A természettudományok tanulásának egyik leglenyűgözőbb szempontja, hogy általa a természeti világ csodáit is jobban megismerhetjük. Mivel a Földön és azon túl is számos ismert és még ismeretlen jelenség létezik, a természettudományok több ágra oszlanak, hogy az adott jelenségeket alaposabban tanulmányozhassák és mélyebben megérthessék.
A legfőbb természettudományok közé tartozik a biológia, kémia, fizika, földrajz és csillagászat. Ezek a tudományok is számos részterületre vagy alágra oszlanak, amelyek lehetővé teszik a tudományos kutatás még alaposabb és specifikusabb vizsgálatát. Ilyenek például a növények felépítését, működését és osztályozását tanulmányozó növénytan (biológia), a bolygók, holdak és egyéb égitestek vizsgálatával foglalkozó planetológia (csillagászat), az élő szervezetekben zajló kémiai folyamatokat és reakciókat kutató biokémia (biológia és kémia) vagy éppen a Föld kémiai folyamatainak kutatásával foglalkozó geokémia (geológia és kémia).
A természettudományok tanulásával egyrészt átfogóbb képet kaphatunk a természet működéséről, másrészt megtanuljuk jobban értékelni azt azáltal, hogy segít felismerni a jelenségek mögötti törvényszerűségeket és ok-okozati összefüggéseket. A Föld kémiai folyamataira fókuszálva a geokémia lehetővé teszi azoknak a természetes ciklusoknak és jelenségeknek a megértését, amelyek a mindennapjainkat formálják. De pontosan milyen kémiai folyamatokat is vizsgál a geokémia? Mi a geokémikusok feladata és miért éri meg geokémikusnak tanulni? Cikkünkben ezeket a témákat fejtegetjük.
Mi a geokémia?
Azok számára, akik még csak most döntötték el, hogy a természettudományok felé veszik az irányt, a geokémia fogalma idegennek hangozhat. Egyszerűen fogalmazva a geokémia a Föld kémiai összetételét elemző tudományterület, beleértve a kőzeteket, ásványokat, vizet és gázokat. A geokémia az anyagok tulajdonságait és eloszlását, valamint azt vizsgálja, hogyan befolyásolják a kémiai folyamatok, például a vulkánkitörések, erózió vagy más földi jelenségek ezeket az anyagokat.
A geokémiával tehát összességében jobban megértheted a Föld belső működését, a földtörténeti időskálát és a természetes vagy emberi hatások révén létrejövő környezeti változásokat. Ezzel a tudománnyal tisztább képet kaphatsz a(z):
- kőolajrendszerekről;
- ásványi rendszerekről;
- talajvizekről;
- tengeri és part menti élőhelyekről;
- gleccserekről;
- földtudományokról;
- levegőről;
- porról;
- talajról;
- kőzetekről.
A természet e különböző összetevőinek és rendszereinek, illetve azok kémiai folyamatainak és kölcsönhatásainak megismerésével jobban megérthetjük a Föld működését és a környezeti változásokat, miközben hozzájárulhatunk a fenntarthatóbb jövő kialakításához.
Bár már a geokémia is egy részterület, maga is még több alágra oszlik:
- biogeokémia;
- szerves és szervetlen geokémia;
- nyomelem geokémia;
- kőzettan (magmás, üledékes és átalakult kőzetek).
A geokémia tanulásával mindannyian megérthetjük a kémiai vegyületek és izotópok mennyiségét, összetételét és eloszlását szabályozó folyamatokat geológiai környezetben. A geokémia sokoldalúságának és az ezen a területen szerzett szaktudásnak köszönhetően a geokémikusok több területen is fényes karriert futhatnak be.
Hogyan válhatsz geokémikussá?
Ha geokémikus szeretnél lenni, a felsőfokú tanulmányaidat földtudományi vagy más természettudományokkal kapcsolatos, például kémia alapképzésen ajánlott elkezdened. A sikeres felvételihez a matekra, fizikára és földrajzra kell leginkább fókuszálnod. A földtudományi alapképzésen választhatod a geológia szakirányt, amivel megszerezheted a geokémiai alapismereteket is. Ezenkívül, ha gyakorlati segítségre van szükséged, érdemes lehet kémia magántanárt keresek címszóval magántanár után nézni.
Az alapképzésre geokémiára vagy egy kapcsolódó szakterületre specializálódott mesterképzéssel építhetsz. Míg a földtudományi BSc képzés az ország szinte összes nagyobb egyetemén elérhető, geokémia vagy geokémiával kapcsolatos MSc képzést jelenleg csak az ELTE, a BME és az ME kínál. Ha a kutatás-fejlesztés vagy oktatás területén szeretnél elhelyezkedni, akkor a PhD megszerzése is követelmény.
Ahhoz tehát, hogy geokémikus lehess, széles körű természettudományos ismeretekre és kutatási elhivatottságra van szükséged. Ha ezek megvannak, a karriered szempontjából a csillagos ég sem szab határt!
Munkalehetőségek geokémikusként
Már többször is említésre került, hogy mennyi izgalmas munkalehetőséget biztosít egy geokémiával kapcsolatos diploma megszerzése. A Superproffal most konkrét példákat is megismerhetsz! Előtte azonban még kiemelnénk, hogy bármilyen természettudomány területén szereztél diplomát, a szaktudásodnak és gyakorlati tapasztalatodnak köszönhetően nagyon jó esélyed van elhelyezkedni a munkaerőpiacon, különösen a specializált, piacképes területeken.
A geokémia területén szerzett diplomára összpontosítva a következő pozíciók lehetségesek számodra:
röntgendiffrakciós kutató;
kutató-fejlesztő geológus;
környezeti geokémikus;
geofizikus;
mineralógus;
oceanográfus (oceanológus);
paleontológus;
kőolaj-geológus;
sztratigráfus;
vulkanológus;
akadémiai kutató vagy oktató;
klímakutató;
bányászati geológus;
talajgeokémikus;
űrkutató geológus (planetáris geokémia).
Ezeket a pozíciókat olyan területeken töltheted be, mint a(z):
bányászati vállalatok;
magán- vagy állami tulajdonban lévő olaj-, gáz- és energiavállalatok;
víztisztító és vízgazdálkodási vállalatok;
geotermikus energia cégek;
egyetemek és kutatóintézetek;
nemzetközi tudományos szervezetek;
környezetvédelmi hatóságok;
földtani intézetek;
űripari cégek;
tanácsadó cégek.
Bár a geokémikusok átlagkeresete nagyban függ a tapasztalattól, a szakterülettől és a munkahely jellegétől, a kutatási vagy ipari pozíciókban pályakezdőként 300–500 000 Ft-os fizetésre számíthatnak, ami az évek múlásával duplájára vagy attól többre is nőhet, különösen a multinacionális cégeknél, illetve az olaj- és gázipar területén. A KSH adatai szerint 2023-ban a 30 év alatti geológusok havi átlagkeresete bruttó 587 160 Ft volt.
A geokémikus feladatai
A geokémikus feladatait nagyban befolyásolja, hogy milyen pozícióban dolgozik és mennyi tapasztalattal rendelkezik. Ettől függetlenül létezik néhány alapvető feladat, amivel minden geokémikusnak meg kell birkóznia függetlenül attól, hogy milyen területen helyezkedik el.
Íme hát a geokémikusok 12 legáltalánosabb feladata:
- a kőzetek, ásványok és talaj korának, összetételének és tulajdonságainak elemzése;
- minták tesztelése és ellenőrzése;
- speciális eszközök, például tömegspektrométerek, mikroszkópok vagy elektron-mikroszondák használata kutatásokhoz;
- helyszíni mintagyűjtés (kőzet-, talaj- vagy vízminták gyűjtése terepmunkával);
- geokémiai területek feltérképezése a kutatáshoz és elemzéshez;
- adatok értelmezése és elemzése;
- együttműködés más földtudományi szakemberekkel, például geológusokkal, kőolajmérnökökkel és kereskedelmi menedzserekkel;
- földtani és kémiai adatokat rendszerező geokémiai adatbázisok kezelése;
- magánszektorban dolgozva az ügyfelek, például energetikai vagy bányászati vállalatok tájékoztatása az eredményekről;
- hosszú távú kutatások végzése;
- jelentések és tudományos cikkek írása szakmai folyóiratokhoz;
- a kutatási eredmények konferenciákon vagy más szakmai rendezvényeken való ismertetése.
Bár ez a lista nem teljes, geokémikusként ezek a feladatok képezik a munkád alapját szektortól és vállalattól függetlenül. A munkaköröd tehát rendkívül változatos és szoros kapcsolatot igényel mind a laboratóriumi, mind a terepi munkával és nem utolsósorban a tudományos közösséggel is.
Ismerd meg a kémia területével kapcsolatos olyan végzettségek feladatköreit is, mint az analitikus vegyész!
Tippek a geokémia területén folytatott tanulmányokhoz és munkához
Amikor új tanulmányokba kezdesz vagy friss diplomásként munkába állsz, a sok megválaszolatlan kérdés és a váltás maga alá temethet. Ahelyett, hogy reményt vesztve állsz neki az egésznek, érdemes a tapasztaltabbakhoz fordulnod néhány hasznos tanácsért. Segítségül listába foglaltunk néhány tippet, ami segít eligazodni és jobban teljesíteni a geokémia területén:
- Légy türelmes: Rómát sem egy nap alatt építették! A kémia és a geológia rendkívül szerteágazó tudományok, ezért az igazán átfogó tudás megszerzése akkor is rendkívül energia- és időigényes feladat, ha „csak” a geokémiára koncentrálsz. Haladj lépésről lépésre és bizonyosodj meg arról, hogy mindent megértettél, mielőtt továbblépnél. Így nem fogod túlterheltnek érezni magad.
- Soha ne állj le a tanulással: geokémikusnak lenni folyamatos tanulást jelent. A terület fejlődésével és az új felfedezésekkel mindig új ismeretekkel gazdagodsz. Emellett azonban a saját szakmai készségeid fejlesztése is kulcsfontosságú. Vegyél részt speciális geokémiai kurzusokon, ismerkedj meg az új geokémiai modellező szoftverekkel, csatlakozz kutatási projektekhez és ügyelj a szakmai hálózatod építésére, hogy a lehető legmagasabb szintre emeld a szakmai tudásod! Még több tapasztalatot szerezhetsz, ha a privát és állami szektorokban, illetve nemzetközi terepen is kipróbálod magad.
- Működj együtt: a geokémia interdiszciplináris terület, ami megköveteli, hogy az új lehetőségek felfedezéséhez és a geokémiai problémák megoldásához együttműködj más szakemberekkel. Az információcserével, valamint a különféle tudományok legújabb technológiai fejlesztéseivel és kutatási eredményeivel átfogóbb és pontosabb válaszokat kaphatsz. A közös munkavégzéssel a tudományos közösségek is fejlődnek, ami nemcsak a szakmai fejlődést segíti elő, hanem a geokémikusok munkájának fontosságát is előtérbe helyezi.
- Ne félj kérdezni és tanácsot kérni: a geokémikus pályád kezdetén érdemes lehet magánoktatóhoz fordulni, akivel az adott témakör minden egyes részletét megvizsgálhatjátok úgy, hogy az oktató minden figyelmét rád szenteli. Segítséget kérni a későbbiekben sem szégyen, sőt kifejezetten ajánlott. Egy tapasztalt szakember segít elkerülni a gyakori buktatókat és a helyes irányba terelni a kutatást vagy megtanulni az új technikákat és az eszközök helyes alkalmazását. Mindemellett az elemzések és a publikálás területén is hasznos szakmai tanácsokkal láthat el.
Mindent egybevetve a geokémia tanulásával a különböző anyagok, például ásványok, talajok, vizek és levegő kémiai összetevőit fogod tanulmányozni, amivel megértheted a Föld belső működését, a földtani időskálát és a természetes vagy emberi hatások révén létrejövő környezeti változásokat.
A Föld kémiai folyamataira fókuszálva a geokémia lehetővé teszi a Föld anyagainak és azok kölcsönhatásainak megismerését, valamint a mindennapjainkat formáló természetes ciklusok és jelenségek megértését. Ha tudatosabban figyelünk a környezetünkre és képesek vagyunk megérteni a kémiai folyamatok hatásait, jobban megérthetjük a globális és lokális környezeti problémákat, így hozzájárulhatunk a fenntarthatóbb jövő kialakításához.
A geokémikusok kulcsszereplők a bolygónk működésének mélyebb megértésében és a környezetünk védelmezésében. Ha téged is motivál a természet rejtett folyamatainak feltárása és a fenttartható fejlődésben való részvétel, a geokémiával gyakorlati problémák megoldására használhatod a tudományos ismereteid.
Ha a kémia területén képzeled el a jövőd, gyógyszerészvegyészként is sokat tehetesz az orvostudomány és a társadalmi jólét javításáért!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...