Mit fogsz tanulni az érettségi után? Ha az érettségire való felkészülés nem okozna elég stresszt már önmagában, ez a viszonylag egyszerűnek tűnő kérdés a nem kimondottan egyszerűen megfogalmazható válaszokkal bizonyára számodra is okozott néhány kellemetlen pillanatot.
Kicsit visszább menve az időben azonban, amikor még csak a „Mi leszel, ha nagy leszel?” kérdéssel próbálkoznak, gyakran szerepel a válaszok közt az orvos és a tudós. Ezekben a szakmákban alapvető fontosságú az átfogó biológiai ismeretek megszerzése. A biológia területei már gyerekkorban is sokak kíváncsiságát felkelti: a gyerekeket lenyűgözi a természet és a körülöttük lévő világ felfedezése például az állat- és növényvilág megismerésével. Különösen nagy csodálattal tölti el a csemetéket az akváriumok, valamint a tengeri élővilág. Ha ez a csodálat a későbbiekben is megmarad, érdemes lehet elgondolkodni a tengerbiológus szak irányában.

A tengerbiológia alapvető feladata a vízi ökoszisztémák széles skálájának tanulmányozása, főként a tengerekben és óceánokban, de összességében a folyókban, tavakban, mocsarakban és más édesvizű környezetben élő állatoknak és növényeknek, valamint az ezekben az élőhelyekben zajló ökológiai és biológiai folyamatok tanulmányozása. A legtöbb tengerbiológus az oceanográfia területén helyezkedik el, de a laboratóriumi kutatómunkáktól kezdve a halászaton át a kormányzati szervezetekig a lehetőségek széles skáláján választhatják ki a számukra megfelelő állást.
Mivel hazánk sajnos nem rendelkezik sem tengerrel, sem óceánnal, a tengerbiológus képzés Magyarországon nem elterjedt képzés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy fel kell hagynod a tengerbiológus törekvéseiddel, ugyanis Magyarországon is létezik néhány tengerbiológus kurzus, tanfolyam és állás. Ha viszont úgy gondolod, hogy tengerbiológus szakra szeretnél jelentkezni, a tanulmányokat és az elhelyezkedést illetően is számos remek külföldi lehetőség közül választhatod ki a számodra legideálisabbat.
Ha most az a gondolat motoszkál a fejedben, hogy mindezek alapján „Hogy lehetek tengerbiológus?”, akkor ebből az útmutatóból részletesen megismerheted a tengerbiológia tudományát és a tengerbiológusok által végzett feladatokat.
Mi a tengerbiológia?
A tengerbiológia alapvető feladata a vízi ökoszisztémák – a tengerek, óceánok, és az édesvízi környezetek, például folyók, tavak, mocsarak – élőlényeinek életmódjának, viselkedésének, populációinak és az ökológiai kapcsolatoknak a tanulmányozása, valamint a vízi ökoszisztémák működésének megértése.
A tengerbiológia alapos megértéséhez érdemes áttekinteni az általános biológia idővonalát is.
Bár a tengeri élővilág szokásait és eloszlását már Arisztotelész is megfigyelte és dokumentálta, az ősidőkbe visszanyúló általános biológiával szemben a tengerbiológia egy viszonylag új tudományág. A 19. századig a biológia elsősorban a szárazföldi emlősök, rovarok és hüllők azonosításával és rendszerezésével, valamint az anatómiájuknak és morfológiájuknak tanulmányozásával foglalkozott. Ebben az időszakban kezdett a tengerfenék kutatása is előtérbe került, amelyhez bevett szokás volt a tengeri élőlények tanulmányozás céljából történő befogása.
Noha nehéz elképzelni, hogy a korábbi századok tudósai képesek voltak befogni a ma akváriumokban és ócenáriumokban megcsodálható tengeri állatokat, pontosan az ő küzdelmük vezetett az állatok, növények és a víz begyűjtésére és vizsgálatára szolgáló technológiák hihetetlen fejlődéséhez. A 20. században a tengeralattjárók és a mélytengeri kutatóhajók megjelenése az óceánok és tengerek mélyebb felderítésével kiterjesztették a tengerbiológiai kutatásokat.

Az egyre több információ egyre nagyobb kíváncsiságot szült, hogy a tengeri ökoszisztéma pontosan milyen szerepet játszik az tengeri állatok viselkedésében. Az emberek egyre nagyobb érdeklődése a tengeri ökoszisztémák működésének, az óceánok tengeri élőlények életében és az ökológiai egyensúly fenntartásában betöltött szerepének megértése iránt ugyanebben a században olyan tudományágak kialakulásához vezetett, mint az oceanográfia és az ökológia. Egyre több intenzív kutatás zajlott a tengeri élővilággal kapcsolatban azzal a céllal, hogy megértsék a tengeri élővilág és környezete közötti kapcsolatot.
A 20. század végétől kezdve a kamera- és számítástechnika fejlődése lehetővé tette a tengeri élővilággal kapcsolatos minden terület alaposabb megértését. A tengeralattjárók olyan helyekre juttatták el a kutatókat, ahol addig ember még nem járt, a víz alatti kamerák pedig lehetővé tették az ott talált eredmények megörökítését. A tengerbiológia ma már nemcsak az óceánokkal foglalkozik, hanem valójában mindennel, ami a Föld vizeitől függ, beleérve mi magunkat, az embereket is.
Az egyik, ha nem a legjelentősebb példa arra, hogy a tengerbiológia hogyan hatja át mindennapi életünket, az a globális felmelegedés. Akár a híreket követve, akár a közösségi médiában bizonyára jött már veled szembe olyan fotó, amelyen a sarkvidék olvadó jégtábláin élelem után kutatva kóborol egy lefogyott jegesmedve. Ezeket a fényképeket, valamint a sarkvidékről és általában a sarkvidéki életről szóló információkat részben a tengerbiológusok hálózatának köszönhetjük. Az ilyen típusú küldetések szoros kapcsolatban állnak más tudományokkal, például a biológiai sokféleség és az élőlények természetes életterükben és ökoszisztémájukban való tanulmányozásával foglalkozó ökológiával.
Tulajdonképpen akkor mit csinál egy biológus, pontosabban egy tengerbiológus? Milyen munkalehetőségeik vannak, és milyen feladatokat kell ellátniuk? Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány karrierutat, amelyet tengerbiológusként bejárhatsz.
Tengerbiológus állások
A biológia széles körben elismert három fő ága a botanika (növénytan), a zoológia (állattan) és a mikrobiológia, amelyek mind fontos részét képezik a tengerbiológus által végzett munkának függetlenül attól, hogy pontosan mivel is foglalkozik. Íme egy rövid áttekintés a lehetséges tengerbiológiai pályákról:
Kutató
A tudomány és a kutatás elválaszthatatlanul összekapcsolódik, így nem meglepő módon sok tengerbiológus kutatóként dolgozik. A tengerbiológus kutató változatos és kifizetődő munkalehetőség, amely során az olyan terepi munkától kezdve, mint a vízminták elemzése, populációk becslése és megfigyelése, adatgyűjtés és mérések – hőmérséklet, sótartalom, pH-érték –, fajvédelem, tengeri ragadozók táplálkozási szokásainak megfigyelése az olyan laboratóriumi munkákig, mint a szövetminták elemzése, sejtbiológiai vizsgálatok és genetikai analízisek a biztosan nem fogsz unatkozni.
Olyan terepmunkát is végezhetsz tengerbiológusként, amely során más kutatócsoportokkal együtt vizsgálhatod a mélytengereket. A tengerbiológus kutató munkája tehát gyakran több tudományterület tudósaival való együttműködést jelenti, beleértve a matematikát és a fizikát is, elég csak a mélytengeri küldetések végrehajtásához szükséges tengeralattjárók kifejlesztéséhez szükséges technológiákra gondolni.

A tengerbiológus diplomával rendelkező kutatók a közszférában és a magánszektorban is dolgozhatnak, ahol a halgazdálkodás, a szennyezés, a toxikológia és még a gyógyszerek hatásait is tanulmányozhatják.
Akvárium és ócenárium kurátor
A tengerbiológia ezen területe a tengerbiológiai ismereteket a művészek kreativitásával és a projektmenedzserek problémamegoldó és vezetői képességével ötvözi. Az akvárium és ócenárium vagy kiállítások kurátorai gyakran közvetítőként dolgoznak a múzeumok, kiállítások és/vagy akváriumok, valamint a kutatók között, amely tengerbiológiai ismereteket, kommunikációs képességeket és vezetői képességeket igényel.
Bár a tengerbiológia többi területéhez képest az akvárium és ócenárium kurátor viszonylag korlátozott területnek tűnik, valójában egyáltalán nem ez a helyzet: az időszaki kiállítások tervezésétől kezdve az élő állatok gondozásáig mindenért az akvárium és ócenárium kurátor felel. Az ezen a területen végzett munka kutatási tevékenységet is magában foglalhat, amellyel még vonzóbb lehetőség lehet az interdiszciplináris munkát kedvelők számára. Ez azt is jelentheti, hogy a tengeri növények gondozásáért felelve a munkád összekötheti a tengerbiológiai és botanikai ismereteket.
Oktatás és kormányzati szervek
Az oktatási és kormányzati szerveknél betöltött karrierek nem feltétlenül kizárólag a tanítói és érdekképviseleti pozíciókat foglalják magukban. Ha egyszerre szeretnél tudós és oktató lenni, a tudományos újságírással való foglalkozástól kezdve a vadvilági túravezetésig a lehetőségek hatalmas tárháza áll rendelkezésedre.
Ha a kormányzati munkák érdekelnek, tanácsadóként például aktívan részt vehetsz a természetvédelem és a fenntarthatóság területén végzett politikai tevékenységekben és döntéshozatalokban. Ezenfelül minisztériumoknál, tudományos kutatóintézeteknél és környezetvédelmi ügynökségeknél is van lehetőséged elhelyezkedni.
Oceanográfia
Oceanográfusnak lenni azt jelenti, hogy az óceánok és a tengerek ökoszisztémája iránt széles körű ismeretekkel és érdeklődéssel rendelkezve részt veszel például a vízi környezetek jobb megértésében és védelmében, a tengeri biodiverzitással kapcsolatos kutatási projektek vezetésében vagy a tengeri táplálékláncok és a tengeri állatok migrációjának megfigyelésében.
Az oceanográfusok munkája nem korlátozódik az óceánokra: a magyarul tengertannak is nevezett tudományág a világ vizeinek fizikai, kémiai, biológiai és geológiai jellemzőivel foglalkozik, többek közt a vizek áramlataival, hőmérsékletével és kémiai összetételével, a biológiai sokféleséggel és a tengeri árokkal. Ez azt is jelentheti, hogy segíthetsz az óceánok elsavasodásának nyomon követésében, vagy új állatokat és növényeket felfedezni
Még egyszer kiemelnénk, hogy az oceanográfusok munkája nemcsak a tengerekre és az óceánokra korlátozódnak, és akár a torkolatokban és folyókban élő halak, planktonok és mikroorganizmusok tanulmányozásában is részt vehetnek.
A tengerbiológiai kutatások szorosan kapcsolódnak a mikrobiológiához: az oceanográfusok a mikrobiológia segítségével tanulmányozzák például az óceánokban található mikroorganizmusok sokféleségét és eloszlását, a vizekben lezajló biokémiai folyamatokat, a vizek kémiai összetételét és klímáját és az olyan környezeti változásokat, mint a hőmérsékletváltozások és a savasodás.
A tengerbiológusok az olyan part menti országokban, mint Írország, Franciaország, Olaszország vagy Ausztrália 30 000–60 000 eurós éves bruttó átlagkeresetre számíthatnak, amely forintra átszámítva mintegy 12–24 millió forint.
Ha szeretnél segíteni a környezetnek, és úgy érzed, hogy mindezt a tengeri élőlények és azok élőhelyeinek kutatásával szeretnéd megtenni, az alábbiakban megtudhatod, hogyan válhat belőled is tengerbiológus.

Hogyan tanulhatsz tengerbiológiát?
Ahogyan már említettük, Magyarországon jelenleg sajnos nincsenek tengerbiológus képzések. Jó hír azonban, hogy egyre több tengerbiológia tanfolyam és kurzus indul, amelynek eredményeként a hazai tengerbiológus állások száma is növekszik.
Sok európai egyetem – Írország, Észak-Írország, Anglia, Franciaország – már tengerbiológia alapképzést is kínál. Emellett egy itthoni biológus alapképzés elvégzésével külföldön van lehetőséged tengerbiológia mesterképzésre jelentkezned.
Bármilyen képzésen is gondolkodsz, az érdeklődési köröd és a kívánt karrierút alapvetően befolyásolja, hogy pontosan milyen szakra is érdemes jelentkezned. A biológia tudományterületei önmagukban is rendkívül széles körűek, és ahogy a fentiekben láthattuk, a tengerbiológia is számtalan lehetőséget kínál. A lehetőségeid optimalizálása érdekében ezért fontos egy konkrét munkakört kiválasztanod.
A munkakör leszűkítése azonban nem azt jelenti, hogy csak és kizárólag egy tudományágra fogsz koncentrálni, ugyanis a biológia és a tengerbiológia interdiszciplináris természetéből fakadóan más tudományokkal is érintkezni fogsz, köztük a kémiával, fizikával, politikatudományokkal, geológiával és még akár a művészetekkel is. Bármilyen tengerbiológus állásod is lesz, a laboratóriumi kutatómunka valamilyen formában biztosan a munkád része lesz.
Hogyan segíti a tengerbiológia a világot?
A fentiekben a biológiai sokféleség megőrzésétől kezdve a globális felmelegedés elleni küzdelemig már több példával is találkozhattál, amelyek jól tükrözik, hogy tengerbiológusnak lenni egyenlő az élővilág és a környezet segítésével. Az emberi tevékenység természetre gyakorolt negatív hatásai több területen is nyilvánvalóak,
amelynek a vízi élővilágra gyakorolt egyik legnagyobb következménye az úgynevezett korallfehéredés. Az Ausztrália partjainál több mint 2000 km hosszan húzódó Nagy-korallzátony a Föld legnagyobb korallzátonya, amelynek biológiai sokfélesége szinte felbecsülhetetlenül gazdag. A környezetvédők és a korallzátonyok védelmezői a szennyezést és az óceánok hőmérsékletének emelkedését okolják a korallok tömeges pusztulásának okaként.
A biotechnológia fejlődésének és a tudományos közösség közösségi médiában való jelenlétének köszönhetően a tengerbiológia az elmúlt években reflektorfénybe került. Miközben ezek a tudósok keményen dolgoznak a minket körülvevő vízi környezet védelmén, a mi részünkről még sok tennivaló van hátra...
Ne hagyd ki a molekuláris biológiáról szóló cikkünket sem!