Fáradékony vagy, kapkodsz, nem tudod utolérni magad, és úgy érzed, egy cseppnyi türelmed sem maradt? A háttérben nem feltétlenül az áll, hogy „csak ilyen napod van”! A stressz mindannyiunk életének része, aminek a tünetei nem mindig ajtóstól rúgják ránk a házat, hanem az energiánkat elszívva és a hangulatunkat csorbítva alattomosan furakodnak be a mindennapokba, míg végül nehéz észrevenni, hogy már át is vette az irányítást.
A stressz tünetei a tartós fáradtságtól kezdve a felborult emésztésen és feszült testen át egészen a depresszióig terjedhetnek, ezért fontos időben azonosítani és megtanulni hatékonyan kezelni azokat. A hangsúly a kezelésen van, teljesen megszabadulni a stressztől ugyanis nem lehet. Cikkünkben választ kaphatsz arra, hogy pontosan mi is a stressz, miért nem lehet kiiktatni az életünkből, és milyen konkrét technikák léteznek az egyensúly fenntartásához!
Mit jelent a stressz?
A célravezető stresszkezelés első lépése az, hogy tudod, mivel is állsz szemben. Bár a stressz szinte kizárólag negatív fogalomként él a köztudatban, orvosi és tudományos szempontból nincs egyértelmű definíciója. A stressz fogalmát ilyen értelemben elsőként az 1930-as években Selye János osztrák–magyar kutató határozta meg:
A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre.
Ezek alapján a stressz az ember és a környezete közötti kölcsönhatásként értelmezhető, ami természetéből adódóan nemcsak negatív (feszültség, idegesség), hanem pozitív (alkalmazkodás, fejlődés) is lehet. A stresszt tehát nem kell kiiktatni az életünkből, hanem meg kell tanulnunk egészségesen, tudatosan kezelni azt.
Ezt azonban nagyban megnehezíti, hogy sokszor nem egyértelmű, hogy a stressz inkább ok vagy következmény, így nehéz azonosítani és hatékonyan kezelni a stresszt kiváltó tényezőket. Ráadásul a stressz mindenkinél máshogy jelentkezik, ezért egyéni megközelítést igényel, és nem létezik rá egyetemes megoldás. A legtöbben szerencsére képesek kialakítani a számukra megfelelő stratégiákat például azáltal, hogy:
csökkentik a külső nyomást és azzal párhuzamosan a megterhelő helyzetek előfordulásának számát;
fejlesztik az érzelmi ellenálló képességüket, amivel jobban tudnak alkalmazkodni a nehéz helyzetekhez, és kevésbé élik meg azokat stresszesnek.
A stressz mentális egészségügyi probléma?
Ahogy már említettük, a stressz a mindennapok szerves része, ami pozitív formájában cselekvésre és kapcsolatteremtésre buzdít, energiával tölt el, fokozza a teljesítőképességet, és növeli a koncentrációt. Ha azonban a stressz gyakran fellép és nem ezekben a formákban, a testre és lélekre egyaránt károsan hathat.
A stressz nem pszichiátriai diagnózis, de két fontos módon szorosan összefügg a mentális egészséggel:
- A stressz mentális egészségügyi problémákat okozhat, és súlyosbíthatja a meglévő problémákat. A gyakori stressz és annak nem megfelelő kezelése például pánik, szorongás és depresszió kialakulásához is vezethet.
- A mentális egészségügyi problémák stresszt okozhatnak. Előfordulhat, hogy a mentális egészségi probléma mindennapos tüneteivel való megbirkózás, valamint a gyógyszeres kezelés, az orvosi rendelések vagy terápiák további stresszforrássá válnak.
Ez egy ördögi körnek tűnhet, amiben a stressz és a mentális problémák határai könnyedén elmosódnak.
Miért hat rám a stressz fizikailag?
A stressz jelei először gyakran fizikai tünetek, például fáradtság, fejfájás vagy gyomorpanaszok formájában jelentkeznek. Ennek oka, hogy amikor stresszesnek érezzük magunkat, általában nehezen alszunk vagy eszünk rendesen, a helytelen táplálkozás és alváshiány pedig azonnal megcélozza a fizikai egészségünk, ami végül érzelmileg is még több stresszt okoz.
Amikor szorongunk, a testünk kortizolt és adrenalint („stresszhormonokat”) szabadít fel. Ez egy olyan automatikus módszer, amivel a szervezet felkészül a fenyegetésre adott válaszreakcióra. Ezt a folyamatot néha harc vagy menekülés reakciónak (lefagyási reakció, vészreakció) is nevezik. A gyakori stressz jelentősen fokozza ezeknek a hormonoknak a termelődését, ami fizikai rosszullétet okozhat, mindez pedig hosszú távon károsan hathat az egészségre.
A kulcs a stresszkezelés, ami az érzéseink feletti kontroll és a megoldás keresését, valamint a pozitív szemlélet fenntartását jelenti. Ehhez először azonosítani kell a stressz gyökerét, hogy megtudd, miért vagy ennyire negatív, legyen szó egy kellemetlen munkahelyi szituációról, egy családi vagy anyagi konfliktusról, vagy akár egy személyes kudarcról, ami miatt nyomás alatt érzed magad.
Bármi is áll a háttérben, fontos tudnod, hogy mindig van megoldás! Ebben az esetben semmiképp sem matekozz, mert a két negatív itt nem eredményez pozitívat. Ne próbáld hát olyan rossz szokásokkal orvosolni a helyzetet, mint a csak ideig-óráig megkönnyebbülést nyújtó dohányzás, alkohol vagy kábítószerek, mert hosszú távon még mélyebbre húzhatnak! A megoldás az, hogy lelkileg erősebbé és magabiztosabbá válj, és tudd, mit szeretnél kihozni a helyzetből.
A stresszre adott reakció során a vészreakció az első szakasz, amikor a szervezet találkozik a stresszt kiváltó tényezővel (stresszor). A szervezet háromféleképp reagálhat: megküzdés, menekülés vagy lefagyás.
A munkahelyi stressz 5 gyakori példája
A munkahelyi stressz szinte mindenkit érint valamilyen formában: az állandó határidők, a túlterheltség vagy a munkahelyi légkör gyakran észrevétlenül gyűrik maguk alá az embereket. Hogy segítsünk jobban megérteni és kezelni ezeket a kihívásokat, összegyűjtöttük az 5 leggyakrabban előforduló munkahelyi stresszfaktort.
1. A hosszú műszakok és túlórák árnyékában
István 8–16 óra között dolgozik, míg a legtöbb kollégája 10–18 óra között. A cég igazgatójának kérésére István elvállalta a korábbi kezdést, hogy a nyitvatartás teljes ideje alatt tudja valaki fogadni a hívásokat. Másrészt így István is több időt tudott tölteni a családjával esténként.
Eközben az igazgató a csapatépítést heti rendszerességgel péntek délután 4 órára szervezi, mert ekkor érkezik a legkevesebb hívás. A részvétel kötelező, a túlóradíj helyett azonban Istvánnak csak egy kis üdítő és nassolnivaló jár, míg azok, akiknek 18 óráig tart a műszakjuk, teljes fizetést kapnak.
2. Irreális igények: határ a csillagos ég
Zoltán egy forgalmas IT-cégnél dolgozik, ahol telefonhívásokat fogad, és bejelentéseket rögzít, amelyeket a műszaki csapatnak továbbít. Emellett az e-mailek is az ő feladatkörébe tartoznak, amikre két órán belül reagálnia kell. Számos más határidőnek is eleget kell tennie, például postára kell vinnie a leveleket délután 1 óráig, heti analitikus táblázatokat készít az egyes ügyfelek számára, megrendeli az irodai kellékeket, elintézi az online bevásárlást, és még sok más feladatot lát el.
Mindezek ellenére nincs semmilyen plusz segítsége, és ebédelni is csak akkor van ideje, amikor éppen a leveleket viszi feladni. Eközben visszatérve az asztalához ismét egy halom munka várja.
3. A támogatás hiányának ára
Kata grafikusként dolgozik egy kis cégnél. Mivel még kicsik, a legtöbb tervezési munkát ő kapja. Élvezi a kihívásokat, de nehezen tudja tartani a határidőket, és úgy érzi, hogy kudarcra van ítélve. A humánerőforrás felkeresésével megoszthatná aggodalmait, hogy úgy érzi, visszaélnek a szakértelmével, azonban a négyfős kis csapatban nincs HR-osztály. Katának semmilyen befolyása vagy beleszólása nincs a munkamegosztásba vagy -irányításba, és ha szóvá teszi félelmeit, az állásának elvesztését kockáztatja.
4. Szerepkonfliktusok: most akkor kinek mi a dolga?
Pétert nemrég részlegvezetővé léptették elő egy bevásárlóközpontban, ahol már 7 éve dolgozik, és ahol a vezetőképzést is elvégezte. 3 hónap után egy új külsős munkatársat szerződtettek egy másik részleg vezetőjeként, aki láthatóan úgy véli, hogy Péter neki dolgozik. Péter felettese hiába tisztázta vele, hogy ez nem így van, az új munkatárs továbbra is utasításokat ad neki, és nyilvánvalóan nincs tisztában azzal, hogy valójában kit kellene irányítania, és milyen feladatot kellene ellátnia.
5. A munka és magánélet kutya-macska harca
Sára szín- és stílustanácsadóként dolgozik egy forgalmas belvárosi szalonban. Egy ideje már hétvégén is rendszeresen dolgozik, így nem sok ideje marad a kisgyermekeire. A hét közepén otthon töltött szabad napján is folyamatosan hívják, hogy még aznap vagy túlórában tudna-e plusz ügyfeleket fogadni.
A gyakori hívások mindenféle családdal kapcsolatos tevékenységekbe belerondítanak, legyen szó a gyerekek felvételéről iskola után vagy a közös kikapcsolódásról. Sára nem érzi úgy, hogy kikapcsolhatná vagy figyelmen kívül hagyhatná a telefonját, mert ez a személyes száma, amit az iskolából vagy a családjából is hívhatnak.
Bár megkérte a főnökét, hogy csak vészhelyzetben hívja fel, mivel minden nap más beosztottak dolgoznak, az üzenet nem jut el mindenkihez. Ráadásul a számát mások is továbbadják, hogy felhívják és sms-t küldjenek neki, így úgy érzi, hogy nincs magánélete, és az adatai sem bizalmasak.
Mi a megoldás a munkahelyi stressz ellen?
Állandó pörgés, elcsúszó kommunikáció, tornyosuló feladatok, kevés támogatás: sokaknál ez képezi a munkavégzés mindennapos arcát. A munkahelyi stressz szerencsére azonban nem egy végzetes állapot, és már néhány egyszerű változtatás és szemléletváltás is sokat javíthat a helyzeteden.
A megoldást nem a feladatok mennyiségének csökkentésében, hanem a hozzáállásod, a környezeted vagy az élettempód módosításában kell keresned. Ha nyomás alatt érzed magad, az alábbi tippek segíthetnek pozitívabb légkört teremteni, amiben nem fogod rosszul érezni magad, ha egy kicsit lelassítasz!
Koncentrálj a lehetőségekre!
Ha nehéz helyzetben vagy nyomás alatt érzed magad, próbálj meg gondolkodni a problémád egy pozitív aspektusán. Hogyan tudod kihasználni azt, amit érzel, és hogyan tudod lehetőséggé változtatni? Hogyan tudnád előnyödre fordítani, például egy új készség fejlesztésére? Ha képes vagy más szemszögből megközelíteni a problémát, könnyebben válhatsz annak aktív megoldójává, mintsem passzív elszenvedőjévé.
Teremts inspiráló közeget magad körül!
Ha beszippant a közösségi média, és maga alá temet a LinkedIn és az e-mailek sokasága, de a háttérben még a tévé duruzsolásától is feláll a szőröd, itt az ideje szünetet parancsolni magadnak. Vegyél példát azokról az európai országról, ahol a dolgozók a munkaidő leteltével laptop- és telefonmentesen indulnak haza pihenni. Kapcsold ki az értesítéseket vagy akár teljesen a munkaeszközöket. A regenerálódás nem luxus, hanem alapvető szükséglet! A békéért és kiegyensúlyozottságért valahol meg kell húzni a határokat.
Húzd be a kéziféket!
Ennyi ingerrel valószínűleg mindannyian bűnösek vagyunk egy kicsit abban, hogy manapság a versenypályán élünk. A testünk és az elménk viszont nem versenyautó, és nem is gép, ezért szüksége van arra, hogy szünetet tartsunk és lelassítsunk.
Ezt azt jelenti, hogy néha tényleg a nagybetűs semmit kell csinálnod! Engedj meg magadnak pár perc nyugalmat napközben is: sétálj egyet, vagy csak csukd be a szemed néhány percre. És miért ne tölthetnéd a hétvégét egy csendes erdei kirándulással egy faházban, távol minden zajtól, képernyőtől és kötelességtől? Lassítani nem a lustaság, hanem az öngondoskodás jele!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...