Zene nélküli élet egyszerűen hiba, fáradság, száműzetés.
Friedrich Nietzsche
Legyen szó elektromos gitárról, fuvoláról, trombitáról vagy dobról, a zene sok boldogságot hozhat az életünkbe. Sokan játszanak valamilyen hangszeren, de kevesen a dobokon. Te talán ezen kevesek közé tartozik? Buddy Rich autodidakta volt, akárcsak a Slayer dobosa, Dave Lombardo is. Ők sem tudtak kottát olvasni.
De vajon követnünk kell-e ezeket a példákat?
Bár dobolhatsz csak ritmus alapján, azt gondolkuk, hogy a dobolás profi elsajátításához elengedhetetlen a kottaolvasás tanulása is. Ne aggódj, elmagyarázzuk, hogyan kell kottát olvasni és hogyan fejlődhetsz a dobolásban!
🎼 Miért érdemes megtanulni a ritmikus kottaolvasást a doboláshoz?
A kottaolvasás sok dobost elriaszt, és sokan inkább megelégednek a tablatúrákkal vagy a hallás utáni játszással. Bár ez a gyakorlat dicséretes, rengeteg oka van annak, hogy megtanuljuk a doboláshoz szükséges kottaolvasást.És nyugodjatok meg, a ritmikus kottaolvasás sokkal könnyebb, mint azok a szolfézsórák, amiken a zeneiskolákban kell részt venned, ha zongorán, hegedűn vagy csellón tanulsz. A dobkotta egyszerűbb, és a zeneórád során akár 15 perc alatt máris elkezdhetitek megérteni. De mégis mi értelme van ennek?
A ritmikus kottaolvasás elsajátításával így képesek lesztek:
📝 Mi az a ritmikus kottaírás?
A ritmusjelölés azért van, hogy segítsen a ritmusproblémákkal küzdő dobosoknak. Néha a hallás nem elég ahhoz, hogy egy dalt eldobolhassunk, főleg ha nincs elég ritmusérzékünk! Figyelem, a kotta nem feltétlenül szabványosított. Valójában minden dobos úgy állítja össze a dobkészletét, ahogy jónak látja. Lehet, hogy nem egy lábdobod van, hanem kettő, egy pergődobbal, nincs lábcined, de van helyette 10 cintányérod és 5 csengőd.
Így nehéz egy egységes kottázási rendszert kialakítani. Lehetnek különbségek a magyar és az amerikai kottázás között is, de általában könnyen megértheted a dolgokat! Norman Weinberg „Guide to Standardized Drumset Notation” című könyve jó alapot nyújt a dobkészlet lehető legteljesebb kottázásához.
A kotta
A kotta a zeneelméletben az a öt vízszintes, párhuzamos vonal, amire a hangjegyeket írják. Az első vonal a legalacsonyabb, az utolsó pedig a legmagasabb hangokat jelöli. A vonalközt a vonalak közötti terek jelentik, összesen négy van belőlük. A dobok esetében a kotta nyilvánvalóan arra szolgál, hogy egységessé tegye a zenészek kottáit, mivel azokban inkább szimbólumok, mint hangjegyek szerepelnek. A szimbólumok arra szolgálnak, hogy tudjuk, hol és mikor kell ütni.
A kulcs
A dobnál nincs kulcs (violin vagy basszus)! Ez a hangszer nem harmonikus, ezért a kulcs szimbólumát két vízszintes vonal helyettesíti. A két vonal egyértelműen jelzi, hogy ez egy dobkotta, és nem például egy zongorakotta.
Az ütemjelzés
A kotta elején található ütemjelzés határozza meg az ütem hosszát. Ha változik, a darab közepén is megjelenhet.
Két, egymás fölött álló számból áll:
- A felső szám meghatározza a taktusban lévő ütemek számát,
- az alsó pedig egy ütem hosszát.
Például a 6/8 azt jelenti, hogy 6 ütem lesz, amelyek mindegyike „8” időtartamú.
Az alsó számok a standard időtartamok alapján vannak meghatározva:
- a 4 egy negyednek felel meg, tehát 1 ütemnek,
- a 8 egy nyolcadnak felel meg, tehát fél ütemnek,
- a 16 egy tizenhatodnak felel meg, tehát egy negyed ütemnek,
- és így tovább
A rockzenében általában 4/4-es vagy 6/8-as ritmusokat használnak.
Természetesen az adott zenei stílushoz kell igazodni.
🥁 A dobosok ütőhangszer-jelölései
A doboknál a hangjegyek azt jelzik, hova kell ütni. Mivel azonban nincs szabványosítás, elengedhetetlen, hogy minden kottához legyen magyarázat.
🥢 A dobok szimbólumai
A kottából való doboláshoz egy kis gyakorlatra van szükség. Térjünk át magára a kottaolvasásra.
- A pergődobot (alulról számolva) a harmadik vonalban egy teljes hangjeggyel jelölik. A szár normál ütésnél felfelé irányul. A cross-stick technika (a dobverő egyik vége a pergőbőrön fekszik, a másikkal a dob peremét ütöd meg) alkalmazásához a teljes hangjegyet egy kereszttel (x) helyettesítik,
- A lábdob az első vonalban található, a hangjegy szára lefelé irányul. Ha van egy második lábdob, azt ugyanúgy jelölik az első vonalon,
- A tamok inkább a kotta felső részén helyezkednek el. A felsőtam az utolsó vonalon lesz, a hangjegy szára felfelé. A középső tamok a negyedik vonalközön és a negyedik vonalon lesznek, míg az állótam a második vonalközt fogja elfoglalni.
A lábcin pedál nem szerepel ebben a kottában, hogy ne nehezítse meg a dolgot, és ne zavarja meg a kezdőket!
📌 A cintányér jelölések
A cintányérok jelölése határozottan az ötödik vonal felett található:
🖇️ Az időértékek és a jelölések
Két- vagy háromnegyedes ritmus, triola, tempóváltás, bal kéz játéka… A dobosnak improvizálnia kell, de egyúttal a többi hangszert is irányítania kell. A hangoknak – még a doboknál is – van időtartamuk, és néha szünetek is előfordulnak közöttük.
A hangjegyek
A hangjegyek mind összefüggenek egymással. Időtartamuk arányos:
- Egy egészjegy két féljegynek felel meg,
- egy féljegy két negyedjegynek felel meg,
- egy negyedjegy két nyolcadjegynek felel meg,
- egy nyolcad két tizenhatodnak felel meg,
- és így tovább.
Rövid összefoglalás:
| Név | Érték | Egyenérték |
|---|---|---|
| Egész hang | 4 negyed (1 ütem) | 2 fél = 4 negyed |
| Félhang | 2 negyed (½ ütem) | 2 negyed |
| Negyedhang | 1 negyed (¼ ütem) | 2 nyolcad |
| Nyolcadhang | ½ negyed (⅛ ütem) | 2 tizenhatod |
| Tizenhatodhang | ¼ negyed (1/16) | 4 harmincketted |
| Harminckettedhang | ⅛ negyed (1/32) | 2 hatvannegyeded |
| Hatvannegyedhang | 1/16 negyed (1/64) | 1 fekete = 16 négyszeres tizenhatod |
Szünetek
A zenében nem minden hangot játszunk el. Gyakori, hogy szüneteket hagyunk. Ezeket a szüneteket jelek jelölik:
- Egész szünet,
- Fél szünet,
- Negyed szünet,
- Nyolcad szünet,
- Tizenhatod szünet,
- Harmincketted szünet,
- Hatvannegyed szünet
Néha szükség van metronóm használatára, hogy pontosan tartani tudjuk az ütemet, mivel a hangszerek elemei közötti időközök nem mindig azonosak.
📓 Kötelező-e megtanulni a ritmikus kottaolvasást a doboláshoz?
Buddy Rich, Dave Grohl, John Bonham, Keith Moon... Számos nagy dobos autodidakta (vagy az volt a kezdeti időszakban). Ők csak a ritmussal törődtek, nem a kottákkal.
Íme egy rövid interjú egy hobby dobossal, aki már több tíz éve dobol. Feltettem neki néhány kérdést a tanulásáról és arról, mit gondol a ritmikus kottaolvasásról:
Hogyan tanultál meg dobolni?
1981-ben, 16 évesen tanultam meg dobolni: lemezeket hallgattam, és a hallott ritmusokat próbáltam reprodukálni. Először egy viszonylag lassú blues-ritmussal kezdtem, hogy alaposan kielemezhessem a dalt.
Amikor már sikerült úgy játszani, ahogy jónak tartottam, gyorsabb tempóra váltottam. Először az AC/DC Highway to Hell című albumán, majd a Stray Cats rockabilly-zenéjén és a Clash punk rockján gyakoroltam. A London Calling című album nagyon sokoldalú a dobosok számára.
Három évvel később elkezdtem barátaimmal zenélni.
Miért nem tanultad meg a ritmikus kotta olvasást? Ez jelentett bármilyen hátrányt?
Nem éreztem szükségét, hogy megtanuljam a ritmikus kottát a doboláshoz. A hallás utáni játék elég volt ahhoz, hogy megértsem, hol és mikor kell ütni.
Ez soha nem jelentett hátrányt számomra! Úgy gondolom, hogy a ritmikus kottaolvasás elengedhetetlen, ha big bandben játszol, vagy stúdióban más művészekkel, akik kottát használnak. Ha csak magadnak játszol, simán boldogulhatsz nélküle.
És egy ritmust megjegyezni nem bonyolult anélkül, hogy leírnád?
Egyáltalán nem! Jó a zenei memóriám, így ez nem okozott gondot.
A zenekarunkban sokszor érzés alapján játszunk. A nagybőgős, a gitáros vagy én hozunk egy ötletet, amit hármasban fokozatosan fejlesztünk tovább, hogy életre keltsünk egy új dalt.
Összefoglalás AI segítségével
Tetszett a cikk? Értékeld!
Loading...
