A magyar úszónők legnagyobb sikerei nem pusztán érmek és rekordok felsorolásaiban merül ki. Korszakalkotókként a sportág és az emberi teljesítőképesség határait feszegették, a köréjük épülő történetekben pedig a tehetség, a kitartás és a történelmi körülményekkel való szembenézés egyszerre van jelen.
A magyar női úszósport egy teljes évszázadon keresztül világszínvonalú eredményeket hozott, amellyel újra és újra példát mutat, hogy egy kis ország is képes tartósan a nemzetközi élvonalban maradni.
Sikereik rendkívül sokoldalúak, mégis egyediek: más utat járt be egy berlini olimpia bajnok, mint egy rendszerváltás után felnövő klasszis, vagy egy olyan sportoló, aki pályafutása megszakítása után is képes volt visszatérni a csúcsra.
Ami azonban minden történetben közös, az a következetes munka, a versenyhelyzetekben mutatott kivételes mentális erő és az a képesség, hogy a legnagyobb nyomás alatt is képesek voltak önmagukon felül teljesíteni.
A magyar úszónők a sporttörténetet formálva mutattak példát és adtak inspirációt a következő generációk számára. Nézzük meg, kik a magyar úszósport legsikeresebb női sportolói, akiknek teljesítménye ma is mérceként szolgál mindazok számára, akik a medencében próbálják megtalálni önmagukat!
Novák Ilona
1 olimpiai aranyérem
35x magyar bajnok
Novák Ilona (Popper Imréné) Budapesten született 1925-ban. Ő volt a magyar úszósport egyik első nagy női olimpiai bajnoka. Pályafutása csúcsát a 1952-es helsinki olimpián érte el, ahol 4 x 100 m gyors váltóban világcsúccsal szerzett aranyérmet Temes Judittal, Novák Évával és Szőke Katalinnal, amely világszintű elismerést hozott.
Ezenfelül négyszer diadalmaskodott a főiskolai világbajnokságokon. A gyors- és vegyes váltó mellett hátúszásban is kiemelkedett a mezőnyből. 100 és 200 méteren is többszörös országos csúcsot úszott.
Visszavonulását követően testnevelőként dolgozott, és aktívan részt vett a magyar úszósport vezetésében. Többek közt a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ), az Európai Úszószövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökségi tagja, illetve egy évig az úszóválogatott szövetségi kapitánya volt. 2019-ben, 94 éves korában hunyt el.
Littomeritzky Mária
1 olimpiai aranyérem
1 Eb-aranyérem és 1 -ezüstérem
Littomeritzky Mária (Szeged, 1927–Budapest, 2017) három olimpián is részt vett. A már említett 1952-es helsinki ötkarikás játékokon a 4 × 100 méteres gyors váltóval szerzett aranyérmet.
Akkoriban viszont nem állhatott fel a dobogóra, mert csak az előfutamban versenyzett, a döntőből kimaradt. Hazatérése után utólag ő is megkapta az aranyérmet, és a MOB olimpiai bajnokként tartja számon – még ha a nemzetközi listákról hiányzik is a neve.
Az 1954-es torinói Eb-n ugyanebben a kategóriában lett aranyérmes, egyéniben 100 m pillangón pedig ezüstérmes. Emellett négyszeres főiskolai világbajnok és 23-szoros magyar bajnok.
Versenyzői pályafutása alatt gyógyszerészeti diplomát szerzett, 1959-es visszavonulását követően ezen a területen és úszóedzőként helyezkedett el.
Székely Éva
1 olimpiai arany- és 1 ezüstérem
1 Eb-ezüstérem
Székely Éva a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok magyar úszónő, Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó felesége, valamint Gyarmati Andrea olimpiai ezüst- és bronzérmes, illetve Európa-bajnok magyar úszó édesanyja.
Budapesten született 1927-ben. A második világháború alatt zsidó származása miatt nem versenyezhetett. Ezt követően 1945-ben 100 méteres mellúszásban országos csúccsal tért vissza. 1947-ben első nőként úszott versenyen 200 métert pillangó kartempókkal. Ez azért is érdekes, mert akkoriban még nem létezett hivatalosan a pillangóúszás versenyszáma.
Ugyanebben az évben a monte-carlói Eb-n 200 méter mellúszásban ezüstérmet szerzett. Szintén ebben a kategóriában az 1952-es ötkarikás játékokon aranyérmet szerzett, az 1956-ban Melbourne-ben pedig ezüstérmet. Emellett nyolcszoros főiskolai világbajnok, 32-szeres magyar bajnok és hatszoros világcsúcstartó.
Pályafutása 1960-ban ért véget, amikor a Kádár-rendszer nem engedte meg, hogy férjével egyszerre utazzon ki a római olimpiára. Gyógyszerészként és edzőként tevékenykedett, és több sikeres könyve is megjelent. 1976-ban az úszó Hírességek csarnokába választották.
Novák Éva
1 olimpiai arany- és bronzérem, 2 ezüstérem
15x magyar bajnok
A szintén budapesti Novák Éva , Novák Ilona testvére 1930-ban született. Olimpiai bajnok és többszörös világrekorder magyar úszónő. Az 1948-as londoni olimpián bronzérmes lett 200 méteres mellúszásban.
Szintén ebben a kategóriában 1950-ben Székesfehérváron ő lett az első magyar nő, aki világcsúcsot úszott, amellyel a vasfüggöny nyugati oldalán is nagy visszhangot keltett. A kételkedőknek ugyanebben az évben újabb világcsúccsal válaszolt. A főiskolai világbajnokágokon háromszoros aranyérmes.
Novák Éva az olimpia alatt teljes titokban kötött házasságot Pierre Gerard belga sportújságíróval. Hazatérése után férjét kiutasították az országból, az ő útlevelét pedig bevonták, így csak komoly nehézségek árán utazhatott Belgiumba férjéhez.
Az 1952-es helsinki olimpián gyors váltóban szerzett aranyérem mellett 400 méter gyorson és 200 méter mellen második helyen ért célba – utóbbiban Székely Éva mögött.
1956-ban a melbourne-i játékokon már belga színekben versenyzett. Közben orvosi diplomát szerzett és szemsebészként dolgozott Brüsszelben. 2005-ben a belga fővárosban hunyt el.
Temes Judit
1 olimpiai arany- és bronzérem
1 Eb-arany és -ezüstérem
Temes (Tuider) Judit (1930–2013) olimpiai és Európa-bajnok magyar úszónő. Az 1952-es helsinki olimpián szerzett 4 x 100 gyors váltón szerzett aranyérem tagja, ez mellé pedig 100 m gyorsúszásban egy bronzérmet is begyűjtött. Ugyanezekben a számokban az 1954-es torinói Eb-n arany-, illetve ezüstérmet szerzett.
Emellett 12-szeres főiskolai világbajnok és magyar egyéni bajnok. 1956-ban vonult vissza, sportpályafutását követően pedig sikeres orvosi és sportvezetői karriert futott be. A MÚSZ, a MOB és az Európai Úszószövetség tajaként is tevékenykedett. 2010-ben Nílusi ballada a főpapról és a szajháról címen könyvet adott ki.
Szőke Katalin
2 olimpiai aranyérem
2 Eb-aranyérem
Szőke Katalin (Budapest, 1935–Los Angeles, 2017), ismertebb nevén Szőke Kató vizes sportokban ismert családból származott: édesapja Homonnai Márton olimpiai bajnok vízilabdázó, édesanyja Szőke Katalin úszó, első férje Markovits Kálmán olimpiai bajnok vízilabdázó volt.
Második férje, Domján Árpád szintén vízilabdázó olimpikon volt, akivel a melbourne-i olimpia után az Egyesült Államokban telepedtek le.
1952-ben, mindössze 16 évesen tagja volt a Moszkvában (Littomeritzky Mária, Novák Éva, Szőke Katalin, Székely Éva), majd a helsinki olimpián (Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Katalin) is világrekordot úszó gyors váltónak. Emellett 4 x 100 m vegyes váltóban is világcsúcstartó volt.
1988-ig ő volt a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok – minden sportágat figyelembe véve –, 1992-ig pedig az egyetlen többszörös olimpiai bajnok magyar úszónő. Mindkét rekordját Egerszegi Krisztina döntötte meg. A főiskolai vb-n kétszer, a magyar bajnokságon pedig kilencszer diadalmaskodott.
Egerszegi Krisztina
5 olimpiai arany-, 1 ezüst- és 1 bronzérem
2 vb- és 9 Eb-aranyérem
Egerszegi Krisztina (Budapest, 1974), becenevén Egér, Egérke, ötszörös olimpiai-, kétszeres világ-, és kilencszeres Európa-bajnok magyar úszó, az egyik legeredményesebb és 1988 óta a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok.
Az első sikereit 1985-ben érte el, majd 1988-ban a szöuli olimpián a magyar csapat legfiatalabb versenyzőjeként 100 méter háton országos csúccsal szerzett ezüstérmet, 200 méteren pedig olimpiai és Európa-csúccsal aranyérmet – mindössze 14 évesen.
1991-ben a begyűjtötte a magyar úszósport első női vb aranyait, a többi pedig már történelem:
- 1991-es vb, Perth: aranyérem (200 és 100 m hát – előbbit Európa-csúccsal)
- 1991-es Eb, Athén: aranyérem (200 és 100 m hát – mindkettőt világcsúccsal, 400 m vegyes)
- 1992-es olimpia, Barcelona: aranyérem (200 és 100 m hát – mindkettőt olimpiai csúccsal, 400 m vegyes)
- 1993-as Eb, Sheffield: aranyérem (200 és 100 m hát, 400 m vegyes, 200 m pillangó)
- 1994-es Eb, Róma: ezüstérem (200 m hát)
- 1995-ös vb, Bécs: aranyérem (200 m hát, 400 m vegyes), ezüstérem (4 x 100 m vegyes)
- 1996-os olimpia, Atlanta: aranyérem (200 m hát), bronzérem (400 m vegyes)
alkalommal magyar bajnok.
Többször is az év magyar úszójának és sportolójának választották, 1992-ben ő lett Európa legjobb női úszója, de számos más díjat is kiérdemelt:
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1996)
- MOB-érdemérem (1997)
- Az évszázad sportolója (2001)
- Prima Primissima díj (2007)
1996-ban, az atlantai játékok után vonult vissza – 22 éves korára mindent elért, amit az úszásban lehetett. Három gyermeke van, a mindennapjait igyekszik a nyilvánosságtól elzárkózva élni. 2022-ben Darnyi Tamással a 19. FINA vizes világbajnokság egyik kampányarca lett, valamint a másik híres magyar férfi úszó, Wladár Sándor alapította Úszó Nemzet Program nagykövete.
Kovács Ágnes
1 olimpiai arany- és 1 bronzérem
2 vb- és 7 Eb-aranyérem
Kovács Ágnes 1981-ben született Budapesten. A felnőttek mezőnyében először az 1995-ös Eb-én alkotott maradandót: 100 m mellúszásban bronzérmes lett, a 4 x 100 vegyes váltóban – Egerszegi Krisztinával, Klocker Edittel és Lakos Gyöngyvérrel – pedig ezüstérmes. Az 1996-os sydney-i olimpiai játékokon 200 méter mellúszásban bronzérmet szerzett.
Pályafutása 1997-re ért be: a következő négy évben ő volt az egyedüli magyar úszónő, aki minden világversenyről aranyéremmel tért haza:
- 1997-es Eb, Sevilla: aranyérem (100 és 200 m mell)
- 1998-as vb, Perth: aranyérem (200 m mell)
- 1999-es Eb, Isztambul: aranyérem (50, 100 és 200 m mell)
- 2000-es Eb, Helsinki: aranyérem (50 és 100 m mell), ezüstérem (200 m mell)
- 2000-es olimpiai, Sydney: aranyérem (200 m mell)
- 2001-es vb, Fukuoka: aranyérem (200 m mell), bronzérem (100 m mell)
2001 és 2006 között az Egyesült Államokban tanult, miközben aktívan versenyzett. 2006-ban hazai közönség előtt a budapesti Eb-n 50, 100 és 200 méteres mellúszásban is bronzérmet szerzett. 2007 végén nagy port kavaró doppingügybe keveredett, a fegyelmi bizottság végül felmentette.
2008-ban vonult vissza, azóta úszóedzőként, egyetemi oktatóként, valamint a sport és a nemzetközi szervezetek területén tevékenykedik.
Risztov Éva
1 olimpiai aranyérem
3 vb- és 7 Eb-ezüstérem
Risztov Éva Hódmezővásárhelyen született 1985-ben. Pályafutása során a medencében és nyílt vízen egyaránt kiemelkedő teljesítményt nyújtott:
- 2002-es Eb, Berlin: ezüstérem (200 m pillangó, 400 m gyors, 400 m vegyes, 800 m gyors)
- 2003-as vb, Barcelona: ezüstérem (200 m pillangó, 400 m gyors, 400 m vegyes)
- 2004-es Eb, Madrid: ezüstérem (400 m vegyes)
A 2008-as pekingi olimpia után ideiglenesen visszavonult a versenyzéstől. 2009 júliusában a balatoni öbölátúszó verseny megnyerésével tért vissza.
A 2012-es debreceni Eb-t egy bronz- és egy ezüstérmmel zárta, a 2012-es londoni olimpián pedig a 10 km nyílt vízi úszásban nyert aranyérmet. 2014-ben a berlini Eb-n szerzett ezüstérmével egészítette ki éremkollekcióját.
Hatszoros rövidpályás Európa-bajnok, medencében és nyíltvízen összesen 61-szeres magyar bajnok. Aktív pályafutását 2017-ben fejezte be.
Hosszú Katinka
3 olimpiai aranyérem
26 világ- és 35 Eb-aranyérem
Hosszú Katinka (Pécs, 1989), becenevén Iron Lady, nemcsak a híres magyar női úszók, hanem a hazai és nemzetközi úszósport egyik legendája. Becenevét fizikai erőnléte, mentális ereje, valamint példátlan kitartása és küzdeni akarása ihlette.
olimpiai, világ- és Eb-aranyérmet zsebelt be.
Nehéz összefoglalni legkiemelkedőbb eredményeit:
- 2015-ös vb, Kazany: aranyérem (200 és 400 m vegyes – előbbit világcsúccsal)
- 2016-os olimpia, Rio: aranyérem (400 m vegyes – világcsúccsal, 100 m hát, 200 m vegyes – olimpiai csúccsal), ezüstérem (200 m hát)
Hosszú Katinka 2013-ban az eindhoveni rövidpályás világkupán két nap alatt négyszer úszott világcsúcsot. Ugyanebben az évben ő lett az első magyar versenyző, aki egy időben tartotta a világrekordot mind az öt vegyesúszó számban (200 m, 400 m, rövid pályán: 100 m, 200 m, 400 m).
Kiemelkedő karrierjét számos díjjal tüntették ki. Legnagyobb sikereit az amerikai Shane Tusuppal érte el, akivel öt évig voltak házasok. 2022-ben ment hozzá Gelencsér Mátéhoz, akivel két gyermekük született. Aktív pályafutása 2025-ben ért véget.
Az elmúlt években többször is a MÚSZ-szal szemben megfogalmazott éles bírálata miatt került a média figyelmébe. Amellett, hogy édesanya, üzletasszonyként tevékenykedik: 2018-ban indította saját, Iron Swim (ma: Iron Swim Budapest) úszóklubját.
Listánk nem teljes: Gyenge Valéria, a már említett Gyarmati Andrea és Telegdy-Kapás Boglárka is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar női úszósport ott tartson, ahol ma. A legjobb magyar női úszók azon túl, hogy olimpiai érmeikkel és világcsúcsaikkal írták be nevüket a sporttörténetbe, példát mutattak kitartásból, tehetségből és önmaguk folyamatos túlszárnyalásából.
Összefoglalás AI segítségével
Tetszett a cikk? Értékeld!
Loading...