Csak akkor vagyok önmagam, ha gitár van a kezemben.
George Harrison
Ha te is csak gitárral a kezedben vagy igazán önmagad, és az a célod, hogy gitárosként érvényesülj, rengeteget kell dolgoznod a játéktechnikádon. Ebben alapvető fontosságú szerepet játszik a zeneelmélet tanulása, amellyel jobban megértheted a skálákat (például dúr, dór, mixolíd, fríg, pentaton vagy kromatikus skála) és hangnemeket, az akkordokat és akkordmeneteket vagy a szólóstruktúrákat.
Mindebből jól látható, hogy kezdő gitárosként sok tanulnivaló vár rád. A zeneelmélet és a skálák elsőre túl soknak tűnhetnek, ezért fontos, hogy az alapoknál kezdd és lépésről lepésre haladj ahelyett, hogy egyszerre akarnál mindent megtanulni. Hogy segítsünk elindulni a gitár tanulása útján, ebben a cikkben a moll skálák tanulmányozása révén segítünk megismerkedni a gitár fogólapjával.
Mi a moll skála?
A moll skála a dúr skála után vitathatatlanul a második legfontosabb megtanulandó gitárskála. Minden dúr skálának van egy relatív (természetes) moll skálája, amely ugyanazokból a hangokból áll, csak más az alaphangja (tonika) és az intervallumok (hangköz) sorrendje.
Az intervallum két hang közötti távolságot jelent, ami általában egy egészhang vagy egy félhang. A gitáron egy hangot két bund (érintő) választ el egymástól, egy félhangot pedig egy bund. Egy skála lejátszásához első lépésként meg kell határoznod a hangnemet.
Ahogy említettük, a relatív moll skála ugyanazokból a hangokból áll, mint a dúr skála. Létezik azonban egy másik lehetőség is a moll skála dúrból való levezetésére:
- Az elsőt már felszínesen értintettük. A dúr skálák helyett relatív mollban kell játszanod. A dúr relatív mollja azt jelenti, hogy bár ugyanazokból a hangokból állnak, a moll skála a dúr skála hatodik hangjától indul. A C-dúr skála hatodik hangja az A, és mivel a tonika a skála névadója, ezért azt mondhatjuk, hogy a C-dúr relatív mollja az a-moll, amelynek hangjai A, H, C, D, E, F, G (A).
- Úgy is moll skálát kaphatsz, ha egy félhanggal lejjebb viszed az adott dúr skála harmadik, hatodik és hetedik hangját. Ezzel megkapod a dúr skála párhuzamos moll skáláját, amelynek tonikája megegyezik a dúr skála tonikájával, de a módosított hangok révén nem fog minden hangjuk megegyezni. A C-dúr skálát tekintve ezzel nem a-moll, hanem c-moll skálát kapsz, amelynek hangjai C, D, Eb, F, G, Ab, Hb (C).
A moll skála jobb megértéséhez a tonika és a harmadik hang közötti intervallumra kell összpontosítani. Moll skálában három félhang (kis terc), míg dúr skálában négy félhang (nagy terc) található ugyanezen a távolságon. A kis terc a moll skálának melankolikusabb hangulatot kölcsönöz a dúr skálák optimistább hangulatával szemben.
A moll skálák tekintetében a hangok módosításától függően beszélhetünk:
természetes (eol, relatív) moll skáláról,
harmonikus (összhangaztos) moll skáláról,
melodikus (dallamos) moll skáláról.
Összességében a moll skálákról elmondható, hogy a tonika és harmadik hang közötti intervallum mindig három félhang (kivéve a növekvő melodikus moll skálát, amit később részletesebben is megvizsgálunk). Ezek alapján az említett három típus nagyon hasonló és csak néhány szempontból tér el egymástól, főként a hatodik és hetedik hangokat illetően. Mielőtt kezdő gitártanulóként belevetnéd magad a moll skálák tanulásába, először alaposan el kell sajátítanod a dúr és pentaton skálákat.
Ha Debrecenben keresel tapasztalt gitártanárt, aki segíthet az alapoktól kezdve a haladó szintig, a Debrecen gitártanár ideális választás lehet, hogy személyre szabott oktatásban részesülj és biztos alapokra építhesd gitározási tudásodat.
Hogyan lehet felismerni a moll skálát?
A fentiekből kiindulva azt mondhatjuk, hogy ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy moll skáláról van-e szó, mindössze ellenőrizni kell, hogy a tonika és a harmadik között három félhang van-e. Ha igen, akkor szinte mindig moll skáláról beszélünk. Ez a dúr skálák minden relatív molljára igaz.
Másrészt a moll skálát egyedi hangzása is gyorsan felismerhetővé teszi: a zenészek gyakran nyúlnak a moll skálához a drámaibb, komolyabb vagy érzelemdús pillanatok kifejezése céljából, különösen a rock, blues, dzsessz és klasszikus zenében.
A moll skála három fő típusát tekintve bár nagyon hasonló felépítésűek, mindegyik saját szerkezettel rendelkezik. Ahhoz, hogy könnyedén felismerd őket, most közelebbről is szemügyre vesszük a természetes, harmonikus és a melodikus moll skálákat.
A természetes moll skála gitáron
A természetes, relatív vagy eol skálának is nevezett moll skála a leggyakoribb a három típus közül. Ez számít tulajdonképpen az alapértelmezett moll skálának, ezért ez az első, amit el kell sajátítanod.
A dúr skálához hasonlóan a természetes moll skála is hét hangból áll. A harmonikus és melodikus moll skálákkal összehasonlítva a természetes moll skála szerkezete a legegyszerűbb, mert nem tartalmaz semmilyen módosított hangot. Gyakran hallható a klasszikus zenében, népzenében, dzsesszben és rockban, de az improvizációban és a dallam formálásában is hasznos.
A természetes moll skála alapszerkezete:
- I–II.: egészhang.
- II–III.: félhang.
- III–IV.: egészhang.
- IV–V.: egészhang.
- V–VI.: félhang.
- VI–VII.: egészhang.
- VII–I.: egészhang.
A skála szerkezetét kétféleképpen lehet megjegyezni:
- egész-fél-egész-egész-fél-egész-egész.
- 2-1-2-2-1-2-2 (ahol 2 = két félhang távolság, 1 = egy félhang távolság).
E két módszer közül a második a skála intervallumait jelenti a bundok szempontjából. Ha emlékszel a szerkezetre, akkor a természetes moll skálát bármelyik hangnemben játszhatod anélkül, hogy bármelyik hangot módosítanád.
Hogyan gyakorolhatod a természetes moll skálát gitáron?
Kezdő gitárosként a moll skálák tanulása előtt ajánlott a pentaton skála elsajátítása, mert egyszerűbb szerkezettel (ötfokú, nincsenek félhangok) rendelkezik és könnyedén alkalmazható a legtöbb zenei helyzetben. Legyen szó az ujjrendekről, pozíciókról vagy transzponálásról, a pentaton skála elsajátítása jó alapot ad ahhoz, hogy áttérhess a moll skálára.
Ha ez megvan, a természetes moll skála hatékony gyakorlásához kövesd az alábbi lépéseket:
- Ismerkedj meg a természetes moll skála szerkezetével.
- Haladj fokozatosan: próbáld meg úgy játszani a skálát, hogy bárhol is kezdesz játékba a gitárnyakon, haladj végig egy-két húron, majd három húron, és fokozatosan építsd fel, míg végül az összes hat húron el tudod játszani.
- Minél jobban megy, annál gyorsabb lesz a játékod. Használj metronómot, hogy fenntartsd a precíz játékot.
- Az alapos begyakorlást követően próbálj improvizálni.
Ezalatt a pengető használatához is jobban hozzászokhatsz, miközben a tiszta hangokra és a helyes ujjrendre is figyelsz. A pengető megfelelő használata alapvető fontosságú a gitározásban, mivel segít a precízebb és dinamikusabb játék elérésében. Ha Budapesten, a XIII. kerületben szeretnél fejleszteni a gitározás technikai aspektusait, a gitároktatás Budapest XIII. kerület területén remek lehetőséget kínál arra, hogy személyre szabott órák keretében sajátíthasd el a pengető használatát és a helyes ujjrendet.
A harmonikus moll skála gitáron
Ha komponálni vagy improvizálni szeretnél, a harmonikus (összhangzatos) moll skála elengedhetetlen az olyan zenei stílusokban, mint a blues, a rock, a pop vagy a dzsessz.
A harmonikus moll skála elsajátításához első lépésként ismerned kell a természetes moll skálát. Miért? Mert a két skála hangjai megegyeznek, kivéve a hetedik hangot, ami a harmonikus skálában egy félhanggal magasabb a természetes moll skálához képest, ami jellegzetes, feszültséggel teli hangzást kölcsönöz.
A harmonikus moll skála alapszerkezete:
- I–II.: egészhang.
- II–III.: félhang.
- III–IV.: egészhang.
- IV–V.: egészhang.
- V–VI.: félhang.
- VI–VII.: három félhang (másfél hang).
- VII–I.: egészhang.
A skála szerkezetét a következők alapján is megjegyezheted:
- egész-fél-egész-egész-fél-másfél-egész (2-1-2-2-1-3-1).
Hogyan gyakorolhatod a harmonikus moll skálát gitáron?
Az elv ugyanaz, mint a természetes moll skála esetében: a gyakorlást növekvő skálában kezdd, lassú tempóban és fokozatosan haladva, metronóm segítségével. Az agyadnak kell egy kis idő, hogy elsajátítsa az új ismereteket.
Ha a természetes c-mollt vesszük alapul (Esz-dúrból), amelynek hangjai C, D, Eb, F, G, Ab, Hb (C), a harmonikus c-moll skála hetedik hangját meg kell emelni, amiből a következőt kapjuk: C, D, Eb, F, G, Ab, H (C). Ezzel megmarad a moll skálákra jellemző melankolikus karakter, de a hatodik és hetedik hangok közötti három félhangnyi ugrás szokatlan feszültséget teremt a zenében.
A melodikus moll skála gitáron
A moll skála három típusa közül a melodikus (dallamos) skála a legbonyolultabb, egyrészt azért, mert a természetes és harmonikus moll skálát egyaránt ismerned kell hozzá, másrészt mert a növekvő és csökkenő melodikus moll skála különbözik egymástól:
- Növekvő: a mély hangoktól a magas hangok felé haladva a melodikus moll skála hatodik és hetedik hangja egy félhanggal meg van emelve a természetes moll skálához képest, így alapszerkezete egész-fél-egész-egész-egész-egész-fél (2-1-2-2-2-2-1).
- Csökkenő: a magas hangoktól a mély hangok felé haladva a melodikus moll skála visszatér a természetes moll skálához, ahol a hatodik és hetedik hang már nem emelt.
Vegyük például a természetes a-moll skálát, amelynek hangjai A, H, C, D, E, F, G (A). A hatodik és hetedik hangok megemelésével a melodikus a-moll skála a következőképp néz ki: A, H, C, D, E, F#, G# (A). Ezek alapján így változnak a hangközök:
- I–II.: egészhang.
- II–III.: félhang.
- III–IV.: egészhang.
- IV–V.: egészhang.
- V–VI.: egészhang.
- VI–VII.: egészhang.
- VII–I.: félhang.
A melodikus moll skálát leginkább lírai, drámai, bonyolultabb harmónia létrehozására használják, például a dzsesszben, bluesban és a metálban.
A három moll skála alapos elsajátításához ajánlott megtanulni a transzponálásukat. Mindebben nagy segítségedre lehetnek a magán gitároktatók!
Hogyan gyakorolhatod a melodikus moll skálát gitáron?
A melodikus moll skála, különösen a növekvő sokban hasonlít a dúr skálára, mert a hatodik és hetedig hang megemelésével csak a tonika és a harmadik hang intervalluma lesz más. Ez jól látható az alábbi összehasonlításból:
- A, H, C#, D, E, F#, G# (A) = A-dúr skála
- A, H, C, D, E, F#, G# (A) = melodikus a-moll skála
Ez azt jelenti, hogy az adott dúr skálával párhuzamosan a melodikus mollt is gyakorolhatod. Amikor úgy érzed, hogy ez már jól megy, próbáld meg az adott skálát több hangnemben is eljátszani. Dolgozz rajtuk rendszeresen és ne felejtsd el, hogy sosem szabad feladnod! Ha a gitár szakértőjévé szeretné válni, gyakorolnod, gyakorolnod és még annál is többet gyakorolnod kell!
Összegzésként íme egy példa, hogyan kaphatsz természetes moll skálát dúrból és hogyan épül fel harmonikus és melodikus moll skálában. Segítségül a g-mollt vesszük:
Természetes g-moll skála: G, A, Hb, C, D, Eb, F (G).
Harmonikus g-moll skála: G, A, Hb, C, D, Eb, F# (G).
Melodikus g-moll skála: G, A, Hb, C, D, E, F# (G).
Akár gitárszólókat szeretnél játszani, akár egy zenekarban szeretnél gitározni vagy csak néhány dallamot, esetleg jobb akkordmeneteket szeretnél létrehozni, minden gitárosnak meg kell tanulnia a skálákat.
A fejlődésedet ma már rengeteg nagyszerű online forrással is felgyorsíthatod. Ha azonban személyre szabott és rugalmas gitártanulásra vágysz, keress fel egy gitártanárt, például a Superprof magánoktatóit, akik közül sokan ingyenes első órát kínálnak fel. Ez remek lehetőség az órák feltételeinek és a célok meghatározására. Akkordmenetek, ujjrendek, pengetés vagy kottaolvasás, egy magánoktatóval hatékonyan elsajátíthatod a gitár alapjait vagy fejlesztheted tovább a már meglévő gitártudásodat.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...