Ha valaha is tanulmányoztad a szervezet molekuláris vagy genetikai folyamataival kapcsolatos fogalmakat, akkor feltehetőleg a biológia olyan területét érintetted, amelyet mikrobiológiának neveznek.
A molekuláris biológiával szoros kapcsolatot ápoló mikrobiológia a mikroorganizmusok biológiai folyamatainak, szerkezeteinek és funkcióinak tanulmányozásával foglalkozik. A mikrobiológia a biológia számos más tudományterületével is szorosan összekapcsolódik, például az ökológiával, az orvosi mikrobiológiával és az orvosi biológiai egyéb területeivel is.
Ha most a következő kérdésed az lenne, hogy mit csinál a mikrobiológus, íme egy kis ízelítő: ezen a dinamikus területen szakértőnek lenni azt jelenti, hogy többek közt olyan feladatokat látsz el, mint a genetikai folyamatok és a patogenezis kutatása, a fertőző betegségekkel vagy biokémiai termékekkel kapcsolatos gyakorlati eljárásmódok kidolgozása, a genom szekvenálása vagy az új antimikrobiális szerek előállítása.
Ebben a Superprof cikkben közelebbről is megismerheted a mikrobiológia területét, és hogy milyen mikrobiológus képzés elvégzése szükséges egy mikrobiológus állás betöltéséhez.
Mi a mikrobiológia?
Ha általános biológiát tanulsz vagy tanultál, akkor bizonyára már valamilyen szinten megismerkedtél a biológia három fő ágát, nevezetesen a növénytant (botanika), állattant (zoológia) és mikrobiológiát alkotó alapfogalmakkal. A mikrobiológia célja a mikroorganizmusok (mikroszkopikus méretű élőlények) tanulmányozása, amelynek előrehaladásához nagy lendületet adott a molekuláris biológiai és a genetikai technikák fejlődése.
Az emberiség már évszázadok óta foglalkozik mikroorganizmusokkal és azok hatásaival – gondoljunk csak az erjedés vagy a savanyítás folyamatára –, és létezésüket már időszámításunk előtt is feltételezték.
A mikrobiológia mint tudományág azonban csak a 17. században kezdett teret hódítani magának a baktériumok és a gombák szerkezetének és funkcióinak mikroszkopikus vizsgálatával. Az első mikroszkóp elkészítését Anton van Leeuwenhoek holland zoológusnak tulajdonítják. A mikrobiológia atyjának is tekintett Leeuwenhoek 1676-ban baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat vizsgált saját készítésű, egyszerű mikroszkópjával. Ábrázolásait és megfigyeléseit a brit Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society) tette közzé. Az állati egysejtűektől az állatokban található baktériumokig végzett elemzései a század számos más jelentős kísérletének és megfigyelésének alapjául szolgáltak.
A 19. században a mikrobiológia tudományága örökre megváltozott Louis Pasteur és Robert Koch felfedezéseivel, amelyek nemcsak akkor számítottak mérföldkőnek, hanem a mai napig meghatározzák az életünket.
Az egyik innováció a pasztőrözés vagy pasztörizálás fogalma, amelyet Louis Pasteur francia mikrobiológus és kémikus a baktériumokkal kapcsolatos mindenre kiterjedő kíváncsisága eredményeként fejlesztett ki. Ezzel az 1862-ben kifejlesztett hőkezelési eljárással lehetővé tette, hogy az élelmiszereket magas hőmérsékletnek (60‑90 °C között, mindenképp 100 °C alatt) alávetve eltávolítsák az élelmiszerekben található potenciálisan káros kórokozók nagy részét. Ezt az eljárást ma is számos kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszer és ital esetében alkalmazzák. Pasteur nevéhez fűződik továbbá a veszettség elleni védőoltás kifejlesztése is.
Pasteur kortársa, Robert Koch német orvos és mikrobiológus szintén a baktériumokkal való kísérletezéssel és elemzéssel foglalkozott, és meghatározó szerepet játszott a fertőző betegségek kutatásában és megelőzésében. A Koch által írt és közzétett munkák az állat- és növényvilágban egyaránt betegségeket okozó mikroorganizmusokra összpontosítottak. Legkiemelkedőbb eredményei a Koch-posztulátumok, valamint a lépfenét (anthrax), kolerát és tuberkulózist okozó baktériumok felfedezése. Utóbbiért 1905-ben megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
A mikrobiológiát a 20. és 21. században a technológiai fejlődések formálták újra. A számítógépes és a képalkotó technológia fejlődése lehetővé tette a mikroorganizmusok még részletesebb és pontosabb vizsgálatát, valamint az új stratégiák kidolgozását.
A modern mikrobiológia a biológia területei közt ma már a biokémiától a genetikán át a tengerbiológiáig egy interdiszciplináris területnek számít, amely az anyagcsere- és táplálkozási információk vizsgálatától a veszélyes és fertőző betegségek gyógymódjának megtalálásáig a világ legégetőbb problémáinak megoldására összpontosít.
Hogyan tanulhatsz mikrobiológiát?
A mikrobiológia tanulása legalább annyira kihívásokkal teli, mint amennyire érdekes is. Az általános mikrobiológiai ismeretekkel már egy BSc biológia szak során is megismerkedhetsz, de ha közvetlenül erre a szakra szeretnél specializálódni, akkor el kell végezned legalább a mikrobiológia szakirányú mesterképzést is.
Mivel a mikrobiológia egy olyan terület, amely áthatja az élőlények és az őket körülvevő világ minden biológiai folyamatát, az élőlények mikroorganizmusokkal való kapcsolatától kezdve a mikroorganizmusok genetikai és sejttulajdonságaiig fontos elsajátítanod mikrobiológia alapismereteit. Íme hát néhány alapvető mikrobiológiai fogalom, amelyek megértésével tisztább képet kaphatsz a mikrobiológia feladatáról:
- Kórokozók (patogének): a kórokozók betegséget okozó mikroorganizmusok. A mikroorganizmusok fő típusai a vírusok, baktériumok, egyes gombák, mikroszkopikus állati egysejtűek és a férgek. Ezek megzavarhatják a gazdaszervezet, elsősorban az állatok vagy növények normális működési folyamatait. A kórokozók ellen többnyire oltásokkal, antibiotikummal, gombaölő szerekkel, az immunrendszer erősítésével és a higiéniai gyakorlatok betartásával veszik fel a harcot.
- Genom: a genom az organizmusok építőköve, ezért értelemszerűen minden organizmus esetében nagyon fontos szerepet játszik. Egy organizmus genomja a dezoxiribonukleinsav (DNS) teljes készlete, vagyis a szervezet örökítő anyaga, amely a DNS-ben van kódolva, beleértve az organizmus összes génjét, amelyek a szervezet felépítéséhez és fenntartásához használt információkat tartalmazzák.
- Mikroorganizmusok (mikrobák): a mikroorganizmusok szabad szemmel nem látható élőlények, amelyek az emberi szervezetben is megtalálhatók. Ahogyan már említettük, a mikroorganizmusok közé tartoznak a baktériumok, vírusok, egyes gombák és a mikroszkopikus méretű állati egysejtűek. A mikroorganizmusok szerepe nélkülözhetetlen a földi élethez, és bár a legtöbbjük nem jelent veszélyt az emberekre, sőt jótékony hatásúak is lehetnek, egyesek különféle betegségeket és fertőzéseket okozhatnak.
- A vírusok például okozhatnak enyhe (megfázás) vagy rendkívül súlyos betegségeket (AIDS).
- A gombák többféle formában és méretben fordulnak elő a természetben, és fontos szerepet vállnak az ökoszisztémában, például a lebomlásban, de néhányuk betegségeket okozhat.
- A baktériumok egyszerű sejtek, de széles körben elterjedtek a természetben, és a legszélsőségesebb környezetben is képesek életben maradni. Többségük nem káros az emberre, és hozzájárulnak a természetben és az élőlényekben zajló folyamatok nagy részéhez, például az anyagcseréhez, a bomláshoz és az egyéb környezeti ciklusokhoz. Vannak azonban baktériumok okozta betegségek, számuk azonban az összes típusra vetítve kevesebb mint 1%-ot tesz ki. Ide tartoznak például az olyan betegségek, mint a tuberkulózis, de számos fertőzést, például a hasmenést és a mandulagyulladást is okozhatja baktérium.
- Az állati egysejtűek fontos táplálékforrások más organizmusok számára, de a genetikai folyamatok megértésében és a lebomlásban is jelentős szerepet vállalnak. Egyes állati egysejtűek azonban parazitaként olyan betegségeket okozhatnak, mint a malária és a Lyme-kór.
- Élősködők (paraziták): a paraziták több formában és méretben is előfordulhatnak az emberekben, állatokban és növényekben is. A paraziták olyan organizmusok, amelyek más organizmusokra támaszkodnak táplálék és menedék céljából, ezzel gyakran károsítva a gazdaszervezetet, amely a kisebb irritációktól a súlyos betegségekig és akár halálhoz is vezethet. Fontos megjegyezni, hogy nem minden parazita ártalmas, és néhányuk szimbiotikus kapcsolatban élhet a gazdaszervezettel, amelyből mindkét félnek előnyei származhatnak. Ezt nevezik szimbiózisnak.
Mikrobiológus álláslehetőségek
Biológia szakra készülsz, a BSc biológus képzés kellős közepén tartasz, vagy már az MSc mikrobiológia szakirány végén jársz, és azon gondolkodsz, hogy milyen munkalehetőségek közül választhatsz majd? Mindenképp jó hír lehet számodra, hogy mikrobiológusként dolgozni éppoly kifizetődő, mint amilyen sokszínű.
Mivel a mikrobiológia számos különböző terület együttműködését foglalja magában, ezzel együtt több szakmai utat is kínál, akár a kutatás és fejlesztés, akár az egészségügy, élelmiszeripar, gyógyszeripar vagy környezetvédelem érdekel.
Ha te is a mikrobiológusok táborát szeretnéd erősíteni, első lépésként el kell döntened, hogy pontosan milyen munkakör érdekel, amellyel azt is megtudod, hogy annak függvényében milyen típusú diplomát kell megszerezned. Míg egyes állások esetében, például laboratóriumi asszisztensként vagy egyes környezetvédelemben és egészségügyben betöltött pozícióhoz elengedő lehet a biológus alapdiploma, értelemszerűen az olyan munkakörök, mint az orvosi és klinikai labortechnológus vagy biotechnológus követelménye a mesterfokozat és/vagy doktori megszerzése.
Természetesen a várható fizetés sem elhanyagolható szempont, ezért mielőtt letennéd a voksod a biológiával kapcsolatos szakmák mellett, érdemes alaposan körültekintened, hogy mely vállalatok mekkora összeggel díjaznák az erőfeszítéseidet. A mikrobiológusok pályakezdőként kb. 6 millió forintos átlagos éves bruttó fizetésre számíthatnak, míg a 4–5 év tapasztalattal rendelkezők átlagos éves bruttó fizetése a 9 millió forintot is meghaladhatja. Íme néhány állás, ahová mikrobiológusokat keresnek:
- Környezeti mikrobiológus: a környezeti mikrobiológia középpontjában a természeti környezetben előforduló mikroorganizmusok, köztük a baktériumok, paraziták, vírusok és gombák tanulmányozása áll. Ha a környezeti minták molekuláris biológiai elemzése érdekel, akkor környezeti mikrobiológusként részt vehetsz a környezeti és közegészségügyi problémák megoldásában, amellyel hozzájárulhatsz a közegészség védelméhez, a környezet fenntarthatósághoz és az emberek életminőségének javításához. A környezeti tudósok évi átlagos bruttó fizetése pályakezdőként kb. 4,5 millió forint, amely a tapasztalatszerzéssel és ranglétrán való haladással a 9 millió forintot is meghaladhatja. Íme néhány más tudományág, amelyet tanulmányozhatsz, ha ebbe az irányba szeretnél karriert építeni:
-
- élettan (fiziológia)
- immunológia
- Klinikai és orvosi laboratóriumi munka: ahhoz, hogy ezen a területen helyezkedhess el, a mester- és/vagy posztgraduális képzés elvégzése alapvető követelmény. Legyünk őszinték: az orvosi pálya megalapozása kimondottan fáradságos és költséges, a nap végén azonban mentálisan és anyagilag is kifizetődő szakma, sőt: az orvosi mikrobiológiához kapcsolódó területeken végzett munkával egyrészt a legjobban kereső szakemberek közé tartozhatsz, másrészt olyan innovatív kísérletekben vehetsz részt, amelyek a világ legkomolyabb problémáit próbálják megoldani, például a betegségekkel és terápiákkal kapcsolatban. Orvosi mikrobiológusként 6 millió forintos évi átlagos bruttó fizetésre számíthatsz, amely a későbbiekben az 12 millió forintot is meghaladhatja. Ehhez a szakmához különösen fontosak a következő területek:
-
- bakteriológia
- járványtan (epidemiológia)
- genomika (genomtan)
- virológia
- Biokémia és biofizika: az ezeken a területeken kínálkozó munkalehetőségek feltétele is (legalább) a biológia mesterdiploma megszerzése, míg a független kutatásban betöltött vezető pozíciók általában doktori fokozatot követelnek meg. A biokémia és biofizika területein végzett feladatok sok kutatómunkávaljárnak, amelyek a biológia, a matematika, a kémia és a fizika területeit is magában foglalják. A biológiai folyamatok alaposabb megértésétől a cukorbetegek számára kialakított nanotechnológiákig ez a pálya is rendkívül kifizetődő lehet. A biokémikusok és biofizikusok átlagos éves bruttó keresete pályakezdőként 5,5 millió forint, amely későbbiekben az 12 millió forintot is meghaladhatja. Ha ezen a területen szeretnél tanulni, érdemes olyan területekre összpontosítanod, mint a:
-
- biotechnológia
- bioinformatika
A keresetekről szóló információk irányadóként szolgálnak: a fizetések a végzettség, a szakmai tapasztalat és a földrajzi régiók függvényében eltérőek lehetnek. Ide kattintva megtekintheted a biológusok és rokon foglalkozásúak havi bruttó átlagjövedelmét 2019 és 2021 között.
A mikrobiológia összességében egy igazán sokoldalú tudományág, amely folyamatosan hozzájárul a környezet és az ökoszisztémák megértéséhez és védelméhez, továbbá az emberiség egészségének és jólétének, valamint az élelmiszerbiztonság fenntartásához. Az élőlények mikroszkopikus világát megismerve egy nem mindennapi területen helyezkedhetsz el, amellyel te is elősegítheted a társadalom előrehaladását.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...