A német nyelvjárások története
A német egy nagyon változatos és gazdag nyelv, amely az indoeurópai nyelvcsalád germán ágának nyugati germán nyelvek csoportjába tartozik. A német nyelv először a középkorban jelent meg, amelyre a történeti nyelvészetben ófelnémet vagy második germán hangeltolódásként utalnak, amely olyan hangváltozásokat eredményezett, amelyből végül több nyelvváltozat és nyelvjárás (dialektus) is kialakult, köztük az ófelnémet nyelv, a mai déli német (felnémet) nyelvjárások és a standard német nyelv (Standarddeutsch) közös elődje.
A német nyelv történetének összefoglalása érdekében az alábbiakban kiemeljük a három legfontosabb korszakot, amelyek alapjaiban véve határozták meg a német nyelv fejlődését és szabványosítását (standardizáció, egységesítés). A német nyelv első meghatározó időszaka tehát az ófelnémet korszak volt, amelyet a nyelvjárások széles skálája és a szájhagyomány határozott meg, így erről az időszakból csak néhány írott szöveg maradt fenn.
Ezt követte 1050 és 1350 között a középfelnémet korszaka, amikor a germán törzsek a Német-római Birodalom keleti határainak kiterjesztésével jelentős földrajzi területre tettek szert, amelynek következtében jelentősen növekedett a német nyelvűek száma. A birodalom területe a mai Németország, Ausztria, Liechtenstein, Csehország, Szlovénia, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Svájc teljes területét, illetve Olaszország, Franciaország és Lengyelország egyes területeinek felel meg. Ezt az időszakot a nyelvi változások jellemezték, amellyel párhuzamosan a latin helyett a németet kezdték el használni hivatalos célokra.
Ezután a korai újfelnémet korszakkal kezdetét vette a modern német nyelv időszaka, amely Wilhelm Scherer 19. századi német filológus szerint az 1350-1650 közötti időszakot ölelte fel. Ez az időszak több szempontból is rendkívül fontos volt: Johannes Gutenberg 1440-ben kifejlesztette a sajtót, és elindította a nyomtatás forradalmát, majd Luther Márton 1534-ben latinról nemzeti nyelvre fordította a Bibliát – bár nem ez volt az első német nyelvű bibliafordítás, Luther volt az első aki fordításához nem a latin, hanem az eredeti héber és görög szöveget vette mintául, és ő volt az első, aki olyan nemzeti német nyelvre fordította le a Bibliát, amelyet a mainál egymástól sokkal nagyobb mértékben eltérő német nyelvjárásokat beszélők mindegyike megértett. Mindezzel kezdetét vette a német írásbeliség egységesítése, miközben a német nyelv fokozatosan szorította ki a latint a Német-római Birodalom részét képező német területekről.
Végül, de nem utolsósorban a standard írott német csak a 18. század közepétől vált széles körben elfogadottá, főként a Habsburg Birodalom kereskedelmi és kormányzati rendszerében betöltött szerepének következtében. A német nyelv egységesítésének folyamata a Grimm testvérek munkásságával folytatódott, nevezetesen az általuk készített és 1854-ben kiadott, a német nyelv fejlődésének és változásainak átfogó elemzését, illetve a német nyelv szabályait és szókincsét kínáló szótárral. A következő mérföldkő a német nyelv standardizációs kísérleteiben az 1872-ben kiadott nyelvtani és helyesírási szabályokat tartalmazó első Duden kézikönyv.
Az egységesítési folyamatok ellenére Közép-Európában és Kelet-Európa egyes részein számos, a német nyelvből származó nyelvjárás is kialakult.
A német nyelvről és nyelvjárásokról beszélve bizonyára te is elgondolkodtál, hogy valójában mi a különbség a két kifejezés közt, ezért az alábbiakban részletesen is kitérünk erre a kérdésre.
Német nyelvtanulás során magántanár segíthet a fejlődésben.
Nyelv vs. dialektus
A nyelvészek (az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág szakemberei) körében több meghatározás is létezik a nyelv definiálására. Henry Sweet angol nyelvész szerint
A nyelv az elképzelések kifejezése a szavakká egyesített beszédhangok segítségével. A szavak mondatokká állnak össze, és ez az összekapcsolás megfelel a fogalmak gondolatokká való összekapcsolásának.
Ez a meghatározás a nem nyelvészek számára homályosnak tűnhet, és akár a nyelvjárás meghatározásának is tekinthető.
De akkor miben különbözik a nyelv és a nyelvjárás?
A nyelvjárásokat a nyelv olyan változatának tekintik, amely jelzi, hogy egy személy honnan származik. A nyelvjárások tekintetében tehát olyan nyelvhasználatról beszélünk, amelyek saját nyelvtani és fonológiai szabályokkal, stilisztikai, illetve nyelvi jellemzőkkel rendelkeznek, ettől függetlenül azonban általában hivatalosan nem elismert nyelvek. Az, hogy egy dialektus mégis nyelvi státuszt kap, politikai és társadalmi okokra vezethető vissza. A nyelvjárások meghatározott földrajzi területeken alakulnak ki, és egyedivé teszik az adott nyelvet, miközben magyarázatul szolgál a regionális különbségekre azáltal, hogy betekintést nyújt egy régió kultúrájába és identitásába.
A német nyelvnek számos nyelvjárása van Németországban, Ausztriában és Svájcban, és mindegyiknek megvan a maga sajátos kiejtése, szókincse, szintaxisa, vagyis mind sajátos vonásokkal rendelkezik.
Hány német nyelvjárás létezik?
A német nyelv rendkívül sokszínű, olyannyira, hogy a kutatók és nyelvészek 16 regionális nyelvjárásterületet gyűjtöttek össze, amelyek csak Németországban mintegy 250 dialektust számlálnak. Ez a változatosság az összes korábbi német törzzsel és településsel magyarázható, amelyek az ófelnémet hangeltolódás és a keletre történő vándorlás időszakában létezett.
A beszélt nyelvek és nyelvjárások tekintetében a szókincs- és szintaxisbeli különbségek a legnyilvánvalóbbak.
A standard német (Standarddeutsch) Németországban, Ausztriában és Svájcban betöltött politikai és társadalmi szerepének következtében mára valamelyest csökkentek a nyelvjárások közti különbségek, így a szókincsbeli, kiejtésbeli és szintaxisbeli különbségek ellenére a beszélők kölcsönösen megértik egymást. Kivételt képez Svájc esete, ahol a svájci standard német túlnyomórészt az írott nyelv területére korlátozódik, a mindennapokban a beszédet a svájci (alemann) nyelvjárások határozzák meg, amelyek jelentősen eltérnek az osztrák és németországi standardoktól, ezzel jelentősen befolyásolva az egymás közti megértést.
Német nyelvtanfolyam Szegeden segíti a nyelvtudás fejlődését.
Az alábbiakban összefoglaltuk számodra a hat legismertebb és legelterjedtebb német nyelvváltozatot és nyelvjárást, amelyeket manapság beszélnek: felnémet (Hochdeutsch), alnémet (Plattdeutsch), bajor (bairisch), felső-szász (obersächsisch), osztrák német (österreichisches Deutsch), svájci német (Schweizerdeutsch).
- Az említett csoportok közül a felnémet nyelvjárás a legjelentősebb és legelterjedtebb, mivel a Hochdeutsch néven is ismert dialektusokat foglalja magában. A Hochdeutsch ezzel párhuzamosan egyben a standard németre (Standarddeutsch) is utalhat, amelyet egész Németországban, Ausztriában, Svájcban és más német nyelvet beszélő területeken használnak. Ez a standard német a felnémet csoportból alakult ki: ez a leggyakrabban beszélt német nyelv, és ezt tanítják a nyelvoktatásban is. A nyelvjárások tekintetében a felnémet két nagyobb alcsoportra oszlik: középnémet és felsőnémet. A középnémet dialektusokat Hollandia délkeleti részén, Belgiumban, Luxemburgban és Északkelet-Franciaország egyes részein, valamint Németországban beszélik. A felsőnémet nyelvjárásokat Dél-Németországban, Ausztriában, Liechtensteinben, valamint Svájc és Olaszország német nyelvű részein beszélik.
- Az alnémet (Plattdeutch) Németország északi részéről és Hollandiából származik, és jelentősen különbözik a felnémettől nyelvtani, kiejtésbeli és szókincsbeli szempontokból is. Az alnémet egyre kevesebb beszélővel sajnos csökkenő tendenciát mutat.
- A bajor nyelvjárás (bairisch) a felnémet nyelvjárások felsőnémet csoportját képezi, amely egy olyan délkeleti nyelvjárás, amely írásban hasonlít a standard német nyelvhez, de a magánhangzók kiejtésében erős eltérés figyelhető meg. Ez választ adhat arra a kérdésre, hogy miért emlegetik gyakran a német standard nyelvet írott németként.
- A felső-szász nyelvjárások (obersächsisch) a felnémet nyelvjárások középnémet csoportjába tartoznak, amelyeket elsősorban a Németország keleti részén fekvő Szászországban beszélik. A standard német nyelvjárás nagymértékben erre a nyelvjárásra épül, különösen ami a szókincset és a nyelvtant illeti. Ez annak köszönhető, hogy a korai újfelnémet korszak alatt ez a nyelvjárás szolgált alapul a német nyelv standardizálási folyamatának kezdetén, amelyet Luther Márton bibliafordítása indított el.
- A (németországi) standard németből kialakult osztrák német (österreichisches Duetsch/Hochdeutsch), amelyet elsősorban az oktatásban, a hivatalos közleményekben és a médiában használnak, 1951-ben az osztrák Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium új írásbeli standard meghatározásával és közzétételével vált Ausztria hivatalos nyelvévé. Az osztrák német nyelvnek sajátos szókincse van, és olyan regionális nyelvjárásokat is tartalmaz, mint a bajor-osztrák, amely a felnémet nyelvjárások felsőnémet csoportjába tartozik.
- A svájci standard németet a szomszédos német nyelvű országokhoz hasonlóan csak politikai és társadalmi nyelvként használják, míg a svájci német (Schweizerdeutsch) a Svájcban széles körben beszélt dialektusokat foglalja magában. A svájci német nyelvjárások a felnémet nyelvjárásokba tartoznak, és mind az alemann vagy alemán (alemannisch) nyelvjárásból származnak, amelyek az ősi germán törzsszövetség egy meghatározott törzsétől, az alamannoktól ered.
A fenti összeállítás csak egy rövid ismertető a Közép-Európában ma létező számos német nyelvjárásról. A német nyelvterületek azonban nem csak erre a területre korlátozódnak, sőt, a tengerentúlon is léteznek német dialektusok. Ezeket a tengerentúli dialektusokat elsősorban a világ különböző részein letelepedett német nyelvű közösségek beszélik. Ilyen például a Pennsylvania Dutch Pennsylvania amerikai államban vagy az Amana német Iowa államban, a brazil német Rio Grande do Sul közelében és chilei német a Llanquihue-tó mentén. Az ezeken a területeken élő német közösségek fenntartották a német nyelvet és kultúrát, emellett azonban természetesen a régióknak megfelelő szókincs és kultúra is nagy hatást gyakorolt rájuk.
A német nyelvjárások sokszínűsége
Amikor egy új nyelv tanulásán gondolkodsz, különösen ha németül szeretnél tanulni, nagyon fontos figyelembe venni a nyelvben rejlő részleteket és különbségeket. Bármelyik dialektusban szeretnél beszélni, elsősorban a standard német elsajátítását javasoljuk, mivel ezt beszélik és használják a legtöbben. A tanulási utazásod további szakaszában elsajátíthatod annak a nyelvjárásnak a szókincsét és kiejtését is, amely legjobban megfelel az igényeidnek.
A német nyelvű országok mindegyike rengeteg szakmai lehetőséget és kulturális csodát kínál, a nyelvjárásaik pedig a kulturális különbségekről és hagyományaikról tanúskodnak. A német nyelvtanulás során hasznos tudni, hogy a standard német mellett szükséged lesz-e egy adott nyelvjárásra is, mert ez segít abban, hogy olyan oktatót találj, aki képes alkalmazkodni az igényeidhez, a tanulási stílusodhoz és a ritmusodhoz.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...