Az improvizáció fontos része a zongora tanulásának és a zenei fejlődésnek, amellyel a zongorista a kották markából kiszabadulva szabadjára engedheti kreativitását és kifejezheti érzelmeit a zenén keresztül. Nem csoda hát, hogy az improvizáció csábító ereje minden zenészt magával ragad.
Az improvizációban fontos szerepet játszik a zenei tudás, kreativitás, zenei hallás és technikai jártasság. Az improvizációt azonban már kezdő szinten is lehet gyakorolni: egyrészt ez remek módszer az alapakkordokkal és skálákkal való kísérletezéshez, másrészt a zenei ismeretek bővítésével és a gyakorlással párhuzamosan az improvizációs készségeik is már a kezdetektől fejlődnek. Zongorázni tanulni tehát egyben az improvizációs képesség fejlesztését is jelenti. A kérdés csak az, hogy hogyan lehet megtanulni zongorán improvizálni.
Zongora-improvizáció a zene szívében
Az improvizáció logikai és történelmi szempontból is fontosabb, mint a kompozíció. A zongoradarabok zeneszerzői, de általában minden zeneszerző elsősorban improvizátor. A jazz-zene több mint egy évszázadon át tartó fejlődése a zene lényegét az improvizáció eredményeként mutatja be. Az improvizáció azonban a klasszikus zenében is ugyanolyan fontos.
Az első dolog, amit nem szabad elfelejteni, hogy a kottaírás jelenlegi rendszere viszonylag új keletű, pontosabban a késő középkorból származik. Amikor a kottaírás még nem volt olyan fejlett és pontos, mint manapság, az improvizáció szükségszerűen központi szerepet játszott a zene létrehozásának és reprodukálásának folyamatában. Az improvizáció azonban a klasszikus értelemben vett kottaírás rendszerének kialakulása után is fennmaradt. Bach is improvizátor volt, mielőtt ismert zeneszerzővé vált volna.
A korszak egyes kompozícióiban az előadó nagy szabadságot kapott a basso continuo és az intervallumok, majd az akkordok lejegyzését illetően. Ha meg akarsz tanulni improvizálni zongorán, vissza kell térned a zene létfontosságú forrásaihoz.
A zongora oktatás felnőtteknek Budapest városában lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók ne csak az alapokat, hanem az improvizációs készségeket is elsajátítsák, így teljesebb zenei élményben lehet részük, miközben fejlesztik kreativitásukat és zenei érzéküket.
Zongoraoktatás és improvizáció: a megfelelő lelkiállapot jelentősége
Az improvizáció a technika, a zenei ismeretek és a zene nyelvének bensőséges ismeretének gyümölcse. Erre mindjárt visszatérünk a zenei harmónia alapjainak felidézésével, annak ismerete nélkül ugyanis nem lehet improvizálni. Ezelőtt azonban tisztában kell lenned azzal, hogy az improvizáció mindenekelőtt egy lelkiállapot. Ahhoz, hogy megtanulj zongorázni és improvizálni, először azon kell dolgoznod, hogy egy olyan lelkiállapotba kerülhess, amely kedvez az improvizációnak.
A gyakorlatban a zongoristáknak számos pszichológiai akadállyal kell megküzdeniük. Az improvizációhoz azonban bizonyos fokú önbizalom szükséges. Az improvizáció azt jelenti, hogy letérünk a kitaposott útról, levesszük a szemünket a zongoraórákon begyakoroltkottákról és személyes, intim érzelmeket és gondolatokat próbálunk meg kifejezni. Az improvizáció során a zenei technikák alkalmazása mellett kreatívan és spontán gondolkodunk, amellyel felfedezhetjük a zene végtelen lehetőségeit és valódi kapcsolatot építhetünk ki a hangszerünkkel.
Aki zongora-improvizációt akar tanulni, annak az első lépés az improvizációra való bátorság megszerzése. Ne félj attól, hogy kinevetnek vagy elítélnek, különösen az elején! Inkább érezd jól magad, kövesd az ösztöneidet, lazulj el, oldódj fel, egyszóval engedd el magad. A zongoratanárod csak ámulni fog!
A zongorád hangzásának és állapotának megőrzéséért ne feledkezz meg a rendszeres zongorahangolásról sem!
Zenehallgatás
Az improvizációhoz alapvetően fejlett zenei érzékre van szükség. Ha meg akarsz tanulni zongorán improvizálni, az azért van, mert nemcsak szereted, hanem szenvedélyesen szereted a zenét.
Minél több zenét hallgatsz, annál többet fogsz fejlődni az improvizációban. Az improvizáció ugyanis nemcsak spontaneitás kérdése, ami csak belülről az érzésekből és gondolatokból fakad, hanem abból is, amit hallgatunk. Mások zenéjének hallgatása tehát az inspiráció és így az improvizáció fő forrásának számít. Az improvizáció nagyrészt a már hallott motívumok, zenei frázisok vagy dallamok tudatos vagy tudattalan ismétléséből áll.
A zenei harmónia alapjainak elsajátítása
Ellentétben azzal, amit sokan gondolnának, az improvizáció nem véletlenszerű folyamat, hanem a szabadság és a korlátok keveréke.
Ugyanez elmondható az alkotás minden formájáról. Soha nem lehet valamit a semmiből létrehozni. Egy eredeti kép megfestéséhez nem elég az ihlet vagy a fantázia szabadjára engedése. Ha nem tudod, hogyan kell festeni, megpróbálhatod, de nem fogsz sokra jutni. A festőt mindenekelőtt az teszi egyedivé, hogy tudja, hogyan kell festeni, vagyis ismeri a festészet technikáit.
A zongoránál ugyanez a helyzet. Ha még soha nem zongoráztál vagy nem rendelkezel alapvető ismeretekkel a harmóniáról, akkor az improvizációd eredménye valószínűleg nem lesz sokatmondó. A célunk itt most nem az, hogy egy teljes zongoraórát adjunk a zenei harmóniáról, hanem egyszerűen csak emlékeztetni szeretnénk az alapokra, amelyek segítenek az improvizációban. Ne feledd, a Superprof zongoratanárai ebben is a rendelkezésedre állnak!
Ha új vagy a zongora-improvizáció területén, az első célod az lesz, hogy a jobb kezeddel dallamot, a ballal pedig akkordokat improvizálj. A jobb kéz/melódia és a bal kéz/akkordok közötti felosztás a zenében kezdetben igen szigorú, vagyis a jobb kéz és a bal kéz feladatai jól elkülönülnek. Ahogy fejlődsz, egyre inkább képes leszel megszabadulni ettől a nagyon merev szerepfelosztástól.
Az elinduláshoz két pontot fogunk sorban megvizsgálni:
- Hogyan találhatsz ki egy dallamot (jobb kéz)?
- Hogyan hozhatsz létre a dallamhoz illő akkordokat? (bal kézben)?
Dallam létrehozása zongorán: alapelvek
A zongorán való dallamalkotásra semmilyen varázslatos recept nem létezik. A dallam a zene legszabadabb eleme, ami a legkevésbé van korlátozásoknak kitéve. Később látni fogjuk, hogy az akkordoknál sokkal nagyobbak a korlátok.
A dallamok megalkotásánál az inspiráció az első. Ahogyan már korábban említettük, a dallamoknak két forrása van:
- A belső állapotod, a hangulatod, az érzelmeid, az érzéseid egy adott pillanatban. A dallam minden más zenei elemnél jobban kifejezi a zongorista lelkét.
- A zeneszerzők által kitalált dallamok, amelyeket hallgatsz. Az ihlet sosem a semmiből jön, hanem egy zenei érzék eredménye, amely maga is a figyelmes és visszatérő zenehallgatásból ered (ami nem feltétlenül zongoramuzsika).
A zongorán való dallamok kitalálásához az egyetlen előfeltétel, amire szükséged van, az a skálák ismerete. Ahhoz, hogy dallamot improvizálj, ismerned kell a skála szerkezetét, amelyben improvizálsz és tudnod kell, hogyan kell zongorázni.
A skála általában 7 hang egymás utáni sorozata, amelyeket félhangok (pl. E-F) vagy egészhangok (pl. C-D) választanak el egymástól. A skála első és utolsó hangja ugyanaz, csak egy oktávval magasabb. Ha C-dúrban vagy, a skála a következő lenne:
- C, D, E, F, G, A, H (C)
Ha E-dúrban vagy, a skála a következő lesz:
- E, F#, G#, A, H, C#, D# (E)
Összesen 12 dúr és 12 moll skála létezik. A dallam a skála hangjegyein alapulva tud kibontakozni. Ha C-dúrban improvizálsz egy dallamot, akkor a C-dúr skála hangjait használhatod, más szóval az összes fehér billentyűt, míg a feketéket nem. Kezdetben csak a C-dúr skálán való improvizáción fogsz dolgozni. Bár a C-dúr skálán kívüli hangokat is használhatod, az elején a legjobb csak az adott skála hangjainál maradni és csak később próbálkozni más hangok bevonásával, amikor már magabiztosabb vagy.
Egy dallamnak általában nincsenek széles intervallumai. Ha például azt játszod, hogy C, G, H, D , F, H, a kapott dallam nem túl szép, mert hiányzik belőle a koherencia és kissé rendszertelennek hangzik.
Egy dallamban a következő hang nem lehet 3–4 hangnál nagyobb távolságra az előző hangtól. Természetesen itt is egy olyan szabályról van szó, amely kezdetben hasznos lehet, de később megszeghető. Ahhoz, hogy a zenei korlátoktól megszabadulhass, először is jól meg kell értened, majd képesnek kell lenned gyakorlatban is alkalmazni azokat.
A zongoraoktatás Pécs városában segít abban, hogy a tanulók ne csak a zenei szabályokat elsajátítsák, hanem magabiztosan alkalmazzák is őket, így képesek lesznek szabadon kifejezni magukat és túllépni a zenei korlátokon.
Akkord alapismeretek
Az általában jobb kéz által játszott dallamot a bal kezeddel az akkordok segítségével kísérheted. Az akkordok gazdagítják a dallamot, amely önmagában meglehetősen szegényes. De milyen akkordokra van szükséged, pontosabban:
- hogyan választhatsz a dallamhoz illő akkordot?
- hogyan lehet elérni, hogy az akkordok egymáshoz is harmonikusan illeszkedjenek?
Ezekre a kérdésekre a válasz a zenei harmóniában rejlik. A zenei harmónia az akkordok és azok sorrendjének „tudományára” utal, pontosabban a különböző hangkombinációk által elért kellemes, összhangzó vagy éppen ellenkezőleg feszültséget keltő zenei hatásokra.
A harmónia meglehetősen új keletű. A középkorban a zenészek elsősorban a dallamra összpontosítottak. A zene vagy egyetlen szólamból (gregorián ének) vagy több szólamból állt, de mindegyik dallamos volt.
Azt a „tudományt”, amely a különböző dallamvonalak egyidejűségét tanulmányozta egy adott zenei műben, ellenpontnak nevezték. Ez volt a válasz arra a kérdésre, hogy hogyan lehet elérni, hogy a dallam különböző hangjai jól működjenek együtt egy darabban. Ekkor még nem volt szó harmóniáról. A zene fejlődésével a reneszánsz idején a felső szólam (szoprán) a többi szólamtól függetlenné válva egyedüli dallamvonallá vált, ezzel pedig megszületett a zenei harmónia.
Mivel ebben a cikkben a hely korlátozott, a harmóniával kapcsolatos néhány alapvető gondolatra szorítkozunk. A skála hangjait fokoknak is nevezik. Ha a már említett C-dúr skálát vesszük, akkor ebben a hétfokú skálában a C, D, E, F, G, A, H (C) hangok közül válogathatunk egy-egy diatonikus akkord létrehozásához. Az akkord két intervallum kombinációja, ami lehet egy terc (az első fokot a harmadiktól elválasztó hangköz) vagy egy kvint (az első fokot az ötödiktől elválasztó hangköz). A C-dúr akkord például a következő: C-E-G. A C-E intervallum terc, a C-G intervallum pedig kvint. A G-dúr akkord a következő: G-H-D.
Egy adott skálában hét különböző akkord van, de nem mindegyik akkord egyformán fontos. A legfontosabbak az I., IV. és V. fokokra épülő akkordok. Vagyis a C-dúr hangnemben :
- A C-dúr I akkord: C, E, G (tonikai akkord).
- Az F-dúr IV akkord: F, A, C (szubdomináns akkord).
- A G-dúr V akkord: G, H, D (domináns akkord).
Az improvizációba való bevezetésként kezdhetsz csak ezzel a három akkorddal, amelyeket váltogatva játszhatsz a bal kezeddel, miközben a jobb kezeddel improvizált dallamot játszol. Próbáld meg megtalálni azokat a kombinációkat, amelyek a legjobban összhangban vannak. Meglátod, hogy e három akkord használatával az improvizációd soha nem fog rosszul hangzani. Az improvizációs képességeid fejlesztésével idővel képes leszel arra, hogy:
- több akkordot is használj, miközben szem előtt tartod, hogy a II. akkord (D-F-A) nagyon közel áll a IV. akkordhoz (két közös hang), és hogy annak variálására is használhatod. A VII. akkord (H-D-F) egy kicsinyített akkord, amely nagyon közel áll az V. akkordhoz. A VI. akkordnak két közös hangja van a IV. és az I. akkorddal, ezért ezeknek az akkordoknak a helyettesítésére használható. Nagyon fontos: a III. akkordot (C-dúrban: E-G-H) ritkán használják, így legjobb neked is kerülni azt.
- a zongoratanulási módszereidet improvizációval egészítsd ki.
- fordítva használd az akkordokat, pl. E-G-D-t a C-E-G helyett.
- a C-dúrtól eltérő skálákat is használj.
- modulálni úgy, hogy ugyanabban az improvizációban egyik skáláról a másikra lépsz át. A modulációnak is megvannak a maga szabályai – ezzel majd máskor foglalkozunk.
Összefoglalva improvizálni az egyik legjobb módja a zongorázás megtanulásának, bármilyen életkorban is kezdesz zongorázni tanulni.
Improvizáció zongorán egyetlen akkorddal
A zongorán való improvizáció megkezdéséhez bonyolult lehet több akkordot játszani és egy teljes akkordmenetet improvizálni. A kezdőknek érdemes először inkább egyetlen akkord alapján improvizálniuk.
Ennek a technikának az az előnye, hogy nem kell akkordot váltani, így kevésbé zavaró, amikor először improvizálsz. Így az akkordot a bal kezeddel játszhatod, a dallamot pedig a jobbal. Természetesen ez a módszer korlátozza az improvizációs lehetőségek körét, de rendkívül hatékony lehet az előrehaladáshoz anélkül, hogy túl gyorsan haladnál. Néhány zenemű, például a Pink Floyd Careful with That Axe, Eugene című száma egyetlen akkordra épül, ami jó kiindulópont lehet a gyakorláshoz.
Az improvizáció ritmusának meghatározása
Ha már elsajátítottad a több akkorddal és hanggal való improvizációt, talán itt az idő, hogy ritmust is adj neki. Ez különösen a bal kézzel történik, amely meghatározza a tempót.
A kezdők nem különösebben koncentrálnak a ritmusra, ami gyorsan megnehezítheti az improvizációt, pedig fontos, mert megadja a zene hangulatát. A ritmus lehet kétütemes (ritmikus zene), háromütemes (keringő) vagy négyütemes, ami a legelterjedtebb, ezért könnyen beilleszthető az alkotásba. Bármilyen játékmódban is szólaltatod meg az akkordokat, a ritmus mindenképp egy kis extra hatást ad az improvizációdnak.
A zongora oktatás kezdőknek online lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók a ritmusra is nagyobb figyelmet fordítsanak, miközben könnyedén elsajátítják az alapokat. Mivel a ritmus az improvizáció egyik legfontosabb eleme, az online órák segítenek abban, hogy az akkordok mellett a megfelelő ritmusokat is beépítsd a játékodba, így gazdagítva a zenei élményt.
Kell-e ismerned a zeneelméletet ahhoz, hogy zongorán improvizálj?
Az internetes oktatóprogramok és az online zongoraoktatás megkönnyíti a zongoradarabok tanulását anélkül, hogy ismernénk a hangjegyeket. Nem csoda hát, hogy egyre több zenész próbál gitározni vagy zongorázni tanulni zeneelmélet (szolfézs) tanulása nélkül. A zeneelméleti tudás önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki jó zenész legyen. A jó zenész sokféle tényező kombinációjából ered, amelyből a zeneelméleti tudás csak egy a sok közül. Tény azonban, hogy a zongoratanulási céljaidtól függően elengedhetetlen lehet egy kis szolfézs.
A szolfézs egy univerzális írásmód, amelyet elsősorban a zene terjesztésének és tanulásának megkönnyítésére találtak ki. Improvizálni tanulni nyilvánvalóan tökéletes zeneelméleti tudás nélkül is lehet, bizonyos fogalmak ismerete azonban mindenképp szükséges az improvizáció rendszerének kiismerésére.
Soha nem árt tudni, hogyan működnek az akkordok és azok megfordítása, a fő dúr és moll skálák, vagy a bináris és ternáris ütemek. Ezek a zeneelméleti leckék megkönnyítik az improvizáció megértését és a hamis hangok elkerülését.
A zene végső soron olyan művészet, amelyet szívből kell gyakorolni, és ezen semmilyen matematikai egyenlet nem változtathat. Ne habozz hát belevágni, még akkor is, ha nincs zeneelméleti alapismereted!
Zenei repertoár fejlesztése
Az improvizációs képességed fejlesztéséért fontos kiépítened egy szilárd zenei kultúrát. Mások improvizációinak és különböző darabjainak hallgatásával a zenei füled hozzászokik a nagy zenészek által használt különböző hangzásokhoz.
Ehhez kiválaszthatsz egy nagyon konkrét repertoárt, például a művészi zenét, magyar vagy éppen francia sanzonokat vagy rockot, és listába foglalhatod azokat, amelyek tetszenek. Ezután már csak annyi a dolgod, hogy improvizációkat hozz létre a neked tetsző darabok által inspirálva. Lépésről lépésre meg fogod találni a saját stílusodat, a saját művészi kézjegyedet. Az improvizáció gyakorlása érdekében megpróbálhatod reprodukálni kedvenc előadóid különböző szólóit is. Ha már készen állsz, szórakozva készítheted el saját improvizált zongoraszólódat.
A zenei repertoár fejlesztése azt is jelenti, hogy kilépsz a saját világodból, amely során a különféle zenei stílusok megismerésével inspirációval és új játéktechnikákkal gazdagodhatsz. Ha a célod a fejlődés, akkor az utolsó dolog, amit tenni akarsz, az az, hogy egyetlen zenei stílusba zárkózol. Minél több zenét hallgatsz, annál könnyebben fogod tudni kialakítani a saját improvizációs stílusodat!
Tetszett ez a cikk? Értékeld!
Loading...