Amerikai angollal lévő elsősorban beszélgető/chat partner. Bármilyen szinttel, tudással, kéréssel keress meg bátran!

Lili interjúja

• Folyékonyan beszéled ezt a nyelvet a származásod miatt, vagy például azért, mert egy tanár kedvett adott, hogy megtanuld?

  Három éves koromban Amerikába költöztem a családommal és ott voltunk 9 éves koromig. Pont abban a korban volt szerencsém kezdeni ott az "életet", amikor elkezdtem beszélni. Hamarabb megtanultam angolul beszélni, mint magyarul, hála a különböző csecsemő kori tevékenységeknek, amikre beirattak a szüleim. Anyukámnak egyik szeme sírt, másik nevetett mert magyar tanár végzettsége is van és sok időt, energiát fektetett be abba, hogy megtanuljak magyarul, ámde hiába. Angolul beszéltem otthon a szüleimmel, illetve a testvéreimmel is, meg persze mindenhol máshol is. Testvéreimmel azóta is angolul beszélek, valahogy ez így maradt. Szüleimmel pedig gyakran hunglish-t használok, ha épp néha nem sikerül egyik nyelven sem kifejezni magam. :)

• Nevezd meg azt az élő, történelmi vagy kitalált szereplőt, aki szerinted a szóban forgó kultúra emblematikus képviselője!

  Ez egy bonyolult kérdés, mert felsőoktatási tanulmányaimat az Egyesült Királyságban csinálom/tam, míg gyerekkorom egyik részét Amerikában töltöttem, más a két kultúra. Ha a brit kultúrából emblematikus képviselőt választhatok, akkor Winston Churchill lenne az egyik, akiről jó közelképet kaptam Boris Johnson egyik legjobb könyvéből. Elképesztően megfontolt, bölcs, előrelátó. Képes a jövőbeli érdekekért a jelenben áldozatokat hozni, ami ritka kivételes karakterjegy. Persze a szájában mindig ott lógott a szivar és a napi whiskey mennyiség is szükséges volt neki a funkcionáláshoz, de talán ez teszi szimpatikussá. Mindekinek van valami szenvedélye, ami elviselhetővé teszi az egyébként nehéz hétköznapokat, bár nem mindegy, hogy az mennyire káros.. Komor ember volt, legalábbis majdnem mindig úgy ábrázolták, ez a komorság jellemző az életre is az Egyesült Királyságban, a szinte állandó szürke s esős időjárásával.
  Amerika szerintem ennek az ellenkezője: vidámabb, színesebb. Kicsit mainstream válasz lehet, de az amerikai kultúra emblematikus képviselője számomra Martin Luther King Jr., akit minden próbálkozás ellenére sem sikerült megállítani, és megőrizte pozitív életszemléletét, ami segítette "álmait" megvalósításában. Ezzel tudott másokat is inspirálni. A közjó érdekében cselekedett. Empatikus és optimista volt dacára a körülményeknek.

• Van olyan szó, kifejezés, hagyomány vagy tipikus viselkedés, amely különösen szórakoztat az adott idegen nyelvben?

  Imádom az amerikai szokások közül, például azt, hogy sok a közösségi ünnepelés, jókat buliznak. Akár legyen szó Halloween-ról, vagy a Memorial Weekend-ről, Júilus negyedikéről, szeretnek enni és mulatozni. Ezt én is tudnám támogatni. Illetve, mind a britek, mind az amerikaiak elképesztően nyitottak, barátságosak és segítőkészek. Ilyen a személyiségük, sokkal pozitívabbak, mint például a kelet-európaiak. Sokat kellene/lehetne tanulni tőlük ilyen téren, mert a mindennapi életet is jobbá teszi, ha egymás iránt tisztelettel vagyunk.

• Miért fontos ezen a nyelven beszélni, akár tudományos, szakmai vagy személyesebb szempontból?

  A világ legfontosabb nemzetközi nyelve az angol. Az igaz, hogy a kínait, de még az indiai nyelvjárásokat is többen beszélik. Ha ezt a nyelvet magabiztosan használod, majdnem bárhol megállod a helyed. Ezért a mai modern világban szerintem elengedhetetlen az angol nyelv ismerete. A legtöbb szakmánál pluszpont, ha jó az angol tudásod. Tudományos területeken is a legtöbb kutatás, esszé, stb. is angolul van, így ezáltál teljesen új nézeteken keresztül láthatod a dolgokat, megnyílhat előtted másképp a világ. Illetve, eredeti nyelven nézni vagy olvasni egy alkotást pluszt ad hozzá, a teljesség élményét jelenti.

• Mi ennek a nyelvnek a fő nehézsége, és mi segítheti elő a tanulását?

  Tanulóimnál gyakran észreveszem, hogy magyarról angolra próbálnak fordítani. Ez lehetetlen, annyira különbözik a két nyelv szemantikája és struktúrája, grammatikája. Úgy veszem észre, ezt, sajnos, a közoktatásból hozzák, s miután évek óta így gyakorlják a nyelvet, nehéz átállítani őket egy egkzaktabb módszerre. Általában ilyenkor azt szoktuk mondani - ami tényleg nem üres szlogen, mert ugye heti 1-2 angol óra sajnos nem elég, hogy minél többet kell angol nyelvközegben mozogni. Nyilván ezt Magyarországon nehéz kivitelezni, úgyhogy érdemes minél több filmet, sorozatot angol nyelven, angol felirattal nézni. Podcasteket hallgatni, illetve saját szintnek megfelelő könyvet olvasni. Nem szabad túlőnni a célon, ha nem lesz az embernek sikerélménye, akkor nehezére esik követni ezt a gyakorlatot. Érdemes könnyebb dolgokkal kezdeni, akár olyanokkal, amelyek a saját szintjénél lejjebb vannak. Ha belejön az ember, onnan könnyebb sokkal szintet lépni és még jó érzés is lesz.

• Mondj el nekünk egy anekdotát a munkáddal vagy az iskolai végzettségeddel kapcsolatban.

  Amikor hazaköltöztünk Amerikából, 9 éves voltam és épp az általános iskola negyedik osztályát kezdtem. Szüleim egy kéttannyelvűbe szerettek volna beiratni de nem sikerült jól a felvételi. Olyannyira, hogy közölték velünk, hogy én nem tudok angolul. Ez így nem volt teljes mértékben igaz; tudtam a "mammal" (emlős) szó jelentését, de erről magyarul nem, csak angolul tudtam értekezni. Inkább azt kellett volna mondaniuk, hogy magyarul nem tudok. :) Végül a kerületi iskolába irattak be, ahol rögtön az első pár angol órán kiderült, hogy itthon teljesen másképp működik az angol oktatás, főleg azért, mert brit angolt tanítanak. Megkérdezte az angol tanár egyszer: "have you got any brothers or sisters?" mire válaszoltam, hogy "yes, I do". Rám szólt, hogy ha "have you got"-tal kérdezünk, akkor úgy is kell válaszolni, hogy "yes, I have". Furcsálltam, mert Amerikában nem fektettek hangúlyt ilyen pontos szabályokra, a lényeg, hogy tudd helyesen használni a nyelvet, és az mindegy volt, hogy hogyan (nem beszélve arról, hogy senki nem használja ezt a "have you got" formát). Ez a történet megmaradt az emlékezetemben, és mindig jót mosolygok magamban, hogy az angol tanárnak fogalma sem volt, hogy a brit angolon kívül létezik más angol is, így felnőtt fejjel visszanézve kicsit kínos... :) Amióta éltem kint az Egyesült Királyságban, kiderült, hogy ott sem veszik ezeket ennyire komolyan.

• Segíts nekünk egy kicsit jobban megismerni azzal, hogy elmeséled a különböző utazásaidat.

  Nagyon szerencsésnek érzem magam , hogy amíg Amerikában éltem, nagyon sok államba volt lehetőségem elutazni. Sajnos, Canadában nem nagyon voltam, csak a "kötelező" Niagara Vízesésnél. Mielőtt kimentem Walesbe, hogy megcsináljam a BSc diplomám, Skóciában is jártam, mert ott kötött ki az egyik bátyám. MSc diplomámat jelenleg Angliában csinálom. Már csak Írország hiányzik a listámról és kipipálható az Egyesült Királyság. Európán belül nem utaztam annyit, mint Amerikán belül. Voltam egyszer egy 2 hetes cserediák-programon Németországban, mert gimnáziumban német tagozatos voltam, arra emlékszem, hogy a vendéglátó családom reggel, délben, és este is szendviccsel etetett. Jártam már Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, és Belgiumban is. Kinyílt a szemem a világra, örülök, hogy ilyen lehetőségem adódott az életben. Szeretek új kultúrákat megismerni, saját bőrömön megtapasztalni, más hogyan él.

• Mitől vagy Superprof amellett, hogy képes vagy több nyelven kifejezni magad?

  Régóta érzem, hogy a tudásomat át szeretném adni annak, akinek szüksége van rá. Fiatal vagyok, talán kicsit naív is, így még hiszek az emberek jóindulatában, én magam is törekszem arra, hogy türelmes legyek, megértő. Empatikus vagyok, nem véletlenül tanulok pszichológiát. Szeretnék segíteni az embereknek céljaik elérésében, ami számomra is kiteljesdést jelent.