20 évnyi magánoktatói tapasztalattal, anyanyelvi szintű francia nyelvismerettel segítek elérni a nyelvi céljaidat kezdő szinttől egészen felsőfokig, és azon túl is.

Dávid interjúja

• Folyékonyan beszéled ezt a nyelvet a származásod miatt, vagy például azért, mert egy tanár kedvet adott, hogy megtanuld?

  Középiskolában kezdtem franciául tanulni. Egy év múltán úgy éreztem, hogy gyorsabb tempóban szeretnék haladni, így jutottam el akkori magántanáromhoz, Ritához, akinek a nyelv és a tanítás iránti szenvedélye engem is “lángra lobbantott”. Innét aztán nem volt megállás… ELTE francia szak, OTDK győzelem, francia kormány ösztöndíja, doktori képzés a Sorbonne-on, első egyetemi állás.

• Nevezd meg azt az élő, történelmi vagy kitalált szereplőt, aki szerinted a szóban forgó kultúra emblematikus képviselője!

  Az elmúlt 30 év során, amióta először találkoztam a nyelvvel, rengeteg francia kiválóság életművébe sikerült betekintést nyernem: XIV. Lajos, Pasteur, Marie Curie, Jeanne d’Arc, Chanel, Descartes, Eiffel, Sartre és még sorolhatnám. Mégis most egy magyar származású írónőt emelnék ki, Kristóf Ágotát, aki francia nyelven írt művein keresztül vált világhírűvé. Tökélyre fejlesztve a minimalista kifejezési stílust megmutatta, hogy a szavak ereje elsősorban a tartalmukban van. Azt hiszem, hogy ez a gondolat alkalmazható arra is, hogy mire kell szerintem mindenekelőtt törekednie egy nyelvtanulónak: a kommunikációra, legyen az bármilyen egyszerű is. Ha az megvan, a lényeg már megvan, a többi szinte csak dekoráció. Ettől persze a francia nyelv még egy gyönyörű és hihetetlenül gazdag eszköztár, amit érdemes minél jobban kiaknázni, de a lépésről lépésre haladás nagyon fontos.

• Van olyan szó, kifejezés, hagyomány vagy tipikus viselkedés, amely különösen szórakoztat az adott idegen nyelvben?

  A három Párizsban töltött év alatt számtalanszor megéltem egy végtelenül rokonszenves attitűdöt, amire most csak egy példát hozok: egy könyvvel a kezemben haladok át egy zebrán (bagatell helyzet, nem vitás), mire egy másik átkelő - menet közben! - beszédbe elegyedik velem a könyvről. Mire átértünk a zebra két oldalára, még ha summásan is, de kitárgyaltuk a regényt.

• Miért fontos ezen a nyelven beszélni, akár tudományos, szakmai vagy személyesebb szempontból?

  A francia nyelv egyszerre világnyelv és kultúrnyelv. Ma közel 400 millió ember beszéli a világ öt kontinensén, és 2050-re várhatóan megduplázódik ez a szám. Hivatalos munkanyelve számos nemzetközi szervezetnek, ugyanakkor közvetlen hozzáférést ad egy rendkívül gazdag irodalmi, filozófiai és művészeti hagyományhoz. Aki franciául tanul, nem csupán egy ország nyelvét sajátítja el, hanem egy több kontinensen jelen lévő kulturális és gazdasági közösséghez kap kulcsot.

• Mi ennek a nyelvnek a fő nehézsége, és mi segítheti elő az elsajátítását?

  A francia nyelv egyik jellegzetessége, hogy elég klasszikus ahhoz, hogy őrizze a régi szabályokat, ám elég modern is ahhoz, hogy némelyiken változtasson… a végeredmény az, hogy amikor nyelvtant magyarázok, szinte mindig hozzá kell tennem, hogy “kivéve”… Nehézség még a beszédtempó, ami persze nem meglepő egy olyan nép kapcsán, aki habzsolja az életet…Harmadikként a szavak végének az elhagyását említeném, ami miatt, nyugodjék békében, állítólag a Napkirály szidható, aki nehezen viselte, hogy a francia nyelv túlságosan hasonlít másokéra…

• Mondj el nekünk egy anekdotát a munkáddal vagy az iskolai végzettségeddel kapcsolatban.

  Középiskolás cserediákként lehetőségem nyílt egy francia családnál lakni pár hétig. Igazán kedvesek, figyelmesek voltak, az anyuka pedig hihetetlenül finom ételeket készített. Aztán eljött az osztriga-vacsora… “Te jó ég, képes leszek ezt lenyomni a torkomon? Egyáltalán, hogy a fenébe kell ezt kinyitni???” Látván a tétovázásomat, a segítségemre siettek egy osztriga késsel. “Na ezzel aztán előbbre vagyok…” - gondoltam magamban, de azért nekifeszültem a bestiának, szó szerint… Végeredmény? Elöntötte a tengervíz (értsd osztrigalé) a falat. Az anyuka rám nézett és ezt mondta: “C’est pas grave”. Akkori tudásom csak a kifejezés szó szerinti értelmezését tette lehetővé, azaz “nem súlyos”. “Nem súúúlyos????” - elöntött a szégyen. Később megtudtam, a kifejezés annyit tesz, hogy “semmi baj”. Ekkor értettem meg egyrészt a kifejezések ismeretének a fontosságát, másrészt azt a “néplelket”, ahol a jó “nem rossz”, a rossz “nem szörnyű”, a kifejezetten jó pedig “inkább jó”…

• Segíts nekünk egy kicsit jobban megismerni azáltal, hogy különböző utazásaidról mesélsz.

  Illene most hangsúlyoznom a franciaországi és egyéb frankofón utazásaimat, és tehetném is, hiszen bejártam Franciaország minden partját, elképedve látva azt a rendíthetetlen munkát és alázatot, amit az értékeik megőrzésére szentelnek, hatalmasakat buliztam Belgiumban egykor, Marokkóhoz pedig különös vonzalom fűz, mégis azt mondom inkább, hogy Franciaország a nagy szerelem, Olaszország pedig a csábítás.

• Mitől vagy Superprof amellett, hogy képes vagy több nyelven kifejezni magad?

  Meggyőződésem, hogy a tanár van a diákért, és nem fordítva, így mindent a diák igényeihez kell szabni. De leginkább talán azért, mert rendkívül izgalmas kalandként élem meg a közös munkát a diákjaimmal. Az igényes nyelvtanulás nem választható el a diák lelkületétől, érdeklődési köreitől, megosztható élethelyzeteitől. Betekintést kapni mindebbe megtiszteltetés, kihívás és érdekfeszítő lelki-szellemi utazás.