Nem a festők nyelvére, hanem a természet nyelvére kell hallgatni, a dolgok iránti érzésre, mert a valóság fontosabb, mint a festmények iránti érzés.
Vincent Van Gogh holland posztimpresszionista festőművész
A művészet megismerése nem kizárólag a képzőművészeti hallgatók és a nagyképű hipszterek számára van fenntartva – legalábbis nem kellene, hogy így legyen. A művészet nemcsak hogy mindig jelen volt az ember életében, hanem az önkifejezés és az összetartozás eszközeként, valamint az adott kor és társadalom tükreként alapvető részét is képezte annak.
A művészethez való közeledés lehető teszi önmagunk és a minket körülvevő világ mélyebb megértését, valamint a más kultúrákkal való kapcsolatteremtést, miközben hidat épít a múlt és jelen között. Az országban több múzeum is kínál ingyenes belépési lehetőséget az új kulturális élmények szerzéséhez. A művészeti múzeumok galériáiban tett sétákat még érdekesebbé teheted, ha tudod, mit nézel. Ez nem azt jelenti, hogy szakértőnek vagy művészettörténésznek kell, hogy élvezd a múzeumi látogatást: a művészet mindenki számára elérhető és érthető lehet, ha az ember nyitott rá.
A dolgok túlzott leegyszerűsítésével bármely műalkotás két nagy kategóriába sorolható, nevezetesen az emberábrázolásra (portré, akt, életképek) és a nem emberi alakot ábrázoló művészetre (csendélet, tájkép, állatábrázolás, absztrakt). Előbbi alatt az emberi alak minden testtartásban való ábrázolását értjük minden lehetséges technikával és médiummal. Az utóbbi értelemszerűen nem az emberi testet, hanem a műfajtól függően a természetet, állatokat, tárgyakat és különféle formákat helyezi a képpontba.
Ebben a cikkben a tárgyak és az azok kompozíciója által meghatározott csendéletet vizsgáljuk meg közelebbről. A csendélet nemcsak egy gyümölcskosár vagy egy virágokkal teli váza, hanem a mindennapi élet apró részleteinek és szimbolikájának művészi megjelenítése, amelyben minden egyes elem, szín és kompozíció új jelentést és érzelmet közvetít.
A csendélet kialakulásának és fejlődésének megismerésével te is képes leszel megérteni a csendéletek jelentését, és felismerni a különböző korszakok stílusjegyeit. Ezekkel az ismeretekkel nemcsak a látványt fogod értékelni, hanem tudatosabban fogod tudni élvezni a különféle kiállításokat is.
A csendélet eredete
Bár nem a csendélet ma ismert irányzataként, de csendéletjellegű formák már az ókori Egyiptomban is léteztek. Az egyiptomiak akkoriban úgy hitték, hogy a sírkamra falán vagy a szarkofág belsejében ábrázolt tárgyak elkísérik a halottat a túlvilágra. Az isteneknek szánt felajánlások az örök élethez szükséges javakat, vagyis a mindennapi élethez tartozó tárgyakat (edények, szerszámok) és ételeket (kenyér, hús, bor, gyümölcsök) jelenítették meg.
Az ókori Görögországban és Rómában is fellelhetők a csendéletszerű ábrázolások, bár már nem társítottak hozzá vallási szimbolikát. Az egyiptomi ábrázolásokkal ellentétben azonban, amelyek nem használtak perspektívát vagy árnyékolást, a görögök és rómaiak a csendélet egy kissé kifinomultabb, realisztikusabb és részletesebb formáját kezdték el kifejleszteni.
A görögök például vázákra festettek ételeket, italokat, gyümölcsöket és virágokat, míg a rómaiak falfestményeken és mozaikokon használták dekoratív elemként az ételeket, italokat és mindennapi tárgyakat. Rómában azonban ezeknek az elemeknek szimbolikus jelentőséget is tulajdonítottak: a gazdagságot, bőséget és a római életstílust tükrözték.
A Vezúv i. sz. 79-es kitörésekor a Pompeji és Herculaneum városára hullott hamu alatt több mozaik és festmény is fennmaradt, amelyek a vendéglátás római társadalomban betöltött jelentős szerepéről tanúskodnak. Ezeken az alkotásokon gyakran fellelhetők a vendégeknek felajánlott ételek és víz. A herculaneumi romok közül előkerült egyik leghíresebb műalkotás a Csendélet barackkal, amely a város egyik leggazdagabb villájának bejáratát dekorálta.
A csendélet művészetének fejlődése: a reneszánsztól a kortárs csendéletig
Csendélet a reneszánsz előtt
A középkori csendéletművészetet főként a vallásos rajzok és festmények jellemezték. A vallási kéziratokon és szövegeken megjelenő csendéletszerű ábrázolásokat az ételek, italok és egyéb mindennapi tárgyak jelentették. Ezek nem számítottak központi témának a művészetekben, viszont dekoratív és szimbolikus jelentéssel bírtak. Céljuk tehát nem a mindennapi élet ábrázolására volt, hanem a vallási és morális üzenetek közvetítése, valamint a bibliai jelenetek és vallási fogalmak díszítése és kihangsúlyozása.
Az egyik legnépszerűbb ilyen kézirat a Cleves Katalin órakönyveiként ismert gótikus stílusú alkotás, egyfajta imakönyv a 15. századi Hollandiából. Ez a középkori művészet egyik legszebb és leggazdagabban díszített könyve a maga nemében, amely Cleves Katalin németalföldi hercegnő számára készült.
A mű szerzője ismeretlen, viszont a részletek iránti érzéke, éles megfigyelőképessége és a mindennapi tárgyak iránti érdeklődése messze megelőzte korát. A mű oldalainak szegélyeit fantasztikus trompe l'oeil illusztrációkkal töltötte meg, amelyek a természetet (kagylók, gyümölcsök, madarak, halak, virágok) és ember által készített tárgyakat (ékszerek, csempék, érmék, bútorok) ábrázolnak. A fényűző jelenetek mellett olyan egyszerű, hétköznapi foglalkozásokat is megörökített, mint a tehénfejés, a kenyérsütés vagy a borárusítás, jelezve, amely szintén éles megfigyelőképességéről tanúskodik.
A reneszánsz hatása a csendéletre
A reneszánsz a 14. századi Olaszországból indult, ahonnan a következő évszázadokban lépésről lépésre egész Európában elterjedt, örökre megváltoztatva az európai művészetet. A csendélet mint önálló irányzat a 16. században kezdett utat törni magának, majd a 17. században a holland aranykor alatt teljesedett ki.
A kora reneszánsz olasz és francia művészei főként az emberi témákat részesítették előnyben, a hollandok azonban előszeretettel festettek csendéleteket is. Mivel az egzotikus ételeket és drága tárgyakat ábrázoló csendéletekre a bőség és jólét szimbólumaként tekintettek, egyre nagyobb volt a kereslet a csendéletfestmények után, amely még több alkotásra ösztönözte a csendéletfestőket.
A hollandokat különösen érdekelte a barokk csendéletfestészet. A vallási jeleneteket és szimbolikus jelentéseket is tartalmazó különféle lakomákat gyakran óriás vásznakra festették.Bár a csendélet művészetének vallási aspektusa jelentős hatást gyakoroltak a holland aranykor reneszánsz művészeire, a holland aranykor csendéletének egyik legelterjedtebb formája a vanitas csendélet volt. Kompozíciójának témáját általában a halál, az idő múlása és az élet mulandósága képezte. Ezeket olyan elemekkel ábrázolták, mint a(z):
koponya;
rothadt gyümölcsök és hervadt virágok;
óra és homokóra.
A vanitas csendéletek sötét hátterei a halál elkerülhetetlenségére emlékeztették a nézőt, és hogy a művészek által megfestett gazdag tárgyak, pazar lakomák és fényűző díszletek végső soron semmit sem számítanak. A holland csendélet témái azonban az egyszerű tárgyaktól az egzotikus gyümölcsökön át a virágokig nagyon sokoldalúak voltak, amelyek közül a jellemzően olajfestékkel vászonra vitt virágcsendéletek voltak a legkeresettebbek.
Impresszionista és posztimpresszionista csendéletek
Ha találnék valami feketébbet a feketénél, azt használnám.
- William Turner angol romantikus festő
A 18. század vége felé a Francia Akadémia amellett foglalt állást, hogy a festmény témája a festészeti technika és a színharmónia felett áll. Mivel az emberi alakot tartották a legfontosabbnak és legnehezebben ábrázolhatónak, ezért a csendéleteknek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget.
Ez a szemlélet csak a 19. század végén kezdett elhalványulni az impresszionizmus megjelenésével. A mozgalom az 1860-as években alakult ki egy négy fiatal művészből álló párizsi csoport hatására:
- Claude Monet
- Pierre-Auguste Renoir
- Alfred Sisley
- Frédéric Bazille
Bár mind a négyen a klasszikus elveket képviselő Charles Gleyre tanítványai voltak, mégis egyre inkább az olyan festők elvei felé orientálódtak, mint William Turner (J. M. W.) vagy Eugène Delacroix, és a fény-árnyék, színek és ecsetvonások dinamikusabb alkalmazására törekedtek. A fenti Turner-idézet is a fények, árnyékok és színek határainak feszegetésére utal. Moet, Renoir, Sislye és Bazille:
- a jól körülhatárolt kontúrokkal és vonalakkal szemben lazán felvitt, szabad ecsetkezelésű színeket használtak;
- a természetes fény változásainak ábrázolására koncentráltak;
- merész árnyékolási technikákat alkalmaztak, amelyben nem csak a szürkére és feketére hagyatkoztak;
- kiemelt fontossággal tekintettek a fény és a színek egyik tárgyról a másikra való tükröződésére – a környezet fényeinek és színeinek többi tárgy árnyalataira való hatása lett az impresszionizmus egyik alapelve.
Emellett a nedvesre nedves festéstechnikát is alkalmazták, amely lágyabb kontúrokat és a színek átfedését eredményezte. Bár nem új festészeti technikákkal dolgoztak, ők voltak az elsők, akik ötvözték azokat, amely egyedi és eredeti megjelenést kölcsönzött munkáiknak.
Ezek a tényezők szolgáltak a 19. század végén és a 20. század elején a posztimpresszionista Európa alapjaként, amikor olyan művészek alkottak, mint Vincent Van Gogh, Paul Gaughin és Paul Cézanne, majd valamivel később Pablo Picasso.
A posztimpresszionizmust továbbra is az élénk színek és vastag ecsetvonások alkalmazása határozta meg, de az impresszionizmus korlátait feszegetve nagyobb hangsúly került a geometrikus formákra, a témák eltorzítására és a szubjektív színhasználatra az adott üzenet közvetítése érdekében. A posztimpresszionizmusból alakult ki a kubizmus és a fauvizmus is.
A 20. század közepén jelent meg a tömegkultúrát kritizáló pop-art irányzata az Egyesült Királyságokból, amely a tömegreklámok, képregények és sci-fi témájú alkotásokkal új távlatokat nyitott meg a modern csendéletben.
A csendéletművészet ma rendkívüli sokoldalú, amelyben a hagyományos, mindennapi tárgyakhoz egyre gyakrabban társítanak személyes és társadalmi szimbolikát. Az alkotás nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem társadalmi, kulturális vagy filozófiai kérdéseket is felvethet, miközben a digitális technológiák új perspektívákat teremtenek.
Csendéletrajzolás és -festés magánoktatóval
Ha nem vagy biztos benne, hogyan vágj bele a csendéletfestésbe, gondolj csak bele: feltehetőleg már gyermekkorodban is próbáltál megfesteni egy asztalon heverő almát vagy egy gazdag virágcsokrot tartalmazó vázát. Azt is szinte biztosra vesszük, hogy a telefonod galériájában legalább egy-két ételről, kávéról vagy koktélról készített kép is szerepel.
Csendéletrajz gyerekeknek vagy felnőtteknek, egy képzőművész magántanár segíthet a csendélet alapjainak elsajátításában, a technikád fejlesztésében vagy a kompozíció kialakításában. Keresd fel a Superprof magántanárhálózatát, ahol már ma elkezdheted a művészi szárnyaid kibontását!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...