Bár Mark Twain Az a fránya német nyelv (The Awful German Language) cím alatt publikálta esszéjét, néhány pozitív megjegyzése is volt a német nyelvről:
Miután részletesen bemutattam ennek a nyelvnek jó néhány bűnét, most az a rövid és kellemes feladat áll előttem, hogy bemutassam az erényeit. A főnevek nagybetűvel való írását már említettem. De ezt az erényt messze túlszárnyalja egy másik – az, hogy a szavakat a hangzásuknak megfelelően írják. Elég egyetlen rövid lecke, és a nyelvtanuló már tudja, hogyan kell bármelyik német szót kiejteni anélkül, hogy kérdezősködnie kellene; míg a mi nyelvünk esetében, ha egy nyelvtanuló megkérdezné: „Hogyan ejtjük azt, hogy B, O, W?”, kénytelenek lennénk ezt válaszolni: “Ezt így önmagában véve senki sem tudja megmondani, csak ha a szövegösszefüggésből megállapítjuk, hogy mit jelent – az a jószág-e, amivel nyilakat lövöldöznek, avagy fejbiccentés, netán egy csónak elülső fertálya.
Szilágyi Tibor fordítása
Ha van valami, amiben a német nyelv kiemelkedik, akkor az a helyesírás, amely még a 1998-as helyesírási reform előtt is elég egyszerű volt. Néhány egyszerű szabály elsajátítását követően a német nyelv hirtelen nem is tűnik olyan nehéznek.
Azonban az, hogy a szabályok meglehetősen egyszerűek, nem jelenti azt, hogy nincsenek buktatók azok számára, akik először tanulnak németül: vannak például olyan hangok, amelyek többféleképp is írhatók, pl. az s hang a spät (késő) és a die Schule (iskola) szóban, vagy szavak, amelyek hasonlítanak az angolhoz, és amelyek kísértésbe ejthetik a tanulót, hogy az angol verzió helyesírásával írja le a német szót, pl. a ház szó esetében, amely angolul house, németül pedig (das) Haus.
Ezekre a szavakra általában rokonszavakként (angolul cognate, nem összetévesztendő a rokon értelmű szavakkal) hivatkozunk: ez alatt ebben az esetben olyan német szavakat értünk, amelyek az angolhoz hasonlónak tűnnek, mert hasonló a tövük vagy az eredetük.
Néhány német szó azonban úgy nézhet ki, mint az angol, de teljesen mást jelent. Ilyen például a gift, ami angolul ajándékot vagy adottságot jelent, míg a német das Gift jelentése méreg. Ezeket a szópárokat hamis barátoknak nevezzük, s bár hangzásban és/vagy alakban hasonlítanak, eltérő jelentéssel rendelkeznek. A magyar és a német közt is találunk rá példát, pl. die List (ravaszság, csel) és a magyar lista szó esetében, amelynek német megfelelője a die Liste.
Az új német helyesírás
A német helyesírási reform hallatán az 1996-ban elfogadott, a német helyesírást szabályozó új törvényre hivatkozunk, amely 1998-ban lépett hatályba.
A német helyesírás bizonyos következetlenségeinek kiküszöbölése sokáig volt vita tárgya, és továbbra is nagyon ellentmondásos.
Némi enyhülést csak a 2004-ben megalapított Német Helyesírási Tanács hozott, amely a német helyesírást illetően legutóbb 2017-ben vezetett be újításokat, például hogy a scharfes S vagy Eszettként ismert ß nagybetűként is írható.
Bár az újabb tankönyvek és német szókincsgyűjtemények a modern helyesíráson és nyelvtanon alapszanak, időnként találkozhatsz olyan régebbi szövegekkel, amelyek még mindig a régi helyesírást használják. A legjelentősebb eltérések a scharfes S használatában és a ph betűkapcsolat f betűvel való helyettesítése esetében figyelhetők meg.
Nagybetűs írásmód a német nyelvben
Komoly erőfeszítések árán végre a kisujjadban van a magyar tulajdonnevek helyesírása, de nemrég németül kezdtél tanulni, ahol lényegében fittyet hányhatsz arra a magyar helyesírási szabályra, miszerint csak a tulajdonneveket írjuk nagybetűvel, mert a németben minden főnevet nagybetűvel írnak, ez pedig igazán zavaró azok számára, akik először próbálnak folyékonyan megtanulni németül.
A németben tehát nemcsak arra kell figyelned, hogy nagybetűvel kell kezdeni a mondatokat, hanem arra is, hogy minden főnév nagybetűvel írandó, függetlenül attól, hogy tulajdonnév-e. Egyrészt ez praktikus, mert megkönnyíti a főnevek felismerését a kezdő német nyelvtanulók számára, másrészt azonban kezdetben kissé megnehezíti a német köznevek és tulajdonnevek megkülönböztetését, ahogyan azt Mark Twain is tapasztalta:
A minap lefordítottam egy mondatot, amely így szólt: A dühödt nőstény tigris elszabadult, és fölfalta a szerencsétlen fenyőerdőt (Tannenwald). Ebben azért mégis kételkedtem, és amikor nekigyürkőztem, kiderült, hogy a Tannenwald ebben az esetben egy férfi neve volt.
Szilágyi Tibor fordítása
Ami a német címeket illeti (újságok, könyvek, filmek stb.), csak a főneveket és a cím első szavát kell nagybetűvel írni, ahogyan azt például a Michael Ende által írt Die unendliche Geschichte (A végtelen történet) esetében is láthatjuk, míg a magyar nyelvben a többelemű címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagybetűvel. A magyarban azonban több szabály létezik a címek helyesírására, amelyet ide kattintva közelebbről is megtekinthetsz. A német főnevek nagybetűvel való írása összességében segít a mondatban található szavak szófajának azonosításában.
A német nyelvtanfolyam Szegeden élményalapú tanulási lehetőségeket kínál.
Kettő és három mássalhangzó találkozása a német összetett főnevekben
A német összetett szavak alkotásakor ha az előtag ugyanazzal a mássalhangzóval végződik, mint amilyennel az utótag kezdődik, akkor az összetett szóban hosszú mássalhangzóként írjuk őket, pl. a lánynevet vagy leánykori nevet jelentő das Mädchenname (das Mädchen + das Name) esetében.
Míg a magyarban ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik, az utótag pedig ugyanazzal a mássalhangzóval kezdődik, akkor az összetett szót kötőjellel kapcsoljuk össze, pl. balett-táncos, addig a német nyelvben állhat három ugyanolyan mássalhangzó egymás mellett, pl. die Schifffahrt (hajóút): der Schiff + die Fahrt.
A német Eszett (ß)
Az das Eszett vagy scharfes S (ß) gyakran zavarba ejti a kezdő német nyelvtanulókat. A magyar sz hangnak megfelelő ß nem tartozik az ábécé betűi közé. Eredetileg az f-re és s-re hasonlító ſs ikerbetűkből származik, ahonnan a magyar sz betű is.
Mivel az ſs ikerbetűket gyakran írták együtt, végül egy betűvé olvadtak össze. Az Eszett helyettesíthető az ss betűkkel, de az Alt0023 vagy AltGr + Á billentyűkombinációkkal könnyedén írható magyar billentyűzeten is, de egyelőre csak a kis Eszett, bár a 2017-es reform óta az Eszett nagybetűvel is elfogadott.
Ez azért fontos, mert a német igazolványokban és útlevelekben a tulajdonnevek nagybetűkkel vannak írva, de mivel az Eszettet tartalmazó tulajdonnevek esetében az Eszettet ss helyettesítette, ezért nehéz volt meghatározni, hogy az adott név tényleg ss-t tartalmaz-e vagy ß-t.
Az 1996-os új német helyesírási reform egyik legnagyobbnak vélt eredménye az volt, hogy sikerült egységesíteni, mikor kell ß-t és mikor ss-t írni: hosszú magánhangzók és kettőshangzók (diftongusok, pl. ai, ie) után ß írandó, pl. az édes jelentésű süß [zyːs] esetében, rövid magánhangzók után pedig ss következik, pl. müssen [ˈmʏsn] (kell, muszáj).
A magánhangzók hosszának különbsége jól látható a többes számú die Maße [maːsə] (méretek) és a die Masse [ˈmasə] (tömeg) főnevek között.
Hosszú mássalhangzók a német nyelvben
Ahogyan azt az imént is láttuk, az ss hosszú mássalhangzó megrövidíti az előtte álló magánhangzót, vagyis a magyarral ellentétben nem a mássalhangzót nyújtja meg. Ez általánosan elmondható minden magánhangzót követő hosszú mássalhangzóról.
A német hosszú mássalhangzókat megelőző rövid magánhangzókat megfigyelheted például a rennen (fut), der Donner (mennydörgés) vagy a die Butter (vaj) szavakban.
Mikor írnak „h”-t a magánhangzók után?
A magánhangzók utáni h hang a magánhangzók hosszúságának kihangsúlyozására szolgál: ha egy hangsúlyos hosszú magánhangzót l, m, n vagy r mássalhangzó követ, akkor a hosszú magánhangzó után, vagyis a hangsúlyos szótag végére sok esetben beékelődik egy h betű, például a das Mahl [maːl] (étel) szóban. Ez azonban nem egy egyetemes szabály, elég csak a terv jelentésű der Plan [plaːn] szóra tekintenünk, ezért minden egyes szót a helyesírásával együtt kell megtanulni.
A h az összetett szavak képzése során is megmarad, pl. die Mahlzeit [ˈmaːlʦait](étkezés). Néhány szó, ahová beékelődik a h hang: ähnlich (hasonló), fühlen (érez), der Sohn (fiú, valaki fia), die Zahl (szám).
Néha nem indokolt a h hang beékelődése, például amikor a hangsúlyos szótagban álló magánhangzót vagy a mássalhangzó + magánhangzó által követett magánhangzót már amúgy is hosszúnak kell ejteni, például az utca jelentésű die Straße [ˈʃtraːsə] vagy a LehrerIn [ˈleːrɐ ésˈleːrərɪn] (tanár, -nő) esetében.
Ha nagyon figyelmesen hallgatod, akkor észre fogod venni, hogy a h hang által meghosszabbított magánhangzók általában árnyalatnyival hosszabban ejtettek, mint a mássalhangzó + magánhangzó csoport követte magánhangzók.
Hogyan tanulhatod meg a német „i” és „ie” használatát?
A német ie [iː] kettőshangzó a magyar í hangnak felel meg hangsúlyos szótagokban és mássalhangzó + magánhangzó előtt, pl. a játszik jelentésű spielen ige esetében, míg a német i [i] megegyezik a magyar i-vel hangsúlytalan szótagokban és ha -ch vagy két mássalhangzó követi, pl. das Kind (gyermek). A német nyelvben az i hang meghosszabbítására általában nem a h hangot használják, hanem az ie kettőshangzót.
Az „s” mássalhangzó helyesírása a németben
Gondolkodtál már azon, hogy miért van az iskola (die Schule) elején az a furcsa betűkombináció? A német nyelvben az s [ʃ] hang írásbeli jelölésére kétféle módszer létezik: s a szótag elején, amennyiben p vagy t követi, minden más esetben pedig sch.
Példák: die Schwester (lánytestvér), der Staat (állam, ország)
A német „ch” mássalhangzó kombináció
A ch mássalhangzó kombináció természetesen nem összetévesztendő az s hangot jelölő sch-val. Az ä, e, i, ö, ü és y magas hangrendű magánhangzók előtt/után kemény h hangként [ç] ejtik, pl. die Milch (tej), ami magyarban például a kapj szó utolsó hangjának felel meg, de a nyelv közelebb kerül a szájpadláshoz, mint a magyar j esetében.
Az a, o és u mély hangrendű magánhangzók előtt/után lágy h hangként ejtik, pl. die Nacht (éjszaka), és a torokban képzik (gégehang).
Légy azonban óvatos az -ig [-ɪç]végződésű szavak esetében, pl. der Essig (ecet), lässig (hétköznapi, természetes), richtig (helyes, megfelelő), mert bár ezeket a szavakat az -ich végződésű endlich (végre, végül) és menschlich (emberi, emberséges) szavakhoz hasonlóan ejtik, írásban nem azonosak.
A -ich végződés gyakran főnévből képzett mellékneveket és/vagy határozószókat jelöl – a német nyelvben a melléknevek többsége egyben határozószó is lehet –, míg az -ig végződés a melléknevek/határozószók (richtig) mellett főnevek (der Essig) végén is szerepelhet.
Az „f” hang jelölése a német nyelvben
Az f hang a német nyelvben négyféleképp jelölhető: f-fel, v-vel, pf-fel és ph-val:
- A német f hang [f] megfelel a magyarban használt f hangnak, pl. das Festival (fesztivál) vagy der Hof (udvar, tanya).
- A v hangot minden német szóban f hangként [f] ejtik, pl. der Vater (apa), csak az idegen eredetű szavakban ejtik v-nek [v], pl. das Klavier (zongora).
- A pf hang [pf] esetében mindkét hang kiejtésre kerül, de nagyon röviden és gyorsan, pl. der Kopf (fej), der Apfel (alma) vagy das Pferd (ló). Szótag elején valamelyest az f hang dominál.
- A németben a ph [f] mássalhangzó kombináció általában a görög eredetű szavakban fordul elő, például a filozófia (die Philosophie) vagy a kifejezés, mondat (die Phrase) szavak esetében, de a helyesírási reform óta egyes szavak f-fel való írása is elfogadott, pl. a das Foto és das Photo (fénykép) vagy a der Delfin és der Delphin (delfin) esetében.
A „j” és „y” hangok használata a német nyelvben
A német j hang megfelel a magyar j hangnak, egyedül annyiban tér el, hogy kiejtése valamivel zártabb, pl. der Junge (fiú).
Az olyan kettőshangzók esetében, mint az äu, ay, ei, eu és oy esetében mind j hangot, pontosabban oj-t kell ejteni.
A német y hang hangsúlyos szótagokban a magyar ű-nek [y:] felel meg, pl. typisch = tipikus, hangsúlytalan szótagokban pedig a magyar ü-ként [y] ejtik, pl. die Physik = fizika.
Idegen eredetű szavakban magánhangzók előtt j-nek [j], pl. der Yoga = jóga, más esetekben pedig i-nek [ɪ] ejtik, pl. der Pyjama = pizsama.
Gyakori hibák a német helyesírásban
Vannak olyan gyakran előforduló német helyesírási hibák, amelyekre a német nyelvtanárod bizonyára felhívta már (vagy fel fogja) hívni a figyelmedet. Ezekre a szempontokra különös hangsúlyt kell fektetned a német tanulása során.
Német nyelvtanulásban segíthetnek magántanáraink, böngéssz bátran a profilok közül.
A főnevek nagybetűs írásmódjának elfelejtése
Manapság az azonnali üzenetküldő technológia (Tinder, Facebook stb.) elterjedt használata sok angoltanárt siratott már meg az I személyes névmás nagybetűs írásmódjának „halála” miatt. Ez a jelenség a német nyelvben sem új, ugyanis a mindig időszűkében lévő fiatalok gyakran kisbetűvel írják a tweetjeiket és a WhatsApp-üzeneteiket, mindez pedig szembemegy a német helyesírási normáknak, ugyanis – ahogy azt már többször is említettük –, a német nyelvben minden főnév nagybetűs, nem csak a tulajdonnevek, például a helység-, ország- és személynevek.
A német mellékneveket azonban soha nem írjuk nagybetűvel:
- bayerisch (bajor = melléknév) – die bayerische Sprache (a bajor nyelvjárás) vs. das Bayerisch (bajor nyelvjárás = főnév)
- deutsch (német) – die deutsche Sprache (a német nyelv) vs. das Deutsch (a német nyelv = főnév)
- Deutscher/Deutsche (német férfi/nő = melléknévként ragozott főnév)
A különféle nevek és címek első szava mindig nagybetűvel kezdődik, de egyébként a nyelvtani szabályokat követik, így a címben szereplő főnevek mind nagybetűvel kezdődnek, de a melléknév nem, ahogyan azt a Michael Ende által írt Die unendliche Geschichte (A végtelen történet) vagy a Michael Ondaatje regényén alapuló Der englische Patient (Az angol beteg) filmcímben is láthatjuk.
Formális környezetben a Sie személyes névmás is nagybetűvel írandó, amellyel könnyebb különbséget tenni az egyes szám harmadik személyű sie (ő, nőnem) és a Sie (Ön, Önök) között. A te (du) és az ti (ihr) névmások megszólításként írhatók nagybetűvel, de ma már általánosan inkább csak kisbetűvel használják.
Német nyelvtanfolyam Miskolcon akár, de bármelyik városban rákereshetsz tanárainkra.
Melléknevek és határozószók végződése: mikor -ich, -ig és -isch?
A német nyelvben a melléknevek és határozószók -ich, -ig és -isch-re is végződhetnek, ezek az eltérő szóalakot pedig néha jelentésbeli különbségekkel is járhatnak. Ezek a képzők mind arra szolgálnak, hogy a főnevekből mellékneveket alkossunk. Hogy mikor melyiket használjuk, arra a Duden szótár ad magyarázatot:
Az -ig végződésű melléknevek jelentése szorosan kapcsolódik annak a szótörzsnek a jelentéséhez, amelyből képezték, pl. der Nebel (köd) – nebelig (ködös) vagy die Eile (sietés) – eilig (sietős, sürgős).
A főnévből -isch képzővel képzett mellékneveket gyakran élőlényekre utaló főnevekből képzik, jelentése pedig arra utal, hogy olyan módon, vagyis KünstlerIn (művész) – künstlerisch (művészi) vagy BetrügerIn (csaló) – betrügerisch (csaló módon).
A -lich képző semlegesnek mondható abban az értelemben, hogy ez az általános képző a melléknevek képzésére, pl. ärztlich (orvosi), grünlich (zöldes), endlich (végső, végleges).
A -ig és -lich képzők különböző jelentésű mellékneveket képeznek, amennyiben az időről van szó. Az előbbi időtartamot jelent, pl. vierzehntägig = kéthetes/-heti, az utóbbi pedig időbeli ismétlődést, pl. vierzehntäglich = két hetente. Az -ig képzős alakok továbbá általában valaminek a jelenlétét fejezik ki: ein verständiger Mensch = értelemmel rendelkező ember, vagyis értelmes ember, míg a -lich képzős alakok csupán azt fejezik ki, hogy valamilyen utalás van arra, amit a főnév jelöl: ein verständlicher Text = egy érhető szöveg.
A -lich és -isch képzős alakokkal is rendelkező melléknevek esetében a -lich végződésű melléknevek általában puszta hovatartozást fejeznek ki: kindlich (gyermeki) vagy dörflich (falusi), míg az -isch végződésűek negatív, lekicsinylő jelentést hordoznak: kindisch (gyerekes) vagy dörfisch (falusi). Természetesen itt is vannak kivételek, pl. az egyáltalán nem negatív jelentésű heimisch (őshonos, helyi, hazai) és a teljesen mást jelentő heimlich (titkos).
A melléknevek helyesírásában további nehézséget okoz, hogy a szavakat gyakran különbözőképpen ejtik attól függően, hogy ki melyik német nyelvterületről származik. Ne feledd, hogy ezeken a képzőkön kívül más képzők, pl. a -los, -bar, -voll, -frei stb. is léteznek a melléknevek képzésére, és nemcsak főnevekből képezhetők melléknevek, hanem igékből, és más melléknevekből is.
Ide kattintva egy érdekes, német nyelvű összefoglalót találhatsz a német melléknevek képzéséről.
Német nyelvtanulás Budapesten, online, személyesen, az ország bármely pontján tanulhatsz.
Az „eu” és az „äu” kettőshangzó használata az „oj”[ɔy] hangra a német nyelvben
A német nyelvben nem hallunk különbséget az eu, äu és az oi vagy oy kettőshangzók kiejtésekor.
Az äu betűs szavak általában az au betűs szavakból származnak, ezért általában äu-t írunk az au-t tartalmazó szavakból képzett szavakban, pl. a főnevek többes száma esetében (das Haus – die Häuser = ház/házak). Ha eu-t tartalmaz az alapszó, akkor az abból képzett szavakban is eu marad, pl. FreundIn (barát) – freundlich (barátságos).
Amikor a színeket kifejező melléknevekből újabb mellékneveket képzünk, akkor az újonnan képzett szóban umlautos magánhangzót fogunk írni, pl. blau (kék) – bläulich (kékes) vagy rot (piros) – rötlich (pirosas). Ez általánosan igaz a melléknevekből képzett melléknevek esetében: dumm (buta) – dümmlich (butácska, együgyű).
Vannak azonban olyan szavak is, amelyek nem visszavezethetők egy au magánhangzó kombinációt tartalmazó szóra sem, ezeket egyszerűen meg kell jegyezni, pl. die Säule (oszlop, pillér).
Az online német nyelvtanfolyam manapság már teljesen normális, azonban a régi időkben nagy luxusnak számított, ha valaki idegen nyelvet tanult.
„Welcher Art von Meier sind Sie?” Egy gyakran rosszul írt német vezetéknév és annak helyesírása
Az egyik leggyakoribb német helyesírási hiba, nemcsak a németet mint idegen nyelvet tanulók, hanem maguk a német anyanyelvűek körében is egy tipikus német vezetéknév, ami nem más – már a címből is sejtheted –, mint a Meier. A szó eredeti jelentése a régi időkbe nyúlik vissza: birtokigazgató, aki a földesúr megbízásából a birtokok kezelését felügyelte, nagygazda, későbbiekben bérlő, földműves.
Mivel a német nyelvjárások már jóval a német helyesírás kodifikálása előtt is léteztek, így ennek a vezetéknévnek is számos változata terjedt el: Mayer–Meyer, Maier–Meier, Mayr–Meyr, Meir–Mair, de ez a vezetéknév másik vezetéknév része is lehet, pl. Meyermann, Mayerhofer stb.
Ha tehát egy kollégád vagy ügyfeled azt mondja, hogy a neve Meier, ne felejtsd el megkérni, hogy betűzze le (Bitte buchstabieren Sie das für mich. = Kérem, betűzze ezt le nekem.). Ha a környezeted nem kíván meg effajta formalitást, akkor a következőt is mondhatod: Welche Art von Meier sind Sie?, vagyis Ön melyik fajta Meier?
Mikor jelöljük a „k” hangot k-val és mikor ck-val?
Der Hacken (sarok) és der Haken (horog), der Lack (festés, lakk) és das Laken (lepedő), das Poker (póker) és die Locke (göndör tincs): mikor kell k-val és mikor ck-val jelölni a k hangot?
Az idegen nyelvek tanulása során általában nem fektetnek elég nagy hangsúlyt a kiejtésre és a helyes kiejtést nagyban befolyásoló helyes hallgatásra. Hogy miért olyan fontosak ezek a tényezők? Mert a német szavak kiejtésének elsajátításával egyben azok helyesírását is megismerheted, és ez fordítva is igaz.
Az általános szabály az, hogy mássalhangzók, hosszú magánhangzók és kettőshangzók után k-t, pl. denken (gondol), rövid magánhangzók után pedig ck-t írunk, pl. der Druck (nyomás). Előfordulhat azonban, pl. az idegen eredetű szavakban, hogy a rövid magánhangzót mégis k hang követ, pl. die Schokolade (csoki). Ck továbbá sosem következik l, m, n és r után.
Ide kattintva egy részletes német magyarázatot találsz a k és ch hangok használatáról.
Német nyelvtanfolyam Debrecenben, Budapesten, Szegeden, az ország összes városában megtalálod magántanárainkat.
A német „ts” hang jelölése
A német ts hang [ts] megfelel a magyar c hang kiejtésének, jelölése azonban különbözhet aszerint, hogy szótagon belül s hang után, szó végén vagy rövid magánhangzó előtt áll-e: die Szene (jelenet), stolz (büszke), die Katze (macska). Szó elején vagy hangsúlyos szótag elején inkább a hehezettel ejtett magyar c-nek felel meg, pl. die Zeit (idő).
Wieder vs. wider
A wieder (ismét, megint, újból) és a wider (ellen) szavak helyesírását gyakran maguk a németek is összekeverik.
Bár a két szó kiejtése azonos [ˈviːdɐ], jelentésbeli különbségét jól tükrözi a Viszlát! jelentésű Auf Wiedersehen! (amíg újból nem találkozunk) elköszönés és a widersprechen (ellentmond) ige.
Fontold meg tehát, hogy valami újból vagy valami mással szemben történik-e, és így tudni fogod, hogy wiedert vagy widert kell írnod.
Ha szeretnél többet megtudni a német szlengről olvasd el az erről szóló cikkünket is!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...