Mi lenne, ha ez a dolgunkat sokszor megnehezítő, fejfájást és néha teljes elutasítást okozó matek egy szerethető tárgy lenne? Mit szólnál, ha azt mondanánk, hogy a matematikának köszönhetően lehetséges növelni a vonzerőnket?
Ismerd be: soha többé nem néznél ugyanúgy a matematikára, ugye?
Edward Frenkel matematikus felfedezései és az Iowai Egyetem amerikai tanulmányai egy meglehetősen kellemes és érdekes fényben tüntetik fel a matekot.
A megfelelő matektanárral te is elsajátíthatod ezeket a tudásokat.
Edward Frenkel esete
A Csók és matek - a világ rejtett szíve (Love and Math: The Heart of Hidden Reality) című könyvében a szerző és mindenekelőtt matematikus Edward Frenkel, a kaliforniai Berkeley Egyetem matematikaprofesszora a matek iránti szeretetét és szenvedélyét szeretné az olvasókkal megosztani.
A hagyományos nézetekkel szakító kutató egy új perspektívából próbálja bemutatni a matematikát azáltal, hogy a tételek kidolgozásában bizonyos költőiséget, káprázatos szépséget, kifinomult gondolkodást és eleganciát mutat.
Művében továbbá megragadja az alkalmat, hogy beszámoljon olvasóinak a nem mindennapi karrierjéről, és hogyan hagyta el Szovjetuniót, hogy mindössze 21 évesen az egyik legrangosabb amerikai egyetemre, a Harvardra járhasson.
De ki is pontosan Edward Frenkel, és mi is valójában az ő célja?
A felszín alatt ez az ember figyelemre méltó tudományos társaságok tagja (pl. Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia), számos díj nyertese (pl. Hermann Weyl-díj) és – mint említettük – a Berkeley Egyetem professzora, ahol természetesen matematikát tanít.
Egy nem mindennapi karrier
Edward Frenkel már kora gyermekkorától kezdve szenvedélyesen szerette a tudományokat: a matematikát szülei egyik barátja révén fedezte fel, aki gyorsan bevezette őt a kvantumfizika és a matematika alapjaiba.
Míg a vele egykorú fiúk egy része azon tűnődött, mennyi idő alatt válhatnak jó matekosokká, mások pedig a matematika alapvető szókincsének felismerésével és memorizálásával küzdöttek, addig a fiatal Frenkel már több lépéssel előttük járva ugrott fejest Pitagorasz, Thalész és Eukleidész világába.
A leendő matematikus számára mindez szerelem volt első látásra. Annak ellenére, hogy kétórányi vonatútra lakott Moszkvától, célja az volt, hogy beiratkozzon a világ egyik legtekintélyesebb egyetemére, a Moszkvai Állami Egyetemre, hogy a matematikai és mechanikai tanszéken tanulva csatlakozhasson az orosz matematikusok elitjéhez.
Frenkel tehetségének és képességeinek ellenére feltehetően antiszemitizmussal kapcsolatos okok miatt (édesapja zsidó származású volt) csak komoly kitartásának köszönhetően jutott be a Moszkvai Állami Egyetemre. Az intézményben töltött évei alatt több nagy matematikussal is találkozott, amelyek meghatározó eseményeknek bizonyultak. Ebben az időszakban publikálta első tudományos cikkét is egy nemzetközi folyóiratban.
1989-ben vendégprofesszorként kapott meghívást a Harvardra (ahová a későbbiekben hallgatóként is felvételt nyert), majd a Berkeleyre, ezt követően pedig a Langlands-program keretein belül is számos fontos projektben vett részt.
Ismeretségi körének szélesedése és a projektek számának növekedése mellett mindig hű maradt a Langlands-programhoz.
Mi a Langlands-program?
A program a modern matematika egyfajta nagy, egységes elmélete, amelynek célja, hogy hidat képezzen a matematika látszólag különálló területei között, más szóval a számelmélet és például a geometria közötti kapcsolatokra vonatkozó messzemenő és következetes feltevések hálózata, amely eredeti megoldásokat keres régi problémákra.
A Langlands-program kiemelkedően fontos résztvevőjeként Frenkel azt a kérdést is meg szeretné válaszolni, hogy lehet-e szeretni a matematikát.
A zseniális matematikus szerint a matematikának olyan szépsége van, amely bárkit lenyűgözhet. Ez alatt azt érti, hogy vallástól, háttértől, tapasztalatoktól és képzettségtől függetlenül a matematika olyan terület, amely potenciálisan mindenkit érdekelhet.
Frenkel számára a matematika egyfajta eszmei szépséggel is rendelkezik, amelynek szemléltetésére a festészettel hozza kapcsolatba a matematikát matematikai igazságok, például a tételek és feltevések kidolgozásának (ábrázolásának) módja révén.
Frenkel mint szerző ekkor állt elő a Rites of Love and Math (A matematika és a szerelem rítusai) című rövidfilm innovatív ötletével.
Ez a matematika szépségének bemutatását szolgáló alkotás fő gondolatával, miszerint létezik a szerelemnek egy matematikai képlete, amelyet fájdalom okozására is felhasználhatnak, a nagy japán író, Yukio Mishima előtt tiszteleg.
Frenkel filmjében a képletet kitaláló matematikus csak úgy mentheti meg a világot ettől a fájdalomtól, ha meghal. A képlet megőrzése érdekében azonban halála előtt szerelmének testére tetoválja azt.
Frenkel másik műve, a már említett Csók és matek egy egyedülálló könyv, egyfajta irodalmi ufó, amely egyszerre briliáns és játékos, amely az önéletrajz elemeit, a filozófiát és a matematikai elméleteket ötvözi.
Ne feledd, hogy matek korrepetálásra is jelentkezhetsz tanárainknál.
Hódítás matematikával
Bár Frenkel könyve és rövidfilmje nem a tökéletes társ megtalálásáról szól a mateknak köszönhetően, munkássága és elképzelései inspirálták az Iowai Egyetem kutatócsoportját, akik a matek és a szerelem közti kapcsolatból kiindulva találtak egy olyan módszert, amely javítja a szerelem megtalálásának esélyét az online társkeresőkön.
Ez a módszer a nagy médiumok, például a Netflix és az Amazon által már alkalmazott technikák mintájára épül az ügyfélhűség kialakítására és az új ügyfelek bevonzására.
A módszer a felhasználók által tett ajánlásokon vagy különböző ízlésükön alapul, és már nem az egyszerű, továbbra is hiányos személyes profilokon.
Növelheti-e a matek a hódítási esélyeinket?
Létezik-e a fenti kérdésre egy mágikus, számszerűsített, képletbe burkolt válasz? Úgy tűnik, néhányan úgy gondolják, hogy igen, méghozzá egy olyan egy matematikai módszer révén, amely az adott személy ízlésén és vonzerején vagy annak hiányában alapul. Ezt nevezik kollaboratív szűrésnek.
Ezzel a módszerrel az Iowai Egyetem kutatói megállapították, hogy minden egyes személynek 40%-kal nagyobb esélye van arra, hogy egy számára megfelelő személyt találjon. Még ha ez nem is egy kifogástalan, forradalmi módszer, már most is használható az online társkeresés módszereinek finomítására.
Zárójelben megjegyeznénk, hogy az USA-ban négy házasságból egy társkereső oldalakon történő egymásra találásokon alapul.
A módszer mint matematikai képlet jelentősége azonban megkérdőjelezhető, mivel az érzelmek természetüknél és meghatározásuknál fogva ösztönösek, fejlődőek és spontánok, és ezáltal semmilyen algoritmus nem tudja megjósolni egy jövőbeli pár sikerének esélyeit.
A szerelem első látásra képlet tehát nem létezik, de a matematika segíthet a társkereső honlapoknak optimalizálni az online társkeresők paramétereit.
A szerelem képlete
Bár Frenkel a szerelemmel összefüggésben alkotta könyvét és rövidfilmjét, a szerelem konkrét képletére tett kísérlet helyett inkább a matematika filozófiai és esztétikai aspektusait helyezi előtérbe, amely során a matematika mintáinak és struktúráinak felfedezése és az abból eredendő szépség egyfajta szerelemnek tekinthető.
Mégis sokak figyelmét felkeltette egy lehetséges szerelmi képlet lehetősége. Következésképp számos pszichológus és matematikus dolgozott ezen a matematikai rejtvényen, hogy ők is hozzátegyenek valamit a szerelem mint érzés értelmezéséhez, de tágabb értelemben azért is, hogy a matematika lencséjén keresztül szolgáltassanak magyarázatot a világnak.
Mi lenne azonban, ha a matematika, pontosabban a statisztika tényleg segítene megtalálni az igaz szerelmet?
A mágikus 5-ös szám
Miközben a társkereső honlapok leleményességükkel és reklámjaikkal versengenek egymással, hogy segítsenek megtalálni lelki társunkat, sőt még az esküvőnk időpontját is megjósolják, egy új tanulmány szerint végül minden attól függ mind a magunk, mind a partnerünk esetében, hogy korábban hány kapcsoltunk volt.
Ez a szám pedig nem más, mint az 5-ös.
Valójában az 5. komoly párkapcsolatunktól kezdve kezdjük el igazán megismerni önmagunkat és azt, hogy mit keresünk a másikban.
Egy túlfűtött képlet
A fenti felfedezésben a matematika azért játszik szerepet, mert matematikailag is le lehet írni ezt a rendkívüli, újra és újra előtérbe kerülő jelenséget. Íme:
L = 8 + 0,5Y - 0,2P + 0,9Hm + 0,3Mf + J - 0,3G + 0,5 (Sm - Sf) 2 + I + 1,5C
Mit jelent ez a sok zagyvaság?
- L = a kapcsolat előre jelzett hossza években kifejezve
- Y = az az évek száma, amióta a partnerek ismerték egymást, mielőtt a kapcsolat komolyra fordult volna
- P = a két partner korábbi partnereinek száma összeadva
- Hm = az a fontossági tényező, amelyet a férfi a kapcsolatban az őszinteségnek tulajdonít
- Mf = az a fontossági tényező, amelyet a nő a kapcsolatban a pénznek tulajdonít
- J = a humor jelentősége mindkét fél számára összeadva
- G = a megjelenés fontossága mindkét fél számára, összeadva
- Sm és Sf = a férfi és a nő által a szexnek tulajdonított fontosság
- I = a másik fél családjával való jó kapcsolat fontossága mindkét fél részéről összeadva
- C = a gyermekvállalásnak tulajdonított fontosság a kapcsolatban mindkét fél részéről összeadva
Mindegyik fontossági tényező egy 1-től 5-ig terjedő skálán mérhető fel, ahol 1 = egyáltalán nem fontos és 5 = nagyon fontos.
Online matematikatanár vagy korrepetálás elérhető országszerte.
Matematika és spiritualitás
Tudtad, hogy létezik kapcsolat a számmisztika és a matematika között?
Megint csak az 5-ös számé a főszerep, amely az öt érzékszervünket és sok más, a természetben előforduló geometriai formát jelképez, de beszélhetünk az öt elemről, az ötös szerepéről a pszichológiában és még sok másról is.
Ha jobban megnézzük, az 5-ös számot egy félkör és egy félnégyzet alkotja, amelyek egymással szemben állnak, és mindkettő egy olyan geometriai elemmel igyekszik kiegészíteni a másikat, amely nem hasonlít rá.
Mivel az ember a lelki társát keresi, hogy betölthessen egyfajta űrt, az 5-ös szám tökéletesen jelképezi ezt a keresést. A számmisztikában az 5-ös szám a szerelem érzéseit képviseli, amellyel egyedülálló értéket képvisel.
A kérdés tehát az, hogy a matematika kapcsolatba hozható-e a csábítással és a szerelemmel?
Érdekességként a matematikát más területekkel, például a pókerrel is gyakran kapcsolatba hozzák.
Segíthet-e azonban a matematika két ember összetalálkozásában?
Nem szabad elfelejteni, hogy a szerelem a tanulás és önmagunk, illetve mások felfedezésének alapvető eszköze.
A matematikát egyesek kimondottan nagy homály fedte tudománynak könyvelik el, azonban a matematika egy olyan varázslatos eszköz, amelyet mindenki a saját kezébe vehet.
Ha van kedved, te is rímekbe foglalhatod a matematikát és a szerelmet, de ne feledd, a csábítás az egyes emberek személyiségére és az adott kontextusra jellemző összetevőket is tartalmaz.
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...