A közösségi média inkább a pszichológiáról és a szociológiáról szól, mint a technológiáról.
Brian Solis
A Facebook több mint 3 milliárd, a YouTube 2,5 milliárd, az Instagram pedig mintegy 2 milliárd felhasználóval rendelkezik. Ezek a hatalmas számok egyértelműen alátámasztják, hogy a közösségimédia-felületek az életünk szerves részévé váltak. Kevesebb mint 30 év alatt átalakították a kapcsolatainkat, a kommunikációnkat és a munkánkat, és ma már az egyik legfontosabb felhasználói tevékenységformának számítanak az interneten.
Joggal merül fel a kérdés, hogy a közösségi média ilyen mértékű dominanciáját tekintve mégis hogyan sikerült mindössze három évtized alatt ilyen jelentős változást eredményeznie. Ahhoz, hogy jobban átláthasd a közösségi média mindennapjainkban betöltött szerepét, a Superproffal most megismerheted a közösségi média fejlődését és a legnépszerűbb közösségi felületek történetét.
Az 1990-es évek vége és a 2000-es évek eleje: a közösségi média kezdetei
A SixDegrees.com talán nem sokaknak cseng ismerősen. Az Andrew Weinreich amerikai üzletember által 1997-ben elindított felületet tekintik a legelső közösségi hálózatnak, ami először tette lehetővé a felhasználók számára, hogy saját profillal rendelkezzenek, amelyen keresztül barátaikkal vagy üzlettársaikkal, kollégáikkal is kapcsolatba léphettek.
A SixDegrees a hat lépés távolság elméletéből származik, ami Karinthy Frigyes 1929-ben megjelent Láncszemek című novellájában jelent meg. Ez az elmélet abból indul ki, hogy minden ember legfeljebb 6 közvetítőn keresztül kapcsolódik bármelyik másik emberhez.
Bár a koncepció több ezer felhasználót vonzott, nem hozta meg a várt pénzügyi bevételeket, így mindössze négy évvel később, 2001-ben lehúzta a rolót. Ennek ellenére a későbbi profil- és hálózatalapú kapcsolatépítés úttörője lett, és olyan közösségimédia-felületek előtt fektette le az alapokat, mint a Facebook és a LinkedIn.
2002-ben jelent meg a kanadai Jonathan Abrams által létrehozott Friendster, ami elsősorban Délkelet-Ázsiában vált népszerűvé. A közösségi felületek között elsőként érte el az egymilliós tagszámot. Az első nagyobb mérföldkövet azonban a 2003-ban megjelent világhírű MySpace jelentette.
leglátogatottabb oldala lett.
Az igazi áttörést végül Mark Zuckerberg 2004-ben indított Facebookja jelentette, ami ma több mint 3 milliárd felhasználóval jelenleg a világ legnagyobb közösségimédia-felületének számít. Ez a közösségi média világában történelmi pillanatnak számító esemény külön foglalkozást érdemel. Ha szeretnéd még jobban megérteni a digitális technológia adottságait, érdemes lehet megfontolni, hogy egy informatika magántanár budapest segítségével bővítsd tudásodat.
A 2000-es évek és a Facebook megjelenése
Valamivel több mint 20 évvel ezelőtt Mark Zuckerberg, a számítógépek iránt szenvedélyesen érdeklődő amerikai diák létrehozta a Facemash nevű weboldalt. Az oldal alapötlete meglehetősen kétes volt: kezdetben a Harvard Egyetem női hallgatóinak fényképeit lehetett értékelni rajta. A fotók megszerzésével és használatával Zuckerberg megsértette az egyetem szabályzatát, és mindössze két nap után kénytelen volt leállítani az oldalt.
A siker megalapozásának azonban ennyi idő is elég volt: a Facemashre két nap alatt 450-en látogattak el, akik 22 000 alkalommal szavaztak. Ez arra ösztönözte a fiatal programozót, hogy 2004-ben regisztrálja a http://www.thefacebook.com URL-t, ami lehetővé tette a harvardi diákok számára, hogy személyes profilokon keresztül kapcsolatba lépjenek egymással, és tartalmakat osszanak meg, például fotókat és az órarendjüket.
Barátai segítségével – Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz és Chris Hughes – egy új közösségi hálózatot hoztak létre: 24 órán belül több mint 1200 diák regisztrált, és néhány hónappal később hamarosan az egyetemi kampusz határait is túllépte. A hálózat népszerűsége nőtt, és rövidesen más neves egyetemek, például a Yale és a Stanford hallgatói is csatlakozhattak hozzá.
hallgató regisztrált a TheFacebookra.
A hálózaton való megjelenésért hamarosan olyan nagy cégek kezdtek el fizetni, mint a MasterCard. 2005-ben Facebookra változtatták a hálózat nevét, és az Egyesült Államokon kívül is terjedni kezdett. Év végére már több mint 6, két évvel később pedig már több mint 100 millió felhasználója volt! Ma már a tőzsdén is jegyzik, és több mint 3 milliárd aktív havi felhasználóval a világ legnépszerűbb közösségi hálózata.
Képek és üzenetek, avagy a közösségi média átalakulása
A közösségi média dominanciájában a közösségi hálózatok jelentették az első lépést. A közösségi média azonban gyorsan túlnőtt az ismerősök közötti kapcsolattartáson. A tartalommegosztás és az önkifejezés iránti vágy új típusú platformok létrehozását szükségelte. A közösségi média fogalmát olyan felületek bővítették tovább, mint a videókra fókuszáló YouTube, a képeket előtérbe helyező Instagram vagy az eltűnő üzenetekre építő Snapchat.
2005: a YouTube elindítása
A Facebook sikerének hatására sok fejlesztő kezdett közösségi jellegű oldalakon dolgozni. Az interneten azonban addig nem létezett egyszerű mód a videók megosztására, különösen közösségi kontextusban. A videók online megosztásának egyszerűsítése és a fájlmegosztás problémájára válaszolva 2005-ben a PayPal három korábbi alkalmazottja – Steve Chen, Chad Hurley és Jawed Karim – megalkotta a YouTube videómegosztó oldalt, amit egy évvel később 1,65 milliárd dollárért vásárolt fel a Google.
A YouTube nem klasszikus közösségi hálózatként indult, de a Facebookhoz hasonlóan a felhasználók tartalmain, kommentjein és közösségi interakcióin alapult, és gyorsan felvette a közösségi média tempóját.
Az első videót Jawed Karim, a YouTube egyik társalapítója tette közzé 2005. április 23-án, néhány hónappal a platform elindítása után. A Me at the Zoo („Én az állatkertben") című videóban Karim a San Diego-i állatkertben tett látogatását dokumentálta.
2006: a Twitter is felkerül a közösségimédia-felületek listájára
A Twittert 2006-ban Jack Dorsey, Evan Williams, Noah Glass és Biz Stone alapította. A mikroblogfelület (microblogging) a gyors, tömör és nyilvános kommunikációra épül. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy rövid üzeneteket (ma legfeljebb 280 karaktert) tegyenek közzé a híres hashtagekkel jelölve.
Az oldal azonnali vonzereje alapvetően megváltoztatta az emberek információszerzési módját: a lényegre törő kommunikáció mestere és az egyik leggyorsabb hírcsatorna lett. 2022-ben felvásárolta Elon Musk. A Twitter nevét hivatalosan X.com-ra változtatta, a kék madár logót pedig egy egyszerű X betű váltotta fel.
2010: az Instagram forradalmasítja a fotók világát
Az Instagramot 2010-ben hozta létre Kevin Systrom, a Stanford Egyetem hallgatója. A platform középpontjában a vizualitás – kreativitás és esztétika – áll. Többek közt lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy fényképeket osszanak meg, és azokat előre telepített szűrőkkel szerkesszék. Egyetlen nap alatt 25 000-en töltötték le, ami előrejósolta az elsöprő sikert – két hónapon belül már több mint egymillió felhasználója volt.
A Meta a Facebook anyavállalata, ami a Facebook mellett több más közösségi média platformot és technológiai fejlesztést is irányít, például az Instagramot, a WhatsAppot és más digitális szolgáltatásokat.
2012-ben az alkalmazást felvásárolta a Facebook egymilliárd dollárért. Az Instagramnak ma már több mint 2 milliárd felhasználója van világszerte, és közvetlenül a YouTube és a Facebook mögött a 3. helyet foglalja el a legnépszerűbb közösségimédia-felületek ranglistáján.
2011: Snapchat, a tinédzserek és fiatal felnőttek kedvelt felülete
A Snapchat szintén a kaliforniai Stanford Egyetemen indult útnak három hallgató, Evan Spiegel, Bobby Murphy és Reggie Brownki tervezésében. A multimédiás üzenetküldő alkalmazás különlegessége, hogy a tartalom csak rövid ideig elérhető, amivel teljesen új irányt képvisel a közösségi médiában.
Múló tartalommegosztás, kreatív és interaktív szűrők, arcfelismerő effektek, privát kapcsolatok: a Snapchat több mint 900 millió aktív felhasználót számlál! Talán nem is olyan meglepő, hogy már a Meta és a Google is próbálkozott a felvásárlásával, mindeddig sikertelenül.
Használd magabiztosan a közösségi felületeket a közösségi média szókincsének megismerésével!
2016: TikTok, közösségi élmény új formában
A közösségi média történetének feltárásakor nem mehetünk el a TikTok mellett. A legnépszerűbb közösségi platformok közül ez a legfrissebb és az egyik legelterjedtebb a világon.
aktív havi felhasználójával az 5. legnagyobb közösségimédia-felületnek számít.
2016-ban a kínai ByteDance vállalat elindította a Douyin nevű, kizárólag a kínai piacot célzó, rövid videók megosztására szolgáló alkalmazást. Ebből született meg 2017-ben a TikTok, ami lényegében a Douyin egy, a világ más országait célzó változata.
Rövid, kreatív videók megosztását teszi lehetővé egy hatékony algoritmusnak köszönhetően, ami érdeklődés és aktivitás alapján segíti a felhasználó felfedezését a felületen. Sajátossága a trendkultúra és a kihívások. A közösségi média hátrányai mellett (pl. függőség, magánélet tiszteletben tartása, adateladás stb.) a tudatos felhasználás hiányában ezek is sok veszélyt rejtenek.
Az egyszerű megosztásoktól a digitális aktivizmusig
Az elmúlt 30 évtizedben nemcsak a közösségimédia-felületek száma növekedett, hanem azok felhasználási területei is fejlődtek és változtak. A Facebook elsődleges funkciója például a barátokkal és a családdal való kapcsolattartás, míg az Instagram az élmények fotókon keresztüli megosztásán alapszik.
A közösségi média azonban ma már nem csak a kapcsolatfelvételről és a személyes élmények megosztásról szól. Idővel a vállalatok, médiumok és márkák is felfedezték a platformokban rejlő kommunikációs, marketing- és információs lehetőségeket. Ma egyfajta nyilvános tartalomközlési csatornaként hírek, vélemények, reklámok és közösségi párbeszédek színterei, amivel egyben társadalmi és politikai eszközzé is vált.
Az olyan példák, mint a szexuális zaklatás áldozatául esett nőknek hangot adó #MeToo (2017-től) vagy a feketékkel szembeni rendszerszintű rasszizmus ellen küzdő #BlackLivesMatter (2020-ban lett világszerte ismert) mozgalmak jól mutatják a közösségi média erejét. Az információ gyors terjedésének és könnyű elérésének köszönhetően a közösségi média óriási tömegeket megszólítva mára egy hatékony eszközzé vált a figyelemfelkeltésre, a tájékoztatásra és a társadalmi problémák tudatosítására.
A közösségi média tudatos használatával és a működésének alapos megértésével nemcsak passzív felhasználók leszünk, hanem egyrészt a társadalomra, gondolkodásunkra és a mindennapi kommunikációnkra gyakorolt hatását is jobban átláthatjuk, másrészt tudatos alakítói is leszünk ennek a digitális világnak.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...