő feladata a Tóra, a Talmud (zsidó törvénykönyv) és más szentírások magyarázata és tanítása.
A zsidó vallás szent könyvei
A zsidó vallás szent nyelve a héber – ezen a nyelven íródtak a judaizmus szent könyvei, és hagyományosan az imádságok is héberül zajlanak. Ahogy már említettük, a zsidó hit és törvények többsége a Tórán alapszik, amely a keresztény vallásban a Biblia Ószövetségének első öt könyvének felel meg, csak más sorrendben.
A Tóra a Tanakh (héber Biblia) első és legfontosabb része. A héber tórából származik, jelentésetanítás, utasítás, törvény. Pentateuchként is szokás rá hivatkozni, amely a pente (öt) és teukhosz (tekercs, könyv) görög szavakból származik. Tartalmát illetőleg vallási törvényeket és szabályokat, a zsidó nép történelmét és identitásának alapját, valamint a teremtést és Isten zsidókkal kötött szövetségét írja le.
Híres személyek a zsidó vallásban
A judaizmus kialakulásában és fejlődésében számos kiemelkedő személyt találni, akik tanításaikkal és cselekedeteikkel alapjaiban véve járultak hozzá a zsidó nép vallási és történelmi irányvonalának alakításához. Íme néhány közülük:
- Ábrahám: a zsidó nép ősatyája, a zsidó vallás megalapozója Istennel kötött szövetsége révén.
- Mózes: a zsidó történelem egyik legnagyobb hatású embere, neki tulajdonítják a Tóra megírását, ő vezette ki Isten parancsára a zsidókat az egyiptomi rabszolgaságból a Vörös-tengeren keresztül. Isten általa nyilatkoztatta ki a tízparancsolatot a Sínai-hegyen.
- Dávid király: Isten kiválasztottja, a zsidó királyság jövőbeli uralkodóinak származási vonala. Az egyik legnagyobb zsidó király, aki a zsidó törzsek egyesítésével megszilárdította a zsidó királyságot. Az ő uralkodása alatt lett Jeruzsálem a zsidó vallás központja.
A judaizmus szimbólumai
A judaizmus gazdag vallási hagyományokkal rendelkezik. Ide tartoznak az identitást és a vallásos hitet kifejező szimbólumok is, amelyek közül a következők a legismertebbek:
Menóra
Hétágú gyertyatartó, a judaizmus egyik legelterjedtebb szimbóluma. A héber lámpás jelentésű szóból ered, és a fényt, illetve a lerombolt Szentélyt, Jeruzsálemet és a megváltás reményét jelképezi.
Dávid-csillag
Egy két háromszögből álló hexagram, a judaizmus mint vallás és a zsidó nép egészének szimbóluma. A héber mágen Dávid, vagyis Dávid pajzsaként fordítható szóból ered. Isten uralmának kiterjedését, védelmet, egységet, harmóniát és az Isten és ember közötti kapcsolatot szimbolizálja.
A judaizmus alapelvei
Bár a többi nagy világvalláshoz, például a buddhizmushoz és az iszlám valláshoz hasonlóan a judaizmusnak is számos felekezete létezik, amelyek sajátos módon értelmezik a zsidó vallás törvényeit, szokásait és hagyományait, mindegyik közös vallási alapokra épít:
- Monoteizmus: a zsidó vallás az egyik legkorábbi monoteista vallás, amely szerint csak egyetlen Isten létezik, aki a világegyetemet teremtette, és akivel minden zsidó személyes és szoros kapcsolatban áll. Isten állandóan jelen van a világban, és hatással van mindenre, amit teszünk. A zsidó vallás alapvető részét képezi Isten törvényeinek betartása. A szentség nemcsak a vallási szertartásokra vagy ünnepekre vonatkozik, hanem a hétköznapok minden szempontjára.
- Közösség: a zsidók Isten választott népeként tekintenek magukra, ezért példát kell mutatniuk másoknak a tisztaságban és szentségben. A közösségi élet kiemelkedő szerepet kap a zsidó vallásban, így a vallási szertartások és tevékenység nagy részét is közösségben végzik. A zsidó imakönyvben például az „én” vagy „enyém” kifejezések helyett a „mi” és „miénk” szerepelnek. A zsidóság egy globális közösséget alkot, és a közös vallási és kulturális értékek alapján szoros kapcsolatot éreznek más zsidókkal, még ha másik területeken is élnek.
- A judaizmus családi: a család a judaizmusban a legfontosabb szociális és vallási egység, amelyben a vallási nevelés, a hagyományok átadása és a zsidó identitás megtartása mellett maga a családi kötelék ápolása is alapvető fontosságú. A szombat és a különböző ünnepek (pészach, hanuka) fontos családi események, amelyekben fontos szerepet játszik a vallási és kulturális hagyományok következő generációnak való átadása.
Összefoglalóul a zsidó vallás alapjai az ókori Izrael népéhez kötődnek, akik Isten szövetségét elfogadva monoteista hitet fogadtak. Az olyan bibliai személyek, mint Ábrahám és Mózes kulcsfontosságú szereplők voltak a zsidó nép és Isten kapcsolatának megerősítésében és a vallás alapelveinek meghatározásában. A törvényeket, rituálékat, életvezetési elveket, valamint az Isten szavait és a zsidó nép történelmét és a tartalmazó Tóra ma is útmutatásként szolgál a zsidók mindennapjaiban.
A zsidó nép kultúrájának és vallásának közelebbről való megismerésével a vallásos hagyományokról, illetve a közösségi élet és családi értékek fontosságáról is többet megtudhatsz.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...