Nyomás alatt tudok igazán jól teljesíteni. A stressz felpörget. Mindenért meg kell szenvedni… Ezek és hasonló gondolatok fogalmazódnak meg benned egy-egy kényszerhelyzetben, például interjú, nyelvvizsga, tárgyalás, fontos családi beszélgetés vagy egy váratlan kihívás esetében?
Mindannyian szeretnénk elhitetni magunkkal és másokkal, hogy stresszes helyzetekben is nemcsak hogy képesek vagyunk a legjobbat nyújtani, hanem hogy még kifejezetten élvezzük is a feszültség okozta pörgést. Az igazság azonban az, hogy nem érdemes úgy tennünk, mintha mindig jól bírnánk a nyomást, ennek pedig számos oka van. A tartós feszültség például kimeríti a szervezetünket, rontja a teljesítményünket, és terheli a kapcsolatainkat.
A stressz egészségügyi állapottól függetlenül mindannyiunkat érint, és ha tartósan fennáll, a fejfájástól kezdve az alvászavarokon át a szorongásig igen kellemetlen tünetekkel járhat. A stressz természetéből adódóan azonban bizonyos helyzetekben nemcsak negatív energiaforrás, hanem a pozitív változás katalizátora is lehet. Egy munkahelyi határidő betartása például plusz lendületet és célzottabb koncentrációt adhat, hogy jobban teljesítsünk.
Ha viszont az érzelmek negatívan, testi-lelki rosszullétet okozva uralkodnak el rajtad, a stressz már nem ösztönöz, hanem kifejezetten árt, ami komoly egészségügyi problémákkal jár. Milyen problémákat értünk ez alatt és hogyan orvosolhatók? Tudd meg, miért fontos a gyors és célzott stresszkezelés!
Stressz hatása az egészségre
Bár a stressz motiválhat és energiával tölthet fel, akár egy gyors döntéshozásról vagy egy-egy kihívás leküzdéséről van szó, ha átveszi feletted az irányítást, komoly egészségügyi problémák forrásává válhat. A stressztől sokan olyan alagútban érzik magukat, aminek a végén nem látják a fényt, és az ebből következő reménytelenség még mélyebbre lökheti őket. Az alábbiakban részletesebben is megismerheted a stressz szervezetre gyakorolt hatását és azokat a jeleket, amikre időben reagálva megtalálhatod a kiutat.
Stressz okozta életveszélyes egészségügyi problémák
Az orvosok szerint azok az emberek esetében, akik jelentősen és hosszú távon küzdenek stresszel, nagyobb eséllyel alakulnak ki súlyos egészségügyi problémák. Ennek hátterében az áll, hogy stressz hatására a szervezet stresszhormonokat (adrenalin, kortizol) termel, ami megemeli a vérnyomást és koleszterinszintet, felgyorsítja a szívverést, és megváltoztatja az anyagcserét.
Ráadásul a hosszú távon fennálló feszültség és nyomás következtében sokan a dohányzásban, az alkohol vagy akár a kábítószerek fogyasztásában keresik a megnyugvást. Bár ezek rövid távon enyhíthetik a negatív érzelmeket, hosszú távon csökkentik az energiaszintet, rontják az alvásminőséget, és fokozhatják a hangulatingadozásokat. A függőség pedig további szorongást és stresszt eredményez. Emellett az elhízás, az anorexia és a bulimia is összefüggésbe hozható a stresszel.
Fontos hangsúlyozni, hogy a stressz nemcsak azoknak az életét képes a feje tetejére állítani, akiknél fennáll valamilyen betegség vagy gyengébb a szívük. Az olyan komoly szívbetegségeket, mint a szívelégtelenség legtöbbször olyan problémák váltják ki, mint az érzelmi stressz. Ezért amennyire csak lehet, kerüld az akut stresszhelyzeteket, vagy ha elkerülhetetlenek, akkor tanulj meg hatékony módszereket a kezelésére.
Mindenki másképp reagál a stresszre: vannak, akik jobban képesek kezelni az érzelmeiket, míg másoknak komoly küzdelmeket jelentenek, így mindenkinek személyre szabott megoldásokra van szüksége.
A krónikus stressz hosszú távon gyengíti az immunrendszert, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, valamint más egészségügyi problémák kialakulásának esélyét. Akik tartós stresszben élnek, például hosszú távon gondoznak súlyosan beteg hozzátartozót, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a korai halálozás tekintetében, mert kevesebb időt és energiát fordítanak saját egészségük megőrzésére.
Egyéb súlyos egészségügyi szövődmények
Asztma
A tanulmányok szerint a stressz súlyosbíthatja az asztma tüneteit (légszomj, köhögés, mellkasi szorítás), mert a megnövekedett stresszhormontermelés fokozza a gyulladásos folyamatokat.
A stressz egyes környezeti kockázatokkal karöltve azonban az asztma kialakulásában is szerepet vállalhat. A szülők által tapasztalt tartós stressz hatására például a gyermekek egészsége is romolhat, ami alvászavarok, viselkedési problémák és egyes kutatások szerint légzőrendszeri problémák formájában is felszínre törhet.
A modern élet stresszfaktorai és a környezeti tényezők (pl. munka-családi élet összeegyeztetése, városi légszennyezés, dohányfüstnek való korai kitettség) jelentősen megnehezítik a stressz kezelését, és növelik az asztma kialakulásának kockázatát.
Szorongás és pánikroham
A fokozott stresszhormontermelés hatására magas vérnyomás és fokozott izomfeszültség léphet fel, aminek hatására az agy és a szervezet fokozott készenlétben van. A felerősödött negatív érzelmek és az azok feletti irányítás elvesztése súlyos szorongást vagy akár pánikrohamot válthat ki. Az ADAA (Anxiety and Depression Association of America) a következőképpen definiálja a pánikrohamot:
A pánikroham hirtelen fellépő intenzív félelemérzet vagy rossz közérzet, amely perceken belül eléri a tetőfokát, és a következő tünetek közül legalább négyet magában foglal: szívdobogásérzés, felgyorsult szívverés, izzadás, remegés vagy rázkódás, légszomj vagy fulladás érzése.
Ez igen ijesztő lehet, különösen ha szívrohamra gyanakodnak. Sok esetben azonban a stresszes helyzetek váltják ki ezeket a tüneteket, amik egyszeri alkalommal, de akár rendszeresen is jelentkeznek.
Elhízás, anorexia és bulimia
A stressz tünetei az étkezési szokások megváltozásán keresztül is megjelenhetnek. A tartós stressz által megnövelt kortizolszint például fokozhatja az egészségtelen, magas cukor- és zsírtartalmú ételek iránti vágyat. Emellett az alvásminőséget is rontja, ami szintén hozzájárul a testsúly növekedéséhez.
Vannak azonban, akik a stresszhelyzeteket az étrendjük szigorú korlátozásával próbálják ellensúlyozni. Ez a szorongás és önértékelési problémák hatására gyakran anorexia formájában nyilvánul meg. A stressz és érzelmi nyomás mások esetében bulimiához is vezethet, amit falási rohamok, majd az elfogyasztott ételtől való kényszeres megszabadulás jellemez.
A táplálkozási szokások effajta felborulása hosszú távon súlyos testi-lelki egészségügyi problémák forrása lehet, ezért fontos a tudatos stresszkezelés és szükség esetén a szakértői segítség igénybevétele.
Cukorbetegség
A hosszú távon fennálló stressz a cukorbetegség kialakulásának kockázatára és a már fennálló cukorbetegségre is negatívan hat. A stresszhormonok fokozott jelenléte növeli a cukorszintet, a stressz okozta egészségtelen életmód, például a rendszertelen étkezés pedig tovább rontja a cukorbetegség kezelésének eredményességét.
Fejfájás és migrén
A fejfájást és migrént egyik leggyakrabban kiváltó ok nem meglepő módon a stressz. A stressz által okozott izomfeszültség, valamint az idegrendszerre és életmódra (pl. alvászavarok, rendszertelen étkezés, túlzott koffeinfogyasztás) gyakorolt hatása tompa, szorító, lüktető fájdalomként jelentkezik a fejben. A stressz fokozhatja is a fejfájás intenzitását és gyakoriságát.
Az egészségügyi híreket és információkat megosztó amerikai WebMD oldalán a következők állnak:
A tanulmányok szerint a stressz vagy az intenzív érzelmek számos különböző típusa összefügg a migrénnel. A szorongás, az izgalom, a feszültség és a sokk néhány kiváló példa erre. Vannak, akik azt mondják, hogy akkor jelentkezik náluk a migrén, amikor enyhül a stressz. Ezt néha hétvégi migrénnek nevezik, mert általában egy stresszes munkahelyi hetet követő pihentető szombaton vagy vasárnap jelentkezik otthon.
Depresszió
A stressz a depresszió kialakulásának kockázatát is jelentősen növeli. A tartós, krónikus stressz hatására a sokáig megemelkedett szinten lévő stresszhormonok negatívan hatnak az agy működésére:
Az idegrendszer túlterheltté válik.
Csökken a fizikai-lelki alkalmazkodó- és ellenálló képesség.
Fokozódik a hangulatingadozás.
Mindezt tovább fokozza a munkahelyi stressz, ami további bizonytalanságot, konfliktusokat, kiégést és rossz alvásminőséget eredményez, mindez pedig nagyban hozzájárul a depresszió kialakulásához. Ha nem tudod eldönteni, hogy „csak” stresszes vagy depressziós vagy, érdemes elolvasni az emberek mentális jóllétét támogató MHIN (Mental Health America) megfogalmazását:
A stressz jó, ha motivál, de rossz, ha kikészít. Az általad tapasztalt stresszhez számos tényező hozzájárulhat, és ez a stressz olyan változásokat okozhat a szervezetedben, amelyek hatással vannak az általános fizikai, mentális és érzelmi egészségedre. A depresszió súlyosabb és tartósabb, mint a stressz, és másfajta segítséget igényel. A jó hír az, hogy a depresszió jól kezelhető állapot. Ez azonban nem olyasmi, amiből magadtól ki lehet törni, ezért fontos, hogy segítséget kérj.
Gyomor-bélrendszeri problémák
A stressz felborítja a gyomor és bélrendszer egyensúlyát, például:
- fokozza a gyomorsav termelődését;
- emésztési zavarokat, hasi görcsöket, puffadást, hasmenést vagy székrekedést okozhat;
- hozzájárulhat a gyomor nyálkahártyájának sérüléséhez, így elősegítheti a fekély kialakulását vagy súlyosbodását;
- befolyásolhatja az étvágyat (túlevés, étvágytalanság).
A problémák orvoslásában hatékonyak lehetnek az olyan stresszkezelési technikák, amik segítenek megnyugtatni az idegrendszert. Ilyenek például az olyan relaxációs gyakorlatok, mint a légzőgyakorlatok, a meditáció vagy a jóga.
Így profitálj a stresszből!
A stresszt szerencsére a megfelelő hozzáállás és technikák segítségével a személyes fejlődésedre és a teljesítmény növelésére is fordíthatod! Íme hát néhány tipp, amivel a stresszt az előnyödre kovácsolhatod.
Vedd kezedbe az irányítást!
Amikor stresszes vagy, könnyű beleesni a tétlenség csapdájába. Ez azért rossz, mert maga alá gyűrnek a negatív érzések. Azonban már a legapróbb aktivitással is megteheted az első lépéseket – kelj fel, használd a stresszt motivációként, és cselekedj! Ez a lendület segíthet kilábalni a félelem vagy bizonytalanság állapotából, és aktívan irányítani a helyzetet.
Kérj segítséget másoktól!
Emberként nem kell egyedül zsonglőrködni az összes problémával! Semmi szégyellnivaló nincs abban, ha támogatást kérsz, sőt a közös munka másokkal nemcsak könnyebbé, de sokszor élvezetesebbé is teheti a nehéz helyzetek leküzdését. Együttműködve hatékonyabban találhattok megoldásokat, amivel könnyebben átvészelheted a nehéz időszakokat.
Tanulj a múltbeli nehézségekből!
Ha nehezen viseled a nyomást, vagy korábban már megküzdöttél a szorongás nehézségeivel, fontos megtanulnod figyelni a tested jelzéseire és felismerni, mikor kell magadnak megálljt parancsolni. Ha érzed, hogy túl nagy a nyomás a munkahelyeden, be kell látnod, hogy pihenőre van szükséged. Vegyél ki néhány szabadnapot és töltődj fel, mert ha túlhajszold magad, akár hosszabb ideig is betegeskedhetsz.
A stressz hosszú távon komoly egészségügyi problémák forrása lehet, ezért alapvető fontosságú a tünetek gyors azonosítása és hatékonyan orvoslása. Megfelelő stresszkezeléssel nemcsak a testi-lelki egyensúly megőrzését garantálhatod, hanem az életminőség és ellenálló képesség javításával a mindennapi kihívásokat is gördülékenyebben kezelheted.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...