Mozart zenéje olyan tiszta és gyönyörű, hogy az számomra a világegyetem szépségének tükörképe.
Albert Einstein
Albert Einstein szenvedélyesen szerette a zenét. Maga is játszott hegedűn, és gyakran fordult a klasszikus zene legnagyobbjaihoz inspirációért. A fenti idézet alapján nem nehéz kitalálni, ki volt a kedvence! Mozart mellett Bach és Haydn, a ma legnagyobb zongoristákként számontartott művészek alkotásaiból is gyakran merített ihletet.
Legyen szó tanulásról, pihenésről vagy zenélésről, ma is sokan fordulnak a klasszikus zene felé, amelyben a zongora továbbra is az egyik legnépszerűbb hangszer. De vajon minden lelkes zongorista tartozhat a legnagyobbak közé? Azok közé, akik világhírű koncerttermekben lépnek fel, kamarazenei esteken játszanak, vagy épp legendás felvételeikkel válnak ismertté?
Ha őszinték akarunk lenni, a válasz sajnos az, hogy nem feltétlenül, mert ilyen szintű tudás és karrier csak keveseknek adatik meg. Azonban nem is mindenki célja ismert zongoristává válni, és a zongorázás öröme, a fejlődés élménye és a zene szeretete önmagában is hatalmas értékkel bír.
A legnagyobb zongoristáknál maradva a legtöbben a klasszikus zenében találták meg magukat. Beethoven csodálatos szonátáitól Rahmanyinov zongoraversenyeiig mindenki szem-, vagy inkább fültanúja lehet a virtuozitásuknak! Bármelyik szimfonikus zenekart vagy zeneiskolát kérdezzük meg, mindegyikük őket és az olyan zongoristákat fogják mérceként tekinteni, mint Liszt, Schumann, Mendelssohn, Schubert, Mozart, Brahms, Csajkovszkij vagy Prokofjev. Mindenekelőtt azonban Bartolomeo Cristoforinak, a modern zongora feltalálójának köszönhetjük, hogy élvezhetjük ezt az egyedi hangzású hangszert!
Megannyi nagy név a zenében, aki hozzájárult ahhoz, hogy a zene azzá váljon, ahogy azt ma ismerjük. Ezek a nevek szinte minden fülben ismerősen csengnek, sokan mégsem ismerjük őket igazán. Itt az ideje, hogy változtassunk ezen! Tarts velünk, és ismerd meg a múlt és a jelen legnagyobb zongoristáit!
Chopin, a líraiság mestere
Frédéric (Fryderyk) Chopin (1810–1849) lengyel származású zeneszerző és zongoravirtuóz nemcsak korának, hanem minden idők egyik leghíresebb és legelismertebb zongoraművésze, így nem véletlen, hogy a klasszikus zongoráról beszélve óhatatlanul ez az első név, ami eszünkbe jut. A klasszikus zeneszerzők egyik kiemelkedő alakjaként balladák, keringők, mazurkák, polonézek és zongoraversenyek sokaságát köszönhetjük neki.
A zongoratanulást és a komponálást már hatéves korában elkezdte, és tehetségével szinte azonnal elnyerte a közönség tetszését. Chopin eredeti és érzékeny játékmódja lehetővé tette számára, hogy teljes mértékben kihasználhassa kora zongorájának lehetőségeit. Új technikáival, különösen az ujjrendet és a pedálhasználatot illetően új távlatokat nyitott meg a zongorajáték történetében. A zongorát Chopin előtt soha korábban nem használták ilyen kifejező eszközként!
Chopin az improvizáció mestere is volt, amelyről Liszt Ferenc is csodálattal nyilatkozott. Játékát finom árnyalatok, gazdag érzelmek és természetes kifejezésmód jellemezte. Chopin egyik hallgatója a következőt fogalmazta meg róla:
Ha ugyanazt a darabot játszotta el kétszer, akkor is teljesen más élményt nyújtott mindkét előadás.
Chopint összességében páratlan muzikalitása, kivételes improvizációs képessége és már-már tudományos precizitású, rendkívül változatos játékstílusa tette különlegessé.
Kötelező darab:
Négy ballada
Lang Lang kortárs zongoravirtuóz
Lang Lang 1982-ben született Kínában. Hároméves korában kezdett zongorázni, ötévesen pedig már nyilvánosan is fellépett. 13 évesen a Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen aratott győzelmét belföldi és külföldi díjak sorozata követte, és a következő években több szimfonikus zenekarban is megfordult.
Kifejező, érzelmekkel teli játéka, zenei intelligenciája, hatalmas dinamikai skálája, valamint karizmája és meghatározó színpadi jelenléte révén már a húszas éveiben az egyik legkeresettebb előadóvá vált. Mindezt jól tükrözi, hogy olyan rangos eseményekre kapott meghívást, mint a 2008-as pekingi olimpia, a 2009-es Nobel-békedíj ünnepség, II. Erzsébet gyémántjubileumi koncertje 2012-ben és több Grammy-díjátadó. Emellett olyan zenészekkel is fellépett, mint a Metallica és Pharrell Williams. Lang Lang Liszttől, Chopintől és Mozarttól is adott ki felvételeket.
Kötelező darab:
Mozart 10. C-dúr zongoraszonátája, K. 330
Beethoven, a történelem egyik legnagyobb hatású zeneszerzője és zongoristája
Ludwig van Beethoven (1770–1827) német zeneszerző és zongorista, a bécsi klasszicizmus utolsó nagy képviselője és a romantika előfutára volt. A klasszikus zenét, és különösen a bécsi klasszicizmust a barokkal ellentétben letisztultabb, könnyebben követhető dallamok és kiegyensúlyozottabb harmónia jellemezte, amellyel összességében a közönség számára is könnyebben befogadható volt. Beethoven abban emelkedett ki, hogy az érzelmi intenzitást dinamikai és hangszínbeli kontrasztokkal, valamint a hangszerek váltakozó alkalmazásával fejezte ki.
A bécsi klasszicizmus a 18. század közepétől a 19. század elejéig domináló zenei stílust jelenti, amelyre a klasszikus zene aranykoraként is szokás hivatkozni. Központja Bécs volt, ahol a művészeteket nagyban támogatták. Főbb képviselői Haydn, Mozart és Beethoven voltak. A játékmódot az egyszerű, letisztult, mégis kifejező formák jellemezték.
Beethoven igazi csodagyerek volt, aki már gyermekkorában koncertezett és komponált. Zenész családból származott, és bár édesapja anyagi- és alkoholproblémákkal küzdött, Beethoven már gyermekkorában oktatóktól tanult zongorázni. Annak ellenére is sikerült minden idők egyik legnagyobb zongoristájává válnia, hogy az élet rengeteg megpróbáltatás elé állította. A 20-as éveiben súlyos halláskárosodás lépett fel nála, és a 40-es éveire teljesen megsüketült. Az alkotással azonban sohasem hagyott fel, sőt hatalmas örökséget hagyott ránk:
- 32 zongoraszonáta
- 9 szimfónia
- 5 zongoraverseny
- több tucat variáció, bagatell és fantázia
Kötelező darab:
Für Elise
Mozart, a zsenialitás megtestesítője
Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791) a hegedűt és a zongorát illetően is csodagyerek volt, aki rövid élete során a hivatalos Köchel-jegyzék szerint nem kevesebb mint 626 művet hagyott ránk. Mozart művészete azonban nemcsak mennyiségben, hanem zenei gazdagságban és mélységben is kiemelkedik a klasszikus repertoárban.
Már hatévesen komponált és gyermekkorában Európa-szerte koncertezett, amellyel egészen fiatal korától kezdve kapcsolatba került a világ minden tájáról származó zenészekkel és zeneszerzőkkel. Rendkívüli zenei memóriájának és improvizációs készségének köszönhetően képes volt könnyen elsajátítani mások zenei technikáit és stílusjegyeit, miközben innovatívan, saját stílusát is érvényesítve játszott.
Ha te is szeretnéd fejleszteni zenei tudásodat, egy zongoratanár Budapesten segíthet abban, hogy elérd a céljaidat és fejlődj a zongorázás terén.
Az opera úttörőjeként hozzájárult a szimfónia, a szonáta és a versenymű népszerűsítéséhez is, miközben új dimenzióba emelte a zenei és drámai kifejezést (a zongoralexikonod tökéletesítéséhez ne habozz elolvasni az alapvető zongorakifejezésekről szóló cikkünk). Legyen szó egy filharmonikus zenekarról, egy fiatal tehetségekből álló trióról vagy egy egyszerű koncertzongoristáról, Mozart művei a nagy előadók és kisebb formációk számára is kihívást és inspirációt jelentenek!
Kötelező darab:
41. szimfónia „Jupiter”, C-dúr, K. 551
Debussy, a forradalmár
A nagy francia zongoristák közül nem mehetünk el Claude Debussy (1862–1918) említése nélkül. Bár lehet, hogy a hagyományos zenei értékeket képviselők inkább Bachot vagy Rahmanyinovot emelnék ki, amikor a zongoravirtuozitásról beszélőnk, Debussy is kétségtelenül alapvető példakép.
Debussy a konvenciókkal szembemenve kora avantgárdjának egyik kiemelkedő alakja volt. André Boucourechliev szerint ő testesítette meg a huszadik század igazi zenei forradalmát. Debussy továbbra is besorolhatatlan, műveinek nagy része nonkonformista, aki a klasszikus harmóniákkal és formai kötöttségekkel szakítva, valamint haladó szellemével és saját útját járva forradalmasította a zenei kifejezésmódot.
Debussy a zongoratechnika szakértője volt, mégis egész életében sikerült megőriznie a teljes kreativitás érzését. Bizonyos értelemben ő maga határozta meg az általa alkotott művek szabályait. Egyszóval egy olyan zongoristáról van szó, ahol a szabadságnak valódi szerepe van. Munkássága többek közt Bartók Bélára és Kodály Zoltánra is nagy hatással volt.
Kötelező darab:
Egy faun délutánja
Belousova, a sokoldalúság királynője
Az orosz származású amerikai Sonya Belousova (1990) Billboard-listavezető és Emmy-díjas zongoraművész és zeneszerző, aki csodagyerekként már fiatalon több díjat is a zsebében tudhatott. Ötévesen kezdett zongorázni, 10 évesen írta első kompozícióit, 13 évesen pedig kiérdemelte az Orosz Kulturális Minisztérium díját.
Az elmúlt évek néhány kereskedelmileg legsikeresebb televíziós sorozatában, a Vajákban részben neki tulajdonítható a híres és fülbemászó Jussát várja a vaják dal is. Ezenfelül videojátékok, például a Tetris és az olyan filmek, mint az Amit Pamről tudni kell borítóiról is ismert, de az olyan sikeres alkotások zenéit is újraértelmezte, mint a Csillagok háborúja és a Trónok harca. Mindez jól mutatja, hogy tehetsége mindenhol megtalálható a mindennapi életünkben és a mindannyiunk által fogyasztott popkultúrában.
Ha te is szeretnéd felfedezni a zongorázás rejtelmeit, a zongora oktatás Debrecenben segíthet abban, hogy elérd zenei céljaidat.
Művészi alkotásai és kompozíciói mellett lenyűgöző improvizációs készségeit illetően is messze az átlagos zongoristák felett áll. Tündérujjaival varázslatos hatású játékkal nap mint nap képes lenyűgözni a hallgatókat. Tehetségének köszönhetően világhírű művészekkel és produkciókkal dolgozhatott. Saját alkotásai mellett az Egyesült Államokban bemutatott legnevesebb balettekhez is komponált zenét.
Fiatal művészetének szépségéhez a videóklipjeihez rendezett gondos látványvilág is nagyban hozzájárul, amellyel azt bizonyítja, hogy a zongora nem csupán egy porlepte klasszikus hangszer vagy kamarazenekarok kelléke, hanem egy sokoldalú és népszerű hangszer, amelyet bárki közelebb hozhat magához – különösen manapság, a digitális zongorák korában.
Kötelező darab:
Street Fighter főcímzene
Yiruma és a minimalizmus gyönyöre
A világszerte páratlan tehetségéről ismert dél-koreai származású Yiruma (1978) a legszebb módon képviseli a zongoristák új generációját. Legtöbben a Kiss the Rain, és különösen a River Flows in You című dalairól ismerik.
Yiruma ötéves kora óta zongorázik, és két angol zeneiskolában is diplomát szerzett: 1997-ben The Purcell School for Young Musicians, 2000-ben pedig aKing's College London intézményében – utóbbi által Európa-szerte hírnévre tett szert, ami nagy fordulópontot jelentett a nagyszerű zongorista karrierjében.
Zenei stílusát az 1970-es évek közepén indult kortárs klasszikus mozgalomhoz lehetne hasonlítani. Egyszóval egy kirobbanó keverék, amely még a kezdő füleknek is tetszeni fog! Játékát fülbemászó dallamosság, letisztult, egyszerű és ismétlődő motívumok, az érzelmek hullámzása, a fátyolos, lebegő hangzás és a popos szerkezet jellemzi, amellyel szélesebb közönségeket is képes megszólítani.
Kötelező darab:
River Flows in You
Rahmanyinov és a szenvedély új dimenziója
Bár leginkább zeneszerzői tehetségéről ismert, Szergej Rahmanyinov (1873–1943) zongorajátéka olyan mélyen és hitelesen szólaltatta meg a romantika szenvedélyét, mint senki másé. Játékára nagy hatással volt Chopin és Liszt, valamint a hagyományos orosz ortodox énekek is. A Holtak szigete, a Rapszódia egy Paganini témára és a III. szimfónia csak néhány virtuóz darab, amelyet az utókorra hagyott. Ha te is szeretnéd fejleszteni zongoratudásodat, a zongoralecke online formában is elérhető, így bárhol és bármikor elsajátíthatod a zenei technikákat.
Rachmaninov 1882-ben lépett be a Szentpétervári Rimszkij-Korszakov Konzervatóriumba, majd 1885-ben a Moszkvai Csajkovszkij Állami Konzervatóriumba. Utóbbiban tanára, Nyikolaj Zverev hatalmas lehetőségeket látott benne, szárnyai alá vette, és szigorú fegyelemmel igazgatta karrierjét. Rahmanyinov személyisége, zenei elképzelései és zeneszerzői törekvései azonban nem mindig fértek bele a Zverev által képviselt szigorúbb, klasszikusabb iskola kereteibe. Az 1890-es évekre kompozíciói meghozták a várva várt áttörést. Játékát szenvedély, líraiság és gazdag harmónia jellemezte, amely technikai bravúrokban és érzelmi kifejezésben is bővelkedett.
Kötelező darab:
Fantázia darabok, cisz-moll prelűd (op. 3., 2. sz.)
Péter Bence, a virtuozitás új arca
Az 1991-ben született Péter Bence egy fiatal magyar zongoraművész, zeneszerző és zenei producer, aki ígéretes jövő előtt áll! Világhírű dalok feldolgozásaira specializálódott, és bár zenei stílusát nehéz egyetlen kategóriába sorolni, tehetsége vitathatatlan. Többek között arról ismert, hogy ő a világ leggyorsabb zongoristája: 2012-ben egy perc alatt 765 hang megszólaltatásával a világ leggyorsabb zongoristájaként került be a Guinness Rekordok Könyvébe.
A zene és a zongora iránti szeretete már mindössze néhány évesen megmutatkozott. Első szerzeményeit hatévesen komponálta, amelyekben Chopintől és Mozarttól szerzett inspirációt. A filmzeneszerzés irányába orientálódva ösztöndíjat kapott a bostoni Berklee College of Music intézményébe.
A zenei világban való elismertségét részben az interneten és a közösségi oldalakon közzétett zongorafeldolgozásainak köszönheti, amelyek között Sia, a Queen és Michael Jackson dalainak feldolgozásai is szerepelnek. 2015-ben Michael Jackson Bad című számának általa átírt zongoraverziója egy nap alatt 17 milliós nézettséggel robbantotta be a zenei köztudatba.
Egyik legnagyobb tehetsége, hogy a zongoramuzsikát mindenki számára elérhetővé, mi több, kívánatossá teszi! Expresszív játékstílusával elmossa a klasszikus és a könnyűzene közötti határokat, és egészen új szintre emeli a zongorát. Ha te is szeretnéd felfedezni a zongorázás világát, akkor a zongoralecke segíthet abban, hogy elmélyülj a zenei technikákban, és saját stílusodat is kialakíthasd.
Kötelező darab:
Michael Jackson Bad című dalának feldolgozása
Alapfogalmak leendő zongoristáknak
Ahhoz, hogy egy napon te is a nagy zongoristák táborát erősíthesd, a tehetségen, szorgalmon és játéktechnikán kívül az elméleti tudásod tökéletesítésére is szükséged lesz. Akár autodidakta módon tanulsz, akár zongoraórákat veszel – amit különösen ajánlunk – a zongora történetéhez és működéséhez, valamint a zongorajátékhoz kapcsolódó fogalmakat is meg kell tanulnod. Ha most kezdesz ismerkedni a zongorázással, az alábbi kifejezések segítenek jobban megérteni ezt a fenséges hangszert!
- Tompító: filcborítású fa alkatrész, amely a kalapács mozgását szabályozza a billentyű lenyomása után, hogy megakadályozza annak visszapattanását.
- Billentyűzet (klaviatúra): a zongora fehér és fekete billentyűinek összessége, amelyek lenyomásával hangot szólaltathatunk meg. A szabványos zongorák 88 billentyűt (36 fekete billentyű – félhangok, 52 fehér billentyű – alaphangok) számlálnak.
- Húrok: a zongora belsejében található fém- vagy acélhúrok. A billentyű lenyomásával a kalapács rezgésbe hozza a húrt, amellyel hang keletkezik. Egy szabványos zongorában 220–240 húr található. A különböző hangmagasságokért különböző vastagságú húrok felelnek.
- Alváz: a zongora szerkezetét összetartó vázszerkezet, ami a páncéltőkéhez hasonlóan acélból vagy öntött vasból készül. A zongora mechanikai rendszerének stabilitásáért felelős.
- Kalapács: fából és filcből készült alkatrész, amely a billentyű lenyomásakor megüti a húrt, majd azonnal visszatér az eredeti helyzetébe, hogy ne gyakoroljon további nyomást a húrra.
- Akkord: több (legalább három) hang egyidejű megszólaltatásából eredő zenei kifejezés.
Most, hogy már ismered a zongora nagyjait, néhány darabot, amellyel akár kezdőként is próbálkozhatsz, valamint a zongora alapvető felépítését, nincs más hátra, hogy a zongorához leülve te is a legnagyobbak nyomdokaiba lépj!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...