A hangokat hallószerveinken keresztül érzékeljük, hangszálainkon keresztül pedig mi magunk is hangokat képzünk.
Mindennapi életünk egy kis sziget a hangok tengerében. Ha a beszélt nyelvre úgy tekintünk, mint az emberi szóbeli kommunikáció középpontjára, akkor az az érzelmek közvetítésének egyik fő művészeti eszköze is, mint ahogy azt a költészetben, a színművészetben, vagy a dalokban is láthatjuk.
A dalok alighanem már a kezdetek óta része az emberiségnek. A dalok, illetve maga a zene jelentőségét jól tükrözi A Muzsika hangja című film, amely arra tanítja a nézőt, hogy a dalok még a legsötétebb napokat is képesek bearanyozni.
Az énekművészet az énektechnika szempontjából sokat változott a civilizációk és a különféle történelmi korszakok során, emellett azonban az egyének nemétől, korától és tehetségétől függően is számos variáció felemelkedésének adott teret.
Vessünk hát egy pillantást az énektechnikák főbb fajtáira, kezdve a magas és mély hangoktól a vibraton (vibrátó) keresztül egészen a kevésbé ismert legatoig (legátó).
Éneklés: hogyan tanulhatod meg a vibrato technikáját?
Manapság amikor az operaénekesekre gondolunk, gyakran automatikusan eszünkbe jut néhány szó anélkül, hogy valójában tudnánk, hogy miért.
Ilyen kifejezések például a beéneklés, a bariton, amely a férfi énekhangok egyike, vagy akár épp a szóban forgó vibrato.
A vibrato az operaének elengedhetetlen eleme, amely egy fajta mélységet és intenzitást eredményez.
A vibrato jelentése a hangszalagok vibrálása, vagyis a hangok rezgetése, amely szerves részét képezi egy a szép hang hangszínének.
Ennek az énektechnikának a szemléltetéséhez egyes zenetudományi órákon általában a zongora és a különböző hangszerek, például a cselló vagy a brácsa tremolojához vagy trillájához hasonlítják, vagyis két hang vagy félhang közötti gyors és ismétlődő váltakozáshoz.
A vibrato azonban mégis eltér a trillától, ugyanis sokkal gyorsabb ütemben történik, ami már nem akarat, hanem az emberi hang természetes hangszeres tulajdonságának a kérdése.
A trilla is létezik kórusban, de a vibratonál mesterségesebb, erőltetett jelleget ölt, és másképp jelenik meg a hangjegyírásban is.
Ami a vibratot illeti, a természetes azt jelenti, hogy veleszületett: amennyiben még fiatal vagy és jó formában van a hangod, akkor a vibrato magától jön, és csak néhány énekórára van szükséged, amennyiben egyáltalán szükséges.

Ezzel szemben a hangszálak a kor előrehaladtával megfeszülnek, ezt a korral járó feszültséget pedig az énekórák sem képesek ellensúlyozni. A hangszalagok effajta változását az énekesek érzelmileg gyakran nehezen emésztik meg.
Ez a magyarázata annak, hogy az operaénekesek pályafutása időben viszonylag korlátozott, hasonlóan, mint a sportolók esetében is.
Az éneklés egy fajta nyilvános beszéd, amely során a vibrato hozzájárul az ellazuláshoz és a nyugodt hozzáálláshoz, ami önmagában vagy ezernyi légzőgyakorlattal ér fel.
A legfőbb cél azonban, hogy a vibrato ének nem egy rekedtes hangnak felel meg, tehát könnyedséggel, erőltetés és fáradtság nélkül kell énekelned.
A vibrato másik nagy előnye, hogy jobban lehetővé teszi a hangod szabályozását, és akkor is jól énekelhetsz, ha bizonytalan vagy az intonáció területén, illetve ha nem teljesen tiszta az éneked.
A hang vibráló megközelítésével elkerülhető a tiszta és egyenletes recto tono hamis hangon való éneklése, ahol a hiba legtöbbször látszik megjelenni.
Minden énekest hozott már kellemetlen helyzetbe legalább egyszer az effajta eltúlzott moduláció, amelyet akár a Tintin kalandjaiban feltűnő Bianca Castafiore operaénekes karakteréhez is hasonlíthatunk.
Ez azonban egyben egy kitűnő lehetőség is, amellyel növelheted az önbizalmad, hogy a zuhany alatti éneklésből a végén egy hangstúdióban felvett dal legyen.
A fejhangon történő éneklés, avagy a falzett hang
A fejhangot vagy falzett tehcnikát nyugaton az egyik legrégebbi énektechnikának tekintik. Ez a fogalom minden énekiskolában jelen van, és minden énekoktató számára jól ismert.
De mit is értünk a fejhang éneklés technikája alatt?
A fejhangon történő éneklés vagy falzett egy olyan hangzást eredményez, amelyet a legkevésbé sem kiabálva, hanem fejből kell énekelni, amelyhez mintha csak és kizárólag az énekes szája képezné a hangokat. Ebből kifolyólag mondhatni, hogy a fejhang a mellhang ellentéte, amelyhez a fejhanggal ellentétben szigorúan hozzájárul a hasi légzés.
A dallam cifrázására és hősies jelleggel való felruházására, illetve a hangerősség növelésére természetesen nincs jobb a mellhangnál.

Mindez a 19. században első felében végbemenő forradalom eredménye, amelyet a kontratenoron túl megjelenő tenor kezdeményezett. Ez különösen Franciaországra igaz és a Párizsban letelepedett olasz zeneszerzőnek, nevezetesen Gioachino Rossininek. Ekkor kezdték el ugyanis a híres magas C-t végre mellből énekelni az előzőleg harmonikus hangot felváltva, amelyet a későbbekben Giuseppe Verdi egy teljesen új dimenzióba emelt.
Ez azonban minden hangfekvés és minden híres énekes esetében egy bizonyos hangterjedelemre korlátozódik. A mellhang például a basszbariton (vagy basszusbariton) csodaszere.
Ennek ellenére a magas és nagyon magas zenei hangzás felfedezéséhez az énekeseknek muszáj az élénk fejhangra hagyatkozniuk a szép hang és megfelelő intonáció biztosításának érdekében.
Az orrüregben lévő rezonátorok, valamint a gége, a hangrés és a garat teljes mértékben ki vannak használva a fejhangon történő éneklés során.
Fontos, hogy vigyázzunk a működésükre, amelyet főként sok víz fogyasztásával garantálhatunk, és ha elkerüljük az olyan ételeket és italokat, amelyek irritálhatják őket, többek közt a tejtermékek, a bor, de a dohányzás is nagyon károsan hat rájuk.
Mi lehetne lenyűgözőbb, mint a kontratenor által elért hangterjedelem, ahogyan azt például a falzett regiszterben előadó Philippe Jaroussky esetében is láthatjuk?
A barokk zenei stílus, amely egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője Georg Friedrich Händel, teljes mértékben kihasználja ezt az akusztikailag nagyon magas hangot.
Az online énekórák mellett gyakran logopédus és/vagy foniáter igénybevételére is szükség van azok számára, akik a pubertáskori mutálás után szeretnének belépni a 21. századi kontratenorok igen szűk körű klubjába.
A hangtechnika megváltoztatása nagy kihívást jelent minden énekelni vágyónak.
Azonban sokan énekelhetnek magas hangon anélkül is, hogy belemerülnének a lágy szájpad felépítésének és szerepének részleteibe.
Azok az énekesek, akiket magántanárok tanítanak, a mély és középhangok alapos elsajátítását követően általában lépésről lépésre tanulják meg az egyre magasabb hangokat.
Ezek a hang által képzett termékek először a fejhang formájában kerülnek elsajátításra, amelyek közül kemény munkával néhány a mellhangba is beépülhet.
Ez jelenti végül a különbséget az átlagos és a kimagasló énekesek között, például az olyan az olyan legendák tekintetében, mint az autodidakta Luciano Pavarottinak, aki rendkívül széles hangterjedelemmel rendelkezett.
A Superprof tanárai bármikor a rendelkezésedre állnak és segítenek eloszlatni a kevert hang mítoszát. A kevert hang egy úgynevezett harmadik hang a fej- és mellhang mellett, valójában egy kamasz éretlen énektechnikájának megnyilvánulása, amelynek tanulmányozását óvatosan kell megközelítenünk.

Hogyan fejlesztheted a mély hangokat?
A fejhangokkal és a magas hangokkal szöges ellentétben állnak az erőteljes mély hangok. Amennyiben sikerül megtalálnod önmagad a mély hangok világában is, akkor értelemszerűen sokkal több dal eléneklésére leszel képes.
A mély hangok a nők esetében a kontraalt, vagyis a mély alt regiszterben, a férfiak esetében pedig a sötét basszushang regiszterben valósulnak meg.
Ezt a hangszínt gyakran hősiesnek tekintik, amelyek a romantikus zenékben igen gyakoriak, ahogyan azt Richard Wagner műveiben is hallhatjuk.
A mély hangok éneklése során a mellkas és a bordaközi izmok hihetetlen erővel rezonálnának, ezért fontos a beéneklés, mielőtt ilyen erőteljes éneklésbe kezdenél.
A középső és alsó regiszter általában a mellhangé, mind ahogyan azt a francia dalokban vagy a vígoperákban is láthatjuk.
Ilyenkor értékelődik fel igazán a hasizmok szerepe, ugyanis a hasi izmokkal való jó légzés minden eddiginél szükségesebbé válik. Ezért fontos megfelelő hasizomzattal rendelkezni és emellett énekórákat venni.
Ugyanakkor az artikulációra fektetett hangsúllyal és a garati ékesszólásra ügyelve elkerülhetjük, hogy kifütyüljenek minket az előadás végén.
Manapság már minden énekoktatás magában foglalja ezeket a fogalmakat és gyakorlatokat, beleértve a csoportos órákat is.
Ami alapvető fontosságú, hogy tudj tisztán énekelni, különben a hamisság miatt hiába gyakorolnál és próbálnád megtalálni önmagad a mély regiszterek világában.
Mindenekelőtt soha ne énekelj erőltetett hangon és ne hajtsd le a fejed egy-egy erőteljesebb hang kiénekléséhez.
Ehhez hasonlóan akkor is eredménytelen lesz az éneklésed, ha összekevered az éneket a kiabálással. Ahelyett, hogy erőlteted a hangos éneklést, próbáld meg távolról hallani a saját hangod, mintha kísérnéd a hangjaid, és meglátod, rögtön elégedettebb leszel.
Összefoglalóul azt tanácsolnánk, hogy keress fel egy jó tanárt, aki egy személyre szabott énekműhelyt tud számodra létrehozni, ahol segít javítani a mély hangodon, búcsút mondva a rossz szokásoknak.
A hangod egy saját magad által kifejlesztett hangszer, amely folyamatos törődést és ápolást igényel, például ha kórusban énekelsz.
Az énekhang bemelegítésével és a jó beszédtechnikával a kórustagok elkerülhetik a hang elveszítését és gyorsan fejlődhetnek a hangképzési technikák területén.
Megemlítenénk, hogy a férfi énekhangok négy fő típusra oszthatók: basszus (a legalacsonyabb és legsúlyosabb hang), bariton (a basszus és a tenor közötti hangfajta), tenor (a legmagasabb férfi hang) és ritkábban kontratenor (akik képesek a női szopránhoz hasonló magasságokat elérni).
Mezzoszopránok, ne felejtsétek el rendszeresen pihentetni a hangotokat. Ne felejtsétek, hogy a zeneelméleti órák is ugyanolyan hasznosak, mint egy hangszer elsajátítása, legyen szó szaxofonról, akusztikus gitárról, vagy zongoráról.
Csak annyi a dolgotok, hogy megnyerjétek a következő énekversenyt! De mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy jól érezzétek magatokat az éneklés közben.
















Tetszett ez az írás mivel gazdagodott tudásom az éneklés területén . Igyekszem minél többet olvasni és tanulni az éneklés területén . Nyugdíjas létemre nagyon nagy örömöm lelem az éneklésben . A Szabadkai Lányi Ernő ME tagja vagyok és igyekszem minél többet megtanulni az éneklésről .