Mindannyian ismerjük fizika nagy neveit: Hawkingot, Einsteint, Newtont és másokat. Felfedezéseikről és tanításaikról sokat hallani, és nagyra becsülik őket, és ünneplik az eredményeiket. Ezt a cikket azonban a kevésbé ismert tagoknak szenteljük, hogy felfedezeshess egyéb inspiráló életpályákat.
A „fizika” szó görögül „a természet ismeretét” jelenti. A történelem során az emberek egymás felfedezéseire építve gyűjtötték össze ezt a tudást. Az itt bemutatott tizenkét fizikus nem dicsekedett a csodálatos felfedezéseivel, és néha nem is kapott elismerést értük. Ismerjük hát meg egy kicsit jobban őket.
| Fizikus | A fizika melyik ágában tevékenykedett? | Mi tette ismertté? |
|---|---|---|
| Max Planck (1858 – 1947) | Elméleti fizika | Kvantumelmélet; Planck-állandó |
| Marie Curie (1867–1934) | Részecskefizika | A rádium és a polónium felfedezése |
| Lise Meitner (1878–1968) | Nukleáris fizika | Auger–Meitner-effektus; Meitner–Hupfeld-effektus |
| Emmi Noether (1882–1935) | Matematikus; elméleti fizikus | Noether-tétel |
| Nils Bohr (1885–1962) | Kvantumfizika | Kvantumelmélet; Atomszerkezet |
| Leo Szilárd (1898–1964) | Kísérleti fizika | A Szilard-pont; A Szilard-petíció |
| Enrico Fermi (1901 – 1954) | Elméleti fizika | A neutrínó; A Manhattan-projekt |
| Paul Dirac (1902 – 1984) | Elméleti fizika | Dirac-egyenlet |
| Maria Goeppert Mayer (1906–1972) | Elméleti fizika | Goeppert-Mayer-egység |
| Chien-Shiung Wu (1912–1997) | Részecskefizika; Kísérleti fizika | A Wu-kísérlet |
| Richard Feynman (1918 – 1988) | Kvantumfizika | Kvantumszámítás; Nanotechnológiai koncepció |
| Jocelyn Bell Burnell (1943 – ) | Asztrofizika | Rádiópulzár felfedezése |
Max Planck (1858 – 1947)
Max Planck német értelmiségi családba született. A család azonban inkább a teológiára, mint a tudományra összpontosított. Gimnáziumi tanára, Hermann Müller ébresztette fel Max kíváncsiságát és a tudomány iránti, egész életen át tartó szeretetét azzal, hogy bevezette őt a csillagászat, a mechanika és a matematika világába.
Ezzel szemben Max egyetemi professzora megpróbálta eltéríteni a elméleti fizikától. Ragaszkodott ahhoz, hogy a tudósoknak már alig van mit felfedezniük a fizikában. Max azonban kitartott az útja mellett, és 1918-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat a kvantummező-elmélet kidolgozásáért. Ma 83 tudományos intézmény viseli a nevét.
Marie Curie (1867–1934)
A női fizikusok közül Marie Curie talán a leghíresebb. Lengyelországban született, de tanulmányait és kutatásait Franciaországban végezte. A tudás iránti vágyában semmi sem állíthatta meg, még az életét is kockára tette a tudás érdekében. Korában a nőket nem vették komolyan, ezért mindenért meg kellett küzdenie, a laboratóriumi felszereléstől kezdve a munkájának elismeréséig.
Ő az első nő, aki Nobel-díjat nyert, és az egyetlen nő, aki kétszer is elnyerte azt. Ezenkívül ő az a két kutató egyike, akik két különböző kategóriában nyertek Nobel-díjat. Marie Curie-t még ma is minden idők egyik legnagyobb tudományos elméjeként tisztelik.
Lise Meitner (1878–1968)
Lise volt a második nő, aki fizika doktori címet szerzett a Bécsi Egyetemen. Emellett ő volt az első nő egész Németországban, aki fizika tanszékvezető professzori kinevezést kapott. A nácizmus térnyerésével azonban elvesztette pozícióját. Végül Svédországba menekült, és ott folytatta munkásságát.
Lise Meitner a maghasadás felfedezésében játszott kulcsszerepéről ismert, valamint arról, hogy ezért a munkáért nem kapott Nobel-díjat, noha sokan igazságtalannak tartják a mellőzését. A kémia Nobel-díjat egyedül munkatársa, Otto Hahn kapta meg, pedig Meiner ugyanolyan fontos szerepet játszott a kutatásban. Annak ellenére, hogy 49-szer jelölték Nobel-díjra (19-szer kémiából,30-szor fizikából) soha nem kapta meg azt.
Emmy Noether (1882–1935)
Emmy volt az a matematikus, akire a híres elméleti fizikusok támaszkodtak. Úttörő szerepet játszott az absztrakt algebrában, egy olyan matematikai ágban, amit a fizika minden kulcsfontosságú fogalmának bizonyítására használnak. Haladó algebrai ismereteit felhasználva fogalmazta meg a Noether-tételt, ami megmagyarázza a szimmetria és a megmaradási törvények közötti kapcsolatot.
Emmy nem volt hajlandó elfogadni, hogy a nőknek nem szabad a tudományos életben kiteljesednie. Amikor a náci Németországban eltiltották a tanítástól, ellenállásba vonult, és továbbra is gazdagította tanítványai szellemi világát és a fizika tudományágát. Számos neves tudós, akár saját korában, akár napjainkban, a matematika történetének legfontosabb nőjeként emlegeti őt.
Niels Bohr (1885 – 1962)
Nils dán, tudományos családból származott; apja és öccse szintén tudósok voltak. Még egyetemi tanulmányai alatt díjat nyert azzal, hogy kidolgozott egy módszert a folyadékok felületi feszültségének mérésére. A legfigyelemreméltóbb az volt, hogy a méréshez szükséges berendezést is ő tervezte és készítette el.
Nils segített feltárni az atom szerkezetét, és a kvantumelmélet magyarázatán dolgozott. Leghíresebb azonban a nevéhez kapcsolódó komplementaritási elv. Ma a koppenhágai Nils Bohr Intézet ösztönzi többek közt a biofizika, a részecskefizika és a kvantummechanika tanulmányozását.
Leo Szilard (1898–1964)
Leo Szilard talán a leginkább alulértékelt fizikus a listánkon. Számos hozzájárulást tett a fizika és a biológia területén. Már középiskolás korában is kiemelkedő teljesítményt nyújtott matematikából, 1916-ban elnyerte a magyar országos matematika-verseny díját. Sajnos az európai nagy háborúk idején üldözték, ezért családjával először Angliába, majd az Egyesült Államokba költözött.
Angliában tartózkodása alatt egyre inkább bosszantotta, hogy a hatóságok elutasították az atomenergia gyakorlati alkalmazásának lehetőségét. Rövid időn belül kidolgozta a nukleáris láncreakció elméletét. Leo ugyan a biológia és a fizika között ingadozott, de végül a fizikánál kötött ki. Az Egyesült Államokba való emigrációja után részt vett a Manhattan-projektben.
Enrico Fermi (1901 – 1954)
Gyerekkorában Enrico és bátyja pusztán szórakozásból olyan dolgokat építettek, mint például elektromos motorok. Egy nap véletlenül rábukkant egy könyvre, ami megnyitotta előtte a fizika tanulmányok kapuját. Enrico az elméleti és a kísérleti fizika területén dolgozott. Emellett egy egész generációt tanított fizikára.
Olyan egyenleteket alkotott, amik bármely elméletet kielégítettek, majd a laboratóriumban dolgozott azok bizonyításán. Ő azonosította és nevezte el a neutrínót (a könnyű elemi részecskék egyik fajtája). Enrico Fermi a Pauli-féle kizárási elvre építve kidolgozta a Fermi–Dirac-statisztikát. Azokat a részecskéket, amelyek ezt a statisztikát követik, az ő tiszteletére fermionoknak nevezték el. A Manhattan-projekt vezetője volt, de később felszólalt az atomenergia fegyverként való felhasználása ellen.
Paul Dirac (1902 –1984)
Paul Bristolból származott, és először nem mutatott tudományos hajlamot. Ennek ellenére szorgalmasan tanult, hogy ösztöndíjat nyerjen és beiratkozhasson a Cambridge-i Egyetemre. Ott matematikát tanult, és elmélyült az általános relativitáselmélet iránti érdeklődésében.
A diploma megszerzése után a fizikusok figyelmét magára vonta. A kvantummechanika és a kvantumelektrodinamika alapjairól szóló munkája úttörő volt. Azonban a Dirac-egyenlet az, ami halhatatlanná tette. Halála után a Fizikai Intézet (Egyesült Királyság) létrehozta a Paul Dirac-érmet az elméleti fizika terén elért kiemelkedő eredmények elismeréseként.
Maria Goeppert Mayer (1906–1972)
Maria Mayer az eddigi második nő, aki elnyerte a fizikai Nobel-díjat, amit 1963-ban, a magyar származású Wigner Jenővel együtt kapott meg. Az atommag nukleáris héjmodelljének kidolgozásával a híres tudósok és felfedezéseik sorába került.
De már a hivatalos elismerés előtt is mérföldkőnek számított az atomok kétfoton-abszorpciójáról írt diplomamunkája. Amikor ezt 1930-ban megírta, nehéz volt bizonyítani az elméletét. Harminc évvel később azonban a lézertechnológia igazolta azt. Ma a Goeppert–Mayer-egység (rövidítve GM) a kétfoton-abszorpciós keresztmetszet mértékegysége.
Chien Shiung Wu (1912–1997)
Sokan „a kínai Marie Curie”-nek nevezik Chien Shiung Wu-t. Ez azonban nem adja vissza Wu asszony teljesítményét, hiszen ő nem másolta Mme Curie-t. Más becenevek, mint például a „fizika first ladyje” vagy a „nukleáris kutatás királynője”, sokkal tiszteletteljesebbek.
Wu munkásságához tartozik az urán gázdiffúziós elválasztása és a Manhattan-projekt. Legismertebb eredménye a Wu-kísérlet, amely kimutatta, hogy a gyenge kölcsönhatásban nem érvényes a paritásmegmaradás. A felfedezésért járó Nobel-díjat kollégái kapták, ő azonban elnyerte az első Wolf-díjat fizika kategóriában. Ő az egyetlen női fizikus, aki elnyerte ezt a díjat.
Richard Feynman (1918 – 1988)
Richard úttörő szerepet játszott a kvantumszámítástechnika területén, és ő vezette be a nanotechnológia fogalmát is. A fizika tanárod segítségével megismerkedhetsz felfedezéseivel.
Richard már gyerekként is az otthoni laboratóriumában élte ki kíváncsiságát, ahol rádiókat szerelgetett és házi riasztórendszert épített.
Lelkes tanár volt, mind saját magának, mind nővérének, az asztrofizikus Joan Feynmannek. Középiskolás korában önállóan tanulta a felsőfokú matematikát, és szimbólumokat alkotott a szinusz-, koszinusz- és tangensfüggvényekhez. A törtekkel kapcsolatos számításokkal is kísérletezett. Richard elbűvölő személyiség és elismert író volt, emellett pedig lelkes fizikus, aki a Manhattan-projekten dolgozott.
Jocelyn Bell Burnell (1943 – )
Jocelyn nem volt jó tanuló. 11 évesen megbukott egy fontos vizsgán, ami miatt egy angol bentlakásos iskolában kellett folytatnia tanulmányait. Abban az időben még nem volt lehetőség online fizika tanárokat keresni az interneten, így oda kellett mennie, ahol a tudás volt.
Leo Szilardhoz hasonlóan a tudományos közösség alábecsüli Dame Burnell fizikához való hozzájárulását. Posztgraduális hallgatóként a részletek iránti éles figyelme segítette a forgó neutroncsillagok észlelésében. Felfedezésének dicsőségét azonban kollégája, Antony Hewish kapta. Hewish elfogadta a Nobel-díjat a felfedezéséért, annak ellenére, hogy szkeptikus volt a eredményeivel kapcsolatban.
Összefoglalás AI segítségével
Tetszett a cikk? Értékeld!
Loading...
