Úgy döntöttél, hogy belevágsz a kalandba, hogy megtanuld ezt a gazdag nyelvet és kultúrát? Valószínűleg szükséged lesz az alapismeretekre, különösen a dátumokkal és az időpontokkal kapcsolatban.
Mielőtt elindulsz Kiotóba, Yokohamába, Tokióba és a mesés Fudzsi-hegyre vagy Oszakába és a Hokaido, Kyushu vagy Kansai legszebb helyeihez, jól jöhet egy kis online vagy személyes japán nyelvóra a dátumokkal kapcsolatban, amikor busz vagy vonatjegyet veszel, vagy asztalt foglalsz egy étteremben vagy szobát egy szállodában.
Szerencsére a Superprofra mindig számíthatsz! Itt vagyunk, hogy segítsen a japán tanulásban csak kövesd az útmutatónkat!
A japán naptár története
Kezdjük egy kis történelemmel. 1873 előtt a japán naptár és dátumformátumok a kínai modellen alapultak. 1873 után Japán átvette a Gergely-naptárt, amit számos országban, köztük Magyarországon is szabvány lett. A dátumok megadásának formátuma azonos a nálunk használttal, tehát év – hónap – nap, és eltér az angoloknél használ nap- hónap- év (vagy az amerikaiknál használt hónap-nap-év formátumtól).
A 2011. április 11 dátumot japánul így írják: 2011年4月11日.
A 年 kanji az évre utal, míg a 月 a hónapra, a 日 pedig a napra. Szó szerint ez azt jelenti, hogy "a 2011-es év negyedik hónapjának tizenegyedik napja". Az alábbiakban megnézünk néhány részletesebb példát, különösen az évszámok írásrendszerét illetően.
Mielőtt azonban nekivágnál, hogy megtanuld, hogyan kell egy dátumot, órát vagy hónapot megadni japánul, erősen ajánlott megismerkedned a számokkal. Bár az idő vagy a dátum megadására arab számokat is használhatsz, nem ritka, hogy például a szeptembert (az év kilencedik hónapját) 九月-vel jelölik, amiben a 九 a 9-es szám kanjija.
A japán nyelvtanulás során érdemes autentikus anyagokat használni, mint például anime vagy manga.
Az idő megadása japánul
Mindenekelőtt fontos tudnod, hogy a japánok különbséget tesznek a délelőtt és a délután között, ugyanúgy, ahogyan az angol nyelvben az A.M-et (délelőtt) és a P.M-et (délután) használjuk.
Ezek japán megfelelője a:
- "gozen" (午前), ami a reggelre / délelőttre utal,
- illetve a "gogo" (午後), ami pedig a délutánra.
A felkelő nap országában nincs pontos átírás vagy tökéletes fordítás, ami megfelelne a magyar "Hány óra van?" kérdésnek. A japán kifejezés legjobb tükörfordítása azt jelenti: (今 (は) 何時ですか). « Mennyi az idő most? »
Ebben a mondatban a “ka" szócska jelzi, hogy kérdést teszünk fel, a "何" (nan) kanji "mi"-nek fordítható, míg a "ji" (時) az időre utal.
Válaszunkban, ha például reggel 5 óra van, azt mondanánk, hogy "ima wa gozen go-ji desu'" (今は午前 5時).
Bár az időt gyakran arab számokkal jelölik, fontos, hogy megismerkedjünk az egyes japán számokat vagy számokat jelölő kanjikkal.
Ha egy tokiói utcán megkérdezed valakitől az időt, az illető japánul fog válaszolni. Ebben az esetben pedig muszáj lesz megértened, mit mondanak vagy beszerezned egy karórát!
Emlékeztetőül:
- - A 分 a percek kanjija. Figyelem! A kiejtése az előtte lévő szó hangjai szerint változik,
- - A 時 az órák kanjija.
Milyen nap van ma?
Most, hogy tudod, hogy kell megkérdezni és megmondani az időt, foglalkozzunk a napokkal! Először is fontos megjegyezni, hogy Japánban, ugyanúgy, mint az Egyesült Államokban, a hét nem hétfőn, hanem vasárnap kezdődik.
Mint már láttuk, a 日 kanji a napra utal. A következő táblázatból megismerheted a hét napjait japánul, kiejtésükkel és kanji átírásukkal és a nevük eredetével együtt.
| A nap neve magyarul | Kanji | Kiejtés | Etimológiai jelentés |
| Vasárnap | 日曜日 | nitchi-youbi | a nap napja |
| Hétfő | 月曜日 | getsu-youbi | a hold napja |
| Kedd | 火曜日 | ka-youbi | a tűz napja |
| Szerda | 水曜日 | sui-youbi | a víz napja |
| Csütörtök | 木曜日 | moku-youbi | a fa napja |
| Péntek | 金曜日 | kin-youbi | a fém napja |
| Szombat | 土曜日 | do-youbi | a föld napja |
Láthatjuk, hogy a napok fordításai nem úgy működnek, mint az angolban vagy a latin nyelvekben. Például angolul a szombat, (Saturday) a Szaturnuszra utal. Érdekes egybeesés, hogy a hétfő (Monday) a Holdra utal, csak úgy mint a japánban.
Egy japán nyelviskola Budapesten magánoktatókkal színvonalas oktatást kínál a diákoknak.
Az év 12 hónapja japánul
Ha már ismered a napokat, természetesen meg kell tanulnod az év hónapjait, amelyeket a következő táblázatban foglalunk össze. Ne aggódj, hamar ráérzel majd a logikára!
| A hónap neve magyarul | Romaji | Hiragana | Kanji |
| Január | ichigatsu | いちがつ | 一月 |
| Február | nigatsu | にがつ | 二月 |
| Március | sangatsu | さんがつ | 三月 |
| Április | shigatsu | しがつ | 四月 |
| Május | gogatsu | ごがつ | 五月 |
| Június | rokugatsu | ろくがつ | 六月 |
| Július | shichigatsu | しちがつ | 七月 |
| Augusztus | hachigatsu | はちがつ | 八月 |
| Szeptember | kugatsu | くがつ | 九月 |
| Október | jūgatsu | じゅうがつ | 十月 |
| November | jūichigatsu | じゅういちがつ | 十一月 |
| December | jūnigatsu | じゅうにがつ | 十二月 |
Megjegyzendő, hogy áprilisra mondhatjuk azt is, hogy "yongatsu", júliusra "nanagatsu", szeptemberre pedig „kyugatsu.” Február esetében az alternatív írásmód a 如月.
Az is érdekes, hogy a japán hónapok fordítása az 1873 előtt érvényben lévő naptárhoz kapcsolódik. Ennek ellenére a mindennapi nyelvben nem használják ezeket, de bizonyos alkalmakkor a költői szövegekben előfordulhatnak. Például a januárt (睦月 a hagyományos elnevezés) "a barátság hónapjaként" lehetne fordítani. A szó szerinti fordítások sokat segíthetnek a japán órákon, hiszen rengeteg hasznos szót megtanulsz a segítségével.
A japánban a számoláshoz számos utótag (számlálószó) létezik, attól függően, hogy mit akarunk számolni. Így nem ugyanazt az utótagot fogjuk használni, ha embereket, állatokat vagy akár konkrét tárgyakat, például hosszúkás tárgyakat vagy könyveket számolunk. A hónapok számolása sajnos nem kivétel ez alól a szabály alól. A hónapok számolására a "getsu" szót használjuk a következő módon:
- Egy hónap = ikkagetsu
- Két hónap = nikagetsu
- Három hónap = sankagetsu
- Négy hónap = yonkagetsu
- Öt hónap = gokagetsu
- Hat hónap = rokkagetsu
- Hét hónap = nanakagetsu
- Nyolc hónap = hachikagetsu
- Kilenc hónap = kyuukagetsu
- Tíz hónap = jukkagetsu
- Tizenegy hónap = juuichikagetsu
- Tizenkét hónap = juunikagetsu
Egy kis érdekesség az évekről
Amikor egy évet említünk, a „nen” 年 kanjit használjuk.
Ahogy azt fentebb is említettük, a japánok a Gergely-naptárt használják, de van pár sajátosságuk is. Minden japán császárnak megvan a maga korszaka, és ezt a japán időszámításhoz is használják. Például jelenleg a Reiwa-korszak 5. évében vagyunk, ami 2019 május 1-én kezdődött. Ha szeretnéd figyelemmel követni a japán időszámítást, ajánljuk a "Gengou Free" mobilalkalmazást, ami a Gergely-naptári éveket hagyományos japán naptári évekre konvertálja. Ez bizony jól jöhet, ha olyan japán anyanyelvűekkel találkozol, akik a dátumot így mondják.
Álljon itt néhány konkrét példa
- 2001. április 12.: 2001年4月12日
- 2007. március 17.: 2007年3月１７日.
- 2014. augusztus 28.: 2014年8月28日.
- 7.30: 午前七時半です
Ezt úgy fogjuk kimondani, hogy "gozen shitchi-ji han desu.'" Ha 19.30-ról beszélünk, ugyanezt az írást használjuk, de a gozen (午前) helyett a gogo (azaz délután) (午後) kifejezést használjuk. Figyeljük meg, hogy az angol nyelvtől eltérően (ahol azt mondjuk, hogy 4 am) a napszakra vonatkozó információ a mondat elejére kerül.
Ami a dátumokat illeti, az arab számok helyett sokszor a japán kanjikat használják. A mai dátum megadásához a mondatot a "今日は" vagyis "kyôwa" kifejezéssel kezdjük, ami annyit tesz, hogy "ma", a mondat végére pedig a "です", azaz a "lenni" ige kerül.
Tehát ha azt szeretnénk mondani, hogy ma 2017. július 8. van, akkor azt mondjuk, hogy "今日は2017年7月8日です".
A japán nyelvben számos olyan udvarias kifejezés van, amelyek nélkülözhetetlenek a beilleszkedéshez, ezért szánj időt arra, hogy megismerkedsz velük!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...
