A tanulás olyan város, amelyikben az egyik tartópillér a memória, a másik a megértés.
Ismeretlen
Gondoltad volna, hogy az olyan mondásaink, miszerint az elefánt sosem felejt vagy az aranyhal memóriájáról szóló népszerű elképzelések mögött is van tudományos magyarázat?

A John Sweller ausztrál pszichológus által kidolgozott kognitív terhelés elmélete (cognitive load theory, CLT) a munkamemóriánk és a hosszú távú memóriánk korlátait és lehetőségeit vizsgálja. Egyszerűen fogalmazva amikor a munkamemóriánk túlterhelődik, nehezebb megjegyezni és megtartani a tanultakat.
Ebben a cikkben közelebbről is megismerheted a kognitív terhelés elméletét és megtudhatod, hogyan befolyásolja a munkamemória kapacitása a tanulás hatékonyságát és a hosszú távú tudás rögzülését.
✏️ Főbb tudnivalók a kognitív terhelésről
- A kognitív terhelés három fajtája a belső, külső és a generatív terhelés.
- A munkamemóriánkat befolyásoló tényezők közé tartoznak a hatalmas információmennyiség, a figyelemelterelő tényezők és az előzetes információk hiánya.
- A kognitív terhelés olyan stratégiákkal csökkenthető, mint a zavaró tényezők kiküszöbölése és az aktív felidézési gyakorlatok.
- A kognitív terhelésről tanulva a diákok képesek lehetnek jobban kihasználni a munkamemóriájuk kapacitását, amellyel jobb tanulási élményben lehet részük.
🔍 A kognitív terhelés három típusa
Az emberi kognitív architektúra megértése nélkül a tanítás vak. John Sweller
A kognitív terhelés alapvetően arra utal, hogy az agyunk mennyi mentális terhelést használ fel új információk feldolgozásához, különösen a munkamemóriát illetően. John Sweller elmélete alapján a munkamemóriánk véges kapacitású, ezért a hatékony tanuláshoz okosan és tudatosan kell kihasználnunk azt.

Ehhez elengedhetetlen a kognitív terhelés különböző típusainak azonosítása, amelyek segítenek a megfelelő tanítási és tanulási módszerek azonosításában és megszervezésében:
- Belső terhelés: az új információk feldolgozásának eredeti nehézségi szintje à kezelés
- Külső terhelés: az új információk feldolgozásához szükséges felesleges nehézség/erőfeszítés à minimalizálás
- Generatív terhelés: az információk összekötéséhez szükséges mentális erőfeszítés, amellyel azokat a hosszú távú memóriába ágyazhatjuk à maximalizálás
Hogy jobban megértsük a három típust, nézzünk meg néhány konkrét példát is a mindennapi életből.
🧱 Belső terhelés
A tanulási folyamat során az oktatók vagy a diákok feladata, hogy azonosítsák a különböző témák belső terhelését, amely alapján a nehézségi szintet a tanulási célokhoz és a haladási ütemhez igazítják.
Az általános iskolás diákok számára például a szivárvány összes színének megtanulása viszonylag alacsony belső terhelést jelent. A Naprendszer nyolc bolygójának sorrendje viszont már jóval nagyobb kihívást jelent – minél bonyolultabb vagy kevésbé intuitív az információ, annál nagyobb a belső terhelés, ezért a tanulás több mentális erőfeszítést igényel.
Ilyenkor jönnek képbe a memorizálási technikák, például a mnemotechnikák (emlékezést segítő módszerek) vagy meghatározott időközönkénti ismétlés (spaced repetition), amelyek segítenek az információk egyszerűbb és hatékonyabb megjegyzésében.

⚠️ Külső terhelés
Ha az óra vagy a tananyag rosszul szervezett, a fő témát pedig kisebb, zavaró tényezők, például felesleges vizuális elemek vagy zajos környezet árnyékolja be, a tanulóknak extra mentális erőfeszítést kell tenniük a tanuláshoz.
Például ha a jegyzetek vagy az oktató PowerPoint diája irreleváns grafikákat vagy információkat tartalmaz vagy a jegyzetek nincsenek logikusan kategorizálva, az agyunk több időt fog tölteni a felesleges feldolgozással és rendszerezéssel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a tanulási jegyzetek tömörek és jól szervezettek legyenek, és csak hasznos vizuális segítséget tartalmazzanak.
✨ Generatív terhelés
A generatív terhelés az agy hatékony tanuláshoz szükséges erőfeszítését jelenti. Ez akkor történik, amikor az ötletek egymás után sorakoznak és jól kapcsolódnak egymáshoz, amellyel az agy képes jobban átlátni és értelmezni a tanultakat. Mindez pedig aktívabbá, mélyebbé és emlékezetesebbé teszi a tanulási folyamatot.
Tegyük fel, hogy a diákok személyiségteszteket, például a Myers–Briggs-típuselméletet (MBTI) és az ötfaktoros személyiségmodellt (Big Five) összehasonlító táblázatot készítenek. Mindeközben pedig önmagyarázatot gyakorolnak és kapcsolódó gondolatokat rajzolnak fel gondolattérképek segítségével, hogy felmérjék a megértési szintjüket.
🧠 Tanulj okosabban a munkamemória korlátainak ismeretével
A kognitív terhelés elméletének két alapfogalma a munkamemória (rövidtávú memória „aktívabb” változata) és a hosszú távú memória. A pszichológia világában ezek a fogalmak segítenek megérteni, hogyan és mennyi ideig tárolja az agyunk az új információkat.
🧭 Munkamemória
- Kis mennyiségű információ tárolása
- Nagyon rövid ideig, másodpercektől percekig, darabokban tárolja az információt
- Az összetett vagy rendezetlen információ könnyen túlterhelik
- Aktív információfeldolgozást igényel
- Példa: Éppen meghívót kaptál a barátod esküvőjére, és meg kell jegyezned a dátumot.
🧭 Hosszú távú memória
- Nagy mennyiségű információ tárolása
- Hosszabb ideig, félállandó jelleggel, sémák formájában tárolja az információt
- Segít a jól szervezett információk tárolásában
- Természetes módon könnyíti meg az információ visszahívását
- Példa: Házassági évfordulónak dátuma

A két memóriatípus jellemzőinek feltérképezéséből hamar rájövünk a munkamemória korlátaira, amellyel csak rövid ideig tudunk új információkat megjegyezni. Az aktív és hatékony tanulás viszont csak akkor valósulhat meg, ha a munkamemóriában feldolgozott új információ végül a hosszú távú memóriába kerül.
Tegyük fel, hogy egy új pszichológiai fogalmat szeretnél elsajátítani, például a metakogníciót. Fontos, hogy annak jelentőségét és összefüggéseit jól szervezett módon hosszú távon megjegyezd. Így nemcsak felszínesen mondod vissza a tanultakat, hanem képes vagy meghatározni a fogalmat és bármikor egyszerű, hétköznapi példákkal elmagyarázni azt.
A munkamemóriát azonban számos tényező túlterhelheti:
- Teljesen új vagy magasabb szintű tananyag feldolgozása
- Túl sok információ egyidejű értékelése
- Zavaró tényezők, például rendetlen környezet vagy kaotikus, nehezen áttekinthető anyag
Ha a munkamemóriád folyamatosan felesleges terhelésnek (extraneous load) van kitéve, vagyis, irreleváns vagy rosszul bemutatott információkra pazarolja az erőfeszítést, nagy eséllyel nem fogod teljesen megérteni az új ismereteket, mivel azok nem tudnak megfelelően feldolgozódni és hosszú távú memóriába kerülni.
Mindez hosszú távon a tanulási folyamatot is lelassítja, mert az anyagot többször kell átismételned, amíg valóban meg nem érted. A munkamemória korlátozott kapacitása miatt nem képes új információkat felvenni, ezért nagyon fontos kezelhető szinten tartani a kognitív terhelést.
💡 A kognitív terhelés csökkentése tanulás közben
Vessünk egy pillantást néhány gyakori tanulási helyzetre, amelyben a diákoknak különböző kognitív terhelésekkel kell megbirkózniuk, és mi okozza azokat:
| Tanulási helyzetek | Kognitív terhelés | Miért okozza? |
|---|---|---|
| Tanulás háttérzaj mellett vagy barátokkal beszélgetve | Felesleges terhelés | A munkamemóriád a figyelemért verseng, amellyel csökken a koncentrációs képesség. |
| Bonyolult pszichológiai elmélet tanulmányozása | Magas belső terhelés | Az új elméletnek számos alágazata és fogalma van, amelyek eltérnek a jelenlegi ismereteidtől. |
| Nagyon hosszú, tömör PowerPoint diák (vagy egyéb anyagok) tanulása | Felesleges terhelés | A tananyag túl sok szót, lépést vagy felesleges vizuális segédeszközt tartalmaz. |
| Az összes pszichológiai tétel begyakorlása érettségi előtt | Túlterhelt munkamemória | A munkamemóriádat folyamatosan új információk árasztják el. |
| Elméleti definíciók memorizálása gyakorlati alkalmazás nélkül | Alacsony generatív terhelés | Az új információk nem kerülnek tárolásra a hosszú távú memóriádban, hiányzik a sémákban történő integráció. |
A különböző helyzetektől függően több célzott stratégiát is alkalmazhatsz a kognitív terhelés elméletének alapelvei alapján:
1. Belső terhelés csökkentése tanulás közben a tananyag egyszerűsítésével:
- Bontsd le felsorolásokra a hosszú bekezdéseket minden oldalon vagy dián.
- Készíts egyszerű összehasonlító táblázatokat vagy diagramokat.
- Tekintsd át az összefoglalókat vagy a lépésről-lépésre útmutatókat a végső magyarázat/megoldás előtt.
2. Felesleges terhelés csökkentése a generatív terhelés növeléséhez, amely hatékonyabb tanulást és jobb memória-megőrzést eredményez:
- Zárd ki a zavaró tényezőket, például a mobiltelefont, és teremts megfelelő tanulási környezetet.
- Egyszerűsítsd vizuálisan a jegyzeteket a fő pontokra fókuszálva.
- Pihentesd a munkamemóriádat az ismétlések meghatározott időben történő elosztásával.
A tanulás optimalizálásához elengedhetetlen a generatív terhelés növelése. Ezt legjobban az ötletek megerősítésével és összekapcsolásával, valamint aktív felidézési gyakorlatokkal lehet elérni. Ha például fizikából Newton mozgástörvényeit tanulod, érdemes összekapcsolni a három törvényt, hogy megértsd a tehetetlenség, az erő, valamint az akció és a reakció közötti kapcsolatokat.
A munkamemória a rövid távú memória „aktívabb”, feldolgozó változata, amely nemcsak tárolja, hanem manipulálja is az információt. A munkamemória a rövid távú memóriát használja tárolóhelyként, és abból dolgozik.
A kognitív terhelés elméletét így ültetheted legegyszerűbben gyakorlatba:
- Ha a tanulás nehéznek tűnik, EGYSZERŰSÍTSD. → Kezeld a belső terhelést.
- Ha a tanulás zavarosnak tűnik, TISZTÁZD. → Minimalizáld a külső terhelést.
- Ha a tanulás felszínesnek tűnik, ALKALMAZD. → Maximalizáld a generatív terhelést.
🚀 Tanulási stratégiák és ismétlési módszerek
Most, hogy megismerkedtél a kognitív terhelés elméletének alapvető fogalmaival és működésével, itt az ideje megvizsgálni, hogyan ültetheted gyakorlatba a mindennapi tanulás során. Az alábbi egyszerű tippek áttekintésével kiválaszthatod a jelenlegi tanulási céljaidnak és szintednek leginkább megfelelőket:
- Ütemezd az ismétlést a fontosabb és nehezebb részek szerint.G
- ondoskodj az agyad egészségéről – a rendszeres testmozgás és elegendő alvás segít a memória optimális működésében.
- Alkalmazd a váltakozó gyakorlás (interleaving) módszerét – így hatékonyabban rögzül a tanult anyag.
A felkészülés és az ismétlés alapos szervezést igényel, beleértve az időbeosztást, a tananyag egyszerűsítését és a feladatok nehézség szerinti megtervezését.
Az időbeosztást illetően a következőkre érdemes figyelni:
- Személyes nehézségek: Ha egy téma magas belső terheléssel jár, csökkentsd a felesleges terhelést, és próbálj inkább a generatív terhelésre összpontosítani.
- Tanulási prioritás: Szánj több időt a fontos témákra (például azokra, amelyek magas pontszámot érnek).

A munkamemória és a hosszú távú memória optimális működését az életmód, nevezetesen az étkezési és alvási szokások is nagyban befolyásolják. Az iskoláskorú gyerekeknek legalább 9–12 óra, az egyetemistáknak pedig legalább 7–9 óra alvás javasolt.
Az ismétlés során különösen hasznos lehet a váltakozó tanulás, amelynek lényege, hogy a tanulók különböző, de kapcsolódó témákat kevernek a tanulás során ahelyett, hogy egy témára koncentrálnának (blokktanulás). Ez azért fontos, mert ezzel a tanulási technikával képesek könnyebben felismerni a hasonlóságokat és az összefüggéseket, amely növeli a generatív, vagyis a pozitív terhelést.
Továbbá segíti az aktív felidézést és az információk hosszabb távú megőrzését, miközben csökkenti a belső terhelést és ezáltal a munkamemóriára nehezedő erőfeszítést is. A tanulás ezáltal rugalmasabbá és élvezetesebbé válik.
🎓 Pszichológiatanulás a Superprof segítségével
Ha többet szeretnél megtudni a kognitív terhelés elméletéről és más pszichológiai fogalmakról, a Superprof felületén bármikor a segítésedre vannak a tapasztalt pszichológiatanáraink.
Böngéssz a magántanár-hálózatunkon, és válaszd ki a tanulási igényeidnek leginkább megfelelő oktatót! Pszichológiatanáraink személyre szabott útmutatást nyújtanak a tanulási szinteddel és céljaiddal összhangban. Találd meg a legjobb tanulási módszereket, és biztosítsd be a tudásod és memóriád hosszú távra!
Résumer avec l'IA :








