Fényképész tanfolyam magánoktatóval Budapesten

Mit érdemes tudni a fotózásról és a fotóművészetről?

A fotóművészet fiatal művészet, még két évszázada sem létezik. Az első fényképet Nicéphore Nièpce (1765-1833) francia mérnök készítette 1826-ban. A magyar fénykép szó pontosan tükrözi az eljárás lényegét, ahogyan a görög fotográfia is (fényrajz): a képet a lyukon áthaladó természetes fény rajzolja ki.

Niépce első fényképét (Kilátás a dolgozószobából) úgy készítette, hogy fény hatására megkeményedő, júdeai aszfaltot kent egy ezüstlemezre, és még 8 óra expozíciós időre volt szüksége.

Találmányát halála után társa, Louis-Jacques Daguerre (1787-1851) tökéletesítette, a daguerrotípia az ő nevéhez kötődik. Sikerült csökkentenie az expozíciós időt és élesebb képeket előhívnia. A daguerrotípia nem sokszorosítható, minden megmaradt daguerrotípia egyedi műtárgy.

A fényképezés megszületése, 1839 óta a kísérletezés célja az expozíciós idő további csökkentése volt ‒ előbb egy napra, azután néhány percre, egészen a mai azonnali digitális fényképezésig ‒, valamint a fénykép sokszorosíthatóságának, fókuszálásának és a kép élességének növelése.

A 20. században a Lumière testvérek által feltalált autokróm fényképezésnek köszönhetően jelentek meg az első színes fényképek. A számítógépek pedig hamar magukkal hozták a digitális fényképezőgépeket és fényképeket.

A digitális fényképezőgépek forradalmasították a fényképezést, mivel lehetővé tették, hogy a drága, környezetszennyező, lassan dermedő, fizikokémiai folyamatok helyett pixelek segítségével készítsenek képeket: a digitális fényképezőgépek a fényjeleket elektronikus jelekké alakítják át, és ebben a formában tárolják.

Manapság bárki, akinek van okostelefonja, belevághat a fotózásba, megtanulhat keretezni, komponálni, a három harmad szabálya alapján képet készíteni. A fotózás mindenki számára hozzáférhetővé vált. A képek elárasztottak minket: természetfotók, városi tájképek, portréfotók, esküvői fotók, családi fotók, ételfotók, képek a nyaralásról és így tovább... A polaroiddal vagy az okostelefonnal való fényképezés lehet játék vagy egy esemény dokumentálása, de igen ritkán művészet.

Hogyan készíthetsz remek fotókat Budapestről?

Nyilvánvaló, hogy ehhez legelőször meg kell tanulnod bánni a fényképezőgépeddel. Ismerned és értened kell a fotózás alapszókincsét: kézi és automatikus üzemmódok, keretezés, rekesz, rekesznyílás, zársebesség, fókusztávolság, fényképezés, hosszú expozíció az éjszakai felvételekhez stb.

Fényképezéskor a fotós négy alapvető paramétert állíthat be a jó keretezés és kompozíció elérése érdekében: a zársebességet, az objektív rekesznyílását, a fényképezőgép testén lévő érzékelő ISO-érzékenységét és a gyújtótávolságot.

A zár egy függönymechanizmust hoz mozgásba, amely nyugalmi állapotban eltakarja az érzékelőt. Ez a függöny a kívánt fényáteresztési időtől függően gyorsabban vagy lassabban nyílik ki. Minél gyorsabb a zársebesség, annál kevesebb fény jut az érzékelőre: így a fotós akár mozgásbeli elmosódást tud létrehozni.

Az objektív rekesznyílásának változtatásával szintén a bejutó fény mennyiségét szabályozzuk. Az érzékelő ISO-érzékenysége különösen a vadon élő állatok vagy a beltéri fotózás esetében fontos: minél magasabb, annál többet tudsz vaku nélkül fényképezni.

A gyújtótávolság a fényképezőgép érzékelője és az objektív optikai középpontja közötti távolság. Minél rövidebb a gyújtótávolság, annál szélesebb a látószög.

A fényképezésben kulcsfontosságú a kép élessége. Ennek beállításához figyelembe kell venni az alkalmazott gyújtótávolságot, a rekesznyílás nagyságát, a fotózásra kiválasztott téma helyzetét a háttérhez képest, a távolságát a fotóstól és az érzékelő beállítását is. Ha tehát portrét, utcai jelenetet vagy tájképet készítesz, nem ugyanúgy kell beállítanod a fényképezőgépedet.

Mindezt valójában csak állandó gyakorlással lehet megtanulni és tökéletesíteni.

Találd meg a fotótanárod a Superprofon!

Hol lehet fotózni tanulni? Pontosabban kitől?

Vannak profi fotósok, akik indítanak tanfolyamokat, vagy vállalnak magánórákat. Vannak olyan rajz- vagy vizuális művészet tanárok is, akik sokat foglalkoztak a fotóval, maguk is fotóznak és szívesen tanítják. Találni fogsz olyanokat is a tanárok között, akik autodidakta fotósok, és szeretnék átadni a fiatalabbaknak, amit megtanultak. A Superprofon át tudod tekinteni a budapesti kínálatot! Sokan vannak fent a platformunkon, és a számuk folyamatosan nő!

Van, aki csak analóg fényképezést tanít, más csak digitálisat, némelyek mindkettőt. Az árak változóak, a Superprofon nincs fix óradíj, erről is a kiválasztott tanárral fogsz megállapodni. És az első óra általában ingyenes próbaóra!

Hogyan válaszd ki a fotótanárodat? Mi az, amit mindenképpen vegyél figyelembe?

- Természetesen az óradíjat,

- az órák helyszínét (hol van Budapesten, stúdióban vagy a szabadban),

- azt, hogy mi a célod a tanulással (amatőr fényképezés, szakma tanulása, felvételi fotó szakra),

- mit szeretnél tanulni (analóg vagy digitális fényképezést, vagy mindkettőt, természetfotót, portrét, riportfotót stb.),

- hogy a tanár csoportos vagy egyéni órát tart, és milyen szintűt (ehhez némi önismeret szükséges, hogy fel tudd mérni, hol tartasz a fotózásban, és milyen óra tudna a legtöbbet segíteni).

A technikai tudáson kívül a fotózáshoz látni kell megtanulni! Van, aki ezt is tudja tanítani, bár ez ritka és nagyon nehéz. Mert ahhoz, hogy igazán nagy fotós lehessen belőled, nem úgy kell látnod, ahogy ő, hanem úgy, ahogy csakis te tudsz! Sokat tanulhatsz az elrontott és a sikerült, sőt a véletlen képeidből is. És mások képeiből: a társaidéból, ha csoportos órára jársz, a tanárodéiból és a régi nagyok képeiből! Nemcsak a fotósoktól, a festőktől is sokat elleshetsz: hogy komponálnak, mit takarnak és mit emelnek ki, hogyan bánnak a fénnyel.

Próbálkozz sokat, járd a várost a gépeddel, járj kiállításra és múzeumba! És ne csak nézd a képeket, olvass és gondolkodj is róluk!