Ha a felsőfokú tanulmányaid a kémia területén végezted és sikerrel vetted az elmúlt évek kihívásait, eljött végre az idő, hogy a kémiával kapcsolatos állások színes palettáján keresgélve munkába állj.
Egy kémia BSc diploma alapos természettudományos alapokat, logikus gondolkodást, problémamegoldó készségeket, laboratóriumi tapasztalatokat és széles körű karrierlehetőségeivel a társadalomhoz való hozzájárulás lehetőségét jelenti. Legyen szó a gyógyszeriparról, a környezetvédelemről vagy az élelmiszeriparról, a munkakeresés stresszes és hosszadalmas folyamat, az interjúkról és versengésről még nem is beszélve.
Az egyetemen megszerzett tudással a kezedben azonban minden szükséges eszközzel rendelkezel, hogy ezeket az akadályokat is sikerrel vedd. Ha még bizonytalan vagy, hogy milyen munkalehetőségek vannak egy kémiadiplomával vagy hogy személy szerint melyik karrierút felé orientálódj, ebben a cikkben közelebbről is megismerkedhetsz néhány jól fizető, érdekes és stabil kémiával kapcsolatos munkalehetőséggel, hogy könnyebb legyen a választás!
Munkalehetőségek a kutatás-fejlesztés területén
A kémiadiplomával rendelkezők körében a kutatófejlesztővegyész-állások a legnépszerűbbek közé tartoznak. Az ezen a területen végzett munkák általában laboratóriumi környezetben zajlanak, ahol a munkavállalók különféle kísérleteket végeznek új anyagok, vegyületek, technológiák vagy termékek kifejlesztése céljából. Ezáltal ahhoz is hozzájárulnak, hogy a környezeti és társadalmi problémákat hatékonyabb, biztonságosabb vagy egészségesebb módszerekkel segítsenek megoldani.
A legtöbb kutató-fejlesztővegyésznek magas képzettségi követelményeknek kell megfelelnie, ami MSc vagy PhD diplomát és persze jelentős szakmai tapasztalatot jelent. Ha érdekel ez a terület, a következő ágazatokban helyezkedhetsz el:
- vegyipari vállalatok;
- állami laboratóriumok;
- magán laboratóriumok;
- környezetvédelmi ügynökségek;
- élelmiszer- és italgyártó vállalatok;
- fogyasztói cikkeket gyártó vállalatok;
- gyógyszeripari vállalatok.
Bár a kémiával kapcsolatos munkakörök igen sokrétűek, a munkavégzés több pontban is hasonló feladatokból áll:
- laboratóriumi berendezések és eszközök előkészítése és vizsgálatok elvégzése;
- adatok alapos elemzése és pontos dokumentálása;
- kutatás és tudományos cikkek, jelentések publikálása;
- a tudományos és technikai fejlesztésekkel való naprakészség.
A kutatófejlesztővegyész-állások Magyarországon is népszerűek, legyen szó a gyógyszer- vagy vegyiparról, az akadémiai és egyetemi kutatóintézetekről, a multinacionális cégekről vagy a környezetvédelemről. Íme néhány a top kutató-fejlesztővegyész álláslehetőségekből:
- Richter Gedeon;
- MOL;
- MTA;
- ELKH;
- Henkel Magyarország;
- Szegedi Biológiai Kutatóközpont.
Mi a gyógyszerkémia?
Ahogy azt a neve is sugallja, a gyógyszerkémia betegségek kezelésére használt gyógyszerek, pontosabban gyógyszermolekulák előállításával, tulajdonságaival és szintézisével foglalkozik. Bár szorosan együttműködik a farmakológiával (gyógyszertan), fontos nem összetéveszteni a kettőt. A gyógyszerkémia célja a gyógyszerek kémiai szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálása a hatékony, stabil és biztonságos gyógyszerek előállítása érdekében. A gyógyszertan a gyógyszerek élő szervezetekre gyakorolt hatását és a szervezet gyógyszerekre adott reakcióit vizsgálja.
Ha érdekel ez a szakma, a BSc vegyészmérnök szak elvégzését követően szakosodhatsz gyógyszervegyészként. Ehhez:
- többéves iskolai képzésen kell részt venned;
- érzelmileg és szellemileg is stabilnak kell lenned;
- szeretned kell az olyan természettudományos területeket is, mint a biológia és a fizika;
- készen kell állnod az olyan átruházható készségek elsajátítására, mint a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, a csapatmunka és a kutatási képességek.
Gyógyszervegyészként a legtöbb munkalehetőség az állami ügynökségeknél, a biotechnológiai vállalatoknál, az oktatási ágazatban és a gyógyszergyárak magánkutató laboratóriumaiban található. A munka többek közt a következő feladatokból áll:
- természetes és szintetikus anyagok vizsgálata a kémiai tulajdonságaik meghatározására;
- mennyiségi elemzések a pontos arányok kiszámításához a gyógyszerek összetételének meghatározása érdekében (pl. az adott hatóanyagot milyen arányban kell egy segédanyaggal keverni, hogy az biztonságos is legyen és a kívánt hatást is elérje);
- különböző módszerek alkalmazása az anyagok összetételének (fizikai vagy kémiai tulajdonságainak) megváltoztatásához (pl. új vegyület létrehozása vagy az anyag tulajdonságainak javítása céljából);
- részletes jelentések készítése a tudományos kutatás és a megfogalmazott hipotézisek alapján (belső dokumentáláshoz vagy publikációhoz).
Akár kutató-fejlesztővegyész, akár gyógyszervegyész szeretnél lenni, a tanulmányaid során elengedhetetlen, hogy a jelentősebb, összetettebb témákat kisebbekre bontva és alaposan elsajátítsd, hogy a megszerzett tudást a laborban gyakorlatba tudd ültetni. A tanulmányaid során az is fontos, hogy ne félj másokhoz, például a tanáraidhoz vagy egy magánoktatóhoz fordulni segítségért.
Mivel foglalkozik egy analitikus vegyész?
A kémia ágait tanulmányozva az analitikai kémia az egyik legtöbbet taglalt és elemzett terület. Az analitikai kémia lényegében az anyag összetételére és szerkezetére vonatkozó információk minőségi és mennyiségi elemzésével foglalkozik. Az analitikus vegyészek munkája tehát főként kutatáson alapszik. Az eredmények lehető legalaposabb elemzéséhez a következő módszereket alkalmazzák:
elválasztás (kromatográfia)
azonosítás (spektroszkópia)
kvantitatív meghatározás (titrálás)
Bár az analitikai kémiával a BSc képzések során is többé-kevésbé alaposan megismerkedhetsz, analitikus vegyész specializációra mesterképzésen van lehetőséged. Az elméleti tudás mellett szükséged lesz:
- laboratóriumi gyakorlati tapasztalatra, különösen az analitikai eszközök és technikák használatában;
- pontos és precíz munkavégzésre;
- folyamatos szakmai fejlődésre;
- ISO szabványok vagy más minőségbiztosítási rendszerek ismeretére.
Analitikusvegyész-diplomával a kezedben olyan munkakörökben helyezkedhetsz el, mint a(z):
- élelmiszer-ellenőrzés;
- vízkezelés;
- gyógyszeripar;
- kutatás és fejlesztés;
- akadémia.
Analitikus vegyészként tehát sok lehetőséged van elhelyezkedni. Bármelyiket is választod, bizonyára kíváncsi vagy, hogy milyen feladatokkal jár az adott munka végzése. Íme néhány a legfontosabbak közül:
- minőségi és mennyiségi elemzések végzése;
- mintavétel és a különböző típusú minták összegyűjtése, azok megfelelő eljárásokkal való izolálása és koncentrálása, illetve a minták hosszú távú megőrzése;
- elválasztások végrehajtása a megfigyelt kémiai tulajdonságok alapján;
- adatok megfelelő kontextusban történő értelmezése;
- eredmények és következtetések közlése más tudósokkal.
Ahhoz, hogy versenyképes maradhass a legjobban fizető állásokért, elengedhetetlen a folyamatos tanulás. A különféle képzések mellett a digitális korban rengeteg könnyen elérhető lehetőség áll rendelkezésedre a tudásod bővítésére.
Mit csinál egy vegyészmérnök?
A vegyészmérnök olyan személy, aki a kémia mellett az olyan tudományágakat is jól ismeri, mint a fizika, a matematika, a biológia és a közgazdaságtan és szenvedélyesen szereti ötvözni a kémia és a mérnöki tudományok alapjait, hogy nyersanyagokból új anyagokat állítson elő.
A vegyészmérnök célja, hogy a természetben természetesen előforduló vagy laboratóriumokban kifejlesztett kémiai anyagokat és folyamatokat a nagyipari vegyi anyagok vagy vegyületek előállításához szükséges gyakorlatokban is tudja alkalmazni akár hogy költség- vagy energiahatékonyabbá, akár hogy kevésbé környezetkárosítóvá tegye azokat. Feladatkörük tehát a nanoanyagoktól kezdve a nagyszabású ipari folyamatokig (vegyi anyagok, élő sejtek és alternatív energiaforrások átalakítása) rendkívül sokoldalú.
Ha még mindig nem kristálytiszta, hogy egy vegyészmérnök mit csinál, íme néhány feladat, amiket vegyészmérnökként végezned kell:
- számítógépes modellek és egyéb folyamatok alkalmazása a termékek hatékonyságának tesztelésére és azok biztonságosságának meghatározására a fogyasztók és a környezet számára;
- új módszerek kutatása a vegyi anyagok előállítására;
- különféle eljárások megtervezése a gáz- vagy folyadékkomponensek elválasztásra;
- új vegyi termékek vagy folyamatok előállítási költségeinek kiszámítása;
- munkavédelmi szabályok bevezetése a potenciálisan veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó munkavállalók védelmére.
Általánosan elmondható, hogy a fent említett feladatok többé-kevésbé minden kémiával kapcsolatos területre jellemzők. A kémia területén végzett munkák azonban a munka típusától és helyétől függően értelemszerűen kissé vagy akár jelentősen is eltérhetnek egymástól, akár egy-egy területen belül is.
A vegyészmérnököket szívesen látják például a repülőgép- és autóiparban, de az energetikai vagy egészségügyi vállalatoknál is.
Kémia a törvényszéki tudományokban
Szeretnél segíteni a rendőrségnek a különféle bűnügyi vagy polgári ügyek megoldásában a páratlan kémiatudásod révén? Ha igen, akkor a kriminalistaállás (nem összetévesztendő a kriminológussal) neked való!
Kriminalistaként, másnéven törvényszéki vagy igazságügyi szakértőként az a feladatod, hogy a hatóságokkal együttműködve a helyszínekről származó bizonyítékok gyűjtésével, elemzésével és a bűncselekmények rekonstruálásával próbálsz hozzájárulni a nyomozáshoz. Ehhez a biológia és fizika területén szerzett ismeretek is elengedhetetlenek. Kriminalistaként olyan feladatoknak kell eleget tenned, mint a(z):
- bűnügyi helyszínen gyűjtött bizonyítékok elemzése, értékelése és megőrzése;
- digitális adatok elemzése számítógép segítségével;
- szakértői tanúvallomás a bűnügyi helyszínen szerzett megfigyelések, a laboratóriumi vizsgálatok és a szakvélemény alapján;
- jelentések készítése a laboratóriumi vizsgálatok alapján.
Tévedés lenne azt gondolni, hogy ezzel a végzettséggel csak a rendőrség nyomozó osztályán vállalhatsz munkát. Kriminalistaként dolgozhatsz:
- törvényszéki laboratóriumokban;
- bűnügyi nyomozóirodákban;
- igazságügyi intézményeknél és bíróságon;
- bűnügyi elemző cégeknél;
- nemzeti vagy nemzetközi bűnügyi nyomozó ügynökségeknél.
Karrierlehetőségek a hulladékgazdálkodás területén
Bár sokan elsőre csak a hulladékszállításra gondolnak, a hulladékgazdálkodás ettől sokkal többet jelent és sokkal több munkalehetőséget kínál, mint ahogyan az elsőre hinnéd.
A hulladékgazdálkodás a hulladék megelőzésének, keletkezésének, újrahasznosításának és végső elhelyezésének (ártalmatlanításának) összetett folyamata. Mivel mindezek kémiai folyamatokon alapszanak, a kémia kulcsfontosságú szerepet játszik a hulladékkezelés megértésében és optimalizálásában. A kémia többek közt segít környezetbarát megoldásokat kifejleszteni, biztonságosan kezelni vagy semlegesíteni a veszélyes hulladékot és megtisztítani és újrahasznosítani a különféle anyagokat. A hulladékgazdálkodás területén olyan vegyészállások vannak, mint a(z):
- hulladékgazdálkodási szakmérnök;
- hulladékszállító;
- projektmenedzser;
- hulladékgazdálkodási értékesítési vezető;
- vegyihulladék-gazdálkodó;
- műszaki koordinátor;
- rakodó.
Ezekből jól látható, hogy a hulladékgazdálkodás területén a vállalkozói tulajdonságok sem elhanyagolhatók.
Mivel foglalkoznak a geokémikusok?
Azoknak, akik nem ismerik a fogalmat, a geokémia (geológia + kémia) a föld kémiai összetételét elemző tudományterület, beleértve a kőzeteket, ásványokat, vizet és gázokat.
A geokémia átfogó tanulmányozásával jobban megismerheted a természeti világ olyan aspektusait, mint a tengeri és tengerparti élőhelyek, a levegő, a por, a kőolajrendszerek, a talaj és a gleccserek. Geokémikusként tehát a különböző anyagok, például ásványok, talajok, vizek és levegő kémiai összetételét, valamint azek kölcsönhatásait és változásait fogod tanulmányozni. A geokémiával jobban megértheted a Föld belső működését, a földtörténeti időskálát és a természetes vagy emberi hatások révén létrejövő környezeti változásokat.
Íme, hol helyezkedhetsz el geokémikusként:
- röntgendiffrakciós kutató;
- geológus;
- geofizikus;
- oceanográfus (oceanológus);
- paleontológus;
- kőolaj-geológus;
- sztratigráfus;
- vulkanológus.
A pozíciódtól és a tapasztalataidtól függően olyan feladatokat kell ellátnod, mint a(z):
- kőzetek, ásványok és talaj korának, tulajdonságainak és összetevőinek elemzése;
- különféle mintákon végzett tesztek és vizsgálatok azok kémiai és fizikai tulajdonságainak meghatározásához;
- terepi munka az adott helyszínről való meghatározott minták beszerzéséhez;
- csapatmunka más szakemberekkel;
- adatbázisok kezelése a geológiai és kémiai információk rendszerezésére és nyomon követésére;
- műszaki jelentések és tudományos cikkek írása, amelyek gyakran publikálásra kerülnek szakmai folyóiratokban;
- nyilvános előadások tartása.
Ha tehát a kémiát és a geológiát is imádod, a geokémiával könnyedén összekötheted őket!
Hol keress kémia magántanárt
Két személyiség összetalálkozása olyan, mint két kémiai anyag találkozása: ha bármiféle reakcióba lépnek egymással, mindkettő átalakul.
Carl Jung
Ha az alapoktól szeretnéd megérteni a kémia világát, egy kémia tanár segíthet abban, hogy a fogalmak átláthatóvá váljanak.
Ha helyileg kényelmes opciót keresel, érdemes lehet elgondolkodni egy kémia tanár igénybevételén.
Kémia emelt szintű érettségi felkészítő tanárra van szükséged, az egyetemi tanulmányaid során igényelsz néhány kiegészítő kémia magánórát vagy csak jól jönne átismételni a kémiatudásodat, hogy megszerezhesd a fent említett állások egyikét? A Superprof országszerte 300 tanárt kínál, akikkel a saját tempódban és az egyéni igényeid és céljaid szerint haladhatsz az állomállásod megszerzéséhez vezető úton!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
