A memória és a kreativitás elengedhetetlenek az oktatásban, de ha a memóriát helytelenül tanítják, az teljes időpocsékolás, és gátolja a tanulást.
Tony Buzan
A jó memória és kreativitás nem csupán a kognitív tudomány jellemzői, hanem a hatékony és élvezetes tanulás kulcsfontosságú építőelemei is. Szerencsére a memória és a kreativitás fejleszthető A kognitív tudomány elveinek alkalmazásával szerencsére a tanítás és a tanulás során is mindkettő fejleszthető.
Íme egy kis ízelítő, hogy pontosan milyen elveket is értünk ezalatt:
| A kognitív tudomány elvei az oktatásban | Áttekintés |
|---|---|
| Kognitív terhelés elmélete (CLT) | Az agyat ért mentális terhelés az új információk feldolgozása során. Háromféle kognitív terhelést különböztetünk meg: belső, külső és generatív terhelés. |
| Aktív felidézés | Az agyból való aktív információvisszahívás (emlékezet aktív stimulálása) folyamata minimális segédeszközökkel a hosszú távú memória elősegítése érdekében. |
| Váltakozó tanulás | Olyan tanulási technika, amely különböző tanulási témákat kever össze, hogy jobban megláthatssák és megérhetssék az összefüggéseket, és így jobban megjegyezzék, valamint rugalmasabban alkalmazzák azokat. |
| Metakogníció | Egy szándékos, elmélkedő folyamat, amelyben tudatosan és átgondoltan vizsgáljuk, mit tudunk, és hogyan használhatjuk a meglévő tudásunkat a hatékony tanulás érdekében. |
Ezek az elvek tudományosan megalapozott iránymutatást adnak ahhoz, hogy jobban megértsük a tanulás mögött rejlő folyamatokat, és hogyan tehetjük a tanulási folyamatot tudatosabbá, hatékonyabbá és élvezetesebbé. Segítségükkel könnyebben felismerhetjük, mi támogatja a megértést és a tudás hosszú távú megtartását, amelyből a tanulók és pedagógusok egyaránt előnyt kovácsolhatnak.
Vizsgáljuk meg közelebbről is a kognitív tudomány oktatásban betöltött szerepét, különös ami az osztálytermi tanulást illeti.
💭 Mi az a kognitív tudomány?
A kognitív tudomány egy fontos terület, amely az agyunk működését vizsgálja, különösen az olyan kognitív folyamatokon lencséjén át, amelyek mind kulcsfontosságúak az új dolgok tanulásában és környezetünk megértésében. Ezek a folyamatok alatt olyan képességeket értünk, mint a(z):
- figyelem: összpontosítás és reakció egy ingerre;
- észlelés: érzékszervi információk értelmezése és minták felismerése;
- gondolkodás: mérlegelés, kérdések feltevése, problémafelismerés és -megoldás, döntéshozatal;
- nyelvfeldolgozás: írott és beszélt nyelv elsajátítása, feldolgozása és előállítása;
- memória: információk tárolása és felidézése a rövid és hosszú távú memórián keresztül.
📚 Miért fontosak a kognitív funkciók az osztályteremben?
Az új információk és készségek elsajátítása általában már az otthoni, mindennapi tapasztalatok és játékok során kezdetét veszi, de igazán strukturálttá és rendszerezetté csak az osztályteremben válik. Nem véletlen hát, hogy a tanulási gyakorlatok és oktatási irányelvek is rengeteget merítenek a kognitív tudományon alapuló megközelítésekből.
Ha a kognitív tudomány természetesen – és lehetőleg minél korábban – integrálódik az oktatásba, akkor rendkívül sokat segíthet a diákoknak abban, hogy jobban elköteleződjenek és hosszabb ideig megőrizzék az információkat, különösen néhány hatékony memorizálási technika alkalmazásával.
Mielőtt mélyebbre ásnánk magunkat a kognitív tudomány oktatásban alkalmazott elméleti alapokba, tisztában kell lennünk néhány tévhittel és gyakori hibával, amelyek felmerülhetnek, amikor megpróbáljuk azokat gyakorlatba ültetni:
- Egyetlen elméletre vagy tanulási technikára való túlzott fókuszálás;
- Hiányos útmutatás vagy nyomon követés az alkalmazás során;
- Ugyanaz az elmélet használata az összes tanulási igény és cél esetében.
🪄 A kognitív tudomány elvei és alkalmazásai a tanulásban
A kognitív tudomány elveivel könnyebben megérthetjük, hogyan tanulunk a leghatékonyabban, és milyen módszerekkel erősíthetjük memóriánkat, figyelmünket és problémamegoldó képességünket. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb elveket és azt, hogyan alkalmazhatók gyakorlatban a tanulás során.
⏳ Kognitív terhelés elmélete
A kognitív terhelés elméletét (cognitive load theory, CLT) John Sweller ausztrál pszichológus dolgozta ki a munkamemóriánk korlátainak megmagyarázásához, amikor is azt az új információk feldolgozása és tárolása során túlzott kognitív (mentális) terhelés éri. A kognitív terhelés elméletének jobb megértéséhez meg kell vizsgálnunk a tanulási élményt befolyásoló háromféle kognitív terhelést:
Belső terhelés
- az új információk feldolgozásának eredeti nehézségi szintje
Külső terhelés
- az új információk feldolgozásához szükséges felesleges nehézség/erőfeszítés
Generatív terhelés
- az információk összekötéséhez szükséges mentális erőfeszítés, amellyel azokat a hosszú távú memóriába ágyazhatjuk
A kognitív terhelés elmélete szerint az agyunk, különösen a munkamemóriánk korlátozott kapacitásából kifolyólag nehéz lehet új információt befogadni, viszont a megfelelő és hatékony tanítási módszerek segítségével megkönnyíthetjük a tanulást.
A figyelem, emlékezet, problémamegoldás és a metakogníció mind olyan kognitív funkciók, amelyek meghatározzák, hogyan dolgozzuk fel, értjük meg és tartjuk meg az új információkat. Ha ezek fejlesztése tudatosan jelen van az órákon, a tanulás nemcsak gyorsabbá és hatékonyabbá válik, hanem tartósabb is, így magabiztosabban gondolkodhatunk, bátrabban kérdezhetünk, és aktívabban részt vehetünk a tanulásban.
Az oktatásban a következőképp alkalmazhatjuk:
- Határozzuk meg a tananyag nehézségi szintjét a diákok számára.
- Csökkentsük a külső terhelést azáltal, hogy a tananyagot egyszerű lépésekre és magyarázatokra bontjuk.
- Ösztönözzük a generatív terhelést releváns példákkal és vizuális anyagokkal, amelyek segítenek könnyebben megjegyezni és összekapcsolni az információt.
⏳ Aktív felidézés
Ennek a technikának az a lényege, hogy minimális segítséggel próbáljuk meg aktívan előhívni a célzott információkat a memóriánkból, különösen a hosszú távú memóriából. A folyamat során ezáltal aktiválódnak az agyban az adott tudáshoz kapcsolódó idegpályák, az erőfeszítés során pedig még inkább rögzül a tudás.
A módszert gyakran kombinálják meghatározott időközönkénti ismétléssel (például 2 nap, 5 nap, 1 hét) a hosszú távú memória erősítése érdekében. Például miután megnéztél egy új történelmi témáról szóló oktatóvideót, megpróbálhatod felidézni a tanultakat úgy, hogy leírod azokat egy üres papírlapra vagy a jegyzetfüzetedbe, függetlenül attól, hogy a válaszaid helyesek-e vagy sem. Alkalmazd rendszeresen a technikát az új és korábbi témáknál is.
Az alábbi tippekkel még inkább serkentheted az aktív felidézést:
- Használj mnemotechnikákat (emlékezést segítő módszereket), például kártyákat vagy rövidítéseket.
- Vegyél részt alacsony téttel járó teszteken vagy kvízeken, hogy felderítsd az esetleges hiányosságokat.
- Add tovább a megszerzett tudást másoknak.
⏳ Váltakozó tanulás
A váltakozó tanulás (interleaving) a hatékony tanulási módszerek egyike, amely során különböző, de egymással kapcsolatos tanulási témákat keverünk össze ahelyett, hogy a tanulás alatt egyetlen témára koncentrálnánk. Ez azért fontos, mert a memorizáláson túl a mélyebb megértést, a kritikai gondolkodást és a tanultak közötti összefüggések megértését is segíti.
Ez többek közt azért fontos, mert:
- a témák variálásával jobban fenttartható a koncentráció;
- az összehasonlítás által javul a hosszú távú emlékezés;
- a különböző problémamegoldási helyzetek javítják az alkalmazkodóképességet.
⏳ Metakogníció
A metakogníció röviden a saját gondolkodásunk tudatos figyelését jelenti. Két fő részre osztható: a meglévő tudásunk tudatosítására (metakognitív tudás) és a hatékony tanuláshoz szükséges cselekvésekre (metakognitív szabályozás).
A metakognitív tudás tekintetében további három típust különböztetünk meg:
Deklaratív tudás
- tényekből, adatokból és ismeretekből áll, amelyekkel képesek vagyunk felismerni, mi működik és mi nem
Procedurális tudás
- cselekvésekhez és eljárásokhoz kötött, amely alapján tudjuk, hogyan kell alkalmazni a működő tudást
Feltételes tudás
- a tudás megfelelő időben és célra történő alkalmazása
A metakognitív szabályozás három szakasza pedig a tervezés, a megfigyelés és az értékelés. A metakogníció legfontosabb elveit a következőképp alkalmazhatjuk:
- Gondoljuk át rendszeresen a tanulási módszereinket.
- Legyünk nyitottak a változtatásokra a hatékonyság érdekében.
- Alakítsunk ki célokat az elmélkedéseink alapján.
🚀 Gyakorlati stratégiák tanulók és oktatók számára
Nézzük meg, hogyan alkalmazhatják a diákok és az oktatók a kognitív tudomány különböző gyakorlati stratégiáit a mindennapi tanulási és tanítási gyakorlatban az említett négy alapelv szerint:
Csökkentsük a kognitív terhelést
Diákok:
- Kövesd lépésről lépésre az útmutatásokat és tanulmányozd az összegzett információkat példákkal.
Tanárok
- Oszd fel az órákat kisebb egységekre, és kerüld a felesleges képekkel és/vagy szövegekkel túlzsúfolt tananyagokat.
Aktiváljuk az emlékezetünket
Diákok:
- Vegyél részt önellenőrző teszteken, hogy azonosíthasd a hiányosságokat és a megértés szintjét. Ismételd rendszeresen az anyagot.
Tanárok
- Új témák után ösztönözd az aktív felidézést rövid és szórakoztató kvízek vagy páros beszélgetések szervezésével.
Variáljuk a tanulást
Diákok:
- Gyakorolj változatos feladatokkal témák és formátumok szerint. Kerüld a magolást, és alakítsd rutinná az összefüggések felismerését.
Tanárok
- Keverd össze a különböző altémákat és készségeket az órák és a házi feladatok során az átfogó gyakorlás érdekben. Bátorítsd a diákokat a tudás összehasonlítására és átültetésére.
Metakogníció
Diákok:
- Használj önellenőrző listát a metakognitív szabályozás lépései alapján.
Tanárok
- Alakíts ki olyan rutint az órán, amellyel tudatos önreflexióra vezeted a tanulókat azáltal, hogy átbeszélitek, mi volt hasznos, mi volt nehéz, és hogyan lehetne legközelebb hatékonyabban tanulni.
💡 Előnyök és kihívások
Ezeknek a kognitív tudományi stratégiáknak az alkalmazása mind a diákok, mind az oktatók számára jelentős előnyökkel szolgálnak.
A diákok egyrészt jobban és tartósan megőrzik az új ismereteket és készségeket. A memóriájuk fejlesztésével és az új ismeretek elsajátításával az önbizalmuk is nő, illetve kortól és céltól függetlenül motiváltabbak lesznek a tanulás terén.
Másrészt az oktatók is megtanulják tudatosabban megtervezni az óráikat. Legyen szó az óra előtti felkészülésről, a tanításról vagy az utólagos értékelésről, képesek lesznek többek közt jobban átgondolni a tananyagtartalmat, a tanítási folyamatot és a tanulói visszajelzéseket.
Egy metakognícióban jártas pedagógus rendszeresen arra ösztönzi a diákokat, hogy mondják el, mennyire értették meg a tananyagot, és mennyire volt hatékony a tanítási módszer.
A kognitív tudományi elvek alkalmazása alapvetően nem kihívásmentes. Az osztálytermi tanulás kiszámíthatatlan, a diákok ugyanis különböző tanulási stílusokkal, haladási tempóval és tantárgyi érdeklődéssel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az egyes módszerek eltérő kognitív terhelést jelenthetnek számukra.
A lehető legjobb eredmények elérése érdekében ezért a tanároknak rugalmasnak és kreatívnak kell lenniük. Ha szeretnél többet megtudni a kognitív tudományok oktatásban betöltött jelentőségéről, bármikor kapcsolatba léphetsz egy tapasztalt pszichológiatanárral, aki a diákokat és pedagógusokat egyaránt hasznos és személyre szabott segítséggel látja el.
A Superprof oldalán könnyedén találhatsz olyan pszichológiaoktatót, aki az egyéni igényeidhez igazítja az órákat, bármilyen szinten is tartasz. Nézd át a tanáraink profilját, ahol a tapasztalataikról, szakterületeikről, módszereikről, értékeléseikről és óradíjaikról is tájékozódhatsz.
Ha megtaláltad a számodra ideális tanárt, egyszerűen foglalj időpontot a profilján keresztül. Jó hír, hogy a Superprof tanárainak 97%-a ingyenes első órát kínál, amely egyben arra is tökéletes lehetőség, hogy megtaláljátok a közös hangot, és kitűzzétek az elérni kívánt célokat.
Résumer avec l'IA :
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...