Az ökológia vagy környezettan a környezet- és természetvédelem legfontosabb háttértudománya, amelyet a biológia egyéb tudományterületeihez képest viszonylag rövid történelme során a bioökológiától kezdve a bionomikán át a környezetbiológiáig már számos különböző megnevezéssel illettek – ezek a megnevezések mind helytállóak, de a magyar nyelvben az ökológia, a környezettan és a környezetbiológia a leggyakoribb formák.
Bár gyakran zavaró lehet az élő szervezetek tanulmányozásával foglalkozó biológia változatos tudományágait nyomon követni, az ökológia definíciójának megértése viszonylag egyszerű: az ökológia az élőlények szerkezetének és funkcióinak, valamint környezetüknek a meghatározásával foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy az ökológusok a fenntartható mezőgazdaságtól kezdve az életterek helyreállításán át a mikrobiológiai vizsgálatokig a biológia területei tekintetében gyakorlatilag minden természettel kapcsolatos munkában megtalálható.
Ha a te érdeklődésedet is felkeltette ez a sokrétű tudományág, görgess tovább, és ismerd meg közelebbről is az ökológiát, valamint hogy milyen tanulmányi és karrierlehetőségeket kínál.
Mi az ökológia?
Az ökológia az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja, amelynek mára központi elemévé vált a klímaváltozás, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, illetve a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása. Az ökológia mint tudományág fejlődését a biológiai sokféleség és az élőlények természetes életterükben és ökoszisztémájukban való tanulmányozására törekvő koncepció iránti növekvő érdeklődése eredményezte.
Ha ökológiát tanulsz, akár az ökológia alapjainál tartasz egy BSc biológia szak keretében, akár BSc környezettan szakos hallgató vagy, vagy már egy valamilyen ökológiával kapcsolatos mesterképzést folytatsz, jó eséllyel már megvan a saját definíciód arról, hogy pontosan mi is az ökológia, és milyen társadalmi és politikai vonatkozásokkal bír ez a tudományág. A biológia világában való elmerülés egyik első lépéseként azonban mindig fontos feltérképezni az adott tudományág – ez esetben az ökológia – és a biológia különböző tudományágai közötti kapcsolatok történetét.
Míg az ökológia története az ókorig vezethető vissza, az ökológiai rendszer és a környezeti hatások modellezésének koncepciója viszonylag új ötlet, amely mára mind a környezeti feltételek megértésében, mind pedig azok javításában fontossá vált.
Az ökológia jelentése az „öko” (görögül: oikosz = lakás, ház, háztartás) és a „lógia” (görögül: logosz = tudomány) szavakra vezethető vissza. Az ökológia fogalmát Ernst Haeckel német darwinista biológus vezette be 1866-ban. A túlélés érdekében az emberek azonban már évezredek óta tanulmányozták és alkalmazkodtak a környezeti feltételekhez. Az élőlények és mind az élő, mind az élettelen környezetük közötti kapcsolat megfigyelése képezte az alapját a betakarítások, az évszakok változásának és az alapvető gyógyászati gyakorlatok megértésének.
Az, hogy évszázadokkal később a 19. században a lakás, ház, háztartás jelentésű szóra építették az ökológia fogalmát annak a felismerését jelentette, hogy az ökológia szorosan kapcsolódik az emberi viselkedéshez és élethez, sőt azt is kijelenthetjük, hogy az emberiség fennmaradását alapjaiban véve határozzák meg a környezeti feltételek. A minket körülvevő világ tehát nagyban befolyásolja a létünket.
Másrészt az emberi tevékenységek és döntések számos környezeti és ökológiai következménnyel járnak, mindez pedig egyben azt is jelenti, hogy az ökológia a gazdaságban is (próbál) utat tör(ni) magának olyan dolgokkal kapcsolatban, mint az energiabüdzsé, a környezetvédelmi intézkedések, a megújuló energiatermelés, a fenntarthatóbb gazdasági modellek vagy a vadon élő állatok védelmére irányuló erőfeszítések.
Az ökológia mint tudományág tehát szorosan kapcsolódik a gazdasághoz és a politikához, mert segít megérteni a természeti erőforrások felhasználását és azok hatását a gazdaságra, összehangolni a gazdasági fejlődést a környezeti fenntarthatósággal és befolyásolják a politikai döntéshozatalt. Nem utolsósorban a parkok, tavak és városi közösségek mérése és karbantartása gyakran az önkormányzatok és államok közvetlen felelőssége.
Ha szeretnél többet megtudni az ökológiáról, például hogy hogyan tanulhatsz ökológiát, milyen munkalehetőségek vannak az ökológia területén, vagy milyen részterületei vannak az ökológiának, akkor ez a Superprof cikk még sok érdekes információt tartogat a számodra.
Ismerkedés az ökológiával
Ahogyan már említettük, a biológia tudományterületei, köztük az ökológia is számos más tudománnyal van szoros összefüggésben, és ebből adódóan sokféle formát ölthet mind a lehetséges tanulmányokat, mind a munkalehetőségeket és magát az ökológia tudományágát illetően. Az ökológia tanulmányozásának számos megközelítése létezik: ha ökológussá szeretnél válni, egyszerre több tanulmányi területre fogsz összpontosítani.
Mivel azonban az, hogy konkrétan milyen állást képzeltél el magadnak nagyban befolyásolja, hogy milyen típusú diplomával kell rendelkezned, fontos tisztában lenned az ökológia részterületeivel, amelyek a genetikától kezdve a sejtfejlődésen át az evolúcióig számos területre kiterjednek. Néhánnyal közülük most az alábbiakban közelebbről is megismerkedhetsz.
Ökológia és evolúció
Az ökológia történetének egyik legfontosabb pillanata Charles Darwin angol természettudós evolúcióelmélete volt a 19. században. Darwin evolúciós elméletének lényege, hogy az élőlények egymással versengenek a természetben a fennmaradásért. Az elmélet továbbá magában foglalta a természetes szelekció fogalmát, egy olyan folyamatot, amelynek során a kedvezőbb tulajdonságokkal (rátermettség, alkalmazkodóképesség) rendelkező élőlények nagyobb eséllyel maradnak fenn és adják át ezeket a tulajdonságokat az utódaiknak, vagyis a legrátermettebb egyedek természetes szelekció révén örökítik tovább a génjeiket.
Darwin elmélete több tudományágban is mérföldkőnek számított, és továbbgondolásához más területek szakemberei is hozzájárultak, többek közt a növények tulajdonságaival és azok biológiai folyamatainak megértésével foglalkozó botanika (növénytan) és a mikroorganizmusok biológiai folyamatainak, szerkezeteinek és funkcióinak tanulmányozásával foglalkozó mikrobiológia. Az ökológiai folyamatokat és kölcsönhatások figyelembevételével azonban legtöbbet az élőlények és környezetük kapcsolatára fókuszáló ökológiai megközelítés tett hozzá az evolúciós elmélet megértéséhez és kibővítéséhez. A fajok és a környezetek evolúciójának tanulmányozásának fejlesztéséhez nagyban hozzájárult továbbá a technológia fejlődése is.
Populációökológia
A populációökológia a populációk és környezetük kölcsönhatásaival foglalkozó tudomány, amely az állat- és növénypopulációkat szabályozó folyamatok és események tanulmányozását foglalja magában. A populáció egy adott faj egyedeiből álló csoport, amely ugyanazon a területen, azonos környezeti feltételek között él.
Bár első ránézésre a populációökológia mint tanulási lehetőség és a mindennapi élettől is távolinak tűnhet, valójában folyamatosan jelen van az életünkben. A település, ahol élsz, például több szempontból is kapcsolatban áll a most vagy egykor ott élő állatok populációjával. Természetesen a növénypopulációk megfigyelése is fontos részét képezik a populációökológiának: a területek azonosításakor és elemzésekor a geográfusok megfigyelik a növényfajok eloszlását és jelenlétét, ugyanis azok sok információt szolgáltatnak az olyan környezeti tényezőkről, mint a talajtípus, csapadék, hőmérsékleti viszonyok és az éghajlat.
A populációökológiára komoly hatást gyakorolnak az olyan tényezők, mint a szennyezés, a városfejlesztés, a genetikai mutációk, a mikroorganizmusok, valamint az emberi tevékenység.
Közösségi ökológia
A közösségi ökológia az élőlények közösségeinek, azok kölcsönhatásainak és struktúrájának vizsgálatával foglalkozik egy adott területen vagy ökoszisztémában. Az ökológiának ez az ága nem meglepő módon tehát kéz a kézben jár a populációökológiával, ugyanis a populáció a közösség szerkezeti és működési alapegysége, míg a biológiai közösség egy adott területen vagy ökoszisztémában élő különböző fajok populációinak összessége, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással.
Ezen a területen gyakran találkozhatunk olyan eszközökkel, mint az ökológiai piramisok, valamint az energiaforgalom, fotoszintézis és a táplálékhálózat ábrázolása. Ez a tanulmányi terület rendkívül fontos a természetvédelem területén végzett munka szempontjából.
Populációdinamika
A populációdinamika értelemszerűen szintén összefügg a populációökológiával. Feladata a populáció egyedeinek számának nyomon követése, vagyis hogy hogyan változik a populáció nagysága az idő múlásával. A populációdinamika összekapcsolja a biológia és a matematika elveit a jelenségek megértéséhez és modellezéséhez. Ezekkel a területekkel általában a biológia és az ökológia magasabb szintű tanulmányaiban találkozhatsz.
Ez a terület nagyban támaszkodik a populációk grafikus ábrázolására, valamint matematikai modellekre és statisztikai módszerekre. Ezek közül a legismertebb talán az emberek népességnövekedésére vonatkozó különböző statisztikák, például a nemzeti és nemzetközi szervek által közölt népszámlálási adatok.
Környezettudomány
Bár gyakran teljesen elfogadhatónak tartják az ökológia és a környezettudomány fogalmának egymással való felcserélhetőségét, fontos megjegyezni, hogy a környezettudomány különálló területnek tekinthető, amely gyakran együttműködik más, az állatokat és növényeket tanulmányozó területekkel.
Az ökológia ezen sajátos ága interdiszciplináris tanulmányi hálózatot alkot, amely magában foglalja az ökológiát, kémiát, fizikát, geológiát, matematikát és a mérnöki tudományokat. A környezettudomány fő célja a környezeti rendszerek működésének és az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának megértése, vagyis az életet befolyásoló külső tényezők változásainak megfigyelése és azok gazdasági és szociális következményeinek felmérése különféle adatelemzési technikák segítségével.
Természetvédelmi biológia
Az a sebesség, amellyel az emberek megváltoztatják a természetet, sokkal gyorsabb, mint ahogyan a természetben élő organizmusok alkalmazkodni képesek az új környezeti feltételekhez. Mindez a médiában is egyre nagyobb visszhangot vált ki, és ezzel párhuzamosan a természetvédelmi biológia (konzervációbiológia) is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A természetvédelmi biológia fő célja, hogy multidiszciplináris megközelítéssel állítsa meg a biológiai sokféleség csökkenését.
Ezt az új tudományágat gyakran küldetésorientált krízistudománynak is nevezik, mert célja a krízis okainak és hatásainak megértése, valamint a hatékony stratégiák kidolgozása a válságok kezelésére és a károk minimalizálására. Mindezt a tudományos elméletek gyakorlatban való alkalmazásával teszik az olyan problémák megoldására törekedve, mint a túlhalászás, az élőhelyek pusztulása és az élőhely-fragmentáció (feldarabolódás).
Mivel ez a tudományág az ökoszisztémák és élőhelyek széles körű ismeretét, valamint az ezek számszerűsítéséhez szükséges készségeket igényli, az ökológiai ismeretek elsajátítása mellet fontos az analitikus matematikában vagy közgazdaságtanban is jártasnak lenned.
A legjobb egyetemek, ha ökológiát szeretnél tanulni
Az ökológia tanulása szempontjából nyilvánvalóan attól függ, hogy mely egyetem a számodra legmegfelelőbb, hogy milyen szakirányba szeretnél specializálódni.
Sok más biológiával kapcsolatos területtel ellentétben (mikrobiológia, molekuláris biológia, zoológia, tengerbiológia, botanika) több magyarországi egyetem, például a DE-TTK, WJLF-KBT, PE-MK, EKKE-TTK és ELTE-TTK már alapképzés keretében is kínál környezettan képzést. Egy BSc környezettan vagy egy BSc biológus képzés elvégzése után több ökológiával kapcsolatos mesterképzés és MSc környezettudomány képzés közül válogathatsz (pl. ÁTE, DE-TTK, ELTE-TTK), de ökológia szakirányú továbbképzésekre is van lehetőséged (ökológiai gazdálkodó, ökológiai növénytermesztő szakértő, agrárinformatikus és ökológiai modellező szakmérnök, ökológiai menedzser stb.).
Íme néhány a világ legjobb egyetemei közül, ahol ökológiát tanulhatsz:
- Kaliforniai Egyetem (Berkley), Egyesült Államok
- Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont (WUR), Hollandia
- Stanford Egyetem, Egyesült Államok
- Szövetségi Műszaki Főiskola (ETHZ), Svájc
- Oxfordi Egyetem, Egyesült Királyság
Ökológia = környezetvédelem állás?
Környezetvédelmi szakértő, környezetvédelmi tervező, ökológiai gazdálkodási mérnök, környezetmérnök, nemzeti parkok, szabályozó hatóságok, ökológus kutató: szerencsére az ökológia interdiszciplináris jellege révén nagyszámú és igen sokszínű karrierlehetőségekkel kecsegtet.
Ha motivál az innovatív és célravezető megoldások keresése napjaink legégetőbb problémáira, akkor az ökológia ideális választás lehet számodra. Ökológusként a terepi kutatásoktól és kísérletektől kezdve az adat- és mintagyűjtésen át a felmérésekig a munkád nagy részét a szabadban végzed.
A átlagfizetésed természetesen attól függ, hogy milyen szakterületen dolgozol, milyen a végzettséged, mennyi tapasztalatod van és az ország mely területén dolgozol. Például a környezettudósok és hidrológusok éves bruttó átlagfizetése évente kb. 10 millió forint (pályakezdőként természetesen alacsonyabb), míg a környezetvédelemi foglalkozásúak pályakezdőként kb. 4 milliós éves bruttó átlagfizetésre számíthatnak. Íme néhány karrierlehetőség, amelyet érdemes áttekintened, ha az ökológia területén szeretnél dolgozni:
- környezetvédelmi mérnök
- természetvédelem
- halászat
- biogeográfia
- ökoszisztéma-szolgáltatások
- erdészet
Ha te is szeretnél részt venni az olyan problémák megoldásában, mint a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a szennyezés és az élőhelypusztulás, a fenntarthatóbb életmód kialakítása, az ökológia területén szerzett tudással egyedi és versenyképes fizetésű területeken helyezkedhetsz el. Az ökológia tanulása mellett tehát számos érv szól!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...