Ha egy gyors pillantást vetünk a történelemre, feltűnően sokszor találkozunk a birodalom kifejezéssel, ahogyan azt a Római Birodalom vagy a Brit Birodalom esetében is láthatjuk. Pontosan azonban mit is értünk ez a kifejezés alatt? Miben különbözik valójában egy királyság, egy birodalom és egy nagy ország?
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy pontosan mi is az a birodalom, honnan ered ez a kifejezés és hogyan használják a történelemben. Az alábbiakban a linkekre kattintva hozzáférhetsz minden idők legnagyobb birodalmairól szóló részletes cikkeinkhez, amelyekben megvizsgáljuk a megalakulásukhoz, majd a hanyatlásukhoz vezető tényezőket.
Mit jelent a birodalom?
Hogy mitől birodalom egy birodalom számokkal nem kifejezhető, vagyis nem az fogja meghatározni, hogy mekkora területet foglal magában vagy hogy hány ember tartozik az adott birodalom uralma alá.
Két fontos tényezőt kell kiemelnünk, amely a birodalmat megkülönbözteti más államalakulatoktól. Egyrészt akkor beszélünk birodalomról, ha az uralkodó hódításokon keresztül foglal el sok különböző területet. Másrészt a birodalom mint egy államforma megnevezése és a kifejezés használata is nagy jelentőséggel bír.
Hódítás és területek
A történészek azokat a területcsoportokat értik birodalom alatt, amelyeket mind egy uralkodó irányít közvetlenül vagy közvetve. Tehát attól, hogy bár Oroszország területileg hatalmas, még nem válik birodalommá.
Viszont abban az esetben, ha Oroszország megszállná például Mongóliát és leváltaná annak kormányát, akkor beszélhetnénk valamelyest birodalomról, ugyanis két vagy több terület – például Kína meghódításával – egy uralkodó vagy kormány uralma alá kerülne. Ebből eredően egy birodalom gyakran nagyon sokszínű etnikailag, vallásilag, nyelvileg és kultúrailag is.
Az Oszmán Birodalomban, melynek székhelye elsősorban Törökország volt, jól megfigyelhető az effajta sokszínűség. Egy bizonyos ponton olyan különböző területek álltak oszmán uralom alatt, mint a mai Egyiptom, Bulgária, Görögország vagy Libanon. Ezek a területek különböző közigazgatási egységeket, úgynevezett vilajetet (török eyalet) alkottak, amelyeket a szultán vagy a császár felügyelete alatt álló beglerbégek irányítottak. Ez a birodalmi terjeszkedésből és hódításból eredő alárendeltség a birodalom egyik meghatározó jellemzője.
Szárazföld és tenger
Attól függően, hogy a hódítás hol történik, beszélhetünk szárazföldi vagy tengeri (thalassokrácia) birodalmakról. A szárazföldi birodalmak egybefüggő területekből állnak, míg a tengeri birodalom a tengerek nagy kiterjedésű területeit uralja, melyek értelemszerűen tengeri útvonalakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
A szárazföldi birodalmak egyik legkiemelkedőbb példája a Mongol Birodalom, amely Dzsingisz kán vezetésével a mongol sztyeppertől kiindulva terjeszkedett. Kezdetekben Dzsingisz kán minden irányban támadásokat indított azzal a céllal, hogy ellenfeleit gyorsan legyőzve rohamos és széles körű területi terjeszkedést vihessen véghez.
A szárazföldi birodalmak esetében szomszédos területekről beszélünk, a tengeri birodalmak viszont nem feltétlenül határolják egymást. A Brit Birodalom például a rendkívül erős haditengerészete által világszerte hódított meg területeket, legyen szó szigetekről, kikötővárosokról vagy országokról.
A birodalom mint elnevezés
A hódítás mellett a birodalom mint megnevezés is fontos tényező. A birodalmak története során az uralkodók körében bevett szokás volt a királyi cím császárra való változtatása.
Az egyik leghíresebb példája ennek az Orosz Birodalom, ahol a királyok már III. (Nagy) Iván moszkvai nagyfejedelem előtt is folytattak imperialista jellegű tevékenységeket, többek közt már akkor is hódítottak. Oroszország azonban csak 1721-ben vált birodalommá, amikor I. (Nagy) Péter orosz cár a cárság megnevezést hivatalosan is birodalomra cserélte.
Ez a folyamat a Római Birodalommal is párhuzamba vonható. A római szenátus már jóval a birodalom megalakulása előtt is terjeszkedett, de a birodalom címet csak attól kezdve használta, amikor Gaius Julius Caesar Augustus, másnéven Octavianus, a Római Birodalom első császárává vált.
Másik szempontból viszont Korea is felvette a birodalmi megnevezést anélkül, hogy Koreán kívül más területet magában foglalt volna. 1897-től mint Nagy Koreai Császárság létezett, amíg a Japán Birodalom 1910-ben be nem kebelezte.
Hanyatlás: miért hullanak szét a birodalmak?
Mára már valamelyest közhelynek számít, hogy minden birodalom széthullik attól függetlenül, hogy végül milyen jólétet és békét teremtett népének. Bár Hérodotosz görög történetíró már a Római Birodalom előtt is ezt vallotta, a történészek manapság még mindig nem értenek száz százalékban egyet abban, hogy a birodalmak miért buknak meg.
Viszont a történelem legnagyobb birodalmai kivétel nélkül mind összeomlottak, többnyire az uralkodóik önelégültségének és gyengeségének eredményeként. Más birodalmak, például a Mongol Birodalom akkorára nőtte ki magát, amely ellehetetleníthette az irányítását. A Római és a Csing Birodalomnak a megszállókkal kellett felvenni a harcot. Az általunk vizsgált birodalmak közül négy háború – történetesen ugyanaz a háború – miatt omlott össze vagy gyengült meg súlyosan.
Az első birodalmak
Az imperialista jellegű tevékenységek valószínűleg az emberi civilizáció megjelenésével egyidejűleg alakultak ki. Az első birodalom, amelyről azonban biztosan tudunk, az az i. e. 3000 körül kialakult Egyiptomi Birodalom, amely a Narmer király által egyesített Alsó- és Felső-Egyiptomból jött létre. Mintegy 600 évvel később az Akkád Birodalom meghódította Mezopotámia nagy részét, amely ma Irakot, Kuvaitot, valamint Szíria, Szaúd-Arábia és Törökország egyes részeit alkotja.
A Sang és a Csou Birodalom i. e. 1500 és i. e. 770 között létezett Kínában, mindkettő hatalmas volt, és több mint hét évszázaddal előzték meg a Római Birodalmat.
A Római Birodalom
A birodalom mint kifejezés, ahogyan ma ismerjük, először a rómaiak körében terjedt el. Eredetét tekintve a latin imperator szóból származik, jelentése parancsnok. Ezzel a rómaiak valójában meghatározták a későbbi nyugati imperializmus alapját, nevezetesen annak közigazgatási és politikai alapelveit.
A Római Birodalom i.e. 27-től i.sz. 476-ig létezett. A birodalom Traianus császár uralkodása alatt érte el a csúcspontját: a római császár a világ akkori népességének 21%-a felett uralkodott. A birodalom határa ekkor Perzsiától Angliáig húzódott, melynek szívét a Földközi-tenger képezte.
A Mongol Birodalom
A Mongol Birodalom a világtörténelem legnagyobb kiterjedésű egybefüggő szárazföldi birodalmaként ismert, amely kb. 26 millió négyzetkilométernyi területet foglalt magában. A birodalmat Dzsingisz kán alapította 1206-ban a nomád mongol törzsek egyesítésével. Ezt követően célja a világ meghódítása volt, a sikertől pedig nem állt messze. Birodalma Kelet-Ázsiában Pekingig nyúlt, nyugaton pedig a Dunáig és a Perzsa-öbölig terjedt.
Annak ellenére, hogy a Dzsingisz kán által meghódított területeken példátlan béke uralkodott, amelyet Pax Mongolica néven szokás emlegetni, a birodalom a maga teljességében csak 1294-ig állt fenn. Ezt követően négy politikailag független részre szakadt, amelyek végül egyenként omlottak össze.
Az egykori Oszmán Birodalom
A Római Birodalom kettészakadása után a keleti területeken megalakult a Bizánci Birodalom, melynek székhelye Konstantinápoly volt.
A Bizánci Birodalom 1453-ban szűnt meg létezni, amikor is II. (Hódító) Mehmed oszmán szultán elfoglalta Konstantinápolyt. II. Mehmed I. Oszmán, az Oszmán Birodalom alapítójának és egyben első uralkodójának leszármazottja volt. Konstantinápoly elfoglalásával a dinasztia több mint hat évszázadon át vezette a császárságot Isztambulból (korábban Konstantinápoly).
A három kontinensre kiterjedő birodalom sikerét a szárazföldi hódításoknak és a haditengerészeti képességeinek köszönhette. Míg a szultánok muszlimok voltak, a birodalom rendkívül sokszínű volt, és a vallás másokra való kényszerítése semmilyen formában nem volt jelen.
A Csing dinasztia
Az észak-kínai Mandzsúriából származó Csing dinasztia a 17. században került hatalomra, amely az egyik leghosszabb ideig fennmaradt kínai dinasztia és a kínai történelem legnagyobb birodalma volt.
A birodalomnak sikerült véglegesíteni Kína ma ismert határait és egyazon uralkodó alatt egyesíteni a mandzsukat, mongolokat és han kínaiakat. A birodalom stabilitása a 19. században kezdett meginogni a kereszténység Kínában való terjedése, valamint a század folyamán kitört lázadások és forradalmak következtében.
A Csing dinasztia hanyatlásának egyik oka az volt, hogy nem tudott lépést tartani a hihetetlenül fejlett technológiájú hatalmakkal szemben, így a harcot sem tudta felvenni az ellenük folytatott háborúkban.
Az Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom egy formája volt az Orosz Királyságnak, amely 1547-ben Orosz Cárság néven alakult meg. Nagy Péter uralkodása alatt 1721-ben azonban Orosz Birodalomra változtatta a nevét és világhatalommá vált.
A birodalom fénykora Nagy Péter, majd II. (Nagy) Katalin orosz cárnő uralkodásának idejére tehető. Az Orosz Birodalom ekkor három kontinensre terjedt ki, nevezetesen Európára, Ázsiára és Alaszkával a birtokában Észak-Amerikára. Területileg olyan hatalmas volt, hogy a Brit és Mongol Birodalom után a 3. legnagyobb birodalomként tartják számon.
A birodalom stabilitását lázadások és merényletek sorozata kezdte megingatni. A monarchiát végül 1917-ben a bolsevik forradalom döntötte meg, amely a cári rendszert köztársasággá alakította, egy olyan államformává, amelynek választott vezetője van.
A Brit Birodalom
Nem túlzás azt állítani, hogy a Brit Birodalom meghatározta a modern világ alakulását gyarmatainak globális kiterjesztésével. A britek, ekkor még Skócia nélkül széleskörű gyarmatosításba kezdtek, miután a spanyolok és a portugálok felfedezték Amerikát.
A Brit Birodalom a 19. században érte el fénykorát, amikor is minden egyes kontinensen rendelkezett gyarmatokkal. Területei Ausztráliától a Karib-szigetekig nyúltak, magában foglalva India teljes egészét és Afrika egyes részeit is. Ezzel a világ népességének 23%-a volt akkoriban brit uralomnak alávetve.
A Brit Birodalom bukását végül a rendszer meggyengülése, valamint a gyarmati társadalmak függetlenség és autonómia iránti követelései okozták.
Résumer avec l'IA :
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
