2026. május 4‑én a magyar nyelv és irodalom érettségivel startol el az idei vizsgaidőszak. Ezen a napon a tanulók először az írásbelin mutathatják meg tudásukat, majd júniusban következnek a szóbeli vizsgák emelt és középszinten egyaránt.
A vizsga mindkét szinten főként a szövegértés, írásbeli és szóbeli szövegalkotás, valamint a fogalomhasználat készségeit méri. Emelt szinten továbbá komplexebb fogalmi értelmezést, meghatározást és történeti összehasonlítást is elvárnak a vizsgázóktól.
A követelmények mindkét szinten a tanult nyelvi és irodalmi tudás alkalmazását várják el, de emelt szinten mélyebb elemzést, nagyobb terjedelmű szövegalkotást és a fogalmi összefüggések alaposabb bemutatását kérik.
Hogy segítsünk felkészülni a hajrában, az Oktatási Hivatal (OH) oldalán elérhető adatok alapján mindent összeszedtünk egy helyen, közérthető formában: időpontok, követelmények, feladattípusok és a legfontosabb tudnivalók, hogy könnyen átláthasd a vizsga teljes menetét!
📅 Mikor lesz a magyar írásbeli és szóbeli?
A magyar nyelv és irodalom érettségi két fő részre oszlik: az írásbeli és a szóbeli megmérettetésre. Az írásbeli általában május elején, az első érettségiként zajlik, míg a szóbeli vizsgákra a nyári időszakban kerül sor.
Az írásbeli és szóbeli érettségin egyaránt tesztelik a nyelvtani és irodalmi ismereteket, valamint a meggyőző, logikusan felépített szövegalkotást írott és beszélt formában.
A következő részben a pontos időpontokat és a vizsgák menetét is részletezzük, hogy mindenki tisztán lássa, mikor mire kell készülni.
Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi 2026
Középszint
2026. május 4., 9.00
Emelt szint
2026. május 4., 9.00
Magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségi 2026
Középszint
2026. június 15. – július 1.
Emelt szint
2026. június 3–10.
⏰ Meddig tart magyar és irodalom írásbeli és szóbeli?
A magyar nyelv és irodalom érettségi nemcsak a tudásról szól, hanem a felkészültség és a koncentráció próbája is, amiben az idő tudatos beosztása kulcsfontosságú.
Akár az írásbeli, akár a szóbeli feladatokról van szó, minden perc számít: az esszé megírása, a szövegértési feladatok kitöltése, a válaszok felépítése és a példák kifejtése csak akkor lehet gördülékeny, ha a diák előre végiggondolja, mennyi időt szán egy-egy témára.
Nézzük meg lépésről lépésre, mire mennyi idő áll a rendelkezésedre:
Középszint
Írásbeli: 240 perc
- I. feladatlap (szövegértési-nyelvi feladatsor és irodalmi feladatlap): 90 perc
- II. feladatlap (mű értelmezése vagy témakifejtő dolgozat/esszé írása): 150 perc
Emelt szint
Írásbeli: 240 perc
- Egy központi feladatsor (szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor, műértelmező szöveg és reflektáló szöveg)
Szóbeli: 15 perc
- Egy magyar nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtése
Szóbeli: 20 perc
- Egy magyar nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtése
A középszintű írásbeli érettségin a felügyelő tanár a megadott idő letelte után összegyűjti az első feladatlapot, majd kiosztja a másodikat.
Emelt szinten a vizsgázók egy központi feladatlapot kapnak: ők határozhatják meg a feladatok sorrendjét és a rendelkezésükre álló 240 perces időbeosztást. Segédeszközként használhatók a vizsgateremben biztosított nyomtatott helyesírási szótárak.
Továbbá középszinten az írásbeli második részénél, valamint szóbelin – mindkét szinten – a tanulók rendelkezésére áll a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény, illetve a feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő nyomtatott anyagok (könyvrészletek, internetes oldalak nyomtatott változata, szótárak, térképek, képzőművészeti albumok).
A jól megtervezett időbeosztás nemcsak a stresszt csökkenti, hanem lehetőséget ad arra is, hogy minden vizsgarészt magabiztosan, átgondoltan teljesítsenek a diákok.
📑 Magyar érettségi 2026 követelmények: a vizsga részei lépésről lépésre
A magyar nyelv és irodalom írásbeli és szóbeli érettségi jól strukturált lépésekből áll. A vizsgázók először megkapják az írásbeli feladatlapot, amit a rendelkezésre álló idő alatt oldanak meg.
A későbbiekben a szóbelin a tételekhez kapcsolódó feladatokat és segédeszközöket használva kell bemutatniuk tudásukat és kifejezőkészségüket. Nézzük meg, hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban.
✍️ ⚪ Magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli érettségi
Az érettségizőknek magyar nyelv és irodalomból a középszintű írásbeli érettségin először egy szövegértési-nyelvi, illetve egy irodalmi feladatsor elvégzésével kell bizonyítaniuk tudásukat, amit a műértelmező szövegalkotás követ.
A szövegértési-nyelvi feladatokat illetően egy, maximum két egymással összefüggő, kb. 800–1000 szavas szöveget kell elolvasni és a hozzá kapcsolódó nyelvi feladatokat megoldani.
A feladatok azt mérik, hogy a tanulók:
- mennyire értették meg a szöveget (tényeket, adatokat, érveket, szerzői álláspontot);
- képesek-e azonosítani a szöveg nyelvi, stilisztikai és grammatikai jellemzőit;
- összekapcsolni a címet, a szöveget és szöveg egészének jelentését;
- megfigyelni és megmagyarázni a szerkezeti felépítését;
- összefoglalni vagy újraalkotni a szöveget.
Az irodalmi résznél 4–6 irodalomtörténeti és elméleti kérdést vagy feladatcsoportot kell megoldani, amik az irodalmi tájékozottság köré épülnek (pl. korstílusok és stílusjegyek felismerése, műnemek és műfajok ismerete, irodalmi szövegek eszközeinek ismerete).
A feladatok különböző típusúak lehetnek, például táblázat kitöltése, igaz-hamis állítások, sorrendbe sorolás, párosítás, szövegkiegészítés, fogalmak vagy memoriterek felismerése. A feladatlap jelzi, melyik feladatra mennyi pont jár.
A II. feladatlap kapcsán a tanuló egy bázisszöveg – például vers, regény-, novella- vagy drámarészlet – alapján értelmezett mű vagy egy irodalmi műhöz kötődő témakifejtő esszé/dolgozat írása között választhat.
A szöveg bármely korszakból származhat a magyar irodalomból. Függetlenül attól, hogy melyik feladatot választják, a terjedelem 500–800 szó.
Az érettségizőknek fel kell tüntetniük a feladatlapon, hogy melyik feladatot választották. Ha idő közben meggondolják magukat és a másik írásába kezdenek, át kell húzniuk, ami nem kell, máskülönben az értékeléskor az elsőt fogják érvényesnek tekinteni.
✍️ ⭐ Magyar nyelv és irodalom emelt szintű írásbeli érettségi
Az emelt szintű magyar nyelv és irodalom főként a tudás mélységében tér el a középszinttől, illetve hogy két szövegalkotási feladatot követel a tanulóktól.
A feladatsor vegyes, szövegértési, nyelvi ismereteket célzó és irodalmi műveltséget mérő kérdéseket egyaránt tartalmaz. Céljuk, hogy ellenőrizzék, hogy az érettségiző:
- érti-e a szöveget, és tudja alkalmazni a kapcsolódó nyelvi és irodalmi ismereteit;
- felismeri-e a fogalmakat és a különféle történeti, műfaji, tematikus vagy motivikus összefüggéseket;
- képes-e bemutatni műismeretét;
- felügyel-e a szöveg kommunikációs, nyelvi, grammatikai, retorikai, stilisztikai és helyesírási jellemzőire.
A vizsga a részletek megértésére és a kapcsolódó ismeretek alkalmazására fókuszál, nem a teljes mű memorizálására.
A műértelmező szöveg esetében a feladat egy irodalmi mű vagy műrészlet elemzése és értelmezése, vagy két mű összehasonlítása 600–800 szóban. Az alkotás a középszintű érettségihez hasonlóan lehet vers, próza vagy drámarészlet a magyar irodalom bármely korszakából.
A reflektáló szöveg középpontjában irodalmi, kulturális vagy etikai kérdés véleményezése/érvelése áll 250–450 szóban.
⚪ 🗣️ Magyar nyelv és irodalom középszintű szóbeli érettségi
A szóbeli érettségi feladatok célja, hogy a vizsgázó bemutassa nyelvi és irodalmi ismereteit a tanulmányai során megszerzett tudás alapján.
Az érettségin a diák egy nyelvi és egy irodalmi témakörhöz kapcsolódó feladatot kap, amihez tartozhat egy rövid szöveg, idézet, esszérészlet, kép, filmkép vagy más illusztráció.
A feladat kifejtésekor a vizsgázónak fontos figyelnie a kiemelt szempontokra:
- Magyar nyelvi feladat: nyelvi, kommunikációs jelenségek (pl. nyelvi probléma, jelenség, összefüggés, szabály);
- Irodalmi feladat: műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai vagy etikai kérdések.
A szóbeli érettségire a tanulóknak 20 nyelvtani és 20 irodalom tétellel kell készülniük. A témaköröket és a tételcímeket több hónappal a vizsgaidőszak előtt közzéteszik az OH oldalán, a hozzájuk kapcsolódó feladatokkal viszont a vizsga napján találkoznak először a tanulók.
A feladat során a vizsgázóktól elvárják a fontos fogalmak, összefüggések, valamint a történeti vagy motivikus kapcsolatok felismerését és a művek vagy szövegrészletek eszközeinek elemzését.
Fontos, hogy a feladat kapcsolódjon a megadott dokumentumhoz vagy részlethez, de nem feltétlenül várják el a teljes mű vagy a szerző részletes ismeretét. Egyszerűen: a szóbeli vizsga a megértést, az összefüggések felismerését és a nyelvi-irodalmi gondolkodás bemutatását méri.
⭐ 🗣️ Magyar nyelv és irodalom emelt szintű szóbeli érettségi
Az emelt szintű magyar nyelv és irodalom szóbeli alapvetően megegyezik a középszintűvel, és főként a feladatok mélységében, a témák kifejtésének elvárásaiban és a vizsgázó által bemutatandó ismeretek komplexitásában tér el.
A magyar nyelvi feladat célja, hogy a vizsgázó az adott szempont szerint elemezze és értelmezze a szöveget, bemutassa a nyelvi vagy kommunikációs jelenséget, megmagyarázza a szabályokat, értelmezze a fogalmakat, és indokolja a nyelvészeti problémákat.
Az irodalmi feladat egy adott témakör vagy tétel alapján határozza meg a kifejtendő vizsgafeladatot és a kiemelt (pl. poétikai, irodalomtörténeti, stíluskorszakbeli, esztétikai, etikai vagy életprobléma, motívum, a mű és a szerzői életpálya sajátosságai) szempontokat.
A feladat jelzi a konkrét szerzőt, művet vagy részletet (vagy több lehetőséget), de bizonyos tételeknél a vizsgázó szabadon választhat a megadott lehetőségek közül.
Néha tartalmazhat felvezető dokumentumot (idézet, esszérészlet, illusztráció, képzőművészeti alkotás, színpadkép, filmkép, ábra, térkép), amihez értelemszerűen kapcsolni kell a választ.
Segítségül íme, milyen témaköröket kell áttekintened és milyen tételeket határoztak meg a 2026. évi május–júniusi érettségi vizsgaidőszakra:
| ÉLETMŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL. KÖTELEZŐ SZERZŐK | |
|---|---|
| Középszint | Emelt szint |
| Látomásos képalkotás Ady Endre újtípusú tájköltészetében. | Ady Endre Isten-kereső útja 1908-tól 1912-ig A Sion-hegy alatt, a Rendben van, Úristen, Az Isten Titkai és az Istenhez hanyatló árnyék című versciklusok alapján. |
| Hibázó-vétkező hősök Arany János lélektani balladáiban. | Eszmék változása és küzdelme – a történetmondás és a szereplőformálás sajátosságai Arany János Toldi és Toldi estéje című elbeszélő költeményeiben. |
| A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában. | Az én és a világ kapcsolatának változása, megjelenítése Babits Mihály lírájában. |
| A metaforikus cím, a műfaj és a megszólalás hangnemének kapcsolata Herczeg Ferenc Fekete szüret a Badacsonyon című művében. | Történelmi példázat és karakterteremtés Herczeg Ferenc Bizánc című művében. |
| Műfaji kérdések, konfliktusábrázolás és példázatos történet Jókai Mór A tengerszem tündére című elbeszélésében. | Motívumrendszer, romantikus és realista regényjegyek, valamint a karrierregény lélektaniságának vonásai Jókai Mór Az arany ember című regényében. |
| Egyéni számvetés, létösszegzés József Attila utolsó vershármasában. | A mama alakja József Attila költészetében. |
| Takács Pista, Suhajda Jancsi, a hatéves Esti Kornél. A gyermekként létezés motívumai Kosztolányi Dezső novelláiban. | Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének különböző jelentésrétegei és értelmezési lehetőségei. |
| A regényszerű olvasat lehetőségei és az elbeszélésmód sajátosságai Mikszáth Kálmán A jó palócok című művében. | Ciklusszerkezet, tematika, narrációs és kompozíciós megoldások Mikszáth Kálmán A jó palócok című novelláskötetében. |
| A műfaj, az elbeszélői szerep és a stílus kapcsolata Petőfi Sándor A helység kalapácsa című epikus költeményében. | Romantikus költőszerepek, ars poeticák Petőfi Sándor költészetében. |
| Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében. | A műfaj és a drámamodell jellegzetességei, valamint a hagyományhoz kötöttség Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művében. |
| ÉLETMŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL. KÖTELEZŐ SZERZŐK | |
|---|---|
| Középszint | Emelt szint |
| Látomásos képalkotás Ady Endre újtípusú tájköltészetében. | Ady Endre Isten-kereső útja 1908-tól 1912-ig A Sion-hegy alatt, a Rendben van, Úristen, Az Isten Titkai és az Istenhez hanyatló árnyék című versciklusok alapján. |
| Hibázó-vétkező hősök Arany János lélektani balladáiban. | Eszmék változása és küzdelme – a történetmondás és a szereplőformálás sajátosságai Arany János Toldi és Toldi estéje című elbeszélő költeményeiben. |
| A próféta alakjának megjelenítése Babits Mihály Jónás könyve című alkotásában. | Az én és a világ kapcsolatának változása, megjelenítése Babits Mihály lírájában. |
| A metaforikus cím, a műfaj és a megszólalás hangnemének kapcsolata Herczeg Ferenc Fekete szüret a Badacsonyon című művében. | Történelmi példázat és karakterteremtés Herczeg Ferenc Bizánc című művében. |
| Műfaji kérdések, konfliktusábrázolás és példázatos történet Jókai Mór A tengerszem tündére című elbeszélésében. | Motívumrendszer, romantikus és realista regényjegyek, valamint a karrierregény lélektaniságának vonásai Jókai Mór Az arany ember című regényében. |
| Egyéni számvetés, létösszegzés József Attila utolsó vershármasában. | A mama alakja József Attila költészetében. |
| Takács Pista, Suhajda Jancsi, a hatéves Esti Kornél. A gyermekként létezés motívumai Kosztolányi Dezső novelláiban. | Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének különböző jelentésrétegei és értelmezési lehetőségei. |
| A regényszerű olvasat lehetőségei és az elbeszélésmód sajátosságai Mikszáth Kálmán A jó palócok című művében. | Ciklusszerkezet, tematika, narrációs és kompozíciós megoldások Mikszáth Kálmán A jó palócok című novelláskötetében. |
| A műfaj, az elbeszélői szerep és a stílus kapcsolata Petőfi Sándor A helység kalapácsa című epikus költeményében. | Romantikus költőszerepek, ars poeticák Petőfi Sándor költészetében. |
| Romantikus világlátás és képalkotás Vörösmarty Mihály kései költészetében. | A műfaj és a drámamodell jellegzetességei, valamint a hagyományhoz kötöttség Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művében. |
Irodalom és magyar érettségi ponthatárok
A magyar nyelv és irodalom érettségin szerezhető maximum pontszám mindkét szinten 150 pont. Közép- és emelt szinten egyaránt minden vizsgarészből legalább 12%-ot kell teljesíteni az elégséges eredményért, összesen pedig legalább 25%-os eredményt kell produkálni.
Középszint
Írásbeli érettségi | 100 pont
- I. feladatlap | 40 + 20 pont
- II. feladatlap | 40 pont
Emelt szint
Írásbeli érettségi | 100 pont
- Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor | 40 pont
- Műértelmező szöveg | 40 pont
- Reflektáló szöveg | 20 pont
Szóbeli érettségi | 50 pont
- Magyar nyelvi tétel | 15 pont
- Irodalmi tétel | 25 pont
- Kifejtés nyelvi minősége | 10 pont
Szóbeli érettségi | 50 pont
- Magyar nyelvi tétel | 15 pont
- Irodalmi tétel | 25 pont
- Kifejtés nyelvi minősége | 10 pont
Azon túl, hogy az érettségin képes vagy érthetően és logikusan kifejteni a gondolataidat, elemezni a megadott szöveget a feladatban szereplő szempontok szerint és minden állításodat konkrét példákkal vagy idézetekkel alátámasztani, a helyesírásra és a külalakra is ügyelned kell! Egy rendezetlen, hibákkal teli írással ugyanis akár 10 pontot is bukhatsz.
👜 Mit vigyél magaddal az érettségi napján?
Hogy a vizsga stresszmentesen induljon, az érettségi napjára érdemes mindent előre összekészíteni. Vidd magaddal a(z):
- diákigazolványodat vagy személyi igazolványodat;
- íróeszközöket, lehetőleg többet is (toll, ceruza, radír, vonalzó).
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásához a vizsgaszervező intézmény 4-4 nyomtatott helyesírási szótárt köteles biztosítani. Középszinten továbbá a tankönyvjegyzékben
szereplő irodalmi szöveggyűjtemény is a tanulók rendelkezésére áll.
A szóbelit illetően a szótáron és a szöveggyűjteményen (tantermenként 5-5 példány) túl a feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő nyomtatott anyagokat is biztosítanak, például könyvrészleteket, internetes oldalak nyomtatott változatát, szótárakat, térképeket, képzőművészeti albumokat.
Ne feledd a víz vagy kis üzemanyagpótló csoki sem árt a koncentrációhoz. Célszerű minden tárgyat egy átlátszó táskában vagy irattartóban hozni, hogy gyorsan hozzáférhess a szükséges eszközökhöz.
Összefoglalás AI segítségével
Tetszett a cikk? Értékeld!
Loading...